Békés Megyei Hírlap, 1991. május (46. évfolyam, 101-126. szám)

1991-05-30 / 125. szám

/ éRÉKÉS MEGYEI HÍRLAP­MEGYEl KORKÉP 1991. május 30., csütörtök „Magyarország Közép­része legyen” Európa A Rózsa Ferenc Gimnázium rendhagyó történelemóráján (Folytatás az 1. oldalról) országgyűlési képviselői és vezetői figyeltek a vendég szavaira. — Sak kollégám segített a magyarság létének elfogad­tatásában, értékelésének megváltoztatásában. érde­keinek képviseletében — folytatta. — Hat évig tar­tott, amíg .sikerült száműz­nünk a parlamentből a ke­let-európai fogalmat, ben­nünket ne oda számítsanak, mi mások, ’ közép-európaiak vagyunk. Nem lehet egy or­szág igazi helyzetét megítél­ni. ha az ember nem szívja a levegőjét, ezért is látoga­tok el legalább havonta egy alkalommal Magyarországra. Gyakran kérdezik tőlem: hol élek most? Az otthonom Ba­jorországban, Pöckingben van, de azt válaszolom, re­pülőgépen élek. hiszen ál­landóan utazom. Tapasztalom, hogv nehéz­ségek adódnak Magyaror­szág életében, de népében nagvon nagy a dinamika és az élni akarás. Izzó a ma­gvar patriotizmus, élő a ma­gyar múlt és jelen közötti kapcsolat- Ha visszatekin­tünk az utóbbi öt évre, bi­zakodóak lehetünk. Itt. az ország keleti részéhez közel a határ, ez még újabb gazda­sági nehézségeket és problé­mákat támaszthat. Magyar- országnak a legnagyobb a ki­sebbsége Európában, s az a célunk, hogy ez a kisebbség minél jobban éljen. A hatá­rokat megváltoztatni nem le­het, de úgy eltüntetni, régiók kialakításával elképzelhető, hogy senki ne vegye észre, ne érezze rabságnak a ha­tárokat. Az európai közös­ségben az a célom, hogy mellettem más magyar kép­viselők is legyenek a parla­mentben. A rendkívül rokonszenves, magas műveltségét, világpo­litikai éleslátását egyszerű­ségében is sugárzó egyéni­ség a Rózsa Ferenc Gimná­zium fiataljait ugyancsak magával ragadta. A rend­hagyó történelemóra kereté­ben hallottak során a diákok érdeklődő kérdéseivel mi, Békés megyeiek sem vallot­tunk szégyent. (Szombaton Habsburg Ottó és a tanulók dialógusának részletesebb beszámolójára visszatérünk.) A látogatás következő ál­lomása a szlovák klubház volt, ahol dr. Sipiczki Má­tyás, a Magyarországi Szlo­vákok Szövetségének tiszte­letbeli elnöke tájékoztatta Habsburg Ottót. Üde szín­foltként a Ligeti és a Haj­nal utcai óvodások szlovák, német és magyar nyelven köszöntötték, rövid műsort adott a szlovák pávakör és a szlovák gimnázium zene­kara. Hosszan beszélgettek a szlovákság békéscsabai kép­viselőivel Magyarország nemzetiségi politikájának pozitív és negatív vonásai­ról. A Garzon szállóbeli rövid pihenőt követően Habsburg Ottó ellátogatott Szanazug- ba, Erzsébet királyné fájá­hoz. Látogatásának emléké­ül újabb fát ültetett az 1857- es családi ereklye mellé. Bel­városi sétaútján kürtöska- lács-kóstoló. kávézás a Már­vány cukrászdában, városné­zés szerepelt a programban. Az esti ökumenikus isten­tiszteletet megelőzően Gye- nes Mihály katolikus apát üdvözölte híveivel a katoli­kus templomban, majd át­vonultak az evangélikus nagytemplomba, ahol Tá- horszky László esperes, püs­pökhelyettes, Gyenes Mihály és Nagy László református esperes tartotta az istentisz­teletet. A város lakóival és a sajtó képviselőivel este a városi sportcsarnokban ta­lálkozott. A látogatás legér­dekesebb részleteire és kér­déseire lapunk szombati szá­mának Exkluzív oldalán ugyancsak visszatérünk. Bede Zsóka Nagyi C sak a szemét kell nézni, okos, bá­natos, melegbama szemeit. Fehér haját, ráncoktól barázdált orcáját, töpörödött kis alakját, ötvenkét kiló fáj­dalom, szomorúság, panasz. Mintha az a nyolcvanöt év, amelyet itt töltött e vilá­gon, csak keserűséggel kínállta volna, s az öröm mindig elkerülte. Mintha sose lettek volna bódult májusi éjszakái, báliak, és nem is neki énekelte Honthy, hogy legyen a Horváth-kertben Budán. Elszállt az idő, ellibbentek a napsugaras évek, és megmaradt az árnyék. Nézegetjük a régi fényképeket, daliás férfiak, sudár, darázsderekú asszonyok. Nevek, amelyek már senkinek semmit se mondanak: Franci,' Feri bácsi, Johanna néni. És itt a papa, mama. Ugye, milyen szép emberek voltak? De nagyon jó volt a papa ölébe ülni. és hagyni, hogy fésül­je a hosszú hajam. Nyomdász volt ő is, az Első Magyar Betűöntődében dolgozott, onnan vonult be katonának. Rosszul gon­dolta, dehogy fontolta meg az agg csá­szár, amikor halni küldte az embereit. Mire a levelek lehullottak, csak a gyász- hír érkezett: tisztelt asszonyom, a férje hősi halált halt. Iszonyat! Sokáig el se tudtuk hinni. Éjszakánként vele álmod­tam, örültem, hogy itt van velem, de reg­gelre jött a rideg ébredés. Egyszer, ismét megjelenít, mondta, látod, itt vagyok. Nem hiszem, álom vagy csupán. Nem, tényleg nem álmodsz. Itt ez a gyűrű, ez a bizo­nyosság hogy én vagyok. Szorítottam a gyűrűt, görcsösen, el ne vesszen, és reg­gel, amikor felébredtem, teljesen elzsdb- badt a karom, annyira szorongattam a semmit. Szép. gyöngybetűi varrnak a nagyma­mának. Igaz, néha már egy kicsit elcsúsz­nak a sorok, de még most se vall szé­gyent a külalakkal. Jó eszű kislány volt, szeretett volna tanítónőnek rnerrná. Gyere­kes álmaiban egy kis házikót képzelt ma­gának, a tornác vadszőlővel befuttatva. az udvaron csibék, kacsák és egy kutya. A mama tartotta volna rendben a házat, várta volna haza a családot. Csakhogy a hadiárváknak nem iskolába kellett járni, szükség volt mijiden fillér keresetre. S amikor a mama is meghalt, ott maradt a kisöccsével, maga is gyerek még kettes­ben a zord világban. Nem jó rágondolni se. Drága nagyi! Ugye, voltak azért szép éveid? Itt a fénykép, aki nem vak, látja, hogy gyönyörű lány voltad, megfordultak utánad a férfiak. Ó, hát őkelméket jobban az ujjad köré kellett volna csavarni. Tu­dom, hűség is van a világon, később meg jöttek a gyerekek, de azért csak el kelleti volna húzatni a cigánnyal, hogy csak egy kislány van a világon. Van a nagymamának egy története, amit mindenkinek elmesél. Abból az időből, amikor „bejöttek az oroszok”, és az egyik részeg katona mécsest kért tőle. Nyemán, nincsen, mondta ijedten, s erre a katona a mellének szegezett egy revolvert: Nye- más?! Egy rossz mozdulat, és vége az életnek. Puff, nincs tovább. Életemet egy mécsesért. Messzi földön, robotoló muzsik, ha élsz még, gondolsz arra, hogy egykor az ujjad hegyének mozdulatától függött, hogy egy idegen országban az az asz- szony nevelheti-e a gyerekeit? örülhet-e az unokáinak, sóhajtoziik, mert mindene fáj. Van ám egy kis finesz a nagymamában. A múltkorában megkérdezte a tisztaletes urat. hogy ugye a túlvilágon találkozunk a szeretteinkkel. Igen — volt a válasz. És ekkor jött a lényeg: tessék mondani, az én papám 30 éves korában meghalt, én meg már 85 vagyok, milyen kislánya leszek ak­kor? Erre a furfangos kérdésre a derék pap se tudott mit válaszolni. E gyre rövidebb határidőket szab ma­gának a nagymama, mondván, ha még ezt megélem. Régebben az unokái esküvőjét kívánta még megélni. Vágya teljesült. Táncolt a lakodalomban. Most még egy picit dédnagymama is sze­retne lenni. Mert azért az új élet mégis­csak élét, friss remény, és hátha az nem lese. olyan keserű. Andódy Tibor Olcsóbb lesz a gázolaj Június 1-jétöl az Áfor- kutaknál 2 forinttal csök­ken a gázolajok ára — kö­zölte az MTI-vel az OKGT illetékese. Ugyancsak a jö­vő hónap első napjától 15 százalékkal lesz kevesebb a gázolajok, tüzelőolajok, fű­tőolajok termelői ára, hogy a vásárlók az őszi időszak előtt feltölthessék készletei­ket. Mint ismert, a háztartási tüzelőolaj ára már május 23-ától 2 forinttal csökkent. Nemzeti kisebbségi színházak fesztiválja Kétszáz évvel ezelőtt in­dult útjára az első, magyar nyelven játszó színtársulat. A magyar színjátszás sajá­tos történelmi fejlődése so­rán mindig a magyar nem­zet egészét volt hivatva kép­viselni. A színpadon hang- zottaik el azok a mondáitok, gondolatok, amelyek sok­szor, sokakban megfogalma­zódtak, de kimondani soha­sem mertek. Az .idén május 30. és júni­us 4. között már harmadszor rendezik meg Kisvárdán a magyar nemzeti kisebbségi színházak fesztiválját. A központi rendezvénysorozat­ba Északkelet-Magyarország nagyobb települései mellett Kassa, Munkács, Beregszász és Szatmárnémeti is bekap­csolódik. Ezzel a más orszá­gokban működő színháziak számára adatták meg a ki­sebbségi helyzetben élő ma­gyarok számára való gondo- laitközvetítés, a mindenki­hez szólás lehetősége. fesz­tivál ideje alatt előadások lesznek Mátészalkán (Stein­beck: Egerek és emberek — a kassai Tháláa Színháztól), Nyíregyházán (Kincses: Ma- raton — a Marosvásárhelyi Nemzeti Színháztól), Vásá- rosnaményban (Csurka: Dög­lött aknák — a Sepsiszent­györgyi Állami Színháztól), Záhonyban (Zilahy: Süt a nap — a Beregszászi Nép­színháztól). Az idei rendezvény rang­ját növeli, hogy fővédnöke Göncz Árpád köztársasági elnök és Tőkés László nagy­váradi püspök Jesz. Göncz Árpád nyitja meg ma a fesztiválit, s ekkor ad­ja elő a Kolozsvári Állami Magyar Színház Shakes­peare Ahogy tetszik című vígjátékát. (Ezzel az elő­adással szerepelnek a ko­lozsvári művészek szomba­ton este Békéscsabán.) A fentebb már említett előadá­sok mellett szerepel még a programban Háy Gyula: Ca­ligula (komáromi Jókai Színház), Kovách Aladár: Télfi zsoltár (a Nagyváradi Állami Színház); Gogol: Re­vizor (a Szabadkai Népszín­ház) és Kodály—Balázs ^in­ka Panna (Székelyudvarhelyi Népszínház). Áz egy hétig tartó rendez­vénysorozatnak több jelen­tős, más jellegű rendezvénye is lesz. Így május 31-én Kis­várdán rendezik meg a szín­házművészeti szimpóziumot, A nemzeti kisebbségi szín­házak kulturális feladatai címmel. Lesz még kulturális ás külpolitikai fórum, valamint több kiállítás is Kisvárdán. Vlncze Péter Részben alkotmányellenes a kárpótlási törvény (Folytatás az 1. oldalról) kotmányba ütközik továbbá az a különbségtétel is, amely a kárpótlás eltérő számítási módjából adódóan a földtulajdon esetében tel­jes természetbeni helyreállí­tásra vezethet, míg a kár­pótlási jegyek egyéb fel­használásával csupán olyan részleges kárpótlás érhető el, amely az elvesztett tulajdo­ni tárgy mai értékét meg sem közelíti. Az Alkotmánybíróság ha­tározata következményeként a köztársaság elnöke a kár­pótlási törvényt mindaddig nem hirdetheti ki, amíg az Országgyűlés a törvény al­kotmányellenes paragrafu­sait meg nem változtatja. A határozat kihirdetése után Balsai István igazság­ügy-miniszter kijelentette: a kormány nem kívánja kom­mentálni az Alkotmánybí­róság döntését. Támogatás az önkormányzatoknak (Folytatás az 1. oldalról) dik; enneik nyomán az elkö­vetkezendő napokban 6 mil­liárd 210 millió forint köz­ponti céltámogatást folyósí­tanak a pénzszűkével küsz­ködő helyhatóságok már fo­lyamatban lévő, illetve most kezdődő beruházásaihoz. Á támogatott körbe tartoznak a többi között az érintett te­lepülések vízgazdálkodási, alapfokú oktatási, szociális és egészségügyi fejlesztései. A törvényjavaslat intézkedik arról is, hogy a meghirdet tett pályázatra beérkezett, jogosnak ítélt, ám a keret­összeg szűkössége miatt most támogatásban nem részesülő igényeket az év második fe­lében — a költségvetés ak­kori alakulásának függvé­nyében — újra áttekintik. Ily módon több mint 2 mil­liárd 260 milliós — meglehe­tősen sürgető — támogatási igény sorsáról kell majd ha­tároznia az Országgyűlésnek. A törvényt végül a helyen­ként éles vita ellenére je­lentős többséggel fogadta el a Tisztelt Ház. Ezt követően a képviselők folytatták a világkiállítás Budapesten, 1996-ban törté­nő megrendezéséről szóló országgyűlési határozati ja­vaslat általános vitáját, ame­lyet hétfőn nem sikerült ki­fejteni. Határszélen élni lehetőség és gond (Folytatás az 1. oldalról) szágával kapcsolatba kerül­jünk. Ezek között is kiemel­kedő szerepet töltenek be a fejlett nyugat-európai álla­mok, hiszen az ő segítsé­gükkel valósítható meg a felzárkózás. Ez azonban nem jelent függőséget, a másik oldalon f>edig, a Szovjetunióval hasonlókép­pen. jó viszonyra törek­szünk. Hangsúlyozta, hogy a Varsói Szerződés megszűné­se után Magyarország nem szándékozik más katonai blokkba lépni, viszont fon­tos érdeke az Európai Kö­zösséghez közelíteni. A tag­sági viszony néhány év múlva esedékes lehet, ám ez nemcsak a kormányon, hanem az egész országon múlik. A szomszédos országok­kal jószomszédi viszonyra törekszünk, a készség min­denhol megvan — folytatta. A legnehezebb a román— magyar kapcsolatok építése. A látványos, nagy ugrás, a Ceausescu-diktatúra össze­omlásával megadatott, nem Magyarországon múlott a siker. Ezek után az apró lépések politikáját kellett . választani. Az érdeklődők közül Kö­les Pál, a Pofosz nevében felhívta a figyelmet, hogy az utolsó szovjet csapatok kivonulására tervezett ün­nepséget kellő mértéktartás jellemezze, ne sértse más népek önérzetét. Ezzel a külügyminiszter teljes mér­tékben egyetértett. További kérdésekre válaszolva el­mondta, a kolozsvári fő­konzulátus megnyitása nem rajtunk múlik. sőt. további konzulátusok megnyitására van szükség. Arra a helyi igényre, hogv a szlovák kulturális központ Békés­csabán kapjon helyet, Je­szenszky Géza a következő­ket mondta: „Ígérem, hogy a csabaiak kérését szemé­lyesen támogatom minden sitlyommal.” A külügyminisztert dél­után Tóth Imre sarkadi polgármester fogadta, majd együtt megtekintették a magyar—román államhatárt. A vendég a késő délutáni órákban fórum keretében beszélgetett az érdeklődő sarkadiakkal. K. A. J. — L. E. Határszemle Fotó: Fazekas Fereno „MINDEN EMBERI TEHETSÉG KÉT ALKOTÓ­ELEMBŐL ÁLL: TÜRELEMBŐL ÉS IDŐBŐL. A TE­HETSÉGES EMBEREKNEK ERŐS AZ AKARATUK, ÉS KEVESET ALSZANAK." BALZAC

Next

/
Thumbnails
Contents