Békés Megyei Hírlap, 1991. május (46. évfolyam, 101-126. szám)

1991-05-24 / 120. szám

MEGYEI KÖRKÉP 1991. május 24., péntek A turizmus a zászlón Hazánkban csaknem ezer bejegyzett utazási iroda van (s mellé legalább ennyi, amely csak egy rozzant és legtöbbször sáros autóbusz­ból, meg vezetőjének sokre- keszes pénztárcájából áll), ám nagy részük híján van a minimális szakértelemnek, az üzleti tisztességről nem is beszélve. Miután — ki­váltképpen 1988 óta — Auszt­ria változatlanul a magya­rok kedvelt célpontja, az Osztrák Idegenforgalmi Iro­da budapesti képviseletének kezdeményezésére Ausztria Klub elnevezéssel társadalmi szervezetet hoztak létre, még januárban. Nem vala­miféle elitről van szó, csu­pán afféle' bizalomerősítőről, amely szól utaztatóknak, utazóknak egyaránt. Elég, ha például a belépés tíz felté­tele közül azt az ötödiket említjük, nevezetesen, hogy az illető irodának legyen ide­genforgalmi szempontból ér­tékelhető ausztriai ajánlata, de cél természetesen a közös programok kialakítása is. Az alapító húsz iroda tar­tott most sajtótájékoztatót, kifejezve azon szándékukat. hogy nyitottak, s várják az újabb igényes belépőket is. Vannak pártoló tagok is, ezek főleg idegenforgalmi lapok. Békés megyéből az IBUSZ, az Expressz és a Cooptourist mellett most a legfiatalabb utaztatók közé tartozó Helios Tourist fon­tolgatja belépését, hiszen el­képzeléseikbe igen jól beleil­lenek, amit várnak a part­nerek tőlük. A gyógyturiz- mus fejlesztését célzó mun­ka, vagy akár a repülős szolgáltatások révén hamar megvalósulhatnának a közös hasznú utak, utazások. Azt is megtudtuk a Fészek Klub­ban rendezett összejövetelen, hogy a klubtagság révén to­vábbi ajánlatokhoz is jut­nak az ériintettek, emellett bizonyos garanciát jelent a társadalmi, érdekvédelmi szervezet számukra. Kell ennél több a közös két piros és zöld színű, kö­zös zászló mellé kezdetnek? (fábián) „...az önimádat csodalatos módon min­denütt RENGETEG BOLDOG EMBERT TEREMT." Hz árindex 29 százalék volt Ez a kabinet egy új kor­szak, az alkotmányos rend első kormányaként kerül be a történelembe. Tagjai szin­te új honalapításra vállal­koztak. A kortársi ítélet le­het kritikus, sőt kegyetlen, de az utókor objektív törté­nészei értékelni fogják majd, mit jelentett ebben a hely­zetben egy új korszakot nyitni — ezekkel a szavak­kal mondott köszönetét An­tall József miniszterelnök — László Balázs kormányszó­vivő tájékoztatása szerint — a csütörtökön egy éve hiva­talba lépett kormánya min­den tagjának. A kormány ezután elfo­gadta az ügyészségről szóló törvény módosításának ja­vaslatát. A pénzügyminiszter és az igazságügy-miniszter terjesz­tette elő a tavalyi állami költségvetés végrehajtásáról szóló törvénytervezetet, ez majd — az ülésen elhang­zottak értelmében — átdol­gozva kerül az Országgyűlés elé. Az adatok szerint a be­vételek 640 milliárd 897 millió forinttal, a kiadások 642 milliárd 266 forinttal zárultak, tehát a költségve­tési hiány 'kisebb, mint 1,4 milliárd forint. Az infláció felgyorsult, a fogyasztói ár­index tavaly 29 százalékkal, a termelői pedig 24 száza­lékkal emelkedett. Csak meghatározott fejlesztésekre (Folytatás az 1. oldalról) lesztési célokra nyújt finan­szírozási devizakölcsönöket konkrét áruikhoz, szolgálta­tásokhoz, fizetésekhez és tendernyerés alapján hazai szállításokhoz. Az eddigi vi­lágbanki kölcsönöket — 3 speciális kölcsöntől eltekint­ve — a magyar állam, vagy állami garancia mellett az MNB vette fel. Az MNB közvetlenül vagy kereskedelmi bankokon ke­resztül kölcsönszerződések keretében hitelezi tovább a Világbank által nyújtott köl­csönt. Az MNB álta] felvett világbanki hitelek tovább- kölcsönzése során az MNB biztosítja azt. hogy a pénz­intézetek egyforma eséllyel vegyenek részt a programok 1 eb on y ol ításáfo an. A gazdálkodó szerveknek a kereskedelmi bankokhoz kell benyújtaniuk hitelkérel­meiket. A pénzintézet meg­vizsgálja, hogy a kérelem mindenben megfelel-e a Vi­lágbank által a program ke­retében megvalósuló fejlesz­tésekkel szemben támasztott követelményeknek. A pénz­intézet a döntésről szóló nyi­latkozatát finanszírozási hi­telkérelmével együtt az MNB-hez nyújtja be. Az MNB rendelkezésére bocsát­ja a világbanki kölcsön ösz- szegét. és megköti a pénzin­tézetekkel a refinanszíro­zási szerződéseket. Az MNB a Világbank részvételével fi­nanszírozott programok be­ruházásainak refinanszírozá­sát általában a pénzintéze­tek hitelkérelmeit követően, az egyedi hitelbírálatát mel­lőzve, de egyedi szerződések alapján végzi- Ettől eltérően a teljes kölcsönösszeget a . kereskedelmi bankók előre bejelentett igényei alapján — úgynevezett hitelcsoma­gonként — továbbította az MNB az integrált mezőgaz­dasági exportprogram to- vábbkölcsönzésében részt Vevő kereskedelmi bankok részére. Előző két módszer közti átmenetet jelenti az a megoldás, hogy a III. ipari szerkezetátalakítási prog­ram esetében a származékos kölcsönszerződésben foglal­tak szerint a jegybank a ke­reskedelmi bankoknak a hi­tel egy részét úgynevezett „Kisvállalkozói csomagok”- ban (250 ezer USD/csomag) utólagos elszámolással biz­tosítja. A közvetlenül vállalatok­nak nyújtott világbanki köl­csönök igen ritkán fordulnak elő. Eddig erre olyan orszá­gos jelentőségű és kiterjedé­sű vállalkozások esetében került sor, mint az energia­fejlesztési és racionalizálási, valamint a II. távközlési program. A Világbank által közvetlenül nyújtott kölcsö­nöket az MNB is nyilván­tartja. Lukácsné Hrabovszki Márta, MNB Békés Megyei Igazgatósága Kalapács alatt (volt) az orosházi gázcseretelep „Nem megy már a magánfuvarozás” A biztosítás garanciája Egymillió-kilencszázezerről indult, ké tini 1.1 ió-száznegy­venezerént kelit el az oros­házi Temető sori gázcsere- telep Békéscsabán, az Uni- verzál Kereskedelmi Válla­latnál tartott árverésen. A gázcseretelepet ketten pá­lyázták meg. Az árverést az Állami Vagyonügynökség ne­vében Hőgyes Endréné, az Univerzál igazgatóhelyettese vezette le, dr. Pándi Mag­dolna közjegyző jelenlété­ben. (Folytatás az 1. oldalról) — Az ügy szálai régebbre nyúlnak vissza — kezdi Müller Ferenc. — A nemzet­közileg elismert intézetben az idei év elején felülvizsgá­latot tartott a minisztérium, és áttekintette, értékelte helyzetünket, jövőbeni sze­repünket. Ezután egy levelet kaptam, melyben közölték, hogy a dolgozók titkos sza­vazás útján nyilvánítsanak véleményt arról, hogy elfo­gadnak vagy sem. A minisz­térium vezetése pedig ezt követően foglal állást. — Mi lett a szavazás ered­ménye? — A dolgozók 55,5 százalé­ka támogatott, és a szakma, valamint az ágazat is bizal­mat szavazott. A minisztéri­um azonban azt vette figye­lembe, hogy a kutatói stá­tuszban lévők többsége fel­Az árverésen közel húszán jelentek meg, láthatóan in­kább csak érdeklődők. A két pályázó között kezdődött, meg a licit. Végül i> az új tulajdonos Csepragi György orosházi magánfuvarozó lett, aki készpénzzel fizette ki a kétmillió-száznegyvenezer forintot. — Meddig ment volna el a licitálásban — szólítom meg a középkorú, jól öltözött férfit, akinek karján, nyaká­mentésem mellett tette le voksát. — Gondolom, a kutatók ezzel azt fejezték ki, hogy ön a termelést támogatta a ku­tatással szemben. — A termelés teremtette meg azt a pluszt, amiből az­tán jutott a kutatásra. Több­irányú intézkedéscsoma­gunkban ugyanakkor szere­pelt a két terület önállósítá­sa, vagyis a kutatás és a termelés szétválasztása. Dr. Ruttkay András fő­osztályvezetőt is megkérdez­tük a kialakult helyzetről. — Az igazgató döntéseivel valóban a termelő tevékeny­séget támogatta, de a nyere­séget ez hozta — mondja. — A tragédiát az jelentette, hogy idén a központi pén­zek a felére csökkentek, és ebből még az alapellátást is szinte lehetetlen biztosítani. ban vastag aranylánc csün­gött: — A kétmillió-háromszá­zat még megadtam volna .. . — Magának egy ötös lot­tó sem kellett, hogy megve­gye a cseretelepet. Szívügye volt? — Nem erről van szó. Nem megy már a magánfuvaro- zás, kevés a munka, váltani akartam, megpróbálom ezt is ... i —' Sok sikert hozzá! A mostani, „jog nélküli” ál­lapot senkinek sem jó, hi­szen minden nap halogatás a működést veszélyezteti. Dr. Oláh János egyetemi tanár már 1989-ben kidolgo­zott egy koncepciót a kutató- intézet további működésére, amiben szerepelt a termelés és a kutatás szétválasztása. — Miután átadtam ezt az igazgatónak, nemsokára át­szervezés ürügyén leváltott kutatási igazgatóhelyettesi beosztásomból — kezdi. — Pedig, ha akkor lépünk, és nem halogatjuk a döntése­ket, a háromszáz dolgozó többsége sem látná ilyen sö­téten a jövőt. Ök ugyanis az igazi áldozatok, mert lassan fizetésre sem lesz pénz. Per­sze a felkészült kutatói gár­da most is alapot jelenthet arra, hogy kikecmeregjünk a válságból. (Folytatás az 1. oldalról) Rt. tegnapi megyei sajtótá­jékoztatóján­— Négy évvel ezelőtt lép­tünk a sorba — hallottuk Nagy Tibor vezérképviselő­tő] —, akkor Békéscsabán négy alkalmazottal 60 négy­zetméteres irodánkban áll­tunk ügyfeleink rendelkezé­sére. Ma már tizenkettőn kétszázhúsz négyzetméteren szolgáljuk a hozzánk fordu­lókat. Hat bankkal, kilenc takarékszövetkezettel, hat- vankilenc takarékszövetke­zeti kirendeltséggel tartunk közvetlen üzleti kapcsolatot. — önöket akkor kezdték igazán „jegyezni”, amikor az országban egyedül elvállal­ták a kezesbiztosítást... — Ügy tudom, vállalta még egy biztosítótársaság is, de röviddel azután visz- szaléptek ettől a biztosítási formától. — Nem kockázatmentes fl miniszter indokoljon! A Békés Megyei Mun­kavállalói Szakszervezeti Kerekasztal tagszerve­zetei a napokban ülé­seztek. Témáik között megvitatták a munka­ügyi miniszter döntését, amellyel kinevezte a megvei munkaügyi köz­pont vezetőjét. Kifogá­solták azt a módszert, melv szerint a tárcave­zető figyelmen kívül hagvta (legalábbis nem kellően mérlegélte) a megvei munkaügyi ta­nács — foglalkoztatási törvényben biztosított — véleményezési jogát­Mindezek alapján a kerekasztal kezdeménye­zi. hogy a Békés Me­gyei Munkaügy] Tanács soron következő ülésén önálló napirendként tár­gyalja meg a kinevezés­sel kapcsolatos miniszte­ri döntést, kérve a vé­leményüktől eltérő ered­mény indoklását. Ügy vélik, amíg a minisz­tertől nem kapnak ér­vekkel alátámasztott in­doklást. nem szakmai szempontok döntöttek a kinevezésnél. _t v állalkozás, hiszen egyre több a nem fizető adós? — Nagyon megfontolandó, hogy ne fizessen az ügyfél. M] ugyan kiegyenlítjük az ő tartozását, de egyben közöl­jük, hogy attól a pillanattól kezdve 44 százalékos ka­. matra ketyeg az bra. Lakott ingatlanra is ráterheljük a követelésünket... — A kezesbiztosításon kí­vül hallhatnánk még néhány és kedveltté. vált biztosítá­sukról? — A társadalombiztosítás reformjához kapcsolódva be­vezettük a nyugdíj-kiegészítő biztosítást. De megemlítem a teljesen új „Rizikó” biztosí­tásunkat, amely maximum 35 évre köthető- Mondok rá példát. Ha egy 36 éves férfi (vagv nő) 35 évre köti a „Rizikó” biztosítást — mondjuk 100 ezer forintra —, akkor 90 forintos havi díí mellett a kedvezménve­A legutóbbi sarkadi kép­viselő-testületi ülés legemlé­kezetesebb napirendi pontja a szomszédos Bihar megyei delegáció sarkadi látogatása, s a testületi ülésen való részvétele volt- Mivel a hely­bélieket elsősorban a Sar­kad—Nagyszalonta közötti határátkelő létesítésének le­hetősége érdekelte, így Va­sile Blaga, a. Bihar megyei preféktus, megyéjük rövid bemutatása után erre a té­mára fordította a szót: — Mind a sarkadi térség, mind a határ menti Romá­nia érdéke, hogy ez a határ­átkelő megnyíljék —mond­ta —. hiszen egyik részről sem mindegy, mekkora utat tesznek meg az emberek azért, hogy átjussanak a szomszéd országba. Bihar megyén túl azonban még négy minisztériumtól függ ennek a határrésznek a megnyitása. Ezek a közleke­dési. pénzügy-, belügy- és külügyminisztériumok. Vasile Blaga ezzel kapcso­latban hivatkozott egy Ma­gyarország és Románia kö­zött 1962-ben aláírt szerző­zett 394 ezer 610 forintot kap kézhez a biztosított elhuny­ta után. De ha ne adj’ Is­ten, távozik tőlünk az ügy­fél az üzletkötés után, a fe­jére esik a tégla, meghal, a családja azonnal 100 ezer forintot kap kézhez... — Ha jól értesültem róla, Önök a kárbecslések után azonnal fizetnek, nem kell a pénzre heteket várni. — Az elmúlt évben 1194 esetben, összesen 9 millió forintot fizettünk ki. A kár­rendezésünk során a kár­szakértők a felmérés befeje­zésével egy időben ügyfe­lünknek azonnal átnyújta­nak egy OTP-készpénzcsek- ket — ha a kár megítélésé­ben nincs vita köztük —, amelyet a károsult ügyfél bármelyik OTP-fiókban be­válthat. Üj üzletágunk a gépjármű-felelősségbizto­sítás, amelynek megkötésére mi is vállalkozunk. b. v­désre, amelyben a két fél határátkelők létesítésére kö­telezte el magát. Azonban — mint a prefektus elmondta — mindeddig csak Románia tett eleget ennek, a borsi és kürtösi határátkelők létesí­tésével. A magyar fél nem épített ki hasonló pontokat. — A költségvetés bennün­ket is éppúgy szorít, mint Önöket — folytatta aztán —, így a határátkelők kérdésé­ben sorrendet kellett felállí­tanunk. Lehet, hogy a geszti polgármester kicsit megne­heztelt ezért, hiszen neki nem ígérhettem, hogy 1992 előtt Gesztnél is meg tudjuk nyitni a határt. A sorrend­ben első helyen a sarkad— szalontai határátkelő áll. ezt követi Székelyhíd—Létavér- tes. majd pedig az érmihály- falvi átkelő korszerűsítése. A prefektus tájékoztatója után Tóth Imre, a sarkadi polgármester ajándékot nyújtott át a vendégnek­— Fogadja el tőlünk Sar­kad város kulcsát — mondta —. amelyet tekintsünk jel­képes kulcsnak a határátke­lő mielőbbi megnyitásához. M. M. (nyemcsok) Szent Sissy! Pesterzsébetet (1924-ig: Erzsébetfalva) nemrég Pestszenterzsébetté keresztelték. A rendszer- és köpönyegváltás eme újabb diadala azt • sugallná, hogy a névmódosí­tás nem több, mint a korábbi városnév visszaszentesítése. Ám mint kiderült, in­kább vallásos mezbe öltöztetett szemfor­gatásról lehet szó. A rádió műsorainak hallgatásához leg­inkább jó fülre (s időnként jó gyomorra) van szükségünk. Az éleslátást azonban a rádióriporterek sem nélkülözhetik. A szombat délelőtt egyik műsorának ripor­tere rá is csodálkozott a budapesti város­résznévre: vajon kiről kaphatta nevét Pestszenterzsébet? Erzsébet királynéról, így a válasz. De őt talán nem is avatták szentté, akadékoskodott a rádiós. Bizony nem, szólt a határozott hangú válasz. Ha nem, nem — s riporterünk gondolatban már repült is Soroksár felé. Annyit azért nélküle is kihámozhattunk a hallottak­ból, hogy manapság (akárcsak 67 évvel ezelőtt) sem a logikával, sem a történeti hűséggel nem kell bíbelődnie annak, aki fogékony szeretne lenni a kor szavára. Legfeljebb annyi huncutság kell a dolog­hoz, /mint amikor a talpnyalást talpmasz- százs címén akarjuk eladni. K. A. J. b. v. Igazgató nélkül a szarvasi HAKI Kulcs Sarkad—Nagyszalonta határnyitásához

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents