Békés Megyei Hírlap, 1991. június (46. évfolyam, 127-151. szám)

1991-06-22-23 / 145. szám

CSALÁD - OTTHON 1991. június 22-23., szombat-vasárnap Leplezetlenül Akupunktúra Szabás-varrás a női testen Éva VI. , .Remény" jelige kérdése: „Manapság igen sokat lehet halla­ni, olvasni különböző természet- gyógyászati módszerről. Kérdé­sem: az akupunktúra alkalmazha­tó-e a szülészet-nőgyógyászat- ban?” Igen, alkalmazható. Szülészet­ben: a tágulási szakban akupunk­túrával gyorsítható a méhszáj ki­tágulása, ezáltal a szülési idő rö­vidítése. Először szülőknél az át­lagos 14 órás szülési idő 4—6 órával, másodszor és többedszer szülőknél az átlagos 7,5 órás szü­lési idő 4,5 órával csökkenthető. Több szerző véleményével megegyezően magunk is tapasz­taljuk, hogy az akupunktúra nem eredményez teljes fájdalmatlan- ságot, de jelentős a fájdalomcsil­lapító és méhszájtágító hatása. Ugyanakkor, koraterhességben igen jól gyógyítható a terhességi hányinger és a vészes hányás. Akupunktúrával teljesen kiiktat­ható a gyógyszeres kezelés. Nőgyógyászaiban: igen jelen­tős a változás korában jelentkező hőhullámok csillapítása és ismét­lő kezeléssel annak kiiktatása. Rendkívül fontosnak tartjuk a gyógyszerek elhagyhatóságát és ezáltal igen sok mellékhatás ki­küszöbölését, mint például a fér­fias szőmövekedést, a szervi elté­rés nélküli fejfájásokét, ízületi panaszokét stb. Az akupunktúra több mint 3000 éves múltra tekint vissza, Tschen Zsiu-ként ismert Kíná­ban, ahonnan először Japánba, majd több távolkeleti országba és a múlt század második felében Európába, később Amerikába ter­jedt át. A tan 1960-tól lavinaként széledt az egész világon, elsősor­ban az orvosok körében. Nyuga­ton ismert a vizsgázott természet- gyógyászok ilyen tevékenysége. Magyarországon alkalmazása orvosi diplomához és az orvosto­vábbképző egyetemen tett vizsgá­hoz kötött. Tudománytörténetileg az aku­punktúra az ősi kínai orvostudo­mány legjelentősebb kórfeltáró és gyógyító rendszere, bár ismerjük a hagyományos kínai orvoslás más eljárásait is, mint a gyógynö­vényeket, sebészeti eljárásokat stb. Orvostörténetileg az aku­punktúra a betegség felismerését, kezelését és fájdalomcsillapítását szolgálja. A gyógyhatást a testfe­lület meghatározott pontjainak (361 + 130 fülpont) ingerlésével vagy gátlásával lehet elérni. A pontok fővezetékeken (meridiá­nok) helyezkednek el. A vezeté­kek két rendszerből állnak. Az egyik a méhben húzódik, a belső szerveket köti össze, a másik, a fe­lületes, a bőrben és az izomzatban húzódik, és testfelületre vetítve hosszú vonalakként jelentkezik. A csatornákban — az eredeti el­mélet szerint — a Chi vagy Qi kering, szakaszosan, szigorú sor-' rendben, egyik szervből a másik szervbe. Ezek szabályozzák a kü­lönböző szervek működését, szál­lítják az életenergiát, összekap­csolják a belső szerveket a kül­sőkkel, így biztosítva a test egysé­ges működését. A korszerű orvostudomány az idegélettant veszi alapul, s ezzel magyarázza a működést. Eszerint a fővezetékek az egymástól távol eső területek közötti idegi kap­csolatokat jelentik (sokszor csak közvetett kapcsolatot jelent). Az életenergiát idegimpulzusként, idegi ingerületi folyamatként magyarázza. Az akupunktúrának, mint min­den más kezelésnek, a helyes kór­megállapításra (diagnózisra) kell épülnie. Csak így kerülhető el az a veszély, hogy olyan betegséget kezelnek, amire adott esetben az akupunktúra nem alkalmas, vagy egymagában nem elegendő. A sebészi, gyógyszeres és egyéb el­járásokra az akupunktúra mellett is szükség lehet. Az orvos csak olyan betegség kezelésére vállal­kozhat, amit képzettségénél fog­va, az orvostudomány jelenlegi tanítása szerint, más módon is tud kezelni. Amennyiben ezen szabá­lyokat áthágják, úgy sarlatánság- ról van szó, s ez ma is büntetendő cselekmény. Mindig szem előtt kell tartani, hogy akupunktúrával működést lehet javítani, fájdal­mat lehet csillapítani, de nem be­folyásolja a visszafordíthatatlan elváltozásokat, a degenerálódott, tönkrement ízületeket, izmokat, idegeket. Gyógyítható viszont sok olyan fájdalomtünet, mely­nek hátterében szervi okot nem lehet kimutatni. Az akupunktúra szakorvos kezében gyógyténye- ző, laikus kezében a betegség romlását, a tünetek elkendőzését jelenti. Dr. Jakubecz Sándor Rengeteg levelet írok. Egy-egy hétvégén olykor harmincat, negy­venet is. És most, hogy az újság­ban is megjelennek írásaim, megszaporodott a postám. Néha egészen zavarba ejtő kérdésekkel is fordulnak hozzám a rajongók — és most már az olvasók is. Legutóbb például valaki — persze nő volt az illető — azzal lepett meg, hogy feltette a kér­dést: Mi a véleményem a plaszti­kai műtétekről — ugyanis ő épp azt fontolgatja, hogy aláveti ma­gát egy ilyen szépészeti orvosi beavatkozásnak. Nem új hóbort ez—legföljebb az új benne, hogy az újságok meg­írják. Olvastam valahol, hogy a háború előtt egy magyar filmszí­A Békéscsabai 11. Számú Ál­talános Iskola könyvtártermében beszéltünk meg „randevút” a két nyolcadikos fiúval, Pintér Gá­borral és Kondor Péterrel. Sze­mélyesen először találkoztunk, ám gondolataikat, érzéseiket már -régóta ismerem a hozzám eljutta­tott verseikből. „Az emlékek képpé válnak / A test és a lélek ketté válnak / Min­dig tovább él a lélek... / A halál után is van élet” — írja „A vég­zet” című versében Péter. — Hiszel a lélekvándorlás­ban? — fordulok hozzá. nésznő többször is megoperáltat­ta az orrát, mert túlságosan nagy­nak találta. A műtétet azért kellett többször megismételni, mert az orr a művésznőnél is jobban tudta, mekkora legyen: mindig vissza­nőtt! Felelősség jár azzal, ha valaki az arcát a nyilvánosság elé viszi. Az én szakmámban különösen: itt nemcsak a dal, hanem maga az ember is része a műnek: mintha a festőnek állandóan ott kellene áll­nia a galériában kiakasztott kép mellett... Az öltözködés, a frizu­ra, a smink mind hozzátartozik a produkcióhoz — még az olyan, hangsúlyozottan egyszerű eszkö­zökkel dolgozó művészek eseté­ben is, mint például egyik mostani — Igen. Szerintem létezik ilyen. Hipnózissal annyi ember visszaemlékezett már az egyik előző életére. Volt, aki pontosan leírta, hogy néhány száz évvel ezelőtt hol és milyen körülmé­nyek között élt. — Szerinted irányítja valaki a lelkek vándorlását vagy teljesen önmagától, véletlenszerűen sza- bályozódik, hogy egy-egy test ha­lála után hová kerül a lélek? — Nem hiszek Istenben.. Sze­rintem magától megy a dolog... „Ki gyújtja meg lámpását / a csillagokon? / S miért? / Hogy vi­kedvencem, Suzanne Vega. Aki ezt a foglalkozást űzi, annak érte­nie kell önmagához. Madonna is bizonyára nagyon tudatosan dön­tött úgy, hogy új szájat csináltat. Mit csináljon azonban egy győri, szegedi vagy ózdi háziasz- szony, ha az az érzése támad, hogy összes boldogtalanságának egyszeriben vége szakadna, ha — teszem azt — formásabb lenne az orra? Ezúton válaszolom: kezdje va­lami egyszerű, olcsó változtatás­sal. Olyannal, ami nem vissza­vonhatatlan — mert nem minden megoperált orr nő vissza... Pél­dául csináltasson új frizurát, fes­tesse be a haját. Borítékolni tu­dom ugyanis, hogy ilyen külső­lágítson, sötét éji napokon? / Egyáltalán mik a csillagok? / Ju­hok? / S mit csinál a csillag? / Sötétre fényt derít, / a rosszra bol­dogságot vetít?” — olvasom han­gosan Gábor egyik versdilemmá­ját.'Gábor bólogat, anélkül, hogy kérdezném: — Azért írtam ezt, mert sokat gondolkodom, vajon mi lehet a csillagokon túl. „ • —És mire jutottál? —A vers utolsó két sora válasz erre: „Ennyi kérdésre mit monda­ni nem tudok, csak azt, hogy VANNAK CSILLAGOK!” — Gábor! Nagyon sok versed szomorú. Az egyikben azt írod: „Ma szinte nem is élek, most nem örülök a létnek...”, máshol meg azt: ,Az elmúlás maga a csönd / Nem hallja, aki lenn van, / Csak aki fönn ....A halál nagy úr ... ellenállni nem érdemes ... elsüly- lyed a hajód...” Fiatal vagy, egészséges. Nem értem, hogy jut eszedbe ennyi szomorúság? —Csak akkor van ilyen hangu­latom, ha rosszat teszek, és félek, hogy kikapok. —Az egyik versedben azt írod, hogy „védd a növényt, ne szeny- nyezd az ösvényt / ártatlan állatot ne bánts, ne kínozz...”. Én mind­változtatásoktól nem lesz boldo­gabb. Ha szerencsétlennek érzi magát, annak biztosan nem a kül­seje az oka. Keresse meg az igazi okot, azon próbáljon változtatni. És persze mellesleg nyugodtan festesse be a haját is. És ha nem sajnálja az időt, s pénzt, nem bánja a kellemetlensé­geket, ám operáltassa meg az akármijét. Csak épp azt ne gon­dolja, hogy ezzel kerül közelebb a boldogsághoz. Csepregi Éva ebből azt gondoltam, hogy te so­hasem vagy rossz... — Nem vagyok hibátlan. Péterhez fordulok, akinek is­mét „A végzet”-ből idézek: — „Sok millió ember éhez / És nyugodtan ülsz tévéhez”. Tényleg lelkiismeretfurdalást érzel a rossz sorsú emberekért? Mosoly a válasz: — Inkább az idegesít, hogy azok sem tesznek semmit, akik te­hetnének... — Mikor lennél elégedett a vi­lággal? —- Az élet értelme című ver­semben azt írom: „Örömben élni / Hogy ne kelljen félni / Szeresd a szépet / Ez az értelmes élet!” Ak­kor, ha ennek mindenki részese lenne. — Hogyan tovább ősztől? — kérdezem végül a két nyolcadikos költőpalántát. Gábor válaszol elsőként: — Én is szeretem a szépet,. ezért textilipariba megyek, ruha­készítőnek. Péter: — A mezőberényi gimnázium­ba. Onnan, ha sikerül, vendég­látóipari főiskolára szeretnék je­lentkezni. Magyar Mária Fotó: Fazekas Ferenc Szíves szóval „Nekik hány van?" Nehéz és sok indulatot kavaró kérdéssel foglalkozik levelében: a fel-fel­lángoló abortuszvitával, s mint írja, jeligéjét sem költői kérdés­nek szánja. Mint családanya való­ban kíváncsi lenne rá, vajon a leghangosabb abortuszellenzők hány gyermeket nevelnek, és mi­lyen anyagi körülmények között. Majd így folytatja: „Az abortuszt — amelyen sosem estem át —, mint »védekezési« formát a lehe­tő legrosszabbnak tartom, már csak azért is, mert egészségügyi veszélyekkel jár. Szerintem tehát csak végső megoldásként jöhet számba. Azok álláspontját vi­szont képtelen vagyok megérteni, akik a magzati élet védelmének zászlaja alatt még így is ellenzik. S a gyilkossággal tartják egyenlő­nek, bűnnek. Nem nagyobb bűn-e felelőtlenül szülni, eleve veszen- dőségre, kínra, szenvedésre ítélt gyermeket világra hozni? Majd kukába dugni, emeletről ledobni, ütni-vemi, éheztetni, testét-lelkét megtömi. Hogy csak párat említ­sek a földi pokol bugyraiból. Drákói törvény helyett oktatás­ra, nevelésre, felvilágosításra és tisztességes anyagi helyzetre van szükség. Vagyis lakásra, megél­hetésre, s bizonyos fokú kulturált­ságra. Tulajdonképpen arra, ami mindenkit megilletne emberi jo­gon. De hol vagyunk még ettől? Pedig ha így lenne, semmiféle kényszerre nem volna szükség, egyik család több, a másik keve­sebb gyermeket akarna. De akar­ná, vállalná, szeretné!” Kedves Asszonyom! Hosszú leveléből csak egy keveset idéz­tem, bár ha elengedném a toliam, az én válaszom még hosszabb lenne. Megszűnéséig, mintegy másfél évtizedig voltam tagja a másodfokú terhességmegszakító bizottságnak. Hozzánk tehát fel­lebbezéssel kerültek a lányok vagy asszonyok. Lányok kizáró­lag csak abban az esetben, ha túl voltak a 12 hetes határidőn, egyébként ők minden további nél­kül megkapták volna első fokon az engedélyt. A határidőt legin­kább két okból lépték túl: vagy abban bizakodtak, hogy elveszi őket feleségül a partnerük, vagy mert féltek, s nem merték otthon bevallani az állapotukat. Az asz- szonyok sok esetben azt hitték, a változás jele, hogy elmaradt a menstruációjuk. Persze többféle más, és súlyos ok is közrejátszott, s mondhatom, egy hatalmas szo­ciológiai felméréssel egyenlő ta­pasztalatot szereztünk az évek fo­lyamán. Az alkohol szörnyűsé­geiről, a szétroncsolt idegekről, a szörnyű anyagi körülményekről, olyan életcsapda helyzetekről, amikre nem is jó gondolni. Véleményem egyébként ha­sonló az Önéhez: nem értek egyet a törvény megszigorításával, an­nál inkább a kamaszok felvilágo­sításával. A fele lősségre okta­tással, a családi életre neveléssel. S a tisztességes megélhetés meg­teremtésével mindenki számára. És a minél több boldog család vonzó példájával. Vass Márta Kitekintő Történelmi kleptománia A fejedelmek, államfők látoga­tása után a kíváncsi honpolgár rendszerint tudni szeretné, hogy milyen emléket visznek maguk­kal, és milyen képet hagynak magukról. Ha megkésve is, de a brit polgár is olvashatott kedvenc lapjában (Sunday Express) Elena és Nicolae Ceausescu ragaszkodó szeretetéről. „Mintha csak betö­rők rendezkedtek volna be, egész nyárra!” —- nyilatkozta róluk a francia protokollfőnök. A párizsi véleményre azért hivatkozik az újság, mert a conducator és neje angliai útja előtt Giscard d’Estaing francia köztársasági el­nök figyelmeztette II. Erzsébet királynőt, hogy ügyeljen vendé­geire, mert elvisznek minden mozdíthatót. A francia elnök azt is elmondta, hogy a bukaresti ven­dégek szálláshelyéről, a Marigny Hotelből vázák, lámpák, hamu­tartók, falikarok, sőt vízcsapok tűntek el. Hogy a magas román vendégházaspár egyszerűen klep- tomániás. A Reuter hírügynökség utólag azt is tudni véli, hogy a párizsi harács híre nyugtalanság­gal töltötte el a királynőt, ezért a Buckingham palotában tett láto­gatás idején az egész személyze­tet mozgósította. Nem derül ki, hogy a Ceausescu házaspár vagy a szobaberendezés védelmére. Egy csabai részvénytársaság A mai rejtvényünkben a víz­szintes 1. és 71. számú, valamint a függőleges 5. és 19. soraiban me­gyeszékhelyünk egyik részvénytár­saságának raktáráruházában állan­dóan kapható termékek nevét rejtet­tük el. Ezeknek a soroknak a meg­fejtését kell beküldeni július 1-jéig. Megfejtéseket csak nyílt levelezőla­pon fogadunk el. A levelezőlapokra szíveskedjenek ráírni: rejtvény. A nyereményeket (öt darab 500 forint értékű ajándékcsomag) postán küldjük el. VÍZSZINTES: 1. A részvény- társaság neve. 14. Női név. 15. Amerikai nagyváros lakója. 16. Község Pest közelében. 18. Német családnév. 20. Női név becézve. 22. Ismert francia futballista volt. 23. Magánhangzópár. 24. ... Francisco. 25. Én latinul. 26. Oxigén, kripton vegyjele. 27. Lítium vegyjele. 28. Jugoszláv kisváros (Razboj). 30. Az egyik pólus. 31. Engem latinul. 33. Nikkel vegyjele. 34. Bárkáját sokan emlegetik. 36. Forma közepe! 37. Férfinév. 39. Lehel régiesen. 40. Kisbaba mondja. 42. Várba. 43. Nem menekülhetsz előlem. 45. Szürrealista spanyol festő. 47. An­gol férfinév. 48. Hangjelzés. 50. Kicsinyítőképző. 51. Node egyne­mű betűi. 52. Molekula röv. 53. Vízi állat. 57. Csehszlovák diszkoszvető bajnok. 58. Vége franciául. 60. Fo­lyó Olaszországban. 62. Kis folyó. 63. Ékszer. 66. Női név. 68. Francia író. 70. Vízszintes 14. becézve. 71. Nagy választékban kapható a rak­táráruház földszintjén. 72. Kígyó teszi. FÜGGŐLEGES: 1. Aki ..„talál. 2. Öröm vége! 3. Olasz kisváros (ismert kirándulóhely). 4. Régi hosszmértéke. 5. Az ilyen típusú varrógépekből nagyon nagy az áruház választéka. 6. Elvira ..., vi­lághírű svéd film. 7. Nemzeti baj­nokság. 8. Ismert Adidas cipőmár­ka. 9. Kötőszó duplázva. 10. Tommi .... angol színész és énekes. 11. Jel. 12. ÁNL. 13. Lítium vegyjele. 17. A szél és a víz talajpusztító hatása. 19. Többek közt ilyen márkájú televí­zió is kapható a raktáráruház emeletén. 21. Tehetség. 23. Az ős­kor és a középkor között. 26. Világ­hírű csabai tornász. 29. Ismert fran­cia párbajtőröző volt. 31. Angol női név. 32. Lel. 35. Női név. 38. Ritka férfinév. 39. Lehel régiesen. 44. Rámutat. 46. Répa fordítva. 49. Kör­nek van. 54. Rászokik. 55. A can- nes-i dalfesztivál neve. 56. ...puszta, a magyar lovassport egyik fellegvá­ra. 57. Rag, a -be párja. 58. Növény. 59. Nem tud beszélni. 61. Lírai mű­faj. 62. Foszfor és lantán vegyjele. 63. DOT. 64. ín szalagja. 65. Béke oroszul. 67. Egész. 69. Betű kiejtve. Fedor Gábor A május 8—9-ei rejtvény meg­fejtése: Törhet a tengely pávatoll alatt is, terhe, ha túl sok a szekérnek. Nyertesek: Bálint Mihály, Bé­kés, Nádudvari Lajosné, Gyula. Pár­mai Éva, Sarkad, Rózsa Jánosné, Medgyesegyháza, Vágányik István­ná, Vésztő.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents