Békés Megyei Hírlap, 1991. június (46. évfolyam, 127-151. szám)
1991-06-04 / 129. szám
MEGYEI KÖRKÉP 1991. június 4., kedd o cm Merre tovább, érettségizők? (Folytatás az 1. oldalról) nek .köszönhetően (középiskolai tanulmányaik alapján) már a kiválasztott intézmény ikapuján belül érezhetik magukat. És a többiek? Vaszkó Tamás nem éppen derűlátó, bár a fakultációs rendszernek köszönhetően a gimnazisták fele nem ballag „üres tarisznyával”: 23-an gépírásból, 6-an műszaki rajzból, 10-en pedig számítógép-kezelői ismeretekből szereznek oklevelet érettségijük mellé. Egyébként nap mint nap érkeznek az intézménybe ajánlatok különböző szaktanfolyamokról, melyek borsos áron képeznék tovább a fiatalokat, ha meg tudnák fizetni a tudás árát... A gyomaendrödi Kner Imre Gimnázium cs Kereskedelmi Szakközépiskola végzős gimnazista diákjainak száma 41. Az idén és jövőre még itt kap szakmát és érettségi bizonyítványt egy- egy cipőipari szakközépiskolai osztály is. A mostani, utolsó éves csoportban 21-en vannak. — Az iskolából 37-en jelentkeztek tovább tanulni (36-an gimnazisták). Közülük egyelőre kettő örülhet a kedvező válasznak, a többieknek még várni kell az eredményre — kaptuk a tájékoztatást dr. Kovács Béla igazgatótól, aki még azt is elmondta, hogy nyolc — tovább tanulni nem szándékozó — cipőipari szakközépiskolásnak és egy gimnazistának van pillanatnyilag munkahelye. A többség nyáron kezd el valamilyen elhelyezkedési lehetőséget keresgélni. Jellemző sajátosság, hogy a cipőipari szakközépiskolai végzettséggel kikerülő gyerekek közül sokan otthagyják a szinte meg sem kezdett szakmát. Aki pedig marad, azok közül is kevesen lesznek az Endrődi Cipész Szövetkezet dolgozói; általában másik munkahelyet választanak. A mezökov ácsházi Hunyadi János Gimnáziumban 30 végzős tanulóból tizenhatan jelentkeztek tovább tanulni. A fentmaradók közül négyen-öten valamilyen gyakorlati szakterületen (fodrász, kozmetikus) helyezkednek el. Várhatóan kilenc pályakezdő lesz, akik helyben vagy a közeli településeken keresnek munkahelyet. Elhelyezkedésük esélyeiről kérdeztük Kovács *Andrásáét, a munkaerő-hivatal mezőkovácsházi kirendeltségén. — A napokban kaptuk meg a megyei statisztikát, amely megegyezik a mi lehetőségeinkkel is. A pályakezdők lehetőségeit további beszűkülés jellemzi. Minden területen csökkent az első munkahelyesek iránti igény. Marad tehát az átképzés, vagy segélyezés. Ez nem túl biztató, ráadásul nem oldja fel, csák enyhíti a problémákat. A gimnáziumban végzettek helyzete szinte kilátástalan, hisz a megyében is mindössze két munkahelyet ajánlottak a több mint 500 igénylőnek. Mezőkovács- házán pillanatnyilag a mentőállomáson jelezték, hogy két érettségizettet felvennének, más vállalatról vagy szövetkezetről nem tudunk. A körképet készítette: Magyar Mária, Nagy Agnes és Kiss Katalin, Halasi Mária. (Kábel) huzal huzavona Szokolay Zoltán pervesztes lett Lapunk március 2-i számában hírt adtunk arról, hogy Szokolay Zoltán, Békéscsaba országgyűlési képviselője pereli lapunkat. A honatya három cikkel kapcsolatban helyreigazítást kért a. bíróságtól. Ezekben az írásokban ugyanis — állítása szerint — személyét érintő „valótlan közlések és durva kitételek” szerepeltek. Az ügyben a napokban született jogerős bírósági ítélet. A Legfelsőbb Bíróság elutasította Szokolay Zoltánnak a lapunkkal szemben benyújtott, helyreigazításra vonatkozó keresetét. Az ügy részleteire később visszatérünk. Holnap: Gyermekfotók! A holnapi számunkban látható 101 fénykép megjelenésével befejezzük a gyermeki'otók közreadását. Most. az utolsó alkalommal a gyulai, a nagyszénási. a szarvasi, a gádorosi, a lökösházi, a kamuti. az eleki, a szalontai, a körösújfaluí, a pusztaottlakai. a nagykamarást a békés- sámsoni, a biharugrai és a buCsai pályázóktól érkezett képeket láthatják olvasóink. Holnap tehát utolsó alkalommal jelenik meg, több mint két oldalon gvermek- fotó. Várhatóan' június 15-e után tudjuk közzétenni a szavazás eredményét. Itt hadd jegyezzük meg: sok kép érkezett a beküldési határidő után. a szavazatokkal egv postában — ezeket sajnos már nem fogadhattuk, annál is inkább, mert a képek hetekkel a megjelenés előtt már a nyomdába kerültek. Visszatérve a holnap megjelenő fotókra, következzék a szavazás módja: vágják ki az újságból a kiválasztott gyermekképet, természetesen a kép alatt szereplő névvel és címmel együtt, és zárt borítékban küldjék el lapunknak. A cím: Békés Megyei Hírlap Szerkesztősége. 5601 Békéscsaba. Pf.: 111. Egy borítékban több fotót is küldhetnek, illetve többször is lehet szavazni. A borítékra írják rá: Gyermekszépségverseny. A holnap megjelenő képek beküldési határideje június 12. Eredményhirdetésre a június 15-ét követő héten Békéscsabán, a Fiume Szállóban kerül sor, ahol a verseny megrendezését támogató cégek; a Békési ColorsCoop és California Kft., a békéscsabai Pantanett Kft., a Békéscsabai Baromfifeldolgozó Vállalat, a Békéscsabai Agráripari Egyesülés, valamint a Békés Megyei Hírlap képviselői adják át a díjakat, ajándékokat. Minderről részletesebb tájékoztatást adunk az esemény előtt lapunkban. Ne a „betonról” mondják meg, mi jó a földművelőnek Kiszely László durcás hangulatban van, amikor benyit a szobámba: — Irritál, hogy ide kellett jönnöm. Dolgozunk, nem érünk rá ... — mondja, pedig tudnia kell, hogy előzőleg én kerestem. Nem találtam a műhelyében, hát arra kértem, jöjjön be a szerkesztőségbe. A panaszosok után neki is meg kell adni a válaszadás lehetőségét. — Ugye gondolja, milyen panasz miatt kértem, hogy találkozzunk? — terelem a szót a témára. — Majd elmondja... — vál^zol, hogy finom legyek, pökhendien. — Kezemben egy vállalkozási szerződés. Eszerint Önök elvállalták a békéscsabai Berzsenyi, Szőlő, Aulich, Degré, Kanális, Málnás, Árpád utca és az Erdélyi sor hetvennégy lakójának ingatlanán a kábeltelevíziós vezetékhálózat kiépítését. A bekötés határidejét 1990. szeptember 1-jében határozták meg. Kilenc hónapja már, hogy a határidő lejárt. A vállalkozói díj felét közel egy éve használják. A bekötésnek se híre, se hamva. Ha jól tudom, a Cyclo Kisszövetkezet is felmondta az önök munkaviszonyát és most a Generál kebelén belül ügyködnek. — Ha magának az a célja, hogy kitekerje a nyakunkat, akkor forduljon a jogi képviselőnkhöz, ő majd elmondja, milyen nehéz körülmények között dolgozunk, a családunk szinte nem is lát bennünket... Hány embernek felszereltük a vezetéket azóta és meg vannak elégedve. — Ez kevésbé érdekli azokat, akiket közel egy éve hitegetnek, ők a saját televíziójukon szeretnék fogni a műholdprogramot... — Tudja, hányszor kellett leszerelni a vezetéket, mert a kedves lakó nem engedélyezte, hogy a portája fölött átmenjen? .— Előtte miért nem kért engedélyt? — Kértem. De aztán meggondolták magukat... — Jó. Ez egy eset. Csak nem azt akarja mondani, hogy emiatt késik az átadás, már kilenc hónapja? — Az időjárás is sokszor beleszólt a munkánkba ... — Már ne haragudjon, ez mind mellébeszélés. Mikor lesznek kész a több mint egy éve felvállalt munkával? — Egy-két hónap múlva... Reméljük, hogy ez már a végső határidő. B. V. „HAZAFIT S PÓLgART S CSAK EZT I^ELL MINDEN EMBERBŐL NEVELNI: MERT AKI EZZÉ NEM VALIK, EL VAN ANNAK RENDELTETÉSE VÉTVE..." • ; WESSELÉNYI MIKLÓS (Folytatás az 1. oldalról) százalék körüli kamatot kell fizetni a késedelemért. Pusztaföldváron a termőföldi adottság a legjobbak közé tartozik Békés megyében. A föld értéke 41 aranykorona átlagosan. A termelőszövetkezet 3350 hektáron gazdálkodik. Gabona- és takarmánynövényeket termesztenek. Nagyon jó volt korábban a hízó-előállítás is, hiszen tavaly közel 100 millió forint értékű hasznot hozott. — Hatszáz fcahyb hízó érte már el a 100 kilogrammos leadási súlyt, és 800 körüli sertés vár elszállításra a kisgazdaságokban. Óriási gondot jelent számunkra a piac beszorulása. Sajnálatos módon nem jobb a helyzet a hízómarha-felvásárlás területén sem. Nyugati tulajdonban bérhizlalásként 1400 hízómarhát szerettünk volna leadni, ám ebből is még negyven itt van a nyakunkon. Külföldre 6em kell a hús. A kárpótlási törvény elfogadása körüli vita és a föld visszaigénylés nem hozta válságos helyzetbe a pusztaföldvári termelőszövetkezetet. Azok a tsz-tagok, akiknek a nevén volt a föld, 14 hektóirt igényeltek vissza. Ez nem jelentős terület. — Egy Churchill-idézet jut az eszembe: „Aki a múltja fölött törvényt ül, annak nincs jövője.” Az Alkotmánybíróság által elvetetthez hasonló szellemű kárpótlás újabb igazságtalanságokat szül, és a jelenlegi aktív dolgozókat „rövidíti meg.” Nem tudjuk ugyanis, hogy miből fizetünk majd haszonbért a tulajdonosoknak. Ügy tűnik, többen szeretnék bérbe adni a földjeiket, mint amennyien dolgoznának rajta. A szövetkezeti törvény ezután kerül elfogadásra^ és aggódunk, hogy a „betonról" mondják majd meg a parasztnak, hogy mi az. ami jó lesz neki. Bízzák már rá végre a földművelőre, hogy mit akar. A tagság aggódik a jövőjéért, félti a munkahelyét. Szeretnék megnyugtatni mindenkit, hogy a termelőszövetkezet vezetősége kötelességének érzi: mindenkinek munkát adjon. Nincs szándékunkban senkit elbocsátani — mondta Sitkéi József tsz-elnök. Papp János Fotó: Kovács Eras-bet Leltár A battonyai József Attila Művelődési Központ épületét annak idején elfelejtették államosítani, így az mindvégig megmaradt a római katolikus egyház tulajdonában. Ha pedig az egyház a tulajdonos, akkor a települési önkormányzat (az épület egyedüli használója) mi más is lehetne, mint bérlő. Ez tehát az alaphelyzet, ha úgy tetszik: közös örökség. Mindazonáltal sem az egyház, sem az önkormányzat nem szeretné gyarapítani a civódó örökösök amúgy is népes táborát. Megegyeztek egy méltányos bérleti díjban, melynek összege a jövőben emelkedik ugyan, de csak annyival, amennyit az infláció indokolttá tesz. Idáig rendben is van a dolog. Csakhogy a minap az egyház részéről leltározó bizottság jelent meg a kultúr- házban. Felírtak széket, asztalt, szőnyeget, minden cdyan berendezési tárgyat, amivel egykor rendelkeztek. Merthogy amikor elvették tőlük az épületet, nem volt az üres! Székek voltak benne, asztalok, szőnyegek, minden, ami kellett, még zongora is volt, talán nem is egy. A ház jelenlegi dolgozói és az idős barttonyaíak viszont azt mondják, hogy a front alatt és után széthordták innen mindent. Előbb a különböző nációkhoz tartozó katonák, utóbb a civilek. A 'katolikus egyház értékeiből így vajmi kevés kerülhetett az egykori tanácshoz. Különben is jó ideig gabonát 'tároltak az épületben, csak később lett művelődési ház. A berendezési tárgyak tehát a tanács jogutódját, az önkormányzatot illetik. Az érintettek az igazán lényeges kérdésekben tehát már megegyeztek. Meg fognak egyezni ebben is. Csak az a leitár! Csak azt tudnám feledni! O, nem a lestrapált, nyikorgó székek miatt, nem a prezúros asztalok és a rojtolózó szőnyegek miatt! Hanem amiatt, hogy NEKÜNK mindig igazunk van. Igazunk van egymás ellené tjén, és egymás élteiére. Harapjuk az egyik ujjúnkat: fáj! Harapjuk a másikat: az is fáj! Kezet kéne fogni, az nem fáj. Ménesi György Dzsungelbe modern technológiát? Lugyel László a magyarországi privatizáeiá átjárói (Folytatás az 1. oldalról) lajdonosok állnának a vállalatok élén. akkor a liberalizációt még szabadabbá lehetne tenni, a gazdálkodók valóban költségérzékenyek lennének. Ma még nem azok. — És a tőke vagy a gépek. az eszközök, a berendezések hiánya milyen mértékben fékezi ■» privatizációt? — A legnagyobb akadály a tulajdon biztonságának hiánya. Ha valakinek van is tőkéje, a hosszú távú befektetés bizonytalan. Ez az első nagy probléma, ami a külföldiek befektetéseit akadályozza. Csak a második helyen áll egyfajta tőkehiány, hiszen a létező, meglévő tőkét sem tudtuk átvinni a gazdaságba. Tehát van is tőke, még sincs. Ez világosan látszik abból, ahogyan a vállalkozások élénkítésére adott nyugati forrásokat hasznosítjuk. Nagyon különbözően. de általában kedvező feltételekkel bocsátottak rendelkezésünkre tőkeforrásokat a nyugati országok, mégis van, ahol már egv éve állnak bizonyos pénzek, amelyekhez hozzá lehetne jutni, de nincs meg a szükséges infrastrukturális, banki háttér. A másik: a lakosságnál kint lévő tőke egy jelentős részét valószínűleg szívesen bevinnék különféle beruházásokba. ha léteznének vállalkozásókat szervező, biztosító. ezeket garanciákkal ellátó szervezetek. Tehát nem biztos, hogy olyan tőkehiány van Magyarországon, mint amit »kan állítanak. A hazai vállalatok megvásárlására a lakosságnak nincs pénze, senki sem gondolhatja, hogv belföldi magánszemélyek fogják megvásárolni a szénbányákat vagy pl. az Ikarust. Még nem találtuk ki. miként lehetne műhelyenként. gyáregységenként, kis részekként privatizálni nagyvállalatokat. — A szükséges törvények megalkotásán kívül milyen intézkedésekre volna szükség a privatizáció gyorsítása érdekében ? — Sürgető a bankrendszer megváltoztatása, meg kell teremteni a pénzügyi infrastruktúrát. Ez részijén a bankok privatizációját jelenti. A bankhálózattal át kell fogni az országot, hogy lehetőség nyíljon több és más típusú üzletkötésre, át lehessen hozni az országba a külföldi jövedelmeket. Döntőnek tartom, hogy a privatizáció gyorsítása egyben iránymegjelölés is legyen: merre tart az ország? Meggyőződésem. hogy nem nagyipari és nem is mezőgazda - sági országgá kell tenni Magyarországot. hanem egy mfrastrükturális-kereske- delmi-szolgáltató központtá. Ezeken a területéken kellene gyorsítani a privatizációt, infrastrukturális programot kellene kialakítani, hogy a Nyugat érzékelje: azt szeretnénk, ha elsősorban ezekbe az ágazatokba fektetne be tőkét. Az infrastruktúra elmaradottsága miatt a magvar vállalatok értéke alacsonyabb. mintha infrastrukturális beruházások után tudnánk ezeket értékesíteni. Valamennyi délkelet- ázsiai ország modernizációja azon alapult, hogy előbb megteremtették az infra* struktúrát, vagy legalábbis annak alapelemeit. Senki sem épített vállalatokat a dzsungelben! Magyarország pillanatnyilag dzsungel, ahová betelepítik a modem technológiát, adott esetben a nyugati vállalatot. Ennek így nincs értelme! Nekünk utakat, telefont hidakat kellene építenünk, s erre kellene programot készítenünk. A nyugati befektetőket is erre kell ösztönözni! Lám. az idegenforgalmat privatizálták, anélkül, hogy észrevettük volna. Szerintem a magyar lakosságot is arra kellene rávenni, hogy az iparból és a mezőgazdaságból „meneküljön” a szolgáltatások felé. A szolgáltatásban, az infrastruktúrában lehet kis- tulajdont szerezni, több száz, több ezer magánbolt, benzinkút nyílhatna, mint Ausztriában. De ezeket őszt sze kell kötni úttal, telefonnal, vasúttal. Csak így lehet több százezer kistulajdont teremteni. Kocsis Gizella (Ferenczy—Europress)
