Békés Megyei Hírlap, 1991. június (46. évfolyam, 127-151. szám)
1991-06-12 / 136. szám
SARKAD ÉS KÖRNYÉKE 1991. június 12., szerda Termelőpalánták a paprikapalánták között Bármennyire is a fólia alatti palánták termésének tűnnek a zöld levelek közül kikandikáló „hölgyek”, ez csak érzéki csalódás. A valóság éppen fordítottja ennek. A Mezőgyáni Általános Iskola tanulóinak „termése” ez a sok-sok paprikapalánta. S mint azt Nagy Sándor igazgató elmondta, mindebből (paprikából, uborkából) az idén máris több mint 60 ezer forint bevétele van az iskolának. Egész évre egyébként 150-200 ezer forintot terveznek, amelynek egyharmad részét a gyerekek kapják, egy harmadát fejlesztésekre fordítják, a maradékból pedig kirándulásokat, üdüléseket szerveznek. Mint ismeretes, a Mezőgyáni Általános Iskola 1984-ben „vágott neki” a szentlőrinci iskola- kísérletnek, amelynek szerves része a tanulók termelés-gazdálkodással való megismertetése. — Nagy előny ez azoknak a végzőseinknek, akik valamilyen mezőgazdasági jellegű szakközépiskolában vagy szakmunkásképzőben folytatják tanulmányaikat — mondta végül az igazgató. Két éjszaka törtem a fejem, mi módon lehetne megnövelni a sarkadi oldalt, hogy még több írás beleférjen. Vasárnap aztán azt álmodtam, kitartó öntözéssel több méteresre nyújtható az oldal. Sőt, azt is látni véltem, hogy az újságárusok külön tekercset mellékelnek a megyei hírlaphoz: — Tessék kérem, itt ne felejtsék, ez a sarkadi oldal is jár a laphoz! — mondogatták velőiknek. Sajnos felébredtem, és kezdhettem újra a sakkozást az anyagokkal: ez kimarad, ez befér, ez kimarad, ez befér... Ezúttal nyolc írást kellett helyhiány miatt félretennem. Ilyeneket, mint „Mit mondott a világkiállításról Sarkadon a külügyminiszter?”, „Hogyan tört be az amerikai AMWAY Újszalon tára?”, „Egy geszti vélemény a geszti írásokról”, „Hogyan élnek a sarkadi térség ingázói?” és így tovább. Mindazoktól, akik éppen ezekre lettek volna kíváncsiak, megértést és türelmet kérek. Jó lapot kíván: Magyar Mária „Fertőzött” szülők az iskolában Avagy: Kísért a kísérlet Sarkadon A sarkadi Ady Endre Kísérleti Középiskolában már a tanulók szülei is „megfertőződtek” a kísérletezéssel. Szakítottak az évtizedek óta hagyományos szülői munkaközösséggel, s helyette megalakították a Szülők Szövetségét. Hogy miért volt erre szükség, s hogy miben különbözik ez az előző formától, arra a tantestület és a szülőszövetség között közvetítő Kovács László igazgatóhelyettestől kaptunk választ. — Az iskola kísérleti jellege miatt sokkal szorosabb kapcsolatot kell tartanunk a szülőkkel. Más a tananyag, más az értékelés, mások a problémák, mint a hagyományos oktatási intézményekben — magyarázta. — Szükség van tehát egy olyan fórumra, amely — jól ismerve a sajátosságokat — bizonyos kérdésekben véleményt mond, kifejezésre juttatja a diákok és a szülők közös érdekeit. A szövetség által felvetett gondok nyíltabban előkerülnek a tantestületben is, és ha kell, kompromisszumokat kötünk. Nagyon lényeges, hogy a szülők—tevékenységük során—megismerik az iskolai kísérlet lényegét, s ezáltal talán még jobban odafigyelnek gyermekeikre. Az új szervezet gondolata már az elmúlt tanévben felvetődött, de a valóságos működésre csak ősztől kerülhetett sor. A szövetség legfőbb szerve a közgyűlés, ahol minden osztályból két-három szülő képviselteti magát. A tanévenként 3-4 alkalommal összeülő közgyűlések között egy 9 tagú intéző bizottság „tartja a frontot”. Ez azt jelenti, hogy ez idő alatt koordinálják, közvetítik a szülők, a diákok vagy a tantestület részéről felmerülő kérdéseket, problémákat. Igyekeznek kapcsolatot teremteni más iskolákkal, szervezetekkel, segítenek az éppen aktuális iskolai programok, tanulmányi kirándulások megszervezésében. Persze, hogy a Szülők Szö- vetsége-kísérlet beválik-e, az a jövő kérdése... Kisérettségi hatodikban né igazgatónő elmondta, izgult ezen mindenki. A gyerekek, a tanárok, de még az igazgatók is! Az elmúlt héten a Sarkadi 2. négy tantárgyból—kísérletijei- Vajon miért vágta az iskola eksz. Általános Iskola hatodikosai leggel — írásbeli és szóbeli kora fába a fejszét? — kérdeztem —y hiszen egyelőre még sehol sem kötelezőek az általános iskolai vizsgák. — Előbb-utóbb bevezetik az ' új oktatási törvényt, folyik a vita az alaptantervről. Mindez jele annak, hogy elkerülhetetlen a vizsgarendszer kiépülése is. Ez a jövő. Akkor pedigjobb, ha már előbb kóstolgatjuk, mint utóbb. — Tóth Rózától, a 6. a-sok osztályfőnökétől azt is megtudtuk, hogy a gyerekek vizsgaeredménye csak akkor befolyásolja jelentősen az év végi jegyeket. ha valaki kétesre állt. Képünkön a hatodik b-seket láthatjuk bioiógiavizsga közben. „Jó ember a Lajos” — mondják a kötegyániak — Jó ember a Lajos. Olyan földön járó... — ennyit tudtam meg elöljáróban Bujdosó Lajosról, a kötegyáni polgármesterről, amikor április derekán valakitől útbaigazítást kértem a polgármesteri hivatalhoz. Azóta többször beszélgettem Bujdosó Lajossal, s úgy tűnik, azt is sikerült megfejtenem, miért nevezik a községben többen „földönjáró” vezetőnek. — Annak idején öten indultunk a választáson. Az igazság az, hogy én nem tudtam semmi látványosat ígérni — mesélte. — Tudom, milyen nagy dolog a határátkelő, a Bihar megyei prefektus és az effélék, mégis azt mondom, a falu megsegítésénél nincs fontosabb. Itt pedig az egyik legégetőbb gond az ingázás és a munkanélküliség. A lehetőségekhez mérten munkahelyekét kellene tehát teremteni, főleg az asszonyok számára. Az a véleményem ugyanis, ha a nők tartósan ingázásra kényszerülnek, az előbb-utóbb a család rovására megy. Ezenkívül minden erőmmel segíteni szeretnék azoknak, akik Kötegyánban vállalkoznak, még akkor is, ha ezek — a kevés tőke miatt — inkább csak próbálkozások, semmint komoly vállalkozások. — Újszalonta levált Köte- gyánról. Mit jelent ez községüknek? —Örültünk az önállóvá válásuknak, s amiben csak lehet, továbbra is segítjük őket. Persze az is az igazsághoz tartozik, hogy így, külön, Kötegyánnak is könnyebbUtoljára került szóba a református templom, amely a polgár- mester szavaival élve „siralmas állapotban” van. — A kultúrház hátsó részének megépítésére 500 ezer forintot költöttünk (ezt még a tanács tervezte be), de én úgy gondolom, a templom legalább ilyen fontos középület—mondta. — Felújítását tehát mindenképp támogatjuk, ha mással nem, azzal, hogy a kivitelezést felvállaljuk. Öltözik a mezőgyáni református templom Mezőgyánban a helybéli Deák Károly aiapítványtételt kezdeményezett a község református templomának külső, belső tatarozására, az idős reformátusok támogatására, a hátrányos körülmények között élő gyerekek megsegítésére. Az éppen bejegyzés előtt álló alapítványt Kálvin Jánosról nevezték el. A lakossági adományok mellett a helyi Magyar—Bolgár Termelőszövetkezet (300 ezer forinttal!) és az önkormányzat is hozzá kíván járulni a már eddig is folyamatosan gyűjtött pénzhez. Ez utóbbiból és az Országos Műemléki Felügyelőségtől kapott támogatásból egyébként máris megindult a restaurálás. (Ez látható fotónkon is!) Tervezik, hogy a templom bejáratának két oldalán az első és a második világháborúban elesettek névsorával emléktáblát helyeznek el. A teljes felújítást előreláthatóan október 23- ára fejezik be. „A legközelebbi falugyűlésre hívják meg Kádár Pétert is!” Május 31-én közmeghallgatásra hívta az érdeklődő lakosságot a kötegyáni képviselő-testület. Bujdosó Lajos polgármester mindenekelőtt a választások óta eltelt időszakról számolt be, ismertette a képviselő-testület és a polgármesteri hivatal szervezeti felépítését, beszélt a bizottságok munkájáról. Ezután elmondta, hogy az önkormányzat—a lakosság kérésére—különböző szolgáltatásokat végez. Teszi ezt egyrészt a lakosság érdekében, másrészt az önkormányzat pénzügyi bevételének növelésére. Néhány szolgáltatás ezek közül: asztalos, villanyszerelési, szerszámnyélkészítési munkák, szennyvízszippantás, szemétszállítás, bérfuvarozás. Katona György jegyző ismertette a hallgatósággal az 1992- tő! bevezetésre kerülő kommunális adó tervezetét, ami évi másfél millió forint adóbevételt jelentene a községnek. Végleges döntésre előreláthatóan októberben kerül sor. A résztvevők közül többen elviselhetőnek ítélték meg a kommunális adóról szóló tervezetet, s ezen tű! is jó néhány pozitív vélemény hangzott el a képviselő-testület eddigi munkájáról. A továbbiakban szó esett a sertéstartással és -felvásárlással kapcsolatos áldatlan állapotról, ami nagymértékű jövedelemkiesést jelent a- családoknál. Ezek a gondok nem, csökkennek, inkább nőnek. Ősztől hasonló problémák várhatók a gabonaértékesítésnél is. A falusiak közül többen javasolták, hogy a kormány ne a kárpótlási törvénnyel vagy hasonló kérdésekkel foglalkozzon, hanem az említett értékesítési gondokat oldják meg! Sokan kérték, hogy a legközelebbi falugyűlésre hívják meg Kádár Péter képviselő urat is. hogy első kézből kapják azokat az információkat, amelyek azonnali intézkedést igényelnének. Végül szóba került a település főterének rendezési terve, a második világháborús emlékmű átadásának határideje, amit augusztus 20-ára terveznek. U.M. Az oldal fotóit Fazekas Ferenc készítette. Igaza van a polgármesternek Csöng a telefon, a vonal másik végén Szabó Lajos, az újszalontai polgármester. Községükkel kapcsolatban a június 1 -jei sarkadi oldalunkon tévesen jelent meg egy adat — figyelmeztetett. — Újszalonta igenis létezett 1935-ben. ellentétben azzal, amit az önkormányzatok használatában lévő földek című táblázat állít. A táblázat a telckgeiendási Zalai György statisztikája alapján készült. Hogy ő milyen forrásokból dolgozott, nem tudom, de utánanézve a község történetének, illendő bevallani, az újszalontai polgármesternek igaza van. A községet 1924-ben alapították, a trianoni békeszerződés után Magyar országon maradt tanyás birtokokból. Eriről nemcsak az idevágó forrásmunkák beszélnek, de Rigó István jegyző — bizonyságképpen — még az 1926- ban a Bihar megyei alispán kézjegyével hitelesített anyakönyvet is előkereste számomra. Igaz, itt még Nagyszalonta a község neve. csakúgy, mint a romániai anyatelepülésé, de ez nem jelenti azt, hogy maga a falu nem létezett! (Legfeljebb Újszalonta néven nem. Talán épp ez lehetett a hiba forrása...) Az Újszalonta nevet egyébként 1940-ben vette fel, amikor a második bécsi döntéssel az eredeti Nagyszalontát is Magyarországhoz kapcsolták. Ezáltal már két Nagyszalontánk volt. érthető, hogy a később alakult településnek (a megkülönböztetés miatt!) nevet kellett változtatnia: ez lett Újszalonta.
