Békés Megyei Hírlap, 1991. május (46. évfolyam, 101-126. szám)
1991-05-17 / 114. szám
MEGYEI KORKÉP 1991. május 17., péntek fl mai magas árak a holnap zálogai — mondta Siklós Csaba Mezökovácsházán A politikai események megszokott létszámától eltérően jóvail kevesebb érdeklődő jelent meg Mezőkovács- házán az Egy képviselő, egy miniszter címmel szervezett rendezvényen a művelődési házban. Dr. Remport Katalin képviselő, mint házigazda mutatta be Siklós Csaba közlekedési és hírközlési minisztert, akinek főként az érintett szakterületekről megjelent résztvevők számtalan, a térséget és a települést érintő kérdést tettek fel. — Az infrastruktúra fejlődése, megalapozás^ képezheti csak a modern gazdaság felépítését, hogy a polgárok a legkisebb településen is igényeik szerint éljenek, gazdálkodjanak és egyáltalán megmaradjanak — mondta Siklós Csaba a bevezetőben. Majd kihangsúlyozva az ország e területen tapasztalható lemaradását, általános tájékoztatást adott a jelenlegi gazdasági, pénzügyi helyzetről. Beszédében kiemelte, hogy bár nehéz helyzetben van az ország, azért előrelépés is történt,, például az infláció és a munkanélküliség hazánkban nem lépte túl a kezel hetet- lenség határát. Emellett a pénzügyi kormányzat kidolgozta négyéves programtervét. valamint a gazdaságot közvetlenül érintő törvényeket a parlament is előnyben részesíti. — Gazdasági fejlődés nélkül nem lehet infrastruktúra-növekedésről szólni. E két dolog szorosan összefügg — mondta a miniszter, és rávilágított, hogy a tárca elkészült koncepciója ellenére sem boldogulhat hitelek és külső segítség nélkül. A hírközlésnek, a vízügynek, a közlekedésnek szüksége van a lakosság segítségére. A ma megemelt árak. beépített összegek (telefondíj, benzinár, biztosítás, útalap) a holnap zálogai — mondta. A rendezvény második felében felmerült kérdések elsősorban a térség vasúti közlekedésére. a vízkészlet hasznosítására, a telefonhálózat hiányosságaira, a déli autópálya esélyeire, a természetvédelmi feladatokra, a határátkelők megnyitására, az úthálózat fejlesztésére és a települések pénzügyi szerepére vonatkoztak. Néhány konkrétum is adódott a MÁV, a közúti igazgatóság és a távközlés jelenlevő megyei szakembereihez, akik igyekeztek meggyőző választ adni a kérdésekre. Dr. Remport Katalinhoz a kérdések elsősorban az önkormányzatokról, a pályázatokról és néhány személyes indíttatású témakörről szóltak. Ezt követően a helyi fórummá alakult rendezvény az esti órákban ért véget. H. M. Egy kistelepülés élni akar Szokatlan és megható, tulajdonképpen persze érthető az az érdeklődés, amellyel szerda esti falugyűlésükön részt vettek a csabaszabadi- ak. Manapság, amikor inkább csak a közéleti közönnyel találkozunk, a 400- nál alig valamivel magasabb lakosságszámú település polgárai zsúfolásig megtöltötték az óvod aépü lel nagytermét. Kesjár Mátyás, a békéscsabai városi képviselő-testület tagja, e terület népeinek önzetlen szószólója ezúttal meghívta Molnár György alpolgármestert és munkatársait, hogy beszélgessenek a település fejlesztéséről, jövőjükről. Legnagyobb gondjuk, anyagi és fizikai erőfeszítést kívánó ténykedésük a gáz bevezetése, amelyről hosszan beszélgettek. Nosztalgiával emlékeztek a hetvenes évekre, amikor még nem sorvasztották el mesterségesen a település élni akarását, értelmiségi motorját, az iskolát, a kulturális csoportokat, a falusi közösséget. Ma már érthetetlen, miért kellett közigazgatásilag Békéscsaba • városához kényszeríteni a majd 20 kilométer távolságra lévő falut. Ez a forrna sem a városnak, sem Csabaszabadinak nem érdeke. A jövő csak a korrekt partnerség jegyében történő együttműködés lehet. Erről is szavaztak a helybeliek, és teljes egyetértésben a részleges önállóság kivívását tartják járható útnak, s a módozatok kidolgozására kérik a békéscsabai városi önkormányzatot. Érdemes a lakosok falut és önmagukat féltő véleményéből néhányat idézni. „Nekünk is jogunk van az orvosi ellátásra, éppúgy, mint a városiaknak. A beteg gyermekeinkkel Békéscsabára kell rohannunk; itt a beteg öregeink csak pénzért kapják mee a gyógyító injekciót. Kiszolgáltatottak vagyunk!” — szólt egy harcias asszony. Egy középkorú bácsi aggodalmának adott hangot: — Saját tapasztalatom, hogv 75 napja adtam be egy levelet a csabai polgármesternek, a mai napig nincs válasz. Legalább 3-4-szer- jártam az ügyemben a hivatalban, előszobáztam, töltöttem az időm, fizettem a távolságú autóbusz nem kis költségeit. Az eredmény semmi. Mi lesz, högy bánnak velünk akkor, ha megtudják, hogy önállóak akarunk lenni! Kesjár Mátyás részletesen elmondta, hogy mire fordítanák azt az 1 millió 400 ezer forintot, amelyet saját felhasználásra költségvetésként megkaptak. Némi bevétellel, sok-sok társadalmi munkával úgy fiaztatják meg ezt a kevés pénzt, hogy kialakíthassák többcélú közösségi házukat. Ennek legfontosabb funkciója lesz, hogy 20 idős embernek napi otthont, meleget, étkezést nyújtsanak benne. Helyet kap itt majd összejövetelein a 28 nagycsaládos is. A képviselő gondot fordít a tanyai körzetekben (gerendást legelő, kereki, felsőnyomási rész, fürjesi terület) élőkre, s a gyermekek iskolába szállításának megoldására is. Ami ugyanis a városi ember számára mindennapos természetes valóság, az a csa- baszabadiak számára az életet, a jövőt íelenti. Bede Zsóka BudaPark — Shopping City Megkezdődtek a Budapest határában épülő, Kelet-Eu- rópában egyedülálló bevásárlóközpont, a BudaPark építési munkálatai. A komplexum létrehozására Bevásárlópank Budapest Kft. néven osztrák—svájci— magyar vegyes vállalat alakult. A társaság alaptőkéje 850, millió forint, amelynek 80 százalékát a három külföldi partner — az osztrák BAU Holding AG, a Girozentrale AG és a svájci Metro International AG — egyenlő arányban birtokolja. A magyar résztvevők közül a Sasad Rt. 19,5 százalékkal, a Pénzügykutató Rt. 0,05 százalékkal részesedik. A nagyszabású bevásárló- és szabadidőközpont Bdaitor- bágy földterületén, az Ml- és M7-es autópálya elágazásának közelében, a majdan kiépítendő MO-ás körgyűrű közvetlen szomszédságában épüli, mintegy 7,5 milliárd forint értékben, Az érvényes végleges építési engedély birtokában a konzorcium képviselői bíznak abban, hogy a júliusi alapkőletételt követően a beruházás első szakaszát 1992 őszén, a teljes 'komplexumot pedig 1993 tavaszán átadják. Milyen legyen az oktatás jövője? (Folytatás az 1. oldalról) oktatásban dolgozó tanítókat, tanárokat, szakmai szervezeteket, hogy vitassák meg a tervezetet, s véleményüket, javaslataikat március végéig juttassák el Budapestre. A tervezettel tehát elvileg minden pedagógus megismerkedett. Néhány megyei is kólát felkeresve arra kértük (volna) az itt dolgozó nevelőket, röviden mondják el, mivel értenék egyet avagy mit tartanak kifogásolhatónak a törvénytervezetben. Úgy gondoltuk, nem mindegy, milyen közoktatási törvényt fogad el az Ország- gyűlés, nem mindegy, milyen lesz a pedagógusok, s ezáltal az oktatás jövője, ezért ajánlottuk fel a nyilvánosság segítségét. Meglepődve tapasztaltuk azonban, hogy a pedagógusok jó része nem mer (vagy nem akar?) nyilatkozni ez ügyben. Kardoson például az egész tantestület elzárkózott. Mint az igazgatónő elmondta, mindenkinek megvan a maga véleménye, de senki sem fogja elmondani. Természetesen akadt azért egy-két nyitottabb iskola is, így ezekről a helyekről gyűjtöttünk véleményeket. * * * Békéscsabán a Padrah Lajos Általános Iskolában dr. Novak Pál igazgató többek között a következőket mondta: — A törvénytervezet rendkívül előrelátó (önállóság, iskolaszerkezet, iskolaszék), csak éppen pénz nélkül utópiának tartom a megvalósíthatóságát. Nagy öröm az ön- ^ állóság, csak ez nehogy a ’ magunkra hagyással legyen egyenlő. Az önállóság feltételezi a pedagógusok minden eddiginél nagyobb felkészültségét, a tervezet mégsem szól az átképzésekről, továbbképzésekről. A háttérintézmények — pénz híján — leépülnek, holott segítségükre most lenne a legnagyobb szükség. Félő, hogy a sokat emlegetett nyolcosztályos gimnázium valami elitnevelő hely lesz, ahonnan a vidékiek — kollégium nem lévén — eleve kirekesztődnek. A geszti pedagógusok már korábban írásba foglalták a törvénytervezettel kapcsolatos véleményüket, amelyek között a következőket olvashattam : Gonda Jánosné pedagógus: „Az alapfeladatok finanszírozását az állam ne hárítsa az önkormányzatokra, a közoktatás garantáltan állami feladat legyen!” Szász András pedagógus: „Az anyanyelvi kultúra mélyrepülése országos jelenség. Magyar nyelv és irodalomból a tendenciózus óraszámcsökkentés felülvizsgálatot igényel!” Urbancsek Károlyné pedagógus: „Az iskolaszerkezet változtatásának feltételei nincsenek biztosítva, ezért annak bevezetését károsnak ítélem.” Sarkadról az Ady Endre Kísérleti Középiskola igazgatóhelyettese, Lukács István levélben juttatta el hozzám a véleményét: „A tanulói alapú támogatást helyeslem, de jó lenne, ha ezt közvetlenül az iskolák kapnák meg. A nemzeti alapkövetelmény kidolgozásába az intézményeket intenzívebben be kellene vonni. Nem javaslom iskolaszékek létesítését.” Méhkeréken Bóka Mihály igazgató vállalkozott véleménynyilvánításra : — A jelenlegi normatív támogatás miatt a kislétszámú iskolák katasztrofális helyzetbe kerülnek. Hogy mást ne mondjak, öt gyerekre is csak ugyanúgy kell fűteni, mint harmincra. Ezenkívül jó lenne a támogatással úgy differenciálni, hogy amelyik iskola innovatív, vagyis többet profitál, mint egy átlag- initézmény, annak az állam garantálja az ehhez szükséges anyagi fedezetet. S végül Orbán János, az orosházi Eötvös Téri Általános Iskola igazgatója így látja a tervezetet: — Hétszáz tanulós nagyis- kola vagyunk, így nálunk nem jelent gondot a normatív finanszírozás, elegendő a pénzünk. Mégis azt mondom, jó lenne, ha a támogatás figyelembe venné, hogy hol mennyi napközis csoport, tagozatos osztály és efféle működik. A szakképzést sem külön kategóriaként kellene kezelni, hanem az oktatás szerves részeként. Támogatnám a hatosztályos alapképzést, hiszen sok 7-8. osztályos diáknak hasznosabb lenne, ha már tanulhatná a szakmát, vagy elkezdhetné a gimnáziumot. A nyolcosztályos gimnáziumról az a véleményem, túl korán — 10 éves korban — állítja döntés elé a gyerekeket. Jó lenne, ha a törvény az iskolaszer- kezet tekintetében egy távolabbi jövőképet is megrajzolna, mert így, hogy a településekre és az iskolákra bízza a választást, túl nagy a zűrzavar . . . M. M. Energiatakarékos és környezetbarát Országos bemutatón ismerkedtek tegnap a szakemberek azzal az új, nagy teljesítményű szivattyúteleppel, amely a békés—mező- berény—szarvasi térségben biztosít öntözővizet a mezőgazdaság számára. A békési, a gyulai vízgazdálkodási társulat, a svéd FLYGT-cég magyarországi leányvállalata. a kprösladányi tsz, valamint a feltalálók: Plesovszki Pák Bényei Gábor, Miklós Lajos és Sztraka Ferenc rendezték a bemutatót az NK— 14'-es öntözőrendszer egyik főcsatornáján, Békés és Me- zőberény között. A beruházásban közreműködő két vízgazdálkodási társulatnak, valamint a FLYGT-leányvállalatnak referenciatelepe lesz ez a szivattyútelep, amely több berendezéssel együtt környezetbarát és energiatakarékos. A bemutatóra Jugoszláviából és Romániából is érkeztek érdeklődő szakemberek. Aki tehette, befizette CSAK SZOMBATON! Magántulajdonban lévő Május 18-án 8—12 MALOMHOZ óráig FÖLDDEL LEHET FALI POSZTEREk TÁRSULNI. különböző méretben és fotókkal a PIÉRT raktár ár uh ázában (a Kner Nyomdával Megműveljük ön helyett a földet, megvételről is tárgyalunk. 2 holdtól 15 000 hektárig minden nagyságrend érdekel. szemben) Cím: Erdélyi Antal. 10 SZÁZALÉKOS Sülysáp, malom. ÁRENGEDMÉNNYEL. Telefon: Sülysáp 92. (Folytatás az 1. oldalról) Sajnos, sokan kerültek kilátástalan anyagi helyzetbe: ők a megváltozott feltételek mellett a törlesztőrészlet, plusz a havi 1500 forint befizetésére is képtelenek, ök az önkormányzattól kérhettek anyagi segítséget. E témára a következő napokban külön visszatérünk. Az általános kép után lássunk egy helyit: vajon menynyien egyenlítették ki lakáshitelüket Orosházán, és az elmúlt négy és fél hónapban hogyan alakult a lakossági tákarékbetét-államány? Az OTP Rt. orosházi fiókjánál 1988. december 31. előtt érvényben volt jogszabályok alapján engedélyezett hitelfeltételek változása miatt 2800 adós 170 millió forintot fizetett be. — Hozzá keli tenni, hogy a költségvetés ugyanilyen összeget adósaink részére egyidejűleg jóváírt — egészíti ki az információt Ben- kő Gyula fiókvezető-helyettes, majd a fogyasztási hitelek iránti igény alakulásáról tájékoztat. — Az elmúlt hónapokban csökkenést tapasztaltunk. A megélhetési költségek növekedése, a foglalkoztatási helyzet további romlása, a mezőgazdasági termelés frontján jelentkező értékesítési pondok következtében adósaink fizetőkészsége rómlott. ‘ — A könyves betétek állományában is csökkenés tapasztalható. Ugyanakkor emelkedés jellemzi az átutalási és a devizabetéteket. Ez utóbbiakban igen dinamikus a fejlődés: az év eltelt időszakában 38 millió forint; a jelenlegi állomány pedig 135 millió forint. Értékpapír- forgalmunkról is hasonlóképpen nyilatkozhatom. Különösen népszerűvé vált a letéti jegy. állománya ez évben 15 milliós növekedést mutat. A múlt évben került bevezetésre a pénztárjegy. Azok körében kedvelt, akik nem tudják hosszabb távra elhelyezni megtakarításaikat, illetve bizonytalanok a fel- használását illetően. flz Autóklub az Alkotmánybírósághoz fordul A Magyar Autóklub május 16-án beadvánnyal fordult az Alkotmánybírósághoz. Indítványt terjesztett elő a kötelező felelősségbiztosítás szerződéses rendszerének felülvizsgálatára és az alkotmányellenesség megállapítása esetén a jogszabály hatályon kívül helyezésére. Az Autóklub álláspontja szerint a kötelező felelősségbiztosítás az állampolgárok széles körét érinti. A csaknem adójellegű fizetési kötelezettség megállapításához törvényi szintű szabályozás szükséges. Várható, hogy a jogviszony lényeges és kötelező elemének — a díjnak — a megállapítását az Álilami Biztosításfelügyeletre bízzák. Vitatható, hogy a bonus- malus rendszert ugyancsak a biztosításfelügyelet határozza meg. Különösen aggályos ez a mal.us esetén, amely gyakorlatilag büntetés jellegű adófizetési kötelezettséget jelent. A klub meggyőződése, hogy a kormányrendelet nem elégíti ki az alkotmány, illetve a jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény követelményeit, ezért kéri a kormányrendelet felülvizsgálatát. ........AZ ESZME TETTLEGI ALKALMAZASA NEM Q LY KÖNNYŰ, MINT ANNAK JAVASLÁSA ÉS PAPIROSRA VETÉSE.. .” (SZÉCHENYI ISTVÁN)
