Békés Megyei Hírlap, 1991. június (46. évfolyam, 127-151. szám)
1991-06-03 / 128. szám
1991. június 3., hétfő. KÜLFÖLDI HÍREK - MEGYEI KÖRKÉP O „Baráti és konfliktusmentes kapcsolatok” Romániának nincs területi követelése... A román külügyminisztérium szóvivőié határozottan elutasította azt a beállítást, miszerint országának bármilyen követelése is volna a szerb Bánsággal és Ke- let-Szerbiával szemben. A nyilatkozat szerint az állásfoglalásra azért került sor. mert á román diplomácia figyelmét felkeltette a Borba című lap május 28-i számában „A szerb terjeszkedés sorsszerűsége” címmel megjelent írás, amelyben a szerző egyebek között kijelentette. hogv ..Románia nem titkolja törekvéseit a Bánság és Ke- let-Szerbia iránt”. (A külügyi szóvivő utalt a Bor- bában megjelent magyarországi tudósításra is. amelyben a cikkíró egy nappal később, május 29-én „A magyar hadsereg és a jugoszláv válság” címmel arról írt. hogy milyen lehetséges reakciót fog kiváltani Magyarországon egy esetleges jugoszláviai polgárháború.) A külügyi szóvivő mindezzel kapcsolatban megjegyezte: — Nincs olyan román politikus és kormány- személyiség aki . ilyen értelmű célzást tett volna. Közlése szerint nem ismerik e hamis információk forrását, de az az érzésük, hogy a híresztelések célja nem más, mint hamis feszültségeket kelteni a „hagyományosan baráti és konfliktusmentes román— jugoszláv kapcsolatokban”. Kijelentette: — Romániának nem Volt, és nincs területi követelése Jugoszláviával szemben. Érdeke a szomszédos ország területi épségének és stabilitásának megőrzése, mint ahogy lét- fontosságú érdeke a térség békéjének és egyensúlyának fenntartása is. Romániát éppen ezért aggasztják az olyan konfliktushelyzetek és erőszakos akciók, melyek a jugoszláv belső helyzet megromlásához vezetnek. Bukarest bízik abban, hogy a jugoszláv politikai tényezők demokratikus elvekre helyezkednek. és jogállam keretében szavatolják a jugoszláv közösség életét. Franciaország is csatlakozik az atomsorompó-szerzödéshez? Az általában jól tájékozott francia napilap, a Le Monde szerint Franciaország is csatlakozik az atom- sorompó-szerződéshez: ez lesz az egyik lényeges pontja annak az új leszerelési tervezetnek, amelyről Francois Mitterrand elnök szólt a múlt heti francia—német csúcstalálkozót követő sajtókonferenciáján. A javaslat kiterjed a tömegpusztító fegyverek, a rakéták és a hagyományos fegyverek terén végrehajtandó leszerelésre, a fegyverkereskedelem nemzetközi korlátozására és ellenőrzésére. de más témákra is. Az 1968-ban megkötött, és 1970-ben érvénybe lépett nemzetközi szerződés — ismert nevén az atomsorom- pó-szerződés — arra kötelezi a nukleáris nagyhatalmakat. hogy ne adjanak át atomfegyvereket más országoknak. az ilyen fegyverek birtokában nem lévő országokat pedig arra. ne gyártsanak és ne szerezzenek be nukleáris harceszközöket. A szerződéshez eddig 140 ország csatlakozott, két nukleáris nagyhatalom. Franciaország és Kína azonban nem írta alá a 'megállapodást. Párizs szerint az ..diszkriminatív" más országokkal szemben. Franciaország ennek ellenére mindeddig tartotta magát ahhoz, hogy más országokat nem segít hozzá atomfegyverek birtoklásához és előállításához. A párizsi kormány tavaly első ízben megfigyelőt küldött az atomsorompó-szerződés végrehajtását ellenőrző tanácskozásra is. ALFÖLDI TÉGLAIPARI VÁLLALAT MEZŐTÚR Építkezők, figyelem! Bemutatjuk európai minőségi követelményeket is kielégítő új termékünket, a Turtherm falazóblokkot TH 1 TH 2 TH 3/F Fóliás, egységrakatos, fogyasztói ár, I. o.: 57 790 Ft 1000 db +'25"„ áfa. Most vásároljon! Rendkívüli árkedvezmény, a fenti árból 20 százalék Megvásárolható a Mezőtúri Téglagyárban 1991. június 15-től. Telefon: (56) 50-454. Telex: 23-520. Érdeklődni lehet: ALFÖLDI TÉGLAIPARI VÁLLALAT, 5400 MEZŐTÚR, Földvári út 6. Telefon: (67) 31-261. Fax: (67) 31-488. Telex: 23-346. Maxwell: Csernyenkival ittam Csernyenko, az egykori szovjet pártvezető mindig személyes tájékoztatást kért tőle Moszkvában egy-egy világpolitikai kérdésről — azután a hallottakkal, mint saját véleményével kelltett feltűnést az SZKP Politikai Bizottságának ülésein — mesélte csütörtökön Washingtonban a sajtónak Robert Maxwell. A brit sajtómágnás, aki legutóbb az egyik New York-i bulvárlapot vette meg, személyes ismeretségben, jó viszonyban volt egy sor szovjet és kelet-európai vezetővel, akiknek összegyűjtött beszédeit Maxwell londoni Pergamon kiadója szép példányszámban kiadta. Maxwell elmondotta, hogv amikor Csernyenko (Andropov váratlan halála után) az SZKP főtitkára lett. újabb találkozásukkor közölte vele: új funkciójában már nem beszélgethetnek olyan bizalmasan, hiszen lehet, hogy Maxwell kém . . . Ennek ellenére a két gyökeresen eltérő férfiú a hajnali órákig vodká- zott együtt, s Csernyenko arról faggatta vendégét: vajon hogyan alakult volna a világ sora, ha nem Kennedy amerikai elnököt gyilkolják meg. hanem Nyikita Hruscsov szovjet pártvezetőt? Máxwell válasza: — Annyi bizonyos, hogy Onas- sis (a görög milliomos, Jacqueline Kennedy későbbi férje) nem vette volna feleségül Hruscsov özvegyét .. . Két magyarországi lapérdekeltség megvásárlása után ajánlatai vannak Horvátországból, a Szovjetunióból és Mongóliából — közölte végül a washingtoni országos sajtóklubban Robert Maxwell. 200 millió márkás segély a kelet-európai németeknek A müncheni Süddeutsche Zeitung szombat—vasárnapi számában megjelent hír szerint a német kormány 200 millió márkát helyezett kilátásba, hogy támogassa és maradásra bírja a Szovjetunióban. Lengyelországban, Csehszlovákiában. Magyar- országon és Romániában élő németeket. Mint Horst Waffenschmidt, a kormány áttelepülési ügyekkel foglalkozó megbízottja közölte. Bonn abban érdekelt, hogy a németek életkörülményei jelenlegi hazájukban javuljanak. s gazdasági okokból senki se vándoroljon ki Németországba. Mint Waffenschmidt elmondta. a 200 millió márkás program „segítség ahhoz. hogv a németek (a helyszínen) önmagukon segítsenek”. A segély egy része szociális. másik része gazdasági célzatú. — A bonni segítségnek nem szabad megzavarnia a németek együttélését másokkal jelenlegi hazájukban — hangoztatta a kormánymegbízott. aki támogatásáról biztosított minden olyan kezdeményezést, amely a helyszínen erősíti a német nemzeti kisebbség autonómiáját és az önigazgatást. Békéscsaba belvárosában keres 6—700 négyzetméter alapterületű irodaházat fővárosi vállalat. Ajánlatokat: „Budafok” jeligére a kiadóba. Szeghalom Eső után köpönyeg... Bizonyára így gondolkodtak a szeghalmi Sebes György Általános Iskola kivitelezői. amikor — immár egy évtizede — átadták az új oktatási intézményt. Ám, hogy mi történik eső közben. erről csak az átadási ünnepségen bizonyosodhattak meg, hiszen esernyőt kellett a kitüntetettek feje fölé tartani, hogy ne hulljon a nyakukba az égi áldás — a plafonon keresz- tüL Persze, áldották őket azóta is az itt dolgozók, de az effajta áldástól már az esernyő sem nyújt védelmet... Mert az épület az átadás óta — immár tíz esztendeje — ázik. Kérdezhetnék erre: akkor miért vették át. s ha már átvették. miért nem kértek kártérítést az illetékesek akkor. melegében? Nos, mi is megkérdeztük dr. Pénzéig Erikától, a város jegyzőjétől. aki hivatalba lépése utáh nem sokkal úgy döntött, megkísérli a lehetetlent ... Hogy ez miért nem történt meg hamarabb? Kérdezték tőlem mások is. Nem tudom. fel nem vetették a gondokat s azt. hogy a gyerekek mekkora veszélyben vannak, az elektromos vezetékek nedvesedése miatt... — De hát ilyen esetben, ha jól tudom, tíz esztendő a szavatossági idő ... . — Valóban, ám az I-es számú Polgári Elvi Döntés — Gazdasági Elvi Döntés kimondja, hogy amennyiben rejtett hibáról van szó, az igény érvényesítésére a felismerés után további három hónap áll rendelkezésre. Mi megbízást adtunk a — akkor még így hívták — Békés Megyei Tervező Vállalatnak. hogy készítsen tanulmánytervet a hiba feltárására, kijavítására. Megállapították, hogy rejtett hibáról van szó, a bitumenes szigetelőlemez nem volt leragasztva, s a szélszívás hatására a víz arra szivárog. amerre nem kellene neki. Nos. ekkor indítottunk pert az építők jogutódja ellen ... — Az eredmény? — Beszélik, hogy a tanács annak idején jó pénzért eladta szavatossági igényét... — Ezt az ügyészség külön megvizsgálta, és nem talált semmi nyomot, mely erre utalt volna. — Tulajdonképpen mikor adták át az iskolát? — Több mint tíz esztendő telt el azóta. A Békés Megyei Tanács Épszer Vállalata — jogutódja a szegedi Délép — a szerencsésnek éppen nem mondható, lapostetős megoldást választotta. És ez csak ázott befelé állandóan. A helyi ga- mesz néhány év elteltével jelezte ugyan, hogy baj van, de a válasz az volt, a hiba oka, hogy nem szakszerűen tették fel az antennát. Igv aztán a költségvetési üzem toldotta, foldotta a tetőt, mígnem 1990. június 14-én. egy vb-ülésen élesen — Mivel a perindítást tíz év után tettük meg, fordult a bizonyítási teher, tehát nekünk kell bizonyítékokat szerezni. 3 millió 763 ezer forintos szavatossági igényünk érvényesítésére. Eddig két tárgyalásunk volt, most. június 5-ére várjuk Szegedről az Igazságügyi Műszaki Szakértői Iroda munkatársait, akik arról mondanak véleményt, valóban rejtett hibáról van-e szó... — Mikorra várható, hogy így, vagy úgy, de pont kerül az ügy végére? — Azt a bizonyos pontot, nincs kizárva, hogy’ a Legfelsőbb Bíróság teszi ki. Hogv mikor? Akár két év is eltelhet addig. — És az iskola? — Ha minimálisai is, de ’ költeni kell rá ... Nagy Ágnes Fotó: Kovács Erzsébet SERTÉSEK: HÍZUNK, CSAK HÍZUNK. PISTA BÁCSI: HÜZUNK, CSAK HOZUNK. KORMÁNY: BÍZUNK, CSAK BÍZUNK.
