Békés Megyei Hírlap, 1991. május (46. évfolyam, 101-126. szám)

1991-05-23 / 119. szám

Vadkelet: „...felháborít, ha két részre osztják a népet...” (3. oldal) 1991. MÁJUS 23., CSÜTÖRTÖK Ara: 8,30 forint _XtVI. ÉVFOLYAM, 119. SZÁM 1 •*<?.< v Utalványra régi áron — ha lesz szén Májusi téliesítés Bejelentették a tüzelő­anyagár-emelést, a Tüzép- telepek előtt újra hatalmas a tolongás. De ne ezen cso­dáik ózzunk! Az a természe­tes, ha az emberek június el­sejéig — még a régi áron — szeretnék beszerezni a téli tüzelnivalót. De ahogy hova­tovább megszokjuk, a kisebb káosz, az egymásnak ellent­mondó hírek sem maradnak el a legújabb tüzelőmizériá­ból. * * * Az orosházi Tüzép-telepen is egész nap nagy a forga­lom, az érdeklődőket viszont türelemre intik az ügyinté­zők. a szénbányák, a tüzé­nek és a kormány képviselői között még folynak a tár­gyalások, így nem lehet tud­ni, mire ébredünk holnap. Ilovszky Béláné telepvezető elmondása szerint az oroshá­ziaknak kazánszenet és tű­zifát tudnak biztosítani- Mi­vel az utalványokra vonat­kozó központi intézkedése­ket még nem kapták kézhez, ezért a számlázás mikéntjé­ről neki sincsenek informá­ciód. — Ebben a percben men­tek el tőlünk a Dorogi Szén­bányák Igazgatóságának munkatársai — kezdi tájé­koztatóját Gyeraj Mihály, a békéscsabai Ipari úti Tüzép- telep vezetője. — Ígéretet tettek a folyamatos szállítás­ra. Ennek ellenére senki se higgye, hogy egy évi tüzelő­igényt tudunk egy hét alatt teljesíteni. — Milyen a napi forgal­muk? , — Hétfőn egymillió forin­tos bevételünk volt. (Folytatás a 2. oldalon) Társadalombiztosítási centenárium Az időspirál forgatagában, a történelmi jelenségek, társadalmi problémák lényegi, csupán formailag változó ismétlődését ta­pasztalhatjuk. Tanulmányozom a társada­lombiztosítás múltját, elemezgetem a vi­harokat, vitákat, amelyek során formáló­dott, s elérte mai, újabb átalakulás előtt álló struktúráját. Százéves a tánsadálombiztosítás, erről emlékeznek meg ezekben a napokban a benne, az érte tevékenykedők. Életkorát az 1891-es XIV. törvénycikk megszületésé­től számítják, akkor munkásbiztosítási, törvény volt és elsősorban a betegbiztosí­tásról szólt. Korabeli bírálói szerint: „Nem vált be úgy, ahogy ezt a törvényho­zás remélte.” (Már akkor is történt ilyen ?) A gyéren csordogáló kedvezményekből kimaradtak a mezőgazdaságban, az erdé­szetben, a 'kisiparban dolgozók, s nem vonatKoztak az aggokra, a rokkantaikra, a munkanélküliekre. Az események ismétlődnek ugyebár. Két éve vajúdnak az új társadalombiztosítási törvény születése felett különböző fóru­mok, szakember-gyülekezetek és társadal­mi szervezetek. Legutóbb május végi ha­táridőről, újabban szeptember végéről szű­rődnek ki a hírek. Csalk az a biztos, hogy semmi sem biztos. Hogyan, milyen módon finanszírozzák majd az egészségügyet, amelynek vezetői megváltót remélnek a biztosítóban? Külön ágazattá válik-e és hogyan az öregségi, és a betegbiztosítás? Elég lesz a központilag meghatározott 460 ' milliárd forint nyugdíjra, táppénzre, egyébre ebben a rohamléptekkel inflálódó világban? Meddig halogatható még a sok­milliós járulékadósság? Ma még mindig nincs egységes elképzelés, amelynek alap­ján rugalmasan, gyorsan dolgozhatna, fej­lődhetne a társadalombiztosítás. Látva az ideges betegektől zsúfolásig telt rendelőket, a korántsem kifogástalan egészségügyi ellátást, a fokozódó elszegé­nyedést, a munkanélküliség szelétől meg­rezzenő orvosokat, egészségügyieket, foko­zódó türelmetlenséggel reméljük: nem kell újabb 100 évet várnunk egy jó, egy igazi biztonságot jelentő társadalombiztosítási törvényre. Bede Zsóka II szakszervezet nem Napóleon szamara Nagy Sándor Békéscsabán Szarvasi ÖKI­csikicsuki A kutatók egy része a vezetés leváltását kéri Lapunkban már beszámol­tunk arról, hogy a Szarvasi Öntözési Kutatóintézet 18 dolgozója — köztük kilenc kandidátus — levelet kül­dött Gergátz Elemér földmű­velésügyi miniszternek, melyben kérték, hogy vonja meg bizalmát az intézet igazgatójától, dr. Sári László­tól és helyettesétől, dr. Ja- novszky Jánostól. (Folytatás a 2. oldalon) — A kormány elmamőve- rez a szakszervezetek előil,8 ezáltail sok millió munkavál­lalótól tartja magát távol — jelentette ki Nagy Sándor, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének el­nöke tegnap Békéscsabán, azon a fórumon, melyet a MSZOSZ Békés megyei kép­viselete szervezett szb-titká­rok és tisztségviselők részé­re. — Nincs olyan politikai erő jelenleg, amely felvál­lalná a mozgalom törekvé­seit. A gazdasági és politikai érdekek úgy kívánják, hogy ebben az időszakiban, ami­kor újraosztják a gazdasá­got, ne okozzanak zavart az erős szakszervezetek. Pedig most még lehetne tenni azért, hogy ne szedjék rá az embereket — folytatta az elnök, majd kifejtette, hogy kilenc pontból álló javasla­tot tettek a kormánynak, mely többek között tartal~ mázzá elképzeléseiket a munkavállalók privatizáció­ban játszott szerepéről. A tíz százalék nem érdemi mérték — hangsúlyozta —, s nem kérdéses, hogy a szo­ciális létesítményeket ingyen kellene átadni a dolgozók­nak, hisz azokat ki nem fi­zetett bérekből hozták* létre. A privatizációs bevételek nagy hányadát foglalkozta­táspolitikai célokra kellene fordítani, s ugyanakkor be kellene vezetni a végkielégí­tés rendszerét, ezáltal is megdrágítva a munkaerőt. (Folytatás a 3. oldalon) Vermut a csizmaszárban kés a bordák között „A Békés Megyei Rendőr-főkapitányság eljárást indí­tott H. Zoltán 27 éves mezőberényi állatgondozó ellen, mert közös lakásukban szóváltás után hátba szúrta édes­anyját... A 49 éves asszony a helyszínen életét vesz­tette .. A tragikus hír május 16- meg. A magas, vékony fia- án jelent meg lapunk 6. ol- talember arcáról semmiféle dalán. H. Zoltánt az előzetes érzelmet nem lehet leolvasni, letartóztatásban kerestem Csak néha-néha néz rám, te­Ne keressék, még nem alakult meg! A kárpótlási törvény még az Alkotmánybíróság előtt van, de sorozatban kémek olvasóink felvilágosítást: mi­ként és legfőképpen hová nyújthatnák be kárpótlási igényüket, hogy visszakap­ják hajdani tulajdonukat. A megyei kárpótlási hiva­tal létrehozásáról megpró­báltunk információkat sze­FIGYELEM! Kiürült hűtőládáját töltesse fel velem! Igény szerint bontásban is! BÖRÖS FÉL SERTÉS: 80 Ft'kg. A mezőmegyeri vágóhídon. Érdeklődni: 7_-től 17 óráig. rezmi, de túl sok újdonság­gal nem szolgálhatunk. Any- nyi biztos, hogy a megyei kárpótlási hivatal mindaddig nem kezdheti meg működé­sét, amíg a kárpótlási tör* vény hatályba nem lép. Ter­mészetesen az előzetes szer­vezőmunka megkezdődött, de ma még minden bizony­talan­Felhívjuk olvasóink figyel­mét. hogy az Alkotmánybí­róság döntéséig, tehát a tör­vény esetleges hatálybalé­péséig nincs hová fordulni­uk kárpótlási igényükkel! Szerkesztőségünk egyébként ígéretet kapott arra, hogy a törvény hatálybalépése után (mármint ha valóban sor kerül erre) a megyei kárpót­lási hivatalról, a szükséges tennivalókról a lehető leg­hamarabb tájékoztatást ka­punk. I. s. kintete messzire réved. Nem vagyok benne biztos, hogy felfogta szörnyű tettét, azt, hogy egyetlen késszúrással megölte az édesanyját. A szerencsétlen fiatalember láttán nehéz szívvel teszem fel az első kérdést: — Mondja, szerette az édesanyját? (Folytatás a 3. oldalon) Ma: Veszik a bárányt... gyapjú nélkül? (4. oldal) Nem lehet mindenki élsportoló (8. oldal) Holnap: A vetésszerkezet alapvetően nem változott (4. oldal) A kötelező gépjármű felelősségbiztosítás IS lehet kényelmes! A PROVIDENCIA Osztrák-Magyar Biztosító Rt. szeretné megkímélni Önt az utánjárástól. Ezért a postai levélkézbesítők és a PROVIDENCIA üzletkötői a lakásán keresik fel Önt, de természetesen rendelkezésére áll az ország 3200 postahivatala is. \ Ha minket választ - a napi postával megérkezik a kötelező biztonság: a PROVIDENCIA

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents