Békés Megyei Hírlap, 1991. május (46. évfolyam, 101-126. szám)
1991-05-20 / 116. szám
1991. május 20., hétfő © SZARVAS ÉS KÖRNYÉKE Mi lesz veled „nagykönyvtár”? A szarvasi Vajda Péter Gimnázium nagykönyvtára a város múltjának egyik legértékesebb tanúja. Az elnevezés nem hivatalos, de mindenki így emlegeti a Tessedik Múzeum épületében elhelyezett mintegy 43 ezer kötetből álló, zárt anyagú, védetté nyilvánított könyvtárat. Közel másfél évtizedig a múzeumnak a megyei tanács utalta át a bérleti díjat, a fűtési és világítási költségeket pedig a gimnázium térítette. — A gondok a megyei tanács megszűnésével kezdődtek — mondja Árvái Pál, a gimnázium megbízott igazgatója. — Az iskola költségvetéséből a bérleti díjat nem tudtuk fizetni. A Múzeumok Igazgatósága, a városi önkormányzat és a gimnázium képviselői ekkor egy áthidaló egyezséget kötöttek: a bérlet fejében a város fedezte a múzeumi kiadványok megjelentetését. A napokban aztán kiderült, hogy a továbbiakban a Múzeumok Igazgatósága a bérleti díjra igényt tart. Bármekkora is lesz ez az összeg, az iskola képtelen kifizetni. Ilyen célra egyetlen fillért sem terveztek. Annak idején önhibájukon kívül kerültek olyan helyzetbe, hogy helyszűke miatt saját épületükön kívül voltak kénytelenek tartani ezt a hatalmas értéket. Mindenesetre a gimnázium vezetése bízik abban, hogy a polgármesteri hivatal megállapodik a Múzeumok Igazgatóságával a könyvtár további működtetéséről. Innen ugyanis már nincs hova költözniük. A csabacsűdi mészáros már a kolbászban sem hisz Ha egy nyugdíjas mészáros kamrájában 300 szál kolbász lóg a kampókon, gondolhatunk arra, hogy hivatástudata annyira „megfertőzte”, hogy nem tud leszokni a kolbászgyártásról. A csabacsűdi Mezővári János azonban szívesen felhagyott volna szakmájával, de ebben a hízóátvétel akadozása meggátolta. így hát kénytelen-kelletlen sorban kés alá fektetett nyolc sertést, és feldolgozta azokat. — Nálunk az egyik legtöbbet „dolgozó bútordarab” a hűtőláda — mondja a falu határában füvet kaszáló öregúr. — Jobban szeretném azonban, ha a sertésszállító autót nézegethetném munka közben, főleg amikor a disznóimat pakolják fel rá az udvarban. Igaz, most leadtam A maga nemében egyedülálló az országban az a kísérletsorozat, amely a napokban kezdődött el a Tessedik Sámuel Múzeumban. Dr. Gyulai Ferenc, a Magyar Mezőgazdasági Múzeum archeobotanikusa egy saját tervezésű iszapolóberende- zéssel teszi könnyebbé a régészeti munkát. Jelenleg a környéken folyó Árpád-kori települések régészeti ásatásainak leletanyagát vizsgálják. Az archeobotanikai kilenc hízót, de még mindig a nyakamon maradt nyolc anyakoca, a várható szaporulattal együtt. —A kamrában akad még szabad kampó? — Hiába dolgozom fel a húst, úgy sem kell senkinek. Nagy a szegénység és sajnos már a gyomrukon is spórolniuk kell az embereknek. A kampókról így csak akkor fogy a kolbász, ha a fiamék és az unokák levágják. — Ha a meglévő állományon mégiscsak sikerül valahogy túladni, üresen maradnak az ólak? — A kampók és a hűtőláda teherbírása véges, így csak saját szükségletre tartok majd sertést. Azt hiszem, ma így van ezzel a legtöbb parasztember. munka segítségével megpróbálják rekonstruálni a korabeli gabonatermesztési kultúrákat és a természetes növényi vegetációt. A most megkezdett iszapolás után a kimentett növénymaradványok a mezőgazdasági múzeum laboratóriumába kerülnek. A későbbiekben számítógépen dolgozzák fel az adatokat. Ezzel a viszgálati módszerrel csatlakoznak a Nyu- gat-Európában már bevált régészeti eljárásokhoz. Hír-mix —Virágpalántákat ajánlott fel ingyen a Szarvasi Városszépítő Bizottság a lakosság számára. Az érdeklődők az Öntözési Kutató Intézet Bikazug Anna-ligeti telepén, illetve a Fajtakísérleti Állomáson jelentkezhetnek virágért. —Nagygyűlést tart május 24- én, pénteken 18 órakor Szarvason, a DATE Egyetemi Karán a Kereszténydemokrata Néppárt és a Magyar Politikai Foglyok Szövetsége MUSZ1951—56 tagozata. A nagygyűlés szónoka dr. Hasznos Milós országgyűlési képviselő, a KDNP alelnöke. — Nagyszabású lakossági útpályázatot hirdetett Szarvas város önkormányzata az úthálózat fejlesztésére. A beérkezett 32 pályázatra az alkalmi társulások 7 millió 851 ezer forintot ajánlottak fel. Ezt az önkormányzat 3,8 millió forinttal tudja támogatni. A pályázatok sorsáról júniűs elején döntenek. — Békésszentandrás önkormányzata 200 ezer forinttal csatlakozott a Szarvas és Vidéke Szövetkezet Egészséges környezetért alapítványához. — Az örménykúti általános iskola a múlt év őszén kassai kirándulásra készült. Ez akkor a taxisblokád miatt félbeszakadt. A kirándulást júniusban pótolják a kisdiákok. Terveik szerint a jövő tanévben Érsekújvárra látogatnak el. — Békésszentandrás is szeretné a déli autópálya megépítését. A képviselő-testület döntése értelmében az önkormányzat 100 ezer forinttal segíti az autópálya létrejöttét. — Békésszentandráson az elmúlt évben 1 millió 258 ezer 920 forintot használtak fel a lakosság szociális segélyezésére. Ebben az évben 1 millió 400 ezer forintot szánnak e célra. — 1992 szeptemberéig a Főiskolai Medosz SE működteti a volt szarvasi úttörőtábort. Sokéves hányattatás után itt kap helyet a napközis tábor is. A működtetésből befolyt hasznot sportcélokra használják fel. — Visszatérve a klasszikus képzési hagyományokhoz 1992. szeptember 1-től középfokú mezőgazdasági szakemberképző nyitja meg kapuit Szarvason. — Hosszú évek óta gondot okozott Szarvason egészségtelen körülményei miatt a régi vágóhíd. Lakossági kezdeményezésre ezt legkésőbb augusztus 31-ig felszámolják. A hatósági vágásokat egy korszerű magán- vágóhíd fogja végezni. — A Békés Megyei Rendőrfőkapitányság igazgatásrendészeti osztálya kihelyezett ügyfélfogadást tart minden hónap első péntekjén 8 és 12 óra között a kondorosi polgár- mesteri hivatal nagytermében, ahol személyi igazolványt állítanak ki, valamint közlekedés- rendészeti, hatósági tevékenységet is ellátnak, a rendszámtáblacserén kívül. Az oldalt írta és összeállította Nyemcsok László, Szenes János és Kutas Ferenc. Fotó: Kovács Erzsébet. A hűtőládán kívül a kasza is sokat „dolgozik’ Páratlan régészeti kísérlet Szarvason A közelmúltban született meg Keresztes K. Sándor környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter rendelete a szarvasi történelmi emlékpark és természetvédelmi terület létesítéséről. „A védetté nyilvánítás célja a történelmi Magyarország földrajzi középpontjában emelt emlékmű és környezetének megőrzése.” A terület kezelésével a kertészeti egyetem Szarvasi Arborétumát bízták meg. Most az ifjabbak kedvéért, akiknek történelemkönyvéből sok más egyébbel együtt ez is kimaradt, összefoglaljuk a hely történetét. Mihálfi József, a szarvasi főgimnázium egykori földrajz— történelem szakos tanára 1880 körül számította ki a történelmi Magyarország közepét. Pontosan Kreszan György szélmalmát jelölte meg. Ezt az objektumot ma már csak az 1881-es megyei térképen, egy 1886-os katonai térképen és egy 1891-es belterületi térképen lelhetjük fel, mert a századfordulón lebontották. Állítólag egy malomkő emlékeztetett rá sokáig, viszont a kő eltűnt, sorsáról jelenleg nincs pontos tudomásunk. 1932-ben a községi képviselő-testület terméskőből készült emlékoszlopot kívánt felállítani a Kreszan-féle telken. Ez a telek tömeges népünnepélyek megtartására kicsinek bizonyult, így 1933-ban a Holt-Körös partján jelöltek ki egy jóval nagyobb területet. 1936-ban Oláh Miklós, a Vajda Péter Gimnázium tornatanára felvetette, hogy „Nagy-Magyarország közepén, Szarvas határában alapítsák meg Trianonfalvát is, mely a felállítandó kőemlék mellett a legtöbbet beszélő emlék, a Magyar- országot ért égbekiáltó igazságtalanságot hirdesse, s legyen a Nagy- Magyarország feltámadásába vetett rendíthetetlen hit szimbóluma.” Trianonfalva — természetesen — sosem valósult meg és nem építették meg a 30 méter magasra tervezett kilátót sem. 1939-ben Gödrös István községi mérnök tervei alapján készült el végül a kicsinyített belső szerkezet nélküli szélmalom. Bejárata fölött ez a felirat állt: „Isten malmai lassan őrölnek, az igazság győz, itt volt, itt lesz Nagy-Magyarország közepe.” A háború után az emlékmű pusztulásnak indult. Mára megértek a tettek a méltó rendbetételhez. A lakosság egyöntetű véleménye szerint az eredeti felirat helyett az alábbiakat kellene kőbe vésni a rendbe tett emlékművön: „Nemzeti emlékhely, a történelmi Magyarország közepe”. Buszjárat - angoldolgozathoz Az öreg csuklós busz, amely Szarvasról kígyózott át Békéscsabára, nem sejthette, mikor írunk első órán angolból dolgozatot. Pedig ha tisztában van ezzel a néha létfontosságú körülménnyel, talán hóakadályba ütközik, vagy defektet kap Kondoros alatt. Persze a diákévek és a bejárás „szépségei” elmúltak és mi hajdani lógós gimnazisták is megváltoztunk. Ma már egy-két perces késés láttán a buszvezetőt szidjuk, hogy nem tartotta be a menetidőt. Ugyancsak neki rójuk fel, ha a nyugdíjas utas kedvezményes papírjával sokáig bíbelődik, ha a hajnali induláskor nem tud visszaadni az ötezresből, vagy ha elszórt tökmaghéjat találunk a buszban. Azt azonban természetesnek vesszük, hogy olyan csatlakozást is elér, amelyhez „semmi köze”, hogy átszáguld a sárga jelzésnél, és a megengedettnél nagyobb sebességgel hajt. Legtöbbször arra hivatkozunk, hogy a drága jegyért elvárható jogos igényeink kielégítése, hiszen nekünk sokszor S, 10, 30 perces késésen egy munkahely, egy randevú múlhat. Ugyanakkor, ha netán hamarabb ér be a járat és van időnk kávézni, vagy újságot venni, csak azt mondjuk, hogy biztos azért sietett a sofőr, mert dolga akadt a városban. Vagy azt akarta elérni, hogy megírják a diákok a dolgozatot angolból... Az új kondorosi általános iskolát még 1989-ben kezdték építeni. Jelenleg az épületgépészeti munkákat, a víz, gáz és villany bevezetését végzik. A helyi önkormányzat bízik abban, hogy a megpályázott állami céltámogatást megkapja és így nem lesz fennakadás, anyagiak híján. Dr. Kovács Sándor polgármester és Melis János jegyző elmondta, hogy látványosabb lenne ha utakat, járdákat építenének, és olyan beruházásokba fognának, amelyeknek a lakosság közvetlenül is érezné a hasznát. Most azonban mindent alárendelnek az iskolának. Terveik között szerepel a település vállalatainak és lakosainak bevonása is, ezért alapítványt kívánnak létrehozni. Rémhír Új hőmérőt fejlesztett ki a szarvasi , .Tízezer forintos zseblázban égek mindig" Kft. A társaság tagjai minden hónap elején és végén zsebláz-mérőt dugnak a fiatal házasok és a munka- nélküliek farzsebébe és ebből kikövetkeztetik, hogy a láz menynyire hatalmasodott el rajtuk. Állás nélkül... Szarvason jelenleg több mint ezer munkanélküli él és közel hétszázan vesznek fel munkanélküli-segélyt, újabb nevén „járadékot”. Mivel a munkanélküliek száma egyre nő, elhatározták, hogy egyesületet alakítanak. A szervezet létrejötténél az MSZP helyi szervezete bábáskodott. Földesi Zoltán ügyvivő elmondta, hogy a létrejövő egyesületnek termet, másolót, telefont biztosítanak, de ha önállósulnak, az MSZP háttérbe vonul. Kepenyes András, a Megyei Munkaügyi Hivatal szarvasi képviselője felvázolta, hogy miben tudnak segíteni az állás nélkül maradtaknak. Ha valaki vállalkozáshoz kölcsönt akar felvenni, de nincs fedezete, garanciát vállalnak. A vállalkozói igazolvány kiváltása után 3—6 hónapig adják még a munkanélküli-járadékot. A veszteséges vállalatok azon terheit átvállalják, amelyek a korkedvezményes nyugdíjba vonulók miatt keletkeztek, és támogatják a részmunkaidős foglalkoztatást. Állásajánlatokat azonban — amit leginkább várnának a munkanélküliek —alig tudnak kínálni. y- , ■■ -•- -^y , . -.A •■T’-, ... ." c •. ■ " ■ rfssiTiS *; * <«?» 5reflS3 EfifjHfla
