Békés Megyei Hírlap, 1991. május (46. évfolyam, 101-126. szám)
1991-05-23 / 119. szám
GYULA ÉS KÖRNYÉKE 1991. május 23., csütörtök 0 Delegációnk Csíkszeredán Csíkszereda és Gyula között 1990. november 14-én jött létre hivatalos testvérvárosi kapcsolat. Elsősorban gazdasági, kereskedelmi és turisztikai egyesületek közvetlen kapcsolatfelvétele, a két város intézményei közötti egészségügyi, oktatási, művelődési, sport-együttműködés kialakítása, az iskolák közötti baráti kapcsolatok kiépítése a cél. Május 18-án és 19-én hivatalos önkormányzati delegáció járt Csíkszeredán, László Pál polgármester úr meghívására. Városunk önkormányzatát dr. Erdmann Gyula képviselő, dr. Erdész Ádám, a Csíkszereda—Gyula Baráti Kör tagja, Barcsné Kajtor Lenke, a gazdasági osztály vezetője és jómagam képviseltük. Meghívásunk az immár hagyományos csíksomlyói búcsúra szólt, amelyen valamennyi testvérváros ott volt: a gödöllői, makói, kaposvári önkormányzat képviselői, polgármesterei, a szovjetunióbeli Moldova küldöttei. A magyar országgyűlést Dombah Alajos képviselte. A szentmisén, amelyen nemcsak a környék egyházai, gyülekezetei, hanem szinte egész Európa római katolikus küldöttei megjelentek, a rendezők számítása szerint több mint 250 ezer ember vett részt. A misét a pápai nuncius celebrálta. A szakadatlanul zuhogó eső ellenére fegyelmezetten, az esemény rangjához méltó és csendes tiszteletben ünnepelt a hatalmas tömeg. Lenyűgöző volt, amikor határainktól több száz kilométerre, a mise befejezéseként 250 ezer ember énekelte a magyar Himnuszt. A búcsú után a testvérvárosok küldöttségei megbeszélésen vettek részt. Valamennyien elviekben csatlakoztunk Csíkszereda polgár- mesterének azon kezdeményezéséhez, hogy testvérvárosi közös alapítványt hozunk létre barátságunk további elmélyítésére. Meghívtuk Csíkszeredát és valamennyi részt vevő várost Gyulára, az idén első ízben, augusztus 19—20-a között rendezendő ipari, kereskedelmi kiállításra, melyet vendéglátóink köszönettel elfogadtak. Küldöttségünk vasárnap kiránduláson vett részt. Felkerestük és tisztelegtünk Tamási Áron sírjánál, ellátogattunk a Gyilkos-tóhoz és a Békási-szorosban elsétáltunk a régi országhatárhoz. Bízunk kapcsolataink továbbépülésében: városaink lakói, egyesületei, vállalkozói közvetlenül kapcsolatot teremthetnének egymással. Lebenszky Attila alpolgármester Május 28-án: Gyulára látogat dr. Habsburg Ottó Május 28-án, délután Gyulára látogat dr. Habsburg Ottó, a Páneurópai -Unió elnöke, az Európa Parlament tagja. A polgármesteri hivatal előtt — program szerint 16.30 órakor — magyar, német, román népviseletbe öltözött gyerekek köszöntik, majd a polgármesteri irodában fogadják. A városháza dísztermében fórum lesz 16.45 órától, melyen dr. Habsburg Ottó előadást tart és válaszol az érdeklődők kérdéseire. Ezután a Magyarországi Románok Szövetségének székházába látogat. A városnézés után szentmisén vesz részt a belvárosi Római Katolikus Templomban, amely 18.30 órakor kezdődik. A misét Gyulay Endre megyéspüspök celebrálja. Ezt követően dr. Habsburg Ottó a Német Klubban találkozik a gyulai németek vezetőivel. A programban szerepel a németvárosi Római Katolikus Templom és az Erkel-ház megtekintése is. Iskolát avattak Lökösházán — Sehol a környéken nincs ilyen szép, modem iskola — mondta a lökösházi diáktanács nevében egy nyolcadikos lány az elmúlt hét péntekén rendezett iskolaavató ünnepségen. A négy tantermes épületszámy már régóta nagyon kellett a községben. Az alsó tagozatosok a XX. század végéhez méltatlan körülmények között, vizes,'dohos, egerek lakta épületben tanultak. A Stifán Sándor építész által tervezett új létesítményt a felső tagozatosok hasznúik, történelem, magyar, fizika—matematika, kémia—biológia szaktantermek kaptak falai között helyet. Valamennyihez szertár is tartozik. Az alsó tagozatosok ugyanakkor beköltözhettek a 2-es számú iskolaépület megüresedett termeibe. Gulyás Szabó Géza iskolaigazgatótól megtudtuk, további iskolabővítő elképzeléseik vannak: még négy tanteremre és tornacsarnokra lenne szükségük. Megvalósításuk ugyancsak régóta napirenden : van Lökösházán. Pályázatot nyújtanak be, amennyiben az önkormányzat melléjük áll. Egyelőre az új épületszámy a valóság, amelyhez valóban nincs hasonlatos a környéken. Amint dr. Simon Imre, a megyei önkormányzat elnöke és Germán Géza polgármester avató beszédükben elmondták, érte köszönet illeti a volt megyei és helyi tanácsi vezetést, valamint a kivitelezőket, az Eleki Költségvetési Üzem dolgozóit. gz> ]yj Fotó: Kovács Erzsébet Az elmúlt héten pénteken Gyuláról, a Mogyoróssy Könyvtárból közvetítette a Ki nyer ma? című komolyzenéi vetélkedőt a rádió. Németh Attila mikrofonja előtt Bőd Antal mérnök válaszolt — és nyert Fotó: Kovács Erzsébet Az önkormányzati Az önkormányzatiság eszméje írott malaszt marad csupán, amennyiben nem teremtik meg működésének vagyoni feltételeit. A helyi önkormányzatokról szóló törvény szerint az önkormányzat feladatai ellátásának feltételeit többek között a vagyonával való gazdálkodásból származó bevételeiből teremti meg. Nem elegendő tehát a vagyon maga, azzal gazdálkodni is kell! Rendkívül fontos'dologról van szó! Ez a gazdálkodás súlyos fejtörést okozhat a testületnek. A képviselők többsége nem ért igazán a gazdasági ügyekhez, ráadásul olyan háttérérdekek jelenhetnek meg, amelyek létezéséről fogalmuk sincs. Azt ők is érzik, hogy a vagyonhasznosítás veszélyeket is rejt magában. Nemcsak azt tudják, hogy mindent nem adhatnak el, hiszen akkor mi marad az utánuk jövőknek, de tisztában vannak azzal is, hogy mint minden bizonytalan 4 helyzetben, most is megjelennek a spekuláns vállalkozók. A döntéshozóknak észnél kell lenniük, ha minden csapdát el akarnak kerülni! Ez a félelem bizalmatlanságot szül, ebben a légkörben pedig nehéz optimális vagyonhasznosításról beszélni. A kör bezárult. Minden vagyoni döntésnél abból a felelősségből kell kiindulni, amit a település működésével kapcsolatosan a törvény a képviselőkre hárít. Az önkormányzat nem tekinthető tisztán vállalkozásnak! Csak minimális kockázatvállalásról lehet szó, hiszen a közvagyon a település összes lakóját érinti. Ezért nem járható út a vagyon, vagy egy részének külső partnerek kezébe adása, mondván ők értenek hozzá, csinálják ők! Semmilyen társaság nem fogja a település érdekeit a sajátja fölé helyezni soha. Az sem téveszthet meg senkit, ha az önkormányzat kezdetben megnyugvagyonkezelésről tató tulajdonrésszel rendelkezik a hasznosításra létrehozott társaságban. Ez az arány egy alaptőkeemeléssel bármikor megváltoztatható. Hogyan kezdjen az önkormányzat a gazdálkodáshoz? Az első teendő a vagyon felmérése. Pontosan kell ismemi, melyek azok a vagyontárgyak, amik vállalkozásba vihetők, s melyek nem. A felmérés után egy vagyonnyilvántartó csoport létrehozása célszerű, hiszen a nyilvántartást folyamatosan naprakész állapotban kell tartani. A csoport szervezetileg a hivatal gazdasággal foglalkozó osztályához tartozhat. Semmiképpen nem integrálható azonban a hivatalba a vagyon hasznosításával foglalkozó szervezet. Egyrészt azért, mert az ilyenfajta tevékenység nem tartozik a hivatal feladatai közé, másrészt ilyen formában nem valósítható meg az érdekeltségen alapuló működés, ami nélkül elképzelhetetlen hatékony gazdálkodás. A vagyonkezelő irodának döntési jogkört is biztosítani kell, különös tekintettel a nagyobb számban előforduló, alacsonyabb értékhatárok között 1 mozgó üzletekre. Gondos alapossággal szükséges kidolgozni az ellenőrzés formáit. Célszerű többlépcsős kontrollt alkalmazni. Ez a felvázolt elkép- I zelés csak egy a lehetséges megoldások közül. •) Bármilyen technikával kívánja is megoldani vagyonának optimális hasznosítását az adott önkormányzat, legfontosabb feladata a megfelelő garanciák kidolgozása kell, hogy legyen. Garanciák szükségesek a képviselők számára, hogy a település érdekeit sértő döntés ne születhessen, valamint a hivatal számára, hogy szakmai oldalról befolyással bírhasson a döntéshozatal során. Csak így érhe- j tő el, hogy a település vagyonát a település javára hasznosítják. Danes László gyulai képviselő Erkelemléktáblát % avatnak Budapesten Különbuszt indít az Erkel Társaság június 15-én, szombaton 6 órakor Gyuláról, a Mogyoróssy Könyvtár elől. Az úti cél a főváros, ahol délelőtt a résztvevők megtekintik a Kodály Emlékházat, majd 15 órakor emléktáblát avarnak Budán, azon a Diana úti házon, ahol Erkel Ferenc utolsó éveit töltötte. A domborműves tábla alkotója Varga Imre szobrászművész. A jelentős kultúrtörténeti eseményen beszédet mond dr. Pocsay Gábor polgármester, Bónis Ferenc zenetörténész, az Erkel Társaság elnöke és Marschall Miklós budapesti főpolgármester-helyettes. A nap Erkel színházbeli látogatással zárul: műsoron Johann Strauss A cigánybáró című operettje. Az Erkel Társaság tagjain kívül érdeklődőket is szívesen lát. Jelentkezni a könyvtárban lehet. A rákalapítvány javára Az Országos Rákalapítványt gazdagítja a zenés focigála, melyet Gyulán, a sportpályán rendeznek május 26-án 10 órától. Színészek és körzeti orvosok (Nemcsák Károly, Vikidál Gyula, Cseke Péter stb.), valamint a parlament és a Külügyminisztérium (dr. Török Ferenc, Deutsch Tamás és mások) csapatai mérik össze labdarúgótudásukat. A rákalapítvány nyitott, adományokkal is lehet támogatni. Az érdeklődők a Siva Kft. Dürer Utazási Rendezvény- és Reklámirodához forduljanak (Gyula, Kossuth u. 16.). BMX „banditák”! A titkot be kell vallani... Májusfaültetés és -kitáncolás Eleken A gyulai Kerékpáros Szabadidősport Klub május 26-án, 10 órára megbeszélésre hívja a gyerekeket a városi BMX-pályára (Dégáz mögött). A június elsejei gyermeknapi keróversenyről lesz szó. Az érdeklődők kerékpárral jöjjenek, mert egyúttal versenyt is rendeznek. Az oldalt összeállította Szőke Margit. A májusfaültetésnek és -kitáncolásnak régi hagyományai vannak Eleken. A soknemzetiségű nagyközségben évtizedekkel ezelőtt csak spontán előfordulásaival találkoztunk, úgy látszott, hogy már- már elhalnak ezek a régi szép hagyományok. Fennmaradásáért a művelődési ház sokat tett az utóbbi 10-15 évben. Az eleki legények április 30-án, a művelődési ház hagyományőrző csoportjának férfi tagjai segítségével a faluban négy helyen ültetnek közösen egy-egy májusfát: a művelődési ház elé, a községházához, a pártok háza elé és a helyi tsz központjához. Ez utóbbi sokat segít a hagyományőrzésben. Kitáncolás azonban csak a művelődési ház előtti fánál van, ezzel jelképesen a többit is kitáncolják. Erkölcsi és — esetenként — anyagi támogatást is nyújtanak a májusfaállítók megvendégeléséhez a felsorolt intézmények, szervezetek, gazdasági egységek. A legények olykor szívük választottjának külön is állítanak fát. Ma már nem táncolják ki, de kilétüket 1 hónapos „titok” után illik felfedniük. Képünk 1988-ban a művelődési ház előtti májusfa-kitáncolásnál készült. Erre az eseményre most május 26-án 17 órakor kerül sor. Topa Sándorné Fotó: Klemm Vera
