Békés Megyei Hírlap, 1991. május (46. évfolyam, 101-126. szám)

1991-05-18-19 / 115. szám

1991. május 18-19., szombat-vasárnap

CSALÁD - OTTHON

A pszichológus válaszol

Tudomány-technika

Ifjú fejjel munka nélkül

Minden korosztályt keservesen. de mindegyiket másféleképpen sújt a munkanélküliség.

Pszichológiailag mindenkinél közös ebben a helyzetben a létbizonytalanság, az egzisztenciális szorongás, a türelmetlenség, a tehetetlenség, a csalódottság, a harag érzése. Megjelenik a negatív önértékelés is; az ember hajlamos értéktelenebbnek tartani magát azért, mert nem termel, és nem keres; álláskeresés közben pedig minden elutasítást nemcsak anyagi, hanem személyes belső kudarcának él meg.

A fiatalok fiatalos lendülettel lépnek ki az iskolából, kíváncsisággal, aktivitással, egy részük kifejezett alkotásvággyal — és nem utolsósorban üres zsebbel, az önálló élet megalapozásának halasztást nem tűrő igényével. És már előre szorongva, átélve a tehetetlenséget és a keserű csalódottságot. Mert amikor elkezdték az iskolát, még azt ígérték nekik, hogy szükség lesz rájuk, a lehetőségek adottak lesznek, és csak rajtuk — tehetségükön, szorgalmukon, lelkiismeretükön — múlik, mire haladnak. Azt tanulták, hogy a munka tesz emberré, a munka nemesít (ez valóban így is van).

Ha ez a tettvágy és lendület már csírájában megtörik a külső akadályokon, akkor félő, hogy később nehéz lesz újra összeszedni az elvesztett energiát. A tétlen életmódot vagy a lassúbb életritmust, az igénytelenebb munkát meg lehet szokni, később nehéz átállni aktív tempóra és „alkotói fokozatra”. Az ifjúkori csalódottság mély nyomot hagy az emberben, később nehéz lesz hittel és szívvel-lélek- kel belevetni magát értékes tevékenységbe. Az értékvesztés következtében lazul az erkölcsi tartás, és így az unalom, a társadalom elleni harag és lázadás rossz útra, antiszociális irányba sodorhatja a munka nélkül hányódó fiatalt. Az érett és énerős személyiség ezt természetesen ellensúlyozni tudja.

A munkanélküliség hónapjaiban sose maradjon az ember tétlenül. Még ha nehezére esik is, erőlködve is ki kell tölteni a kéretlen szabad idő minden óráját. Elsősorban az álláskereséssel kell állandóan foglalkozni valamilyen formában. Hasznos a tanulás (még ha éppen most úgy érzi is, hogy hiszen hiába tanult), a szabad időt jól ki lehet használni nyelvtanulásra vagy más egyéb ismeretek elsajátítására. Ha szépirodalmat olvas, az is hasznára válik. Apróbb-na- gyobb tevékenységek, például kerti munka, kézimunka stb. többszörösen is hasznosak: az órák is gyorsabban szaladnak, ugyanakkor érezheti, hogy nem semmittevéssel telt az idő, ráadásul anyagi előnye is van. Időt kell fordítani a családi, baráti kapcsolatok ápolására is — amikor lesz majd munkája, úgyis rohanó tempóban fog élni.

Lehetőleg ne maradjon sokáig egyedül a munkanélküli. A magányos emberben óhatatlanul előtörnek a rossz gondolatok, a szorongás és a kétségbeesés, és ez hosszú időre elronthatja a közérzetét, gátolhatja az értelmes tevékenységet. A családban vagy megértő baráti társaságban kellemesebben telik az idő, és együttérzést, biztatást kaphat gondjaiban.

Nem a munkanélküli segély a megoldás a problémára (az egyébként is csak véges ideig adható), hanem a munka. Ha nem kínálnak a végzettségnek megfelelőt, akkor marad az új út keresése. Például átképzéssel vagy vállalkozással. A fiatalok életkori sajátosságai mindkettőnél lehetővé teszik, hogy köny- nyebben megfeleljenek az új követelményeknek, mint a korosabbak. Az ifjú ember agya az új ismeretek befogadására (ha maga is akarja), és nyitottsága, kezdeményező-készsége, bátorsága, aktivitása folytán (remélhetőleg ezeket még nem vesztette el) vállalkozásra is képes. Feladni sosem szabad.

Dr. Ignácz Piroska

A koraszülöttek életbenmaradási esélyei

Minthogy ma sokkal jobban tudják az orvosolt, mint korábban, hogy a koraszülötteket milyen veszélyek fenyegetik, és ismerik e veszélyek elhárításának módjait, ma mintegy kétszer több koraszülöttet tudnak megmenteni az életnek, mint negyedszázaddal ezelőtt. Az orvos és az asszisztencia munkája a köldökzsinór elvágásának pillanatában kezdődik meg, amikor a koraszülött arra kényszerül, hogy önállóan biztosítsa kalóriaszükségletét saját teste munkájával, anyagcseréjével. Az első napokban a legtöbb koraszülött alig tud magához venni táplálékot, némelyikük még nyelni sem tud, hiszen éfétlen idegrendszere miatt a nyelési reflexei még nem tökéletesek, kicsi gyomrának a befogadóképessége. Ezért az első napokban szondán keresztül és infúziókkal látják el őket folyadékkal, tápláKépünkön — éppen használat közben — azt a nagy értékű diagnosztikai berendezést láthatjuk, amellyel a légzéselégtelenséggel világra jött újszülöttek és koraszülöttek diagnosztizálását gyorsan és pontosan el lehet végezni. E készüléket a SOTE I. Számú Női Klinikája egy amerikai cégtől kapta ajándékba

Fotó: (MTI-Press)

Iákkal. A szövetekben zajló anyagcsere-folyamatokhoz nélkülözhetetlen oxigént pétiig szükség esetén oxigénpalackből adagolják a csecsemő tüdejébe.

A koraszülött világra jöttét követően nyomban gondoskodni kell arról, hogy testhőmérséklete ne hűljön le. Ezért a szülés^ után nem fürdetik meg, hogyf emiatt se veszítsen hőt, hanem gyorsan üvegfalú, zárt inkubátorba helyezik, amelynek belső hőmérsékletét 34 fok körülire állítják be (ha kell, a csecsemő szállítása is ebben az inkubátorban történik).

Az üvegfalú „házikóban” fekvő csecsemőt közben számtalan vizsgálatnak vetik alá. így például a légzését is ellenőrzik, sok koraszülött ugyanis még nem képes a rendszeres, ritmu- sos légzésre. A légvételek gyakori kimaradása pedig a gyermek halálát okozhatja.

Angyal Bandi, a betyárkapitány

Díjazott diákok írásai

(Részlet)

Melegen sütött a nyári nap, mikor a Kassai úton egy uraság kocsikázott a gyönyörűszép lányával. A dombtetőn Angyal Bandi figyelte az utat. Éles szemével azonnal meglátta a hintót. Bedugta pisztolyát az övébe, mellé a kését. Felpattant lovára, és levágtatott az útra. Leste, mikor jön a hintó. Hamarosan meglátta. Gyönyörű faragású volt, ajtaján a Habsburgok címerével. Előtte hat csodaszép ló vágtatott a császár méneséből. Két labanc követte a kocsit. Angyal Bandi rákiáltott a kocsisra:

— Engedd el a gyeplőt, vagy lelőlek!

A kocsis azonnal elengedte, a betyár pedig a két dragonyosra emelte pisztolyát. Az egyik katona vállához szorította fegyverét, de a betyár megelőzte és golyót röpített a szívébe. A másik dragonyos el vágtatott. A betyár odaugratott a hintó ajtajához, kinyitotta. Bent a kocsiban ült a

gyönyörűséges Marie Rotenburg hercegnő és apja, Alfonz admirális. Angyal Bandi kemény legény, de becsületes zsi- vány. A hölgyekkel pedig nagyon udvariasan viselkedett. Most is nyergében meghajlott és azt mondta:

— Hölgyem, szíveskedjen átadni nekem fülbevalóit és karperecéit. Ha nem, akkor kénytelen leszek erőszakkal elvenni.

A hercegnő minden akadékoskodás nélkül átadta az ékszereit. Ezután a zsivány szigorúan rászólt az admirálisra:

—; Öntől csak az erszényeit kérem.

Az uraság megszeppenve odaadta az aranyakkal teli erszényeket. Angyal Bandi becsúsztatta az inge alá, majd felvágtatott a hegyre. Az admirális kiszállt a hintóból, hogy körülnézzen. Mikor kilépett, legnagyobb megdöbbenésére a kocsis nem volt a helyén. Körbejárta a kocsit, a halott dragonyost meglátta és levonszolta az árok szélére. Kivette az övéből a pisztolyát, kezéből a puskáját, majd tájékoztatta leányát a történtekről. Aztán maga ült a bakra és elvágtatott.

Angyal Bandi közben már a kunyhója előtt ült és számolta az aranyakat. Ezer aranyat számolt. Felpattant lovára és nyugat felé a kocsmába vágtatott, ahol barátai várták. Átadta nekik az ezer aranyat, hogy osszák szét a parasztok között. Aztán elbeszélgettek a gazdag urakról, akiknek még a bőrük alatt is pénz van. Megbeszélték, hogy néhány nap múlva a császár személyesen fog átutazni ezen a vidéken tíz-tizenöt kísérővel. Összehívják a szegénylegényeket és megtámadják a hintót. Ebben maradtak, majd mindenki ment a maga dolgára.

A híres betyár ellovagolt a faluba a parasztokhoz kérdezősködni. A falubelieknél nagy volt a bánat. Az admirális felemelte az adót. A betyár azonnal elhatározta, hogy segít a parasztokon. Leütötte az adószedőt, majd belebújt a ruhájába és felment Boldogkő várába, ahol az admirális lakott. A rácsos ajtón a részeg őr átengedte, de mikor a belső vár ajtajához ért, annak őrzője felismerte és elkurjantotta magát:

— Angyal Bandi van a várban! Fogják el, fogják el!

A katonák elfogták és diadalmasan elhurcolták a várbörtönbe és rácsukták az ajtót. Az éjszakát a várbörtönben töltötte, reggelire száraz kenyeret és vizet kapott.

A barátainak fülébe jutott, hogy a rablóvezér börtönben van. Összegyűjtötték a maroknyi szegénylegény-csapatot és felkerekedtek kiszabadítására. Éjfélkor belopóztak a várba, leütötték az őrt, elvették tőle a kulcsot. Megkeresték a betyár celláját és kinyitották. Angyal Bandi megköszönte barátainak, hogy kiszabadították. Aztán az őrt bevonszolták a zárkába, rázárták az ajtót és kilopóztak a várból.

Vass Gergely 6. o.

Füvészkerti Alt. Isk., Debrecen

Tetőtől talpig

Mónika kedvenc ruhái

Pallagi Mónika tavaly nyáron végezte el Békéscsabán a Magyar Divatintézet, a Megyei Művelődési Központ és a Panta coop által szervezett manökenképzőt. A jelenleg Budapesten élő, 23 éves manökent arra kértük, röviden mutatkozzék be rovatunk olvasóinak, íme:

— Eredetileg fodrász vagyok, a tavalyi manökenképzőre is mint fodrászelőadót hívtak meg. Aztán anyu rábeszélt erre a másik szakmára.

—Budapestre is ez az új szakma vitt?

— Nem. Oda a férjem.

—Azért, ha jól tudom, szerepeltél már budapesti divatbemutatón.

— Igen. A Penta Hotelban és a Budai Várban.-—Azt mondják rólad, sohasem mosolyogsz a bemutatók alatt.

— A manökennek nem önmagát kell reklámoznia, csupán a rajta lévő ruhát.

A villáminterjú után arra kértem Mónikát, mutassa be két kedvenc öltözékét.

— Az egyik kedvencem egy háromrészes batikolt ruha — mondta. — Ezt Révész Erzsébet iparművésztől kaptam ajándékba egy divatbemutató alkalmával. Nagyon szeretem az egyedi darabokat, és ez igazán az. Az alsó rész bermudaszoknya, a felsője pedig egy kánikula-ingváll. Mindehhez hűvösebb időben felvehetem a hozzájuk tartozó, triplagalléros, ejtett derékfazonú ruhakabátot. Azért mondom így, mert a kabátka akár a bermudaszoknya nélkül, önálló ruhaként is hordható. (Fotó balra!)

A másik kedvencem a mindenütt egyforma bő, fekete tengerésznadrág, amit általában egy hosszított, angolos szabású, élénk színű blézerrel hordok szívesen. Nem tudom miért, de úgy érzem, ez akkor igazán elegáns, ha nem öltözik alá túlságosan az ember. Én például maximum egy csipke stretch kombidresszel hordom. Mindez egyébként a saját tervezésem, amit a varrónő nagymamám kivitelezett... (Fotó jobbra!) ma-ria

„A tengerésznadrágot magas sarkú cipőhöz terveztem, de ha laposhoz van kedvem, egyszerűen visszahajtom a nadrág alját”

Fotó: Fazekas Ferenc

Az anyagnak tnárványos hatást kölcsönöznek a kékesszürke foltok