Békés Megyei Hírlap, 1991. június (46. évfolyam, 127-151. szám)

1991-06-18 / 141. szám

BATTONYA ÉS KÖRNYÉKE 1991. június 18., kedd Vihart aratva zendült a magyar nyár Kétévvelabatto- nyai földmunkás­zendülés 25. évfor­dulója után, 1918- ban Juhász Gyula csak felvetette a kérdést: Mi lesz, ha egy­szer szikrát vet a szalma És föllángol e táj, e néma, lomha? 1981-ben egy fia­tal, tehetséges bat- tonyai költő az ese­mények 90. évfor­dulójára írott versét így fejezte be: „magyar szerb és román paraszt / ökölerdő innen fent- ről / elkezdődik uramisten / s ha betörnek minden eldől”. A köl­tők különösen érzékenyek az események megítélésére. 1991. június 21-én a battonyai esemé­nyek 100. évfordulójához érke­zünk. 1891 .június 21 -én véres atro­citásokkal ' végződő esemény volt Battonyán. A május 1-jei orosházi, az 5—6-ai békéscsa­bai események határása, az ara­di szociáldemokraták ösztönzé­sére „megmérkőztek” egymás­sal Battonya többnemzetiségű szegényei és az úri rendszert erőszakosan védő csendőrök. Az összecsapás sortűzzel feje­ződött be, ez négy battonyai agrárproletár életét oltotta ki, többen megsebesültek. A „rend” csak látszólagosan állt helyre. A korabeli eseményről különböző hangnemben írtak az újságok, a parlamentben inter­pelláltak a szociáldemokrata képviselők. Ma már ez a tény­anyag a köztörténelem részét képezi. Vajon alkalmas volt-e egyál­talán az ehhez az évfordulóhoz kötődő bármelyik időszak az esemény reális értékelésére? 1916-ban — Ady kifejezésével élve — a „mesebeli Jánosok” az első világháború „nagy arénájá­ban” hadakoztak. 1941-ben, az ötvenedik évforduló napján a Don-kanyarban, Voronyezsnél készült meghalni több ezer ma­gyar katona. 1966-ban, a 75. év­forduló kapcsán még azt is elég nehéz volt elhitetni a hivatásos történészekkel, hogy a kommu­nista párton kívül igenis voltak a szociáldemokratáknak is elkép­zeléseik a paraszti problémák megoldására. S hol tartunk ma, a 100. évfordulón? Csak tényeket sorolnék fel: az egyik halálos áldozatról, Csuber Istvánról 25 éve elnevezett utca visszaköve­telte eredeti nevét (Liliom utca). 140 általános és középiskolai tanuló közül a megkérdezettek 27,45 százalékának vannak pontos ismeretei arról, hogy miért hívják környékünket Vi­harsaroknak, és van-e ehhez va­lami köze Battonyának. Semmi­féle ismerettel nem rendelkezik 30,23 százalék. És végezetül: elmondhat- juk-e 1991-ben, hogy megnyug­tatóan eldőlt és rendeződött a földkérdés Magyarországon? A battonyai földmunkásmoz­galom 100. évfordulóján érde­mes ezekről a tényekről, kérdé­sekről elgondolkodni. Dr. Takács László Ménesi György Battonya, 1891. — Búza Barna müvének leleplezésekor— • bolond szél fúj ricsajoznak jóllakásig melyik evett főkolompos nagy györgy andrás idecsinált hat gyereket tizenkilenc vad pakurár cucilista tán kegyelme imádkozna vasárnapon vagy a kocsmában vedelne vércse kölyke vinnyog karján jó firma az tüzes némber kiéhezvén szomjúhozván fekszik ifjjal s főikéi vénnel magyar szerb és román paraszt ököl-erdő innen fentről elkezdődik uramisten s ha betörnek minden eldől (1981.) Az aranyban még bíznak! S Ekszervásár Battonyán Talán még a korábbi nagy ár- leszállítások első napjaiban sem tolongtak annyian a battonyai Páva Áruházban, mint a múlt hét péntekjén és szombatján. Erre a két napra a városból elszárma­zott Militär fivérek arany- és ezüsttárgyak vásárát hirdették meg. — Érettségi után elkerültünk innen Szegedre — mondja Mili­tär István. Mindketten az Ékkő Kisszövetkezet dolgozói va­gyunk, én már 1977 óta. A cég­nél arany- és ezüstöntéssel fog­lalkozom. — Most viszont itt árul. — Ezt a tevékenységet má­sodállásban, a szövetkezet meg­bízásából végzem. A 14 karátos arany grammját 1953 forintért kapjuk, s itt például 2400 forin­tért adtuk tovább. Persze, e ha­szonból adózunk, és fedezzük az egyéb költségeket. A szegedi áraknál így is jóval olcsóbban tudtuk kínálni a termékeinket, s az sem elhanyagolható, hogy a battonyai vásárlóknak nem kel­lett 200 kilométert utazniuk egy gyűrűért vagy egy nyakláncért. — Talán ezért is volt itt ekko­ra tömeg. —- Hát volt! főleg pénteken. Három óra alatt 60 ezer forintos forgalmat bonyolítottunk le. Levegőt nem kaptunk, annyian voltak. —Mi volt a legkeresettebb? — A húsz éven aluliak főleg ezüst ékszereket vásároltak, az idősebbek aranyat. Legnagyobb értékben egy fiatalember vásá­rolt egy együttest: karkötőt és nyakláncot. 26 ezret fizetett ér­tük. De nagy volt az érdeklődés a szolgáltatásunk iránt is: renge­teg átdolgozásra és javításra váró ékszert hoztak a kedves vevők. —Elégedetten távoznak Bat- tonyáról? — A forgalmat illetően igen. Csak az fáj, hogy néhányan megsértődtek, amikor arra kér­tem őket, hogy várják ki a soru­kat. Természetesen nem hi­szem, hogy csupa lopós ember lakna Battonyán, de hát értsenek meg engem is: nagyon nagy ér­tékekért felelek. Egyébként szí­vesen jövünk máskor is a szülő­városunkba, legközelebb pedig Mezőhegyesen rendezünk ha­sonló vásárt. Úgy tűnik, hogy ilyen szempontból ellátatlan ez a terület, és hogy az emberek az aranyban még bíznak. Battonyán találkoztak Június elején tartottuk meg a hagyományos gyermeknapi ta­lálkozót a battonyai nevelőott­honban. Gyula-Remete, Bélme- gyer-Fáspuszta, Dévaványa és Elek nevelőotthonosait, vala­mint a gyulai, a tarhosi és a ma- gyarbánhegyesi diákotthonok növendékeit fogadtuk. Ebéd után szabadon válasz­tott ügyességi játékok következ­tek: kötélhúzás, célbadobás, rajzverseny, sétakoesikázás. A sikeres nap után sok gyer­mek megkérdezte: — Ugye, jövőre is találko­zunk? A válaszom: igen! Kélityné Janyatov Mária Az oldalt összeállította Mé­nesi György. Fotó: Kovács Er­zsébet. ■ TTON VAI HÍR£K— Battonya váró* Önkormányzatának taiapOléepolltlkal tájékoztatója Június 15-én vehették kézbe az olvasók a Battonyai Hírek leg­újabb számát. A városi önkormányzat immát IV. évfolyamában járó településpolitikai tájékoztatója kéthetenként jelenik meg, négy oldal terjedelemben. Legújabb számában közli a város polgármesterének a magyar külügyminiszterhez írott levelét. Ebből megtudhatjuk, hogy a helyi polgárok több mint 2 ezer aláírást gyűjtöttek annak érdekében, hogy minél előbb megnyíljék a határ Battonya és a romániai Tornya között. E tárgykörben még további két dokumentum olvasható, mindkettőt a román belügyminiszter, Doru Viorel Ursu írta alá, és mindkettő címzettje Hosszú Zoltán Arad megyei szenátor. Dom Viorel Ursu úr arról értesíti a romániai magyar politikust, hogy ő nem ellenzi sem a közúti, sem a vasúti határátkelőhely létesítését Batto- nyánál. Hozzáteszi azonban: további egyeztetésekre van szükség, és — végső soron—ebben a kérdésben csak a román kormány dönthet. A második oldalon a Nyitott szemmel rovatban olvasói levelet közöl a lap, mellette két „politikus” hölgynek bírósági üggyé fajult nézetkülönbségeit taglalja az egyik érintett fél. A harmadik oldalt, az Érmellék rovatot a szerkesztőség teljes egészében az 1891-es battonyai agrárzendülés emlékének szentelte. Dokumentumközlést tartalmaz a negyedik oldal is: a csaknem 100 évvel korábbi helyi sajtó megdöbbentő nyíltsággal beszél ... Battonya mai gondjairól! Nincs új a nap alatt! — írták a szerkesztők a régi cikkek fölé. S ha így van, ez bizony eléggé szomorú. A lapot apróhirdetések, közlemények teszik szellősebbé és prak­tikussá. Példányait a Mezőkovácsházi Nyomda Bt. készíti, a lehető­ségekhez képest igényesen. Kevermes is pályázni fog Olvasóink szíves fi­gyelmébe ajánljuk, hogy erre az oldalra szánt írásaikat, észre­vételeiket, témajavas­lataikat a következő címre is eljuttathat­ják: Ménesi György, 5830 Battonya, Hu­nyadi u. 110/A. Tele­fon: 310. Nemzetiségi néptánctábor Immár második alkalommal rendeznek nemzetiségi nép­tánctábort Battonyán. Az ese­ményre június 24. és 29. között kerül sor. A szervezők a műve­lődési központ munkatársai gazdag programajánlattal vár­ják a résztvevőket. A tánctanu- lás mellett lesz lehetőség kirán­dulásra, sportolásra, fürdőzésre, videózásra is. A tábor 29-én gálaműsorral zárni. Önös érdekből — Miért olyan fontos Batto­nya polgármesterének, hogy éppen náluk nyíljon meg a ma­gyar—román határ? — Tornyai a felesége. __n — Tornyai Erzsébet. Az önkormányzat meghívá­sára június 11-én Kevermesre látogattott a Patex vezér- igazgatója, Bárfai István. A te­lepülés vezetőivel folytatott tár­gyalásokon áttekintették a ke- vermesi üzem helyzetét. A kele­ti piacok elvesztése miatt ugya­nis a nagyvállalat jelentős léts­zámcsökkentésre kényszerült, s ez Kevermest sem kerülte el, a korábbi 140 helyett már csak hatvanan dolgoznak itt. A helyi önkormányzat — el­kerülendő a további leépítést — élni kíván azokkal a pályázati lehetőségekkel, melyeket a gaz­daságilag elmaradott térségek települései vehetnek igény - be. — Mi azonnal benyújtjuk a pályázatunkat, ha a közlönyben megjelenik annak hivatalos szö­vege — mondja Domsik János­áé polgármester. —- Új gépeket szeretnénk beállítani, hogy „nyugati” minőségű fonalat gyárthassunk. Távolabbi cél­ként a késztermékek előállítása is reálisnak tűnik. Foglalkozta­tási gondjainkat a vezérigazgató úr megértette, támogatásáról biztosított bennünket. Ez jó hír a dombegyháziaknak, dombirato- siaknak, lökösieknek is, hiszen idáig elsősorban ők estek a „karcsúsítás” áldozatául. Valamennyiünk nyugalmáért Mezőhegyesen, Battonyán, valamint a battonyai körzet fal­vaiban a képviselő-testületi ülé­sek vissza-visszatérő témája a rendőrhiány. Úgy tűnik, rövid időn belül ebben a térségben is kedvező változásokra kerül sor. Dr. Gáspár Lajostól, az újon­nan kinevezett mezőkovácsházi rendőrkapitánytól a következő­ket tudtuk meg: — A két városban 8-10 fős rendőrőrsök felállítását tervez­zük még ebben az évben. Az állomány képes lesz minden rendőri szakterület ellátására. Bízunk abban, hogy a városi önkormányzatok egy-egy pol­gári alkalmazott bérének a biz­tosításával a segítségünkre siet­nek. Sajnos, erre a BM-nek már nem futja. —Azzal, hogy e két városnak lesz rendőrőrse, nem oldódnak meg a környező települések gondjai. — Ez bizonyára igaz. De abban biztos vagyok, hogy kapi­tányságunk területén, így a há­rom Dombegyházon, Dombira­toson és Kevermesen is javulni fog a helyzet. Fölszabadulnak ugyanis azok a rendőri erők, me­lyeknek idáig szükség esetén Battonyára és Mezőhegyesre kellett kivonulniuk. így a kisebb településeken is több alkalom­mal, több napszakban láthat majd rendőrt a lakosság. S ez, azt hiszem, minden törvénytisz­telő polgár számára megnyugta­tó. Kevermesen új szolgálati lakásba költözhet a rendőr

Next

/
Thumbnails
Contents