Békés Megyei Hírlap, 1991. május (46. évfolyam, 101-126. szám)
1991-05-27 / 122. szám
MEGYEI KÖRKÉP 1991. május 27., hétfő n bátrabbak lovagolhattak ....velünk lehet élni, d e nélkülünk, ellenünk senkinek” (Folytatás az 1. oldalról) Mindezt Varga Rezsőtől, a Kereszténydemokrata Néppárt szarvasi szervezetének elnökétől hallottuk a DATE egyetemi karán péntek este megtartott tagtoborzó nagygyűlésen. A több mint 200 érdeklődő előtt lezajlott gyűlés rangját emelte, hogy meghívták a volt politikai foglyokat, üldözötteket is. Mintegy az est mottójaként hangzott el Mécs László Hiszek a magyarban című verse. Majd dr. Hasznos Miklós országgyűlési képviselő. a KDNP országos al- elnöke emelkedett szólásra, aki egyben a „munkaszolgálat 1951—56.” elnöke is. Bevezetőjében szenvedélyes szavakkal emlékeztetett az 1945 utáni évekre, amikor a keresztény szellemiségű magyar parasztságot egy idegen, az országra kényszerített hatalom Ózd- ra. Kazincbarcikára, Sztá- linvárosba kergette el földiéről, eljutva napjainkig, a mai 21 milliárdos adósság- állomány mértékében azonosította a második világ- háborús 21 milliárd aranypengős veszteségünkkel. — Miért tudta akkor két év alatt kiheverni az ország a háborús veszteségeket — tette fel a kérdést. — Mert akkor becsülete volt a munkának, a tisztességnek, az ember nem tárgyiasult el, éltek még benne erkölcsi normák, és nem verték a magyarságba a dialektikus materializmust. A továbbiakban emlékeztette hallgatóságát a magyar egyházak mindenkori áldozatvállalására, az elnyomottak érdekében mind a Gestapóval, mind az ÁVH- val szemben. Visszautalva az 1989. június 16-a után történtekre ezt mondta: — Amikor elkezdődtek a politikai kerékasztal-tárgyalások, még nem voltak felkészült politikai erők az országban. Gáspár Sándor-, Czánege Lajos- és Apró An- tal-szellemiségű politikusok a gazdaságilag Románia szintjétől csak két lépéssel jobban álló országot odalökték a felkészületlen ellenzéknek. De, ettől függetlenül 1990 tavaszán a magyar nép hitet tett amellett, hogy nem kell neki a kommunizmus, akármilyen brosúrákban csomagolják. De nem kell a féktelen liberalizmus sem — tette hozzá, e kijelentéseit a hallgatóság kitörő tapssal fogadta. Végül állást foglalt a keresztény értékek megőrzése mellett: — Ma a fehér ateizmus sokkal luciferibb módon támad, mint korábban a vörös ateizmus tette. Dr. Róth Nándor közgazdász, országgyűlési képviselő, Marhart Dénes, a Kereszténydemokrata Ifjúsági Unió szervezője és Remiinger László, az Üldözöttek Szövetségének elnöke szólt. Végül Lévai István, a Po- fosz megyei elnöke szólt a gyűlés résztvevőihez. — Az a bizonyos rendszerváltás távolról sem jött el, a parlamenti képviselők nagyon elszakadtak a széles tömegektől — mondta, majd Kéri Kálimén szavait idézte: — Ebben az országban velünk lehet élni, de nélkülünk, ellenünk senkinek. A továbbiakban a jelenlévők egyetértettek abban, hogy az országot csak egy keresztény erkölcsi nevelte- tésű fiatal nemzedék vezetheti ki mostani állapotábóL Szenes János Gyermeknapi majális a Lencsésin (Folytatás az 1. oldalról) Maksa Zoltánt, a népszerű humoristát, aki ugyan később érkezett, de műsora megérte a várakozást. A műsorszámok közötti szünetekben sem unatkozhattak a gyermeknap ürügyén megrendezett majális résztvevői. Az épületben yj- deofilmek peregtek, számítógépes játékok várták az érdeklődőket. A szabadban aszfaltrajzversenyre, kerékpáros és játékos ügyességi versenyekre nevezhettek be a családok, sőt, a bátrabbak lóra ülhettek, vagy sétako- csizhattak a környéken. Mások olcsó könyvek közt böngészhettek. vagy kipróbálhatták szerencséjüket a tombolán. A hangulatos tavaszi rendezvényen a városrész mintegy négyszáz lakója vett részt, s estefelé kicsik és nagyok bizonyára jó hangulatban tértek haza erről a kellemes vasárnapi programról. G. K. „Őrizd nemzeti MÚLTUNK SZÉP EMLÉKEIT ÜGY, HOGY BENNÜK ÚJULJ MAr G AD IS, ÚJRATEREMTVE HAZANK.” KERESZTURY DEZSŐ BANWGBIZTOShAsrECONOMO^^GROKER 5602 BÉKÉSCSABA, SZERDAHELYI UT, telefon: (66) 22-366, telex: 83-329, telefax: (66) 26-946. E JELBEN GYŐZNI FOGSZ MonoimX HIDRAULIKUS JAVITOKESZLETEK KOMBÁJNOKHOZ ÉS FÖLDMUNKAGÉPEKHEZ, ZSINÓRTÖMÍTÉSEK, „0”-GYŰRŰK, ÉKSZÍJAK, SZIMERINGEK, SEEGER-GYŰRŰK, CSAPÁGYAK, PERMETEZŐTÖMLŐK, LADA ALKATRÉSZEK. Economoj VARJUK SZIVES MEGRENDELESET! Ml NÖSÉG * SZERViZ * FINANSZÍROZÁSI SEGÍTSÉGIG Általános (iskolai) bizonytalanság Mire jó a nyolc osztály? (Folytatás az 1. oldalról) A Szarvasi 2-ee Számú Általános Iskolában 87-en végeznek az idén, és mindamy- nyiam tovább tanulnak. A legtöbben a helyi Vajda Péter Gimnáziumba és a 615- ög Számú Szakmunkásképző Intézetbe jelentkeztek. Laurenczy Jenöné igazgató elmondta, hogy az eredményességhez hozzájárult az is, hogy pályaválasztási felelős, Kozákné Bakulya Anna foglalkozott az iskolában a nyolcadikosok továbbtanulásával. Kepenyes Andrást, a megyei munkaügyi központ szarvasi kirendeltségének vezetőjét arról kérdeztük, hogy mi lesz azokkal, akik befejezik a nyolc osztályt, de nem tanulnak tovább. — Úgynevezett átképzéseket szervezünk nekik, a kisegítő iskolákban végzőkhöz hasonlóan. Mindenkit próbálunk elhelyezni valamilyen tanfolyamon, hiszen 16 éves korig „állandó” munkát nem vállalhatnak, és számukra munkanélküli-segély sem jár. Azt semmiképp nem szeretnénk, hogy 14 éves korukban az utcára kerüljenek a gyerekek. A szentlőrinci iskolakísérletbe 1984-ben kapcsolódtak be a mezőgyániak. A korábban megszokott hagyományos tantárgyak helyett új, komplex tárgyakat vezettek be. ' A kísérlet középiskolai szinten Sarkadon folytatódik, így mindazoknak a gyerekeknek, akik itt tanulnak tovább, helyzeti előnyük van. De mi van azokkal, akik máshová mennek? Mit tud kezdeni mondjuk egy szakmunkástanuló az itteni „komplex felkészültséggel”? — tettük fel a kérdést Nagy Sándor igazgatónak. — Ebben a tanévben 27 nyolcadikos tanulónk végez — válaszolta. — Közülük 21 -en jelentkeztek továbbtanulni. (Húsz év alatt, mióta ennek az iskolának az élén állok, talán ez a legrosszabb arány!) A huszonegy továbbtanuló közül csupán egy jelentkezett Sarkadra, a kísérleti középiskolába. A többiek Békéscsabára, a Rózsa Ferenc Gimnáziumba, különböző szakközépiskolákba és szakmunkásképzőkbe adták be a jelentkezési lapjukat. Mivel az iskolánkban termelés, kereskedelmi tevékenység is folyik, a mezőgazdasági vagy kereskedelmi jellegű szakmunkás- képzőkbe is előnnyel indulhatnak diákjaink. — Mi lesz annak a hat tanulónak a sorsa, akik nem tanulnák tovább? — Közülük a megyei pedagógiai intézet három-négy gyereknek ajánlott fel segítséget, ők ugyanis jobban tudják, mely középiskolákban van még férőhely. A többiék itthon maradnak a családban, és feltehetően gazdálkodni fognak. A Békés Megyei Munkaügyi Központ orosházi ki- rendeltségén az állást kereső felnőtteknek sem tudnak munkát javasolni, nemhogy a gyerekeknek. Ennek ellenére a tavalyi kezdeményezéshez hasonlóan az idén is hirdetnek majd átképző tanfolyamokat azok számára, akik nem tanulnak tovább. Az iskolákból nem érkeztek meg az igénylőlapok, hiszen még tartanak a felvételik utolsó rostái. Pusztainé Szabó Margit, a József Attila Általános Iskola igazgatónője konkrét Neki az életnek! adatokkal is szolgált: Orosháza egyik legrégibb iskolájában 116 nyolcadikos végez. Harminchármán gimnáziumba hanmáncketten szakközépiskolába, harmincnégyen szakmunkásképző intézetbe, öten pedig szakiskolába jelentkeztek. A tizenkét bukott diákot pályaválasztási intézetbe irányították. Több mint nyolcvan tanuló hagyja el Körösladány- ban az általános iskolát az idén. A fiatalok 80 százalékának sikerült felvételt nyernie a megye különböző középfokú oktatási intézményeibe. És a maradék 20 százalékkal mi lesz? A kérdéssel az iskola igazgatóját, Petri Jánost kerestük fel. Mint elmondta, eddig még csak-csak el tudtak helyezkedni ezek a „pártában maradt” fiatalok, ám az idén jóval nehezebb dolguk lesz. Hogy ki viselje gondját ezeknek az iskolából kikerült, sehová nem tartozó ifjú embereknek? Az igazgató szerint: „A cél, foglalkoztatni őket, akár valamilyen értelmes képzés formájában is. Ez persze nem a mi feladatunk, de ha nem törődünk ezzel a kérdéssel, akkor nincs, aki felkarolja az amúgy is hátrányos helyzetben lévő gyerekeket. Ügy gondolom, a helyi művelődési házzal kell felvállalnunk foglalkoztatásukat, hogy ne kullogjanak céltalanul az utcán, ha kikerülnék e falaik közül.” A Gyulai 2. Számú Általános Iskolában Brandt Szil- veszterné igazgató és helyettese, Roxin Györgyné sorolják az adatokat. Náluk az idén 108 tanuló végez, ebből százat gimnáziumba, szakközépiskolába, szakmunkás- képző intézetbe már felvettek. A nyolc tanuló közül egy családi okok miatt nem is akar tovább tanulni, a többiekért egyelőre aggódnak. Kettőről úgy gondolják, fellebbezés után kell hogy felvegyék őket valamilyen középiskolába, hisz 4 egészen felüli a tanulmányi átlaguk. A többiek felől is reménykednek, a pályaválasztási intézet segítséget ígért. Mondják, reálisan döntöttek — szülői és iskolai segítséggel — a gyerekek. Az adatok szerint 78 tanulót az első helyen megjelölt iskolába felvettek, 22-t a másodikként kért intézménybe. Az új oktatási törvénytervezet foglalkozik azzal, hogy a tanuló 16 éves koráig iskolarendszerben legyen. Jelenleg azonban a 14 éves gyerekeket el ikéll küldeniük. Pflaum Ferencné, a Békés Megyei Munkaügyi Központ gyulai kirendeltségé- nék vezetője ijesztő tényeket mond. A munkáltatók korábban is egyre csökkentették a 14—16 évesek foglalkoztatását. Szabályok kötötték őket a fiatalkorúak alkalmazásában, a gépek használatában, a műszakokba osztásban. Mostanra egyetlen álláshelyet sem jelentették be. A polgármesteri hivatal viszont jelezte, hogy a városban pillanatnyilag 11 nyolcadik osztályos sorsa bizonytalan. A szám csak elvi értékű, mivel még elképzelhető, hogy valamilyen iskola fogadja őket, ám az is lehet, mire megszületnek a végső adatok, sokkal többen lesznek. A megyei munkaügyi központ készül a helyzet megoldására: várhatóan továbbképző tanfolyamokat indít. Kérdés, mire telik a csekély foglalkoztatási alapból ? Mezőkovácsiháza két általános iskolájából 87 tanuló várja, hogy felvegyék a megjelölt középiskolákba, illetve hogy kilépjen a nagybetűs életbe. A városban — úgy tűnik — szerencsésen alakul a továbbtanulók aránya. A 2. számú iskolában a 14 nyolcadikosból mindössze két gyerek van, aki nem jelentkezett tovább tanulni, s ebből csak az egyiknek nincs munkahelye. Az 1. számú általános iskolában a 75 tanulóból is mindössze 4-5 gyerek nem tanul tovább. A kistelepüléséken már más a helyzet: az otthonmaradt gyerekek jó részének bizonytalan a további sorsa. Mint Mucsi Ti-bomé, a mezőkováosházi polgármesteri hivatal intézmény- irányítója elmondta, a térségben semmilyen lehetőség nincs átképzésre a 14 éves korú gyermekeknek. A munkahelyek pedig telítettek, sőt elbocsátásokra lehet számítani. Jelenleg a munkaügyi hivatalokat kivéve nincs semmilyen szerv, ahová fordulni lehetne. Az összeállítást készítette: Csete Hona, Halasi Mária, Magyar Mária, Nagy Agnes, Nyemcsok László és Szőke Margit.
