Békés Megyei Hírlap, 1991. június (46. évfolyam, 127-151. szám)
1991-06-15-16 / 139. szám
GYOMAENDRŐD ÉS KÖRNYÉKE 1991. június 15—16., szombat—vasárnap o &RÉKÉS MEGYEI HfRI,AÍ> Mit tenne Rozika? „Hallod-e, Rozika, te, gyerünk a moziba be...” — hívja az örökzöld sláger a fenn említett leányzót. Persze nem tudom, miféle fess fiatalembernek kellene manapság eldudorásznia eme dalocskát ahhoz, hogy a hölgy ne fordítsa el durcásan a fejét. Egyáltalán nem azért, mert az ajánlat tisztességtelen. Csupán az a helyzet, hogy nemigen akad mozi, ami „valami csuda”. Maga az intézmény változott, vagy a mi viszonyunk hozzá, esetleg mindkettő? Mindenki döntse el maga, amikor elolvassa ezt a néhány írást a gyomaendrődi és környékbeli filmszínházakról, amelyek — hasonlóan a többihez — veszteségesek, nagy erőfeszítésbe kerül fönntartani akármelyiket is. Ki tudja, miért, mi okból — talán mert még mindig a kultúra, a kulturáltság fokmérői — akár így, akár úgy, de vannak. Egyelőre... Hogy ez a kitartás hosszútávú lesz-e, az majd később derül ki... Kluboké a jövő? — Jobbára a fiatalok járnak moziba — mondja Kertész Károly né, az ecsegfalvi művelődési ház vezetője. Náluk is szó szerint a házon belül, annak költségvetéséből valósul meg a heti egyszeri filmvetítés. — Azért tettük szombatra, mert akkor hazajönnek a kollégisták is — folytatja. — Az igazság az, hogy a középkorosztályra nem nagyon lehet mondani, hogy mozibajáró—de talán másra se. — Néha, hogyha esetleg egy- egy jobb film idekerül véletlenül, akkor elmennek, de akkor is inkább a gyerekekkel. Amíg tartott a tanév, havonta egyszer volt iskola- és óvimozi, de ez utóbbiak közül néhány bizony nagyon rossz minőségű film is előfordult. Eddig ez tíz forintba került, de mostmár húsz forintot kell kérnünk egy óvodástól is. Szerintem az úgynevezett /égi értelemben vett nagymozi nem éled fel többé. Talán a kisebb klub vagy csoport formájában működő vetítésekben van jövő. Nálunk is van egy videó- klub, ami nagyon népszerű a kamaszok körében. Ide persze olyan kazettákat hoznak a gyerekek, ami őket érdekli. Nem ritka az akció- meg a horrorfilm sem. Olcsóbb a mozijegy Gyomaendrőd város mozija, zz Apolló sem tartozik a szabályt erősítő kivételek közé: mint többi társa ez is veszteséges. Februártól lemondott az üzemeltetésről a Kontur Moziüzemeltető és Kulturális Vállalat. Az intézményt azóta önkormányzat működteti. Az persze korunk fogas kérdése lehetne, hogyan tud(na) ma egy mozi nyereséges lenni, amikor a bevétel hatvanegy százalékát elviszi a sok járulék. A nézőszám folyamatos visszaesése nem állítható meg. Csányi Istvánné, a mozi vezetője mégis azt mondja, a megyei viszonylatban nem is állnak olyan rossz helyen, már ami a bevételt és a látogatottságot illeti. Persze—mint azt halljuk is tőle -— a sikerért meg kell dolgozni. Ugyanis annak az időnek vége, amikor minden szervezés nélkül megtelt a nagyterem. Mostanában erre csak az iskola- és ovimozik alkalmával kerül sor. Ha az utolsó három hónap statisztikáját nézzük, a tiszta jegybevétel folyamatosan csökkent. A visszaesés — így a pontos statisztika — 37 százalékos, míg másutt 40—100 százalék között van. Szinte mindenütt itt is megszűnt a filmklub, nincs rá támogatás. Nem is nagyon járnak moziba az emberek. Volt olyan előadás, amit csupán heten néztek meg. — Érdekes jelenség ez — mondja befejezésül Csányi Istvánné —, nyugaton egy mozi se Az elcserélt mozi A gyomaendrődi Kossuth Filmszínház — azaz egész pontosan az endrődi rész mozija — nyilvános meghirdetésre került: pályázatot írt ki az ön- kormányzat, hogy kiadná bérbe. Megpróbálták az épület, az intézmény kulturális jellegét megtartani, ezt mutatják a feltételek is, melyek arra kötelezik a majdani bérbe vevőt, hogy egyéb más tevékenység mellett, heti két alkalommal filmvetítést biztosítson, szabadnapokon a helyiséget a szabadidő kulturált eltöltésére használja. A kiírásra mindössze ketten jelentkeztek, de a testület — hosszas mérleges után — egyikükkel sem kötötte meg a térítésmentes bérleti szerződést, hanem egy harmadik ajánlatot fogadott el. Elcserélte a mozit egy lakóházra, melyet a későbbiekben szolgálati lakásként hasznosíthatnak. A mozi azért nem szűnik meg, mert a közelben lévő Déryné Művelődési Házban videofilm-vetítés Indult be. ráfizetéses. Talán ha rendeződnek a viszonyok, megváltozik a mi helyzetünk is. • Ehhez még két hír: Gyo- maendrődön június 1-jétől csökkentették a mozijegyek árát, és az Apolló Mozi — „mint szakmailag önálló, gazdálkodási jogkör szerint részben önálló rendelkező kulturális intézmény” — költségvetését, mely önkormányzati támogatást is tartalmaz, elfogadta a testület. „Nem maradhatunk művelődés nélkül...” t A hunyai mozi — más kistelepülésekhez hasonlóan — a kultúrházban üzemel. S mint a megye legtöbb filmszínháza — ki tudja, talán nem is igen szerencsés ilyen esetben ez a szinonima — veszteséges. Ebből már csak egy lépés a végső következtetés: az, hogy a község üzemelteti. Január 1-jétől Hunyán is az önkormányzat finanszírozza a heti egyszeri vetítést. A Kontur Moziüzemeltető és Kulturális Vállalattól bérelt gépen vetítik az ugyancsak általuk leosztott filmeket azoknak, akik érdeklődnek. Tízen-, tizenket- ten lehetnek egy-egy előadáson, melyre, filmtől függően 20 (ez az ovimozi), 40, és 60 forintért lehet bemenni. Ez bizonyára nem lesz jó üzlet az önkormányzatnak sem. — Valóban nem nyereséges, de nem lehet, hogy teljesen művelődés nélkül maradjunk — mondja Zádori Illés, a művelődési ház vezetője. — Régebben több kulturális programot is lehetett szervezni, többször felléptek fővárosi művészek. Mára egy-egy ilyen előadás megfizethetetlen lenne a lakosságnak. A mozival meg az a helyzet, hogy sok családban helyettesíti a video... Ez nem mozi, hanem valami más... Hidegben nem megy — a jó film sem Privát patika? Manapság, amikor a magán- vállalkozások korát éljük, nem csoda, ha a gyógyszertárak sorsa is izgatja az érdeklődőt. Elkerülhetetlen ugyanis, hogy életünk során egyszer-kétszer ne tapasztalnánk meg a patika hűvösét. Nemrégiben dr. Szilágyi István vezető gyógyszerésszel beszélgettem Dévaványán. — Megyénk eléggé lemaradt az állami gyógyszertárak privatizációja, illetve a magángyógyszertárak alapítása terén — mondta. — Pedig ezekben nagy a lehetőség. Ha az ember húsra kevesebbet is költ, a szükséges orvosságot mindig megveszi. Aztán itt vannak a különböző gyógynövény és higiéniás termékek. Most, az áremeléssel nagyon visszaesett az állatgyógyászati termékek forgalma. Nálunk nem, mert sok, jól bevált saját készítésű szerünk van. Az a baj, hogy nem merünk vállalkozni. Képzeljen el egy olyan helyzetet, amikor a városban nem egy, hanem négy-öt patika is nyitva tart hét végén. — Úgy érti, több is megélne egymás^ mellett? — Úgy. Persze nem biztos, hogy főállásban gazdaságosan lehetne működtetni, de mellékállásban miért ne. Vagy gondoljunk a kis helyekre — ilyen a szomszédos Écsegfalva is —, ahol csak kézigyógyszertár van. (Néhol még az se.) Már elképzeltük — persze még csak gondolkodtunk rajta —, hogy ott, Ecsegfalván, egy mellékállású egységet lehetne nyitni, ami a dévaványai gyógyszertár fiókja lenne... Mindenesetre egy biztos, akárhány féle-fajta patika lesz is a jövőben, beteg csak egyféle van, és azt egyformán lelkiismeretesen kell kiszolgálni... Igazán nem akarom untatni az olvasókat, de talán nem érdektelen, ha elmondom, hogy életem egyik legemlékezetesebb intézménye a dévaványai mozi. Nem azért, mert valami nagy filmélmény, katarzis kapcsolódik hozzá, hanem egészen másért. Elek Zsigmond mozivezetővel ugyanis nemrégiben rendkívüli körülmények között beszélgettünk a falai között: rendkívül hideg volt. Úgy is fogalmazhatnék, hogy tintafagyasztó körülmények uralkodtak, mialatt én róttam a sorokat jegyzettömbömbe. Mint megtudtam, a zord időjárás lemérhető a plakátokon is. Akkor ugyanis a rosszabb filmek járnak errefelé. Az ok egyszerű: a moziterem nem fűthető fel igazán. A ti- zennégy-tizenöt fokos hőmérséklet mellett — ez a maximum, amit elérnek a 261 ülőhelyet tartalmazó, álmennyezetes teremben — viszont csak a legelszántabb nézők tartanak ki, egy akármilyen világhíres alkotás mellett is... Talán mondani sem kell, február 1 -jétől ezt mozit az önkormányzat üzemelteti, a szolgáltatást — térítési díj ellenében — továbbra is a megyei vállalat, a Kontur végzi. Az eszközállomány sorsa még nem dőlt el véglegesen. Kié is ez pontosan? A megyei önkormányzaté vagy a megyei vállalaté? Mindenesetre, akik vetítenek vele — azaz a dévaványai önkormányzat —, a használatért a Kontúrnak fizetnek. 1988-ban működött itt egy eredményes filmklub is, melyet a Filmszemle és a Filmklubszövetség is támogatott. Akkor például a Fekete Doboz alkotásai közül is bemutattak néhányat. Ezt az időt idézi meg a társadalmi munkában elkészült kisterem, ahol fotelok, kis asztalok, a falakon színészek portréi marasztalják a vendéget. Talán ősszel sikerül újraindítani a filmklubot is Dévaványán. Lenne helye a kertmozinak is, de erre egy ideig nem kerül sor. A szabadtéri előadásokat nélkülözniük kell az érdeklődőknek. Majd, ha befejeződik a művelődési ház rekonstrukciója. A gépház helye megvan, remélhetőleg néhány év múlva ez is működni fog. — Mit ígér a nyár? — kérdez vissza Elek Zsigmond. — Az az igazság, hogy az újdonságok zöme, amelyet a három megmaradt igazán nagy filmforgalmazó kínál, kijött az év első négy hónapjában. Nálunk pedig akkor — a fűtési viszonyok miatt — nem volt érdemes levetíteni, mert úgyse jöttek volna. Igyekszem összeválogatni a filmeket: legyen új, de legyen közte régebbi nagy siker is. Ezenkívül — ha csak tehetem — megnézem az alkotásokat, mielőtt megrendelem. így áll össze aztán havi két-három vígjáték, bűnügyi történet, akciófilm, ami a dévaványai közönség elé kerül. Az idei nyár úgynevezett nagy ígérete nálunk a Hegylakó 2. és a Csupasz pisztoly 2.. Igazán kemény dolog a helyár is — folytatja —, 40 forint az alap, 60 a kiemelt, 80 a kiemelt premier, amiket sokallhatunkis, de az ármegállapítás nem csak rajtunk múlik, hanem a forgalmazón és a moziüzemeltető vállalaton is. Az oldalt írta és összeállította Kiss Katalin. A képeket Kovács Erzsébet készítette. Testületi ülésekről távirati stílusban A gyomendrődi képviselő-testület június 4-ei tanácskozásának legfontosabb mozzanatai: először a város vízminőségéről esett szó. A vastalaní- tó berendezés pillanatnyilag nem működik, ugyanis, ha beüzemelik, nitrit jelenik meg a rendszerben. Ezenkívül jódból is több van a vezetékes vízben a kelleténél, ezért dr. Frankó Károly polgármester — ezúttal orvosi minőségében — azt javasolta, inkább a tennálkútból hordják a lakosok a vizet... Elfogadták, igaz megjegyzésekkel, a város hosszú távú terület és településfejlesztési koncepcióját, és az általános rendezési tervének felülvizsgálata programját. A polgármester elmondotta, hogy a kiírt osztályvezetői pályázatokra tizennégyen jelentkeztek, s ezek közül egyet sem láttak alkalmasnak a feladat betöltésére. A régi —- szintén pályázó—osztályvezetőket sem erősítette meg, s így az osztályok pillanatnyilag csoportrendszerben, csoportvezetők irányítása alatt dolgoznak. A testület tagjai közül többen úgy látták, ez ellentétes korábbi döntésükkel, amelyben az osztályvezetői rend-. szert határozták el. Végül abban maradtak, hogy a közszolgálati törvény megjelenése után—ha közben ez a rendszer nem válik be—új pályázatot ír ki a polgármester. Ezt követően kellett volna dönteniük az utcanevek változásának elfogadásáról. Nem sikerült azonban megegyezni a Lenin út sorsáról. Két javaslat áll(t) egymással szemben. Az egyik szerint Szent István lenne az új elnevezés; a másik — tekintettel a két településrész vallási megosztottságára — Endrődön Szent István király, Gyomán István király út elnevezést javasol. A testület tagjai közül nyolcán az első, nyolcán a második mellett szavaztak. Később, a zárt ülésen mégiscsak született egy kompromisszum: Az ominózus terület Fő utca lesz. Június 12-én, újabb ülésen, fő napirendi pontként a rendőrséggel kapcsolatos kérdésekről esett szó. Nyári szünet előtti utolsó ülésén a hunyai testület hétfőn megvitatta az alpítványt, melyet „Hunya község jövőjéért” a testület hozott létre 100 000 forinttal.
