Békés Megyei Hírlap, 1991. június (46. évfolyam, 127-151. szám)
1991-06-28 / 150. szám
1991. június 28., péntek © Sikerrecept S Uj versenytárs a pénzvilágban Kollektív Van már ételreceptje a fogyókúrázónak, a vegetáriánusnak, a hízni akarónak. De vajon van-e a sikernek receptje? Talán boltokban még nem lehet megvásárolni, mint a szakácskönyveket, vagy a menedzserképzők tananyagait, ám, ha jól körülnézünk, akkor az érvényesülés új módját megfigyelhetjük. No, nem teljesen egészében, mert személyisége váltogatja a módszereket, tipikus jegyek azért itt is, ott is fellelhetők. Nézzük mindjárt napjaink legkényesebb és legérzékenyebb sikeremberét, a pártpolitikust (függetlenül attól, hogy melyik párthoz tartozik) vagy csak úgy, a politikusfélét. Az igazi politikusok, reméljük, nem sértődnek meg, a messiásjelöltek pedig nyugodtan húzzák fel az orrukat. Első lépésként keressünk egy „szakácsot”. Nem baj, ha főzni nem tud, most elég, ha csak rendszeresen ellátogat néhány nyilvános önkormányzati ülésre, nyitott fórumra, nagygyűlésre. Tartsa nyitva a szemét, ne szóljon, figyelje a felszólalókat. Kis idő múlva már a sikerrecept alapelemei kirajzolódnak. íme. Végy egy közepes képességű, de jó színészi tehetséggel megáldott személyt, olyat, aki nem jön zavarba, ha tömeg előtt kell felszólalnia. Ha ez megvan, hitesd el vele, hogy környezetében ő a legjobb. Nem okoz majd neki nehézséget a feladat elsajátítása. Bízzál benne. Később már ő maga hirdeti: én vagyok a legokosabb, a legfelkészültebb, a csalhatatlan. Ilyenkor biztasd, dicsérd! Ezt nagyon szereti, hamar alkalmazkodik hozzá. Második fontos szempont, legyen a kiválasztott az egypártrendszer áldozata. Ilyen ma rengeteg van. A második világháború után is több zsidót bújtató család volt, mint amennyi zsidó menekült. Az sem okoz gondot, ha a kiválasztott élvezte a régi rendszer előnyét, mondjuk évekig intézményvezető volt, vagy együtt teniszezett az MSZMP teljhatalmú titkárával. Nem számít. Ha tanulékony, ő maga harsogja majd: „Üldöztek, bujkálnom kellett, megbélyegeztekt”. Kis idő múlva ebbe a szerepbe annyira beleéli magát, hogy még a diktatúrától kapott kitüntetéseiről is megfeledkezik. Harmadik szempont, hogy népben, nemzetben gondolkozzon, még akkor is, ha csak a hivatala ablakából látta az utcán jövő-menő embereket. Találja ki, hogy a szülei, esetleg dédszülei földművesként keresték a kenyerüket. Ennek ma óriási keletje van. Ha ügyes a kiválasztott, akkor felmenői Erdélyben látták meg először a napot. A negyedik követelmény: legyen keresztény. Ha sohasem volt, nem gond, majd az lesz. Szavakban mindenképpen. De ha valamit is ad magára, akkor legalább az öt világvallást fel kell tudni sorolnia. Ötödik kritérium: az itt közzétett sikerrecept pilléreit vágja a más pártbéli politikus fejéhez. A siker nem maradhat el! PappJános Hitel csak KISOSZ-tagoknak A KISOSZ Országos Központja és a Budapest Bank Rt. központja között létrejött megállapodás alapján lehetőség lesz a szervezet tagjainak rövid lejáratú hitel felvételére. A 100 és 400 ezer forint közötti hitelt főleg árualap bővítésére használhatják a kereskedők. A törlesztési idő 6 hónap, a kamata pedig a mindenkori piaci kamat. A kölcsönt azon kereskedők vehetik fel, akik legalább egy éve tagjai a KISOSZ-nak. Ezekben a napokban kezdi meg a pénz folyósítását a budapesti bank békéscsabai fiókja, de csak azoknak, akik a megyei szervezet javaslatával rendelkeznek, mivel a KISOSZ vállalja a hitelért a garanciát. Hitelbank nyílt Békéscsabán A Magyar Hitel Bank Rt. térképén eddig Békéscsaba fehér foltnak számított, bár a megye- székhelyeken országszerte nyíltak fiókjaik. Néhány éve működik az MHB Szarvasi Igazgatósága, s tegnap ünnepélyes keretek között nyitotta meg kapuit a békéscsabai fiók a vállalatok, szövetkezetek, kis- és nagyvállalkozók, s természetesen a lakosság előtt. — Ennek a területnek gyors fejlődést szánunk — jelentette ki megnyitó szavaiban dr. Mohácsi, László, a bank első igazgatóhelyettese —, s ezért nem korlátozzuk a profilját. Az igényekhez, a piaci viszonyokhoz szeretnénk igazítani szolgáltatásainkat, s jobb kamatfeltételekkel, értékmegőrző értékpapírokkal szeretnénk állni a versenyt. Békéscsabán a volt megyei tanács József Attila utcai épületrészében megnyílt, mintegy 200 négyzetméter alapterületű bank a megyeszékhely tizedik kereskedelmi bankja. A színvonalas banki szolgáltatások, az ízléses külsőségek mellett remélhetőleg az itt dolgozó tíz pénzügyi szakember udvariassága, segítőkészsége is vonzza majd az ügyfeleket. G.K. Zsíros Géza az Egyesült Államokban Amerikai bank Békéscsabán? Amerikai érdekeltségű magyarországi bank felállításáról tárgyalt Zsíros Géza, Békés megye kisgazdapárti képviselője az Egyesült Államokban. Amint az MTI tudósítójának elmondta, az új pénzintézet az első lenne, amely vidéki központtal, Békéscsabán vagy Kecskeméten kezdene működni, és az ipari, kereskedelmi és mezőgazdasági magánvállalkozásokat finanszírozná. Reményei szerint az új banktörvény lehetőséget ad majd százszázalékos külföldi érdekeltségű pénzintézet felállítására: jelentős amerikai bankok és magánberuházók, köztük magyar származásúak is készek szerepet vállalni. „A NAGY ELMÉK JELLEMZŐ VONÁSA AZ, HOGY KEVÉS SZÓVAL SOKAT MONDANAK; A KIS ELMÉK KÉPESSÉGE VISZONT AZ, HOGY SOKAT BESZÉLNEK, ÉS NEM MONDANAK SEMMIT.” La Rochefoucauld Zsíros Géza Ugyancsak élénk érdeklődést tapasztalt egy, a magyar kertészet fejlesztését szolgáló külkereskedelmi alap felállítása iránt. — Az alap egyéni gazdálkodókat támogatna kölcsöneivel — mondta. A képviselőnek egyébként az amerikai kormányzat és a törvényhozás egy sor jelentős személyiségével nyílt alkalma találkozni, akikkel elsősorban a magyar mező- gazdaság fejlesztéséhez nyújtott támogatásról tárgyalt. Zsíros Géza pénteken utazik haza, hogy már jelen lehessen pártja nagyválasztmányának ülésén. Miért van posta, ha nincs? (Folytatás az 1. oldalról) tához, ha azt akarom, hogy a vidéken élő gyerekem megkapja időben az itthonról küldött ruhát, élelmet. De ugyanezt kell tennem az ajánlott levéllel, a pénzfeladással és hadd ne soroljam tovább. Iszonyatos pénzekért felépítenek egy létesítményt, amit aztán dísznek tartanak... Kmetykó János, a polgármesteri hivatal ideiglenes műszaki szervezetének vezetője: —- A posta délután 4 óráig tervezi a Lencsési úti hivatalának nyitva tartását. Erre pedig felesleges engedélyt adnunk. A lakótelepnek akkor van igazán szüksége rá, amikor a munkából hazatérnek az ott lakók. Ez az egyik gond. A másik pedig az, megállapodtunk abban, hogy kívülről is megközelíthető két telefon- fülke álljon a telefonálók rendelkezésére. A fülke ugyan elkészült, csak éppen a készülék hiányzik. Ha pedig megadjuk a nyitásra az engedélyt, oda soha senki nem fog majd telefonkészüléket beszerelni. A két vállalat torzsalkodásában pedig mi nem akarunk részt venni. Mármint a Posta és a Távközlés vitájában. Gyimesiné dr. Etsedy Sarolta, a Szegedi Postaigazgatóság igazgatója: — Rajtunk nem múlik a nyitás. Sőt. Ha Ön nem keres fel, mi fordultunk volna az újsághoz. Hiszen nekünk csak többletköltség, hogy a hivatalt nem tudjuk üzemeltetni. A polgármesteri hivatal nyolc napot kért május 30-án, azóta sem jelezte, hogy mi lehet az akadálya a nyitásnak. És ennek a huzavonának — mondanom sem kell — az ottlakók látják a kárát. —Értesülésem szerint a polgármesteri hivatal kifogása — azon kívül, hogy kintről nem lehet telefonálni —, hogy csak délután 4-ig tervezték a nyitva tartást. — Ez nem lehet kifogás. Ha igénylik, akkor úgy alakítjuk, hogy akár 6 óráig állunk rendelkezésre. A Távközlési Vállalatnál Iglicz Gyula építésvezetőt kérdeztük, miért nem szerelték fel még mindig a telefonfülkékbe a készülékeket? — Nem szereltük fel, mert nem lehet felszerelni! —Ezt hogy érti? — Úgy, hogy a fülkék nem alkalmasak rá. • ;—Gyakorlatilag ez azt jelenti, ha a fülkéket alkalmassá teszik a szerelésre, akár azonnal felszerelik a készülékeket? — Egyet mindenképp. Mert jelen pillanatban az egész me^ gyében egyetlen készülékünk van. De hadd jegyezzem meg, az egész postahivatal körül vannak még rendezetlen dolgok. Például nem tudjuk, kié az épület, kié a két fülke. Szóval van még mit tisztázni... Úgy tűnik, van. Pedig ez a nyitási procedúra mindannyiunk „bőrére” megy. De ki törődik ezzel? b. v. Van posta, mé^sincs, fülkét pedig még mutatóban sem találtunk Fotó: Gál Edit halláskárosodás? (Folytatás az 1. oldalról) dúsukat váltotta ki. Azt állítják, hogy Fodor József, a Fidesz békéscsabai közgyűlési képviselője Szente Bélával, az ifjúsági ház új igazgatójával telefonon beszélte meg, hogy „kiket kell kirúgni az ifjúsági ház dolgozói közül”. Fodor Józsefnek szemére vetik azt is, hogy ,,nemtelen eszközökkel jutott he az önkormányzatba. Ugyanis a Fidesz- listán a tagok szavazatai alapján az utolsók között volt. Egyéni akcióval helyet cserélt a második helyen álló Fidesz-taggal." Mindezért a Fidesz-M azt követeli, hogy Fodor József adja visz- sza mandátumát, s a pártból is lépjen ki. Szente Bélát pedig arra szólítják fel, hogy mondjon le igazgatói beosztásáról. A Fidesz-M vádjait Fodor József megalapozatlannak nevezte. ' — A lista összeállításának minden mozzanatáról jegyzőkönyv készült — mondta Fodor József. — A listákat a jegyzőkönyvekkel együtt a Fidesz országos tanácsa hagyta jóvá. Igazán nem tudom, hogy e vádat mire alapozzák. Ami a Szente -Bélával való telefonbeszélgetést illeti: valóban volt ilyen. Ezen többen is jelen voltak. A beszélgetés arról folyt, hogy májusban—amikor már elnyerte tisztét, de még nem iktatták be — hárman felmondást nyújtottak be. Hárman azok közül, akik Tőkés Gyulát támogatták az igazgatói beosztás elnyerésében. Arról beszélgettünk még, hogy milyen feladatköröket töltetünk be vállalkozásként. Szente Béla itt dolgozott nyolc évig: nagyon jól ismeri, hogy ki mit tud. Nincs szüksége a javaslataimra. Emellett azt mondom: egy igazgatónak joga és kötelessége eldönteni, hogy kikkel dolgozik együtt. De senkinek sem mondott fel. A Fidesz-M fellépését— bár ezt politikai ellenfeleimről nem tételezem fel — szándékos rosszindulatnak vélhetem, vagy egyszerűen csak kollektív halláskárosodásról van szó. K. A. J. A képviselők mérlege 5. Alkottunk valamit Sorozatunkban a Békés megyei országgyűlési képviselők nyilatkoznak arról, hogyan értékelik az elmúlt egy esztendőt. Tóth Imre országos listán lett képviselő, de itt él Békésszent- andráson, s a megye sorsát legalább úgy szívén viseli, mint társai. — Olyan ez a parlament, amilyenre számított? — Nem. A választások, a koalíciós tárgyalások során azt hittem, nagyobb szerepet kap a kisgazdapárt. Van, amiben enged az MDF, de mindig nyomatékosan hozzáteszik: csak addig mehetünk el, amit a 11 százalék lehetővé tesz a kisgazdáknak. A föld és a tulajdon kérdésében egyszer már megegyeztünk. Amikor Antall úr is érzékelte a feszültséget, a Normafánál háromnapos, hárompárti frakcióegyeztetést hozott tető alá. Már az első napon megegyezésre jutottunk. Az erről készült jegyzőkönyvet azonban később bizonyos személyek sajnálatosan módosították. Ebből komolyabb nézeteltérések lettek. A kormány törvénytervezetét átmenetinek tekintettük. Azért mentünk mégis bele, hogy a kárpótlás mielőbb megtörténjen, s levezessük a vidéken felhalmozódott feszültséget. — Melyek a kisgazda-álláspont fő vonásai? — Az elkerülhetetlen kompromisszumokkal arra törekszünk, hogy a törvény megfeleljen az Alkotmánybíróság által meghatározott jogi követelményeknek, az országgyűlés és a koalíció akaratának is. — Hiányzott Ón valaha az országgyűlés üléseiről? — Egyetlen órát sem, mindegyiken ott voltam. Ezért küldtek bennünket oda. Vannak kollégák, akik két-három bizottságban is közreműködnek díjazásért, így nekik valószínűleg több minden elvonja a figyelmüket. Harminchárom évig dolgoztam, s még csak táppénzen sem voltam. Ami a bizottságokat illeti: ha lenne mezőgazd^ági bizottság, abban azért szívesen munkálkodnék. — Van kapcsolata más frak- ciőbeli képviselőkkel? — Még ellenzékiekkel is, például Orbán Viktorral. De jól megértjük egymást a koalíciós Fotó: Gál Edit pártokban tevékenykedő Markó Istvánnal, Barcza Imrével és dr. Rótt Nándorral. —- Várható-e, hogy a közeljövőben változik a kisgazdák stílusa? — Ha sikerül megegyezni a föld és a tulajdon kérdéseiben, akkor megnyugszik a nagyválasztmány. Sőt egészen más hangnem alakulhat ki a Parlamentben is. Persze a kérdés a gyakorlatban dől el: a kárpótlásban sok buktató várható. A kisgazdák szerepe az lenne, hogy a végrehajtás gyorsan, tisztán és nagy feszültségek nélkül menjen végbe. Ha így lesz, elmondhatjuk: érdemes volt, mert alkottunk valamit. Személy szerint nem vagyok hajlandó demagóg módon másoknak nekimenni. A képviselők dolga nem az igazságszolgáltatás, hanem a törvényhozás. — Könnyen beleszokott a napi parlamenti munkába? — Kezdjük „érezni” egymást. Mára sokkal magabiztosabbak lettünk. Hatvanéves politikai múlttal rendelkezem, de ez a helyzet nekem is új volt. A fiatalok meg ugyan honnan ismerhették volna a tennivalókat. Mi tagadás, Németh Miklósék eleinte joggal mosolyoghattak... — Parlamenti munkája miatt nem vállaI tisztséget tovább pártja megyei vezetésében? — Van bőven elfoglaltságom, s csak olyan vezetésben vagyok hajlandó közreműködni, amelyben teljes demokrácia van. A parlamentben sem vagyok híve a fecsegésnek, az öncélú és állandó megnyilatkozásnak. Egyesek sokszor a közönségnek beszélnek, s nem a lényeget ragadják meg. Kiss A. János
