Békés Megyei Hírlap, 1991. június (46. évfolyam, 127-151. szám)

1991-06-27 / 149. szám

OROSHÁZA ÉS KÖRNYÉKE 1991. június 27., csütörtök Megnyert pályázatok, változó kiadások Koszorús Oszkár: „Hiszek abban, hogy fontos amit csinálok” Orosháza Város Önkormány­zati Testületé legutóbbi, pénteki ülésén számos napirend megvi­tatását vállalta magára. Délután zárt ülésen döntöttek a képvise­lők az oktatási intézmények ve­zetőinek kinevezéséről, elbírál­ták a lakáscélú kölcsönök meg­emelt törlesztőrészleteinek tá­mogatását kérő lakossági igé­nyeket és a fiatal házasok lakás- vásárlási hozzájárulását, vala­mint megállapították a Közüze­mi Vállalat igazgatójának pré­miumfeltételeit. Ezt követően 19 órától nyil­vános ülés keretében módosítot­ták az 1991. évi költségvetésről szóló önkormányzati rendeletet. A város bevételei központi in­tézkedésre több formában is emelkedtek. Céltámogatásként Orosháza 17 millió 46 ezer fo­rintot nyert a költségvetési tör­vényben kiírt pályázaton.' A kór­ház orvosi műszerek beszerzé­sére 3 millió 446 ezer forintot kapott a benyújtott pályázat el­bírálása után olyan módon, hogy az önkormányzat még ezt 5 mil­lió forinttal kiegészíti. Szintén pályázat útján jutott 6 millió fo­Orosháza város elfogadott címere. Tervezte: Fülöp Ilona rinttal több a szociális otthon befejezésére, valamint 1 millió plusz a szeméttelep bővítésére. Egyhangúlag döntöttek a képvi­selők abban, hogy az egyesített szociális intézmény az élelme­zési norma emelését nem terheli a gondozottakra, figyelemmel az érintettek anyagi és szociális helyzetére. Az energiaár és a közműdíjak emelkedésével az óvodák üzemeltetése, fenntartá­sa kritikussá vált. Ezért az ön- kormányzat módosította az elő­zetesen megállapított költség- vetési támogatást és a 12 óvodá­nak összesen 2,5 millió forint pótigényt szavazott meg. A felüljáró építéséhez betér- vezett 7 millió forint kölcsön felszabadul, mivel a kivitelezés egy éve csúszik; ezt az összeget a helyi utak karbantartására és új útalapok építésére fordítják. A képviselő-testület felkarolja és támogatja az útalap építését szorgalmazó lakossági kezde­ményezéseket. Az említett és a fel nem sorolt bevételi és kiadási összegek módosítása után Oros­háza ebben az évben 1 milliárd 202 millió 739 ezer forinttal gazdálkodhat. A bejelentések sorában töb­bek között döntés született a he­lyi autóbusz-közlekedés támo­gatásáról, az Afor-benzinkúttal szemközti terület közcélú hasz­nosításáról. Az önkormányzat a nagycsaládosok gyopárosi ked­vezményes fürdésének biztosí­tására 50 ezer forintot utalt át a nagycsaládosok egyesületének. Eredményes félév előtt Féktárcsajavítás a szerelőműhelyben Január elsején alakult meg Nagyszénáson a Járműjavító Kft. A cég 95,5 százalékban Áfor alapítású, a maradék 5 szá­zalék üzletrészt 35 üzemi dolgo­zó birtokolja. Fő tevékenységük a személy-, tehergépkocsi- és autóbusz-javítás, műszaki vizs­gáztatás és ADR-nyomás pró- báztatás. — Azóta már a tevékenységi körünket bővítettük — mondja Bárándi István igazgató. Az ed­dig javított típusok mellett Sko­da és Trabant hatósági műszaki vizsgáztatását is elvégezzük, valamint folyamatban van vo­nóhorog felszerelésére vonatko­zó engedélykérelmünk elfoga­dása is. A kft. létrehozása több tekin­tetben változást jelentett az itt dolgozók életében. Nincs fel­sőbb utasítás, nincs központi tervezés, minden kérdésben az itt dolgozók döntenek. Már már­ciusban adómentes béremelést sikerült végrehajtaniuk és így 18 százalékkal nőtt az átlagbér, ugyanakkor 800 forint étkezési hozzájárulást is kapnak a dolgo­zók. A környéken egyre több autó­javító működik és ennek ellené­re a nagyszénási kft. keményen tartja magát. Az első féléves mérleg előjelzése szerint már nyereségesek. Azon kevesek közé tartoznak, akik még nem vettek fel egyetlen fillér hitelt sem. Adósságuk nincs, sorban nem állnak, ami a magyar gaz­daságban nem kis teljesítmény. A jövőt illetően is komoly ter­veik vannak. A forgalomban lévő kétütemű motorok négy­üteműre cserélését lehet meg­rendelni a nagyszénási kft.-től. Jelenleg Dacia, később Volswa- gen 1,3 literes, később Ford és Renault motorokat tudnak cse­reként felajánlani. Tervezett irányár 130-150 ezer forint kö­zött várható.-— Terveink között szerepel, hogy a szomszédos Afor- üzemanyagkutat valamilyen formában átvennénk, és mellet­te a már szinte általánossá vált gyakorlat szerint PB-palackgáz- cseretelepet alakítanánk ki. Cé­lunk az, hogy minél több szol­gáltatással álljunk a lakosság rendelkezésére és hosszú távon biztosítsuk dolgozóink foglal­koztatottságát. Mi a költséget nem létszámleépítéssel kíván­juk csökkenteni, hanem más módon — fejezte be beszélgeté­sünket Bárándi István. Meghívó a június 30-ai ünnepségre Orosházán az önkormányzat és a hat parlamenti párt városi szervezetei közösen rendezik meg hazánk teljes fel- szabadulásának, június 30-ának ünneplését. A rendezvény a város központjában és Rákóczi-telepen lesz megtartva. Lássuk előbb az orosházi prog­ramot. Reggel 7 órakor zenés ébresztővel készülődhetnek a vá­roslakók az egész napos ünnepre. Előbb 8 órakor térzenét hallhat­nak az Eötvös Téri Általános Is­kola előtt. Az apróságok és szü­leik tarka kirakodóvásáron lephe­tik meg egymást különféle aján­dékokkal. Sőt, a Bercsényi utcán és a Rákóczi úton megcsodálhat­ják a színpompás hőlégballon­bemutatót is. 10 órától az evangé­likus templomban ökumenikus hálaadó istentiszteletre várják a vallásos embereket. Ebéd után, az ország több településéhez hason­lóan 13-tól 14 óráig ünnepi haran­gozás lesz. A kézzelfogható poli­tizálás hívei a sportcsarnokban szurkolhatnak 14 órától a kormá­nypártiak vagy az ellenzék kispá­lyás futballcsapatának. Délután 15.30 órakor kezdődik a komolyabb program. Elsőként dr. Gulyás Mihály polgármester mond ünnepi beszédet az Eötvös Téri Általános Iskola előtti téren. Ezt követően 16 órakor a Petőfi Művelődési Központ színházter­mében nyilvános fórumot tart a hat parlamenti párt országos hírű képviselője. A vitavezető Szoko- di Sándor alpolgármester. A részt vevő vendégek: Oláh Sándor (FKgP), dr. Hasznos Miklós (KDNP), Szabó Iván (MDF), dr. Vastagh Pál (MSZP), Kunce Gá­bor (SZDSZ), Varga Mihály (Fi­desz) és Varga Zoltán orosházi országgyűlési képviselő. A jelen­lévők kérdéseket intézhetnek a politikusokhoz, a rendezőknek csupán egy kérésük van: ne legye­nek tapintatosak. A vitafórum be­fejezése után a fiataloké a terep, a város, ahol utcabál fejezi be a programot. Helye ismételten az Eötvös Téri Általános Iskola előt­ti tér. Néhány szó a Rákóczi-telepi eseményekről. Reggel 8 órakor ünnepi istentisztelet, 10 órakor térzene, 13 órakor harangozás, a gyülekezet hálaadó litánián vesz részt. A piactéren bazárosok, pe­csenyesütők, mutatványosok vár­ják a telepieket. Késő délután (18.30—19.00 óra) dr. Gulyás Mihály és a parlamenti pártok politikusai kötetlen beszélgetés­re, fórumra hívják a helyieket. Este pedig Kasza Béla és barátai utcabálra invitálják a fiatalokat. A rendezvények helyszíneire további árusítók, bazárosok je­lentkezését várják a szervezők. Már évek óta bevált gyakorlat Orosházán, ha valaki helytörténeti dolgokról vagy régen elhunyt helybéliről töb­bet szeretne tudni, mint amennyit az írott források tartal­maznak, akkor útja egyenesen a város legnagyobb köny­vesboltjába vezet. No nem frissen megjelent, éppen aktuá­lis (történelmi) kiadványt keres, ebből kevés van mostaná­ban, hanem a bolt vezetőjét, Orosháza jeles személyiségét, Koszorús Oszkárt. Barátai, ismerősei és a régmúlt idők kutatói jól ismerik őt. Többek élő lexikonként, sehol más­hol meg nem írt, nem ismert tények tudójaként tartják számon. Az Orosházi Napló hasábjain rendszeresen publi­kál, nevéhez fűződik az Orosháza jelesei című sorozat. mester. A postamesternek felke­restem ma is élő két unokáját és a dédunokáját. A jelenleg 70 éves leszármazottak csak kis­gyermekként ismerhették déd­apjukat, de sok érdekes tárgyi emlékkel kötődnek elődjükhöz. — Milyen szempontok alap­ján választja ki, hogy melyik sze­mélyiség emlékét, életútját mu­tatja be? —A napi politikai élettől füg­getlenül kell ezt tenni. Igyek­szem objektív mércét állítani. —Hogyan alakult ki Ónben a helytörténet iránti vonzalom, hogyan lett Orosháza múltjának egyik legjobb ismerője? — A családban első gyerek vagyok, aki itt született Oroshá­zán 1942-ben, az Ady Endre út 16. szám alatti klinikán. Édes­apám 1939-ben Resicebányáról költözött ide. Előbb Szentetor- nyán laktunk 1956-ig, de akkor már ez a település Orosházához tartozott. Itt jártunk gimnázium­ban, majd a könyvesboltba ke­rültem, később 1963—71. kö­zött a városi könyvtárban dol­goztam. Mindkét helyen jól éreztem magam. Kitágult az ismeretségi köröm, felnőtt bará­taim lettek. S ami életem során meghatározó élményként je­lentkezett, ebben az időben, pontosan 1965-ben látott napvi­lágot Nagy Gyula múzeumigaz­gató Orosháza története és nép­rajza című könyve. Kiolvastam minden betűjét, lenyűgözött. A maga korában rendkívüli ki­adásként számon tartott, igé­nyes néprajzi könyv. Még akkor Londonnak sem volt olyan írott történelme, mint Orosházának. Nem is csoda, hogy fokozott érdeklődéssel bújtam a könyv­tárakat, a múzeumokat, jártam a levéltárakat. Kerestem az össze­kötő szemeket a jelen és a múlt között. Végigolvastam a Veres Lajos szerkesztette Orosházi Újság (hetilap) 1882-től 1944-ig megjelent minden számát. Gyűjtöttem a jelentősebb sze­mélyiségekre vonatkozó adato­kat. Úgy vélem, az embernek ismernie kell azt a települést, ahol él, ahhoz, hogy szeretni tudja. — Az Orosháza jelesei soro­zat innen gyökerezik? — Próbálkoztam többször valamiféle helytörténeti írással a nyilvánosság elé lépni, de az időm kevés, a munkám nagyon lefoglal, így csak egy-egy rövid cikksorozatra merek egyelőre vállalkozni. Az Orosházi Nap­lóban 1989 augusztusától írom rendszeresen a „jelesek” élet- történetét. Volt már ilyen kísér­letem még 1971-ben az akkori Orosházi Hírlapban. De a sok egyházi vonatkozású tény szé­les körű publikálására ezekben az években nem nyílt lehetőség. Könyvtáros koromban, kihasz­nálva a helyzetet, bújtam a lexi­konokat. Kerestem az oroshá­ziakat. Legalább 20—25 olyan névre akadtam, akikről a város­ban keveset tudtunk. Elkezdtem ezekről az emberekről adatokat gyűjteni, majd rendszerezni az ismereteket. Örültem annak is, hogy erkölcsileg sokan támo­gattak. Elismerték, hogy ilyen módon is gazdagítom a város arculatát. — Mondana egy-két elfele­dett híres orosházit? — Magyar Ede építész, Ké- pessy József vízépítő mérnök, Gyóny Hona írónő, Falus Elek grafikus, Zilahy László posta­Nagy hangsúlyt fektetek a nem­zeti tudat kialakulására, a hely- történeti és a családtörténeti is­meretekre. Szerintem ezek hor­dozzák magukkal az identitást. Ismerek olyan családot, aki 250 évig visszamenőleg ismeri őseit. Ez csodálatos dolog. So­kan fanatikusnak tartanak, de én hiszek abban, hogy fontos amit csinálok. Gondoljunk csak bele abba a szomorú ténybe, hogy 10 év alatt 1700 emberrel kevesebb él Orosházán. Az itt élőknek va­lahogy vonzóvá kell tenni a vá­rost. Valami gyökeret kell adni. Aki nem tudja, honnan jött, az azt sem tudja, hová megy. — Nem tudom, jó szó-e, de csak megkérdezem: kiket tart példaképének? — Vannak olyan neves kuta­tók, akik nálam jobban ismerik Orosházát és sokat tettek a város történetének megismeréséért. Ilyenek: Elek László, Nagy Gyula, Beck Zoltán, dr. Szabó Ferenc, dr. Hajdú Mihály. S ve­lük együtt mondhatom, ha csak a helyiek 10 százalékát érdekli, amit mi csinálunk, már meg­érte. Három főnök, három beosztott Kft. a piac sűrűjében Történt egyszer, tavaly no­vember végén, hogy három fia­talember, Kovács László, Ko­vács Béla és Kucsera Gábor megunták munkahelyüket. In­nen a történet akár szokványos is lehetne, de mégsem az. Ugyanis a három nyomdaipari szakember úgy érezte, többre képesei;, s tenniük kell valamit. Az ötletet tett követte. Felke­resték a Körös Print Pack Kft.-t, hogy beszállna-e egy kft.-be ve­lük közösen. Mondanom sem kell, beszálltak. így az idén ápri­lis elsejével Orosházán meg­kezdhette működését a Perga­men Nyomdaipari és Szolgálta­tó Kft. — Legnagyobb gondot az üzem helyének a kijelölése je­lentette — kezdi beszélgetésün­ket Kucsera Gábor. Majd így folytatja: — Szerettünk volna Orosháza belvárosában valami kis helyiséget bérelni, de ennek ára számunkra elérhetetlen volt. így a többi kft. és bt. példáját követve, a kőolajkutató gyárte­lepén találtunk egy alkalmas fabarakkot. Néhány szorgos barát segít­ségével a három fiatalember át­alakította a fent említett fabarak­kot. A Körös Print magasnyomó és vágógéppel, valamint két Romayor ofszetgéppel szállt be a közös vállalkozásba. Tevé­kenységük sokrétű, nyomtatnak újságot, színes prospektusokat, termékismertetőket, tömbös és önindigós irattömböket, de fog­lalkoznak könyvkötéssel, bé­lyegzőkészítéssel, csomagolás- technikai anyagok előállításá­val, és szinte mindennel, ami magas- és ofszetnyomással le­gyártható. — Már a profilunkat szinte úgy tűnik, nem tudjuk tovább fejleszteni, de azért sohasem va­gyunk elégedettek a meglévő állapottal. A héten számítógépe­ket vásárolunk, hogy a szöveg- szerkesztés munkáit is magas színvonalon tudjuk, elvégezni. Távlati terveink között szerepel a szitanyomás meghonosítása is — mondta Kovács László. A cégbírósági bejegyzésen mind a három fiatal úgy vezető­ként szerepel, de ők a beosztot­tak is. Egyelőre győzik a mun­kát, így a kft. alkalmazottakat nem foglalkoztat. Nem félnek a piac szorító erejétől sem, mert mint mondották, Orosházán csak egy nyomda, az Unior dol­gozik kifelé magánszemélyek­nek és közületeknek, a másik nyomda, az Orosházi Üveggyá­ré viszont csak a belső igényeket elégíti ki. E rést kihasználva úgy érzik, hogy a piac sűrűjében megállják a helyüket. — Áz eddigi szűk öt hónapos tevékenységünk alapján állítha­tom, hogy soha sem unatko­zunk. Van munkánk bőven, és arra biztatnám a hasonló korú, vállalkozó szellemű szakembe­reket, hogy bátran lépjenek a vállalkozás egyébként nem könnyű útjára—zárta beszélge­tésünket Kucsera Gábor. Az oldalt írta és összeál­lította Papp János. Fotó: Kovács Erzsébet

Next

/
Thumbnails
Contents