Békés Megyei Hírlap, 1991. május (46. évfolyam, 101-126. szám)

1991-05-09 / 107. szám

1991. május 9., csütörtök

BÉKÉS ÉS KÖRNYÉKE

Együtt (is) működve

Talán még sohasem volt olyan nagy szükség a települések együttműködésére, mint napjainkban. Az elmúlt évtizedben volt ugyan törekvés Békéscsaba—Békés—Gyula város

együttműködésére, de ez a kezdeményezés valahogy elsorvadt. Most újabb számypróbál- kozásoknak lehetünk tanúi: a közép-békési települések együttműködésével próbálkozik három város és környezete, Békés, Gyula és Mezőberény. A hét végén e témában invitálta Békésre a helyi önkormányzat az említett városok teljes képviselő-testületét, valamint Bélme- gyer, Kamut, Murony és Tarhos polgármesterét.

A városháza dísztermében Kökéndy József polgármester köszöntötte a vendégeket, s vázolta a település fejlődését, napi gondjait. Mint ismeretes, 1946- ig a megye legnagyobb területű települése volt a 22 400 lelket számláló Békés, s a foglalkoztatással a ’90-es év végéig nem volt gond. Napjainkban viszont már súlyos teherként nehezedik a városra a mintegy kétezer munkanélküli sorsa, a lakosság életszínvonala és szociális he- lyezete egyre differenciálódik, az utóbbi hónapokban pedig ugrásszerűen növekedett az el- szegényedők tábora. Mindezekhez hozzájárul — a korábbi elemi csapások utáni újjáépítésre felvett, alacsony kamatozású, kedvező hitelek —- a hitelkamatok drasztikus növekedése, mely a város 2540 családját érinti, közülük 630 család fordult anyagi terhének enyhítéséért az ön- kormányzathoz. A város lakás- állományának alig 4,2 százaléka van az önkormányzat tulajdonában. Feszítő gond még a folyamatban lévő beruházások befejezéséhez szükséges pénzek előteremtése, így legfőképpen az 1984-ben megkezdett nevelési központ átadása, valamint a mélyfekvésű település víztisztítójának, a 8,5 százalékos kiépí- tettségű szennyvízcsatorna-hálózat bővítése, teljes kiépítése.

Dr. Lúczi József jegyző a különféle társulási formák együttműködését, az ezekből származó kölcsönös előnyöket elemezte. Szólt a kulturális programok (például várszínház-BÉTA- ZEN) egyeztetéséről, a három várost érintően egy kulturális naptár összeállításáról. A Gyulát és Békést átszelő Élővíz-csatorna rendezésével kapcsolatban a jegyző leszögezte: „Ennek a tájnak még nagy értéke lesz a csatorna, mely napjainkban Me- zőberényt csak közvetve érinti, mint a Körös szennyező forrása" ■ »

Dr. Szíjjártó Szabó Antal, a Városi és Megyei Önkormányzatok Működés vizsgálati Társulása vezetője a három említett város együttműködésének lehetőségét együttesen és külön-kü- lön is összehasonlította a korábban, az NSZK-ban szerzett tapasztalataival, elemezte az ottani önkormányzatok működését. Mint mondotta, a politikai pártok szerepe nem érvényesülhet a képviselő-testületekben, ott a városatyáknak az egész lakosság érdekét kell képviselniük. A hazai államigazgatásról szólva az előadó elmondta: „A rendszerváltás nyomán napjainkban 15 milliárd forinttal többe kerül a közigazgatás, mint korábban, a bizalom elve nem kapott teret, s ha úgy tetszik, ez kormányzati mulasztásra vezethető vissza.”

A tiszta, virágos és rendezett városért

A tiszta, virágos és rendezett város gondolatának jegyében elevenedett meg régi kultúrmérnöki hagyományként Békésen az a közigazgatási bejárás, amelyen a város vezetői, képviselői, a hivatal munkatársai és a közszolgáltató szervezetek illetékesei vettek részt.

A városközponti szemle a Múzeum közön (várhatóan ez lesz az elnevezése a volt Munkásőr utcának) kezdődött, a lakótelepeken folytatódott, a Fekete-Körös soron ért véget.

A gyalogos bejárás során számos megoldásra váró közfeladat került feltárásra. így többek között rövid távú igényként fogalmazódott meg a KGST-piac helyzetének rendezése (az új helyszín kijelölésre került), az Élővíz-csatorna és a partját szegélyező Marchall sétány rehabilitációja, az Ady lakótelepen út- és járdaépítési helyzet javítása, a közvilágítás megoldása, a játszóterek, a parkosítás és zöldterület-fejlesztés szükségessége.

A szemlék a napokban a város kerületeiben tovább folytatódnak, a tapasztalatok értékelésére május végi ülésen tér ki a képviselő-testület. A feladatok megvalósítása várhatóan messze meghaladja a város anyagi lehetőségét, ezért az önkormányzat számít a lakosság és az iskolák aktív segítő közreműködésére.

A település tisztaságának fokozása volt a célja a hét végén megkezdett lomtalanítási akciónak is, melynek folytatása május 18-án az Ibrányi, Hatházi és az Újvárosi területen lesz. Az akció során nemcsak a háztartási hulladékot, hanem a feleslegessé vált egyéb hasznosítható anyagokat is díjmentesen elszállítják.

Hogy ki és miért vállalta?

A város élére új vezetőket választott az önkormányzati testület: Kökéndy József polgármestert, Tóth Attila alpolgármestert, majd pályázat útján dr. Lúczi József jegyzőt. Mindhármuknak négy azonos kérdést tettünk fel:

1. — Honnan került mostani hivatalába?

2. — Miért vállalta ezt a megbízatást?

3. — Milyen gondokkal találta magát szemben ?

4. —Miben látja a kiutat?

Kökéndy József polgármester:

1. — Sopronban születtem. 1968-ig Szegeden éltem, itt végeztem a Zeneművészeti Főiskola Tanárképző Tagozatát. 1968-ben Békésre kerültem, és a 3-as Számú Általános Iskolában tanítottam. 1970-től 1990. október 30-ig a békési zeneiskola igazgató-helyettesé voltam.

2. A pedagógusi munkám nemcsak a Békéshez kötött, hanem a környező településeken is hosszú évek óta tanítottam. Ezek a körülmények lehetővé tették, hogy településünk és környékének gazdasági és szociális gondjait pontosan megismerjem és ezeknek a gondoknak, bajoknak a jobbításán szeretnék fáradozni.

3. — Békésen két csoportra lehet osztani a gondokat és a kettő szorosan összefügg egymással.

Első csoportba tartoznak a szociális gondok, a második csoportba tartoznak a település infrastruktúrájából eredő gondok. A kettő ott függ össze, hogy az infrasturkturális gondok következményei tulajdonképpen a szociális gondok. Magyarul, a telefonkérdés és csatornázás kérdése, megoldása magával hozza a szociális problémák javítását, megoldását is.

A szociális gondok másik oka: Békéscsaba közelségéből következően Békéscsabára csoportosultak az ipartelepítések és a békési ember csak mint munkaerő jöhetett számításba. A mostani nehéz gazdasági helyzet viszont elsősorban a békési embereket sújtja, ők kerülnek az utcára. Nagy gond számunkra a településünkön élő mintegy 1300 cigány lakos.

Az etnikai kisebbség szakadékból való kijutása hosszú távon csak úgy képzelhető el, hogy a mostani fiatalság lehetőleg minden tagja végezze el legalább az általános iskolát és tanuljon valamilyen szakmát. Mivel Békésen csak egyetlen egy főiskolát végzett cigányembert ismerek, ezt az arányt kellene javítani.

4. — Mindenféleképpen valamilyen ipar vagy más gazdasági termelő tevékenységet kell Békésre telepíteni. Ennek alapfeltétele, hogy Békésen legyen tfelefon és legyen csatornázás. Mivel településünk és környéke mezőgazdasági jellegű, ezért ilyen feladatot, tevékenységet végző ipar telepítése vagy létrehozása szükséges, ezek azonban mind vízigényes tevékenységek, és ennek alapvetően feltétele a csatornázás és a szennyvíztisztítás. Nagyon fontos lenne számunkra és az egész déli országrész számára, hogy létrejöjjön a déli autópálya. Nagyon fontos a jövő szempontjából az oktatás, a sport és a kultúra. Ennek a területnek a jó eredményeit meg kell őrizni, és tovább kell fejleszteni. Szeretnénk, ha Békés-Tarhost új alapokra helyezve, ismét be lehetne kapcsolni a magyar énektanár- és karvezétőképzésbe. Véleményem az, hogy a Kodály-módszert csak exportáljuk, de Magyarországon nemigen használjuk. Ebben a szellemben szeretnénk Tarhost újraéleszteni.

Tóth Attila alpolgármester:

1. — Békési születésű ember vagyok. Az általános- és középiskoláimat is Békésen végeztem. 1956-ben végeztem a Szegedi Orvostudományi Egyetem Gyógyszerésztudományi Karán. 1968. óta Békésen dolgozom, mint gyógyszerész.

2. — Úgy vélem, hogy két ok miatt lehetséges ebben az eléggé lehetetlen helyzetben mindazokat a gondokat, bajokat felvállalni, amelyek a társadalomban megvannak: Vagy nem tudja valaki, hogy mit vállal, vagy van benne bizonyos megszállottság, és a jobbítás

gondolatát hordozza magában. Én a második gondolat elkötelezett embere vagyok. Szeretem ezt a várost, minden hozzáfűz, minden hozzáköt: a múlt, a jelen és a jövő is.

3. — Alapvetően két fő gonddal találtam magam szembe: óriási mértékű gazdasági gondokkal, valamint egyre mélyülő szociális problémákkal. S mindennek úgy vélem, jórészt anyagi természetű okai vannak. A három mumus: a gazdasági bajok, az etnikai kisebbség gondja, baja, továbbá a munkanélküliség.

Az, hogy korábban az ipari létesítményeket Békéscsaba bűvköre magához vonzotta, Békés városában szinte alig van ipari létesítmény, sok-sok bejáró dolgozó volt Békéscsabára, sajnos, mindig ezeket bocsátják el először, és ezek alkotják a több mint 2000 munka- nélkülit.

4. — A kiutat abban látom, hogy a városba sikerül ipart hozni. Sajnos, a város infrastrukturális ellátottsága az egyik legrosszabb a megyében. Addig, ameddig a városban a telefongondokat nem tudjuk megoldani, a város szennyvízkérdését nem rendezzük, jórészben vágyálomnak tűnik, ezért minden erőfeszítésünket*ebbe az irányba kell hogy fordítsuk.

Ha közlekedésünket a kelet—nyugati autópályával meg tudjuk oldani, abban az esetben periferikus helyzetünk és állapotunk minden módon kimozdul a holtpontról.

Dr. Lúczi. József jegyző:

1. — Békésről indultam és Békésre érkeztem visszá. Általános iskoláimat és a gimnáziumot Békésen végeztem, majd szerszámlakatosként Csepelen dolgoztam. Ezt követték az egyetemi évek Szegeden. Azóta folyamatosan közszolgálati munkakörben dolgoztam. Békésre a megyei önkormányzat egyik osztályának éléről kerültem át. Felnőtt fejjel visszagondolva gyermekkoromra azt mondhatom, hogy számomra a legszebb és legdöntőbb éveket Békésen éltem át. Ma is elkísérnek azok az arcok, azok az emberek, akikre felnézhettem.

2. —A közszolgálati munkát nem pusztán kenyérkereső foglalkozásnak, hanem hivatásnak tekintem. A közigazgatás iránti fogékonyságomat munkaélménybeli tapasztalatok útján szereztem, de ebben bizonyára a család tradíciói is segítettek. A közigazgatás, a „köz szolgálata” kifejezi számomra mindazt a társadalmi élményt, amit az adott gazdasági, politikai, társadalmi folyamatok között az' emberek a mindennapi életükben átélnek. Jelenleg a magyar társadalom szinte a lehetetlenségig nehéz helyzetben van. E nehézségek elleni küzdelemben mindenkinek a maga területén ki kell vennie a részét.

3. — Az elmúlt évtizedekben a magyar társadalom országrészek, város és falu összefüggésében a kiszolgáltak és kiszolgálókra bomlott. Az Alföld önmagában is periféria, Békés város pedig a periféria perifériájává vált. E város lakossága erejét megfeszítve dolgozott az elmúlt évtizedekben, és e kemény munka eredményeit mások és máshol élvezik ma is. A jelenlegi önkormányzati törvény számos olyan csapdát rejt magában, amelyek további gondok forrásai. Ezen felül a város hurcol egy olyan presztízs-beruházást, amely az elkövetkező években is erősen leköti forrásait. E gondok közepette a tizenkilenc elszánt emberből álló testület elképesztően nagy munkát vállalt magára.

4. — A legközelebbi évekre elsősorban válságleküzdő program végrehajtása a cél, amelynek két markáns iránya egyrészt a vállalkozást fejlesztő, másrészt a szociális válságkezelő irányokban jelenik meg. Ä város gazdasági, szellemi adottságainak megfelelően működtetni és fejleszteni kell az intézményeinket, gondolni kell munkahelyteremtő beruházásokra, meg kell teremtenünk a váfbsnak azt a stabilitását, amellyel a gyarmati jegyeket is magán viselő függőségeit felszámolhatjuk. Ehhez szakszerű apparátus kell, ilyen köztisztviselők, akik kisebb létszámmal, jól átgondolt és a törvényben meghatározott szervezetben, felkészültebben végzik a munkájukat.

Etnikai

önkormányzati fórum

Békésen, a Csatár-kertben egy öreg gőzmozdony pihen. Az idegen azt hinné, a több mint 30 tonnás ipartörténeti ritkaságra, hogy egy hóbortos gyűjtő féltett darabja, aki időnként hobbiból befűt az öreg csühögőbe.

— Nem múzeumi darab, s nem is véletlenül került hozzánk

ez a mozdony — kezdi ifjabb Békési Zoltán, az egyik tulajdonos. Igen, az egyik, mert hárman vették, vállalkozásuk részeként. 1984-ben id. Békési Zoltán gépkocsivezető, fia, Zoltán, aki vegyésztechnikus, fémkohász üzemmérnök és középiskolai műszaki tanár, valamint barátja,

Liszkai István okleveles építőmérnök úgy döntött.-hogy közös vállalkozásba fognak, és pályát módosítanak: együtt építették fel a szeszfőzdét, s a főzéshez vásárolták meg a Sarkadi Cukorgyár halálra, vagyis bontásra Ítélt tolatómozdonyát.

— Gőzzel gyorsabban és jobb minőségű pálinkát lehet főzni, ugyanis nem kap oda a cefre, kíméletes főzést tesz lehetővé — magyarázza id. Békési Zoltán. Megtudom, hogy az elmúlt 4—5 esztendőben a jó minőségű pálinkájukkal híressé váltak, a környező településeken kívül jöttek hozzájuk főzetni még Kevermesről és Dombiratosról is. Tavaly mintegy 150 ezer liter pálinkát főztek a különféle gyümölcsökből, ami egyben azt jelenti, hogy ezzel a mennyiséggel hazai rekorderek. Persze ehhez az is hozzájárult, hogy az 1977-től tiltott feles pálinkafőzést egy esztendővel ezelőtt feloldották, s nyomban léptek: a bérfőzés díját késztermékkel is fizethették a gazdák.

S hogy a vállalkozás teljes legyen, házukban kialakítottak egy kisebb palackozó üzemet. A gépeket újonnan vagy különféle vállalatoktól vették, amelyeket azután felújítottak, átalakítottak. Ma már egy nyolc órás műszakban 10—12 ezer darab fél- decis üveget töltenek meg békési vegyes, szilva, körte vagy barack saját főzésű kisüsti pálinkával.

—Mi a pálinkafőzés titka?

— Jó alapanyag, érett, tisztán szedett gyümölcs kell hozzá, a cefrét tisztán kell kezelni, és jól ki kell erjeszteni. Aztán a főzéshez jó berendezés kell, ami hosz- szú páracsőből és nagy hűtőből áll. Mindehhez természetesen elengedhetetlen az odafigyelés is.

—Milyen a jó pálinka?

— A gyümölcs tiszta íze és illata jellemzi, tiszta színű, úgynevezett „tükrös”, nem karsztos, nincs mellékíze, a kisüsti főzésnél az 50—51 fokos az igazi. A doktorok szerint a napi egy-egy kupicányi, jó minőségű kisüsti akár gyógyszer is lehet — summázza Liszkai Imre.

Távozóban még szemügyre veszem az öreg masinát. Kazánja 1889-ben készült, talpában az 1898-as öntési dátum olvasható. Sok ezer kilométer megtétele után érkezett végállomására, de még nem vonult nyugdíjba. Most is minden pillanatban indulhatna...

A napokban zsúfolásig megtelt Békésen a Víz- és Csatornamű Vállalat ebédlője, ahol a cigányság által tavaly megválasztott cigányönkormányzat tartotta gyűlését. Surmann László, a cigányönkormányzat elnöke adott részletes tájékoztatást egyéves munkájukról, elért eredményeikről, gondjaikról $! hiányosságaikról. Ezen a nagy jelensőségű fórumon jelen voltak a város vezetői, figyelemmel kísérve a város cigánysága által választottak tevékenységéről szóló ismertetőt. Nagy eredmény, hogy a cigányság maga is tenni akar sorsának alakulásáért, a közösség fejlődése érdekében. Ezt mutatta a számos közérdekű hozzászólás, reagál᧠is.

• Nehéz ma sikeres munkát végeznie a cigányönkormányzatnak is. Túl sok a gond: a munkanélküliség, az elhelyezkedési lehetetlenség a szakképzetlen felnőtt lakosságot érinti, de sok

esetben az első munkahelyre váró fiatalokat is. Napi megélhetési gondok jelentkeznek. Az emberek egymással szemben türelmetlenebbek, félnek attól, hogy eddig elért életszínvonaluk visszaesése jelentkezik.

A város vezetősége ismeri a gondokat, s megértő együttműködéssel igyekszik a lehetőségek figyelembevételével segíteni. Elsősorban az iskoláztatás érdekében támogatja a szülőket, hogy gyermekeik sikeresen fejezzék be az általános iskola 8. osztályát, mert a jövőért az értelmileg fejlett, kreatív, a társadalmi követelményekhez alkalmazkodni tudó állampolgár tud csak cselekedni, saját sorsát a maga és a köz javára gazdagabbá tenni. A békési cigányság eddig is nagy haladást ért el, s megvan az akarat a további fejlődésre a cigány és nem cigány egymás melletti békés együttélésre.

Az oldalt összeállította: Szekeres András, Gál Edit és Kovács Erzsébet

Pálinkát főz az öreg...