Békés Megyei Hírlap, 1991. május (46. évfolyam, 101-126. szám)
1991-05-06 / 104. szám
MEGYEI KÖRKÉP 1991. május 6., hétfő 0 Fórum a kárpótlási törvényről Varga Zoltán magánszáma Nem adják könnyen a sikert Ecsegfalván Sikeres volt a gazdasági találkozó — Köszönöm azt a szere- tetet és figyelmet, amelyet kimondva, kimondatlanul kaptam ma este — ezekkel a szavakkal búcsúzott péntek este az ecsegfalvi falugyűlés résztvevőitől dr. Zsíros Géza. a kisgazdapárt megyei elnöke. Említésre méltó e zárómomentum, mert néhány órával korábban úgy tűnt. nem így végződik az összejövetel ... ^ Szinte teljesen megtelt a helyi művelődési ház nagyterme ez alkalomból. A polgármester beszámolóját még csak egy közbeszólás zavarta meg. Amikor azonban a vendég kezdte el mondanivalóját a kárpótlási törvényről, több hangos vagy kevésbé hangos megjegyzés röppent a levegőbe a közönség soraiból. Amikor szót kaptak, neki is szegezték kérdéseiket, melyben kétségeiket, bizonytalanságaikat fogalmazták meg. Ilyen formán: mi lesz most az állami gazdaságok dolgozóival; meg kell-e igényelni a tagi tulajdont is; hogy tudják megfizetni az igénylők a kimérés díját; nem csak tsz-ellenes propaganda-e az egész kárpótlás. Egyszóval, nem fogadták osztatlan örömmel, hogy tulajdonosok lehetnek... Zsíros Géza pedig válaszolt. Elmondta, hogy az állami gazdaság dolgozója is részesülhet az általa megtermelt értékből: a kárpótlás nem vonatkozik a tagi tulajdonra. és nem kötelező kivenni a földet: a cél az, hogy a tulajdont nevesítsék; sokan riogatják ezzel kapcsolatban a népet. Rémhír, hogy drága lesz a kimérés, és így tovább. Mondatait sokszor fogadta helyeslő fej- bólintás. elismerő morajlás, taps. A kezdetben hangosko- dók időközben elhallgattak vagy elhagyták a termet. (k) (Folytatás az 1. oldalról) nöke is, aki beszédet mondott a megjelenteknek. Mindenekelőtt kifejtette, hogy az osztrák, spanyol, német gazdasági átalakulás is hasonlóképpen ment végbe, mint nálunk, és hogy Magyarország a többi szocialista országhoz viszonyítva kedvező helyzetben van: bírja a Nyugat bizalmát. Mint mondotta, a kárpótlási törvényt lehet kritizálni, de azt is el kell ismerni, hogy 45 év hibáit nem lehet egyik napról a másikra eltüntetni. A szociális piacgazdaság kiépítéséhez idő kell. Azt lehet csak elosztani, amit előzetesen megtermeltünk. A kárpótlási törvény is a szövetkezeti és a banktörvénynyel lesz teljes. Igazából három-négy év múlva beszélhetünk jelentősebb előrelépésről. Előadása után befejeződött a találkozó lényegi része. Hogy miből lesz üzlet, gazdasági haszon, azt majd a jövő dönti el. (k) A hét végén Orosházán a Parasztszövetség nyilvános taggyűlésen, mintegy kétszáz résztvevővel vitatta meg a kárpótlással kapcsolatos teendőiket. A rendezvényre meghívták Varga Zoltán országgyűlési képviselőt is, akinek a Parlament által elfogadott kárpótlási törvényről kellett volna beszélni. De csak kellett volna, ugyanis a képviselő a törvényről nem tudott mondani semmit, mert mint kijelentette: „Még nem volt ideje áttanulmányoznia.” Ám szólt ar. ról, amire _ nem kérte fel senki, s hosszasan ócsárolta- a megyei napilapot. Varga Zoltán magánszámát a helyszínen tartózkodó munkatársunk felháborodással fogadta, mint több, jóérzésű parasztember, kisgazdapárti és MDF-tag is, akik a képviselő minősíthetetlen kirohanásáért helyette kértek elnézést a történtekért, és biztosították lapunkat erkölcsi támogatásukról. Kiállásukat, lojális magatartásukat ezúton is tisztelettel megköszönjük. E sajnálatos közjáték után kerülhetett csak sor az érdemi munkára. Sitkéi János, a Parasztszövetség orosházi elnöke az elmúlt hónapok alatt végzett munkáról tájékoztatta a tagságot. Elemezte a mezőgazdaság gondjait, az állatfelvásárlás terén ki-' alakult áldatlan állapotot. Súlyosnak ítélte az agrárágazatot és a mezőgazdasági vállalkozókat sújtó pénzhiányt. A hitelfeltételek kedvező alakulását egy speciális, a parasztság igényeit jobban szolgáló Mezőbank létrehozásában látná. Páli Mihály, a Parasztszövetség égisze alatt működő Parasztszövetkezet elnöke szervezetekről és a kárpótlással kapcsolatos tudni- és tennivalókról tartott előadást. — Szövetkezetünk önkéntes társulás alapján a magántulajdonosok új szövetkezeti modelljeként alakult. Feladatunk a termelés, az értékesítés, a kül- és belföldi kereskedelem megszervezése. A törvényről kár vitatkozni — folytatta —, azt a Parlament már megtette. A végrehajtásán kell munkálkodnunk. Orosházán az itteni feltételekhez kell igazítani a megoldást. Az érdekek egyeztetésére javaslom, állítsunk fel háromtagú bizottságot. — A Parasztszövetség aktív részvétel mellett szeretné a földre vonatkozó kárigényt benyújtó parasztság dolgát megkönnyíteni. Elképzelésüket a helyi kisgazdapárt is támogatja. Együttesen felvállalják, hogy összegyűjtik az egyéni kárigényeket, és együtt továbbítják azt. Folyamatosan lehetőséget teremtenek arra, hogy szakembereik tanáccsal, magyarázattal segítsék a földet visszaigénylőket. Egyéni ügyekben a Parasztszövetség Előd utcai székházában (a piactérnél) várják a panaszosokat. A törvény végrehajtásának módjáról elmondta, a szövetség segít abban is, hogy a földet bérbe adni szándékozó, és a földtulajdonnal nem rendelkező, de gazdálkodni akaró bérlők egymásra találjanak. A tisztességes bérleti díjat aranykoronánként 20 kg búza értékében határozták rne8- Papp János Dévaványai természetünnep A szalonnasütö-verseny résztvevői Foto: Kovács Erzsébet Mannlicher Kupa vadászverseny Nagyszénáson Faültetéssel, botanikai és madarásztúrával, szalonna- 6ütő-versenmyet, tombolával, az iskolások énekszámokkal és verssel ünnepelték szombat délelőtt a madarak és fák napját a dévaványai tú- zakrezervátumban. Jó páran eljöttek és töltötték együtt néhány kellemes órát a Kiskunsági Nemzeti Park, a helyi önkormányzat, a Természetvédők és Természetbarátok Egyesülete megyei rendezvényén, annak ellenére, hogy az időjárásban az utolsó pillanatig nem lehetett megbízni. , Az ünnepi megemlékezést dr. Tóth Albert országgyűlési képviselő tartotta, akinek a hivatalos rész után többén gratuláltak közreműködéséért, az új rendszer első természetvédelmi sikerének elérésében. Az Alföld időszerű környezetvédelmi, tájvédelmi, területhasznosítási kérdéséről hozott országgyűlési határozatáról van szó, melyet április 9-én fogadtaik el. — Az idén rendezzük meg másodjára a Petőfi Sándor Vadásztársaság és a Werner vadászbolt közös vadászlő- versenyt. Célunk a vadgazdálkodás és a vadászati kultúra megteremtése mellett a tagjainknak és családjaiknak a szórakozását biztosítani. A nagyszénási vadász- társaság 1947-ben alakult, és jelenleg 65 állandó vadászunk van, Valamint 15 benyújtott jelentkezési kérelmünk. A hozzánk tartozók 80 százaléka fizikai munkás. Ránk a protokolláris úri vadászat nem jellemző — mondta Pilán Istvánt a vadásztársaság elnöke. Werner György az egyik szervezője a versenyeknek, aki elmondta, hogy tavaly augusztus 25-én került sor az első ilyen rendezvényre, amelynek fővédnöke az osztrák Stayer—Mannlicher Vadászfegyvergyártó GmbH. A Mannlicher Kupa vándorkupaként indult útjára, és terveik szerint ezután minden évben megrendezik. Az osztrák cég fődíjként nagy értékű, golyós vadászfegyvereket ad számukra. Három kategóriában indulhatnak a versenyzők. — Sajnos volt olyan lap, amely rossz színben tüntette fel vadásztársaságunkat. Fennállásunk óta nálunk baleset nem történt. Semmiféle gond-unk nincs az önkormányzatokkal, és az itt élő lakossággal. Az együttműködésünk kölcsönös, vadásztársaságunk több mindenben támogatja a kulturális intézményeket és gazdálkodó egységeket. Huszonegy héktárnyi erdőtelepítést hajtottunk végre, mondanom sem kell, hogy önkéntes alapon. Minden újságírót szívesen látunk a május 18—19- én megrendezésre kerülő spiortlövészetünkön. Bennünket egyetlen cél vezérel, hogy a kulturális és a szezonnak megfelelő sportrendezvényeinkkel tartalmassá tegyük tagjaink szórakozását, sportolását — mondotta befejezésül Pilán István. P. J. Első kézből az alföldi környezetvédelemről Dr. Tóth Albert országgyűlési képviselőt, a dévaványai ünnepség vendégét mi is megkérdeztük az Alföld természetvédelmi, tájvédelmi, területhasznosítási kérdéséről hozott országgyűlési határozatról. — Egy külföldi számára az Alföld az unikum miná- lunk — mondotta. — Mégis, sajátos értékeivel sok-sok veszélynek van kitéve. Ennek fokozott védelméről döntöttünk. Egészen konkrétan például a Körös—Maros menti nemzeti park létrehozásáról, mocsármaradványok, értékes területek védetté nyilvánításáról. A határozatban benne van egy tájkárosítás elleni kormányprogram sürgetése, a környezetbarát gazdálkodási mód népszerűsítése, a tájhasznosítás célkitűzése, ami a meglévő adottságok kibontakoztatását jelenti. Gondolok itt az ésszerűtlen ipartelepítés megszüntetésére, a gyógy-idegenfor- galom fellendítésére. — Minderre van pónz is? — Eddig milliárdokat fordítottunk a károsítások helyrehozatalára. Egyelőre az is nyereség, ha nem okozunk újabb károkat. Az értékmentés egyébként ezentúl nem lesz politikai kérdés. Nem akarunk hibát elkövetni, ezért a programot részleteiben az akadémia dolgozza ki. (k> II Dél-Alföld, mint régit Kereskedelmi hét Szegeden „Eladni” Szegedet, illetve a régiót — így lehet a legtömörebben megfogalmazni az 1991. július 8-a és 14-e között megrendezendő kereskedelmi hét célját. A szervezők olyan hetet álmodtak, amelyen a Dél-Ma- gyarország, a Bánát és a Vajdaság gazdálkodói összevethetik terveiket, ötleteiket, megmérhetik azokat egy piacorientált közegben a tőkés világ kereskedőivel. Ezen a héten a gyakorlatban is találkozhatnak az információk ; privatizációs igény a működő tőkével, fej- ' lesztési elképzelés a befektethető pénzzel, gyártó a kereskedővel, áru a vásárlóval — pénzügyi tanácsadók, idegenforgalmi és kereskedelmi szakemberek, és nem utolsósorban a médiák, a sajtó, a rádió, a televízió segítségével. Amennyiben a kereskedelmi hét jól artikulált üzletei kiajánlásokra épül, robbanásszerű változást hozhat a Dél-Alföld gazdasági életében. Egyrészt bemutatkozhat a régió, másrészt fjedig most minden környékbeli gazdálkodó egy közös csomagban, ezáltal felerősítve ajánlhatja áruját, üzletét, részvényét, ötletét vagy egyszerűen csak kívánságát. A gazdálkodók — vállalatok, társas vállalkozások, egyéni cégek — a nap>okban kapják meg címlista szerint a tájékoztató leveleket. Bizonyára le6z olyan cég, amely időközben alakult és nem jut el hozzá a megkeresés, vagy egyszerűen csak többet akar tudni a részletekről. A rendezvénnyel kap>- csolatban készséggel ad felvilágosítást a Dél-magyarországi Gazdasági Kamara helyi képviselője, Szegeden fjedig dr. Horváth Lajos ügyvezető igazgató (telefon: (62) 21-343, 21-512, fax: (62) 24-194), vagy a 'kereskedelmi hét szervezőirodája, a Congress and Hobby Service Bt. (Nagy Károly, tel.: (62) 13- 2.33, fax: (62) 26-627). Vakok műveltségi versenye A Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetségének rendezvényéért nyitott ki szombaton délelőtt a megyei könyvtár. Vidéki sorstársak kezdeményezésére immáron második alkalommal versenyeztek országos műveltségi vetélkedőn a tagok. A versenyről két csapat jutott tovább. Igaz, a mieink, Békés megyeiek minimális pont- számkülönbséggel a harmadik helyen végeztek, így nem utaznak, de a játék öröméért megérte a részvétel. b. zs. „A LEGHÍRESEBB EMBERNEK IS ATTÓL FÜGG A TEKINTÉLYE, MILYEN GONDOSAN ÜGYEL RÁ, HOGY NE FECSÉRELJE EL MAGÁT TÚLSÁGOS SZE- REPELGETÉSSEL.” CHAMFORT Jó lenne ■ ■■ ww lovore ugyanitt táncolni Évről évre Békéscsabán rendezik az országos A osztályú társastáncbajnokságot, évről évre elismerése ez a megyénkben folyó színvonalas tánsastáncoktatásnak. Óriási siker színtere volt szombaton újra a városi sfjortcsarnok, ahol a 18 pór versenyére több mint kétezren voltak kíváncsiak. A standard és latin-amerikai táncok kavalkádját hálás tapssal jutalmazta a közönség. Igazi élmény volt a profi páros, öze László és Pálinkó Lujza latin-amerikai bemutatója, a békéscsabai, a gyulai és a szeghalmi társastáncosok fellépése. A bajnokság rendezésének fontos feltételét jelentette az önkormányzati és gazdasági szponzorok segítsége. b.
