Békés Megyei Hírlap, 1991. május (46. évfolyam, 101-126. szám)
1991-05-16 / 113. szám
A miniszteri vacsora: túrós csusza Miniszterek jönnek, miniszterek mennek, miközben az orosháziak azon meditálnak, vajon mibe kerül ez nekik? A városban ugyanis nagy forgalmat bonyolítanak le országunk nagyjai, legutóbb például Siklós Csaba tisztelte meg a hajdan volt legnagyobb magyarfalut. A posta alapkövének cementje még meg sem száradt, a közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter BMW-jének poros nyomát az északi szél még el sem fújta, amikor az orosháziak körében — a néphagyományt ápolva — elterjedt a szóbeszéd: a jövetel nem kevesebb, mint 200 ezrébe került a városnak! Protokoll? Csúszópénz? Vagy ahogy sportberkekben mondják, bunda volt a dologban? Talán rosszindulatú túlzás? Találgatások helyett nézzük pontról pontra, mit „élt fel” a miniszter orosházi látogatása során. A tiszteletére rendezett fogadáson két pogácsát, egy kávét és egy üveg kólát fogyasztott Siklós Csaba a városházán. Az állami gazdaság Gyopár Panziójában ebédre húslevest, töltötthúst evett rizskörettel. Sajnos, a pudingról le kellett mondania, mert a zsúfolt program nem engedélyezett számára hosszú ebédidőt. Délután az MDF helyi szervezete invitálta vacsorára a minisztert. A kívánságmenü — a vendéglátók legnagyobb meglepetésére — túrós csusza volt ásványvízzel. Nyugdíjasoknak Kardoskúti „gyöngyszemek” Sok nyugdíjas—főleg az első néhány esztendőben — nem tud mit kezdeni szabadidejével. Úgy érzi ügybuzgalma terhes családja számára, apró próbálkozásaival esetleg kudarcot vall. Az idősek között is vannak azonban alkotó kedvű egyének, akik évről évre beneveznek a Békés megyei vers- és prózaíró pályázatra. A kardoskúti művelődési ház kezdeményezésére az öt éve indított sorozat sikereinek csúcsához érkezett. Az idén 35- en pályáztak verssel, és hatan írtak prózai művet. De nem a mennyiség a döntő, hanem a minőség! Az előző évekhez képest az 1991-es alkotásokat az irodalom parányi gyöngyszemeinek is nevezhetjük. A közmondás is úgy tartja: a gyakorlat teszi a mestert. Valószínű, hogy a toliforgatók és a versfaragók is így vannak ezzel. A zsűri döntése alapján (a napokban tartott eredményhirdetésen) a következő sorrend alakult ki a vers kategóriában: 1. Dávid László (Orosháza) és Brummár Mihály (Gyula). 2. Iványi Mária (Gyomaendrőd) és Gicsely Mihály (Békéscsaba). 3. Fazekas Gáborné (Okány) és Szabó Sándorné (Okány). Próza kategóriában: 1. Csongrádi Pál (Kardoskút). 2. Illyés Terézia és Czédliné Goda Jolán (Gyula). 3. Cs. Tóth Imre (Kevermes). Röviden Egyházi óvodai csoport indul Orosházán, a Hajnal utcai óvodában, az evangélikus egyház szervezésében. A szülök—felekezeti hovatartozástól függetlenül — beírathatják gyermekeiket június 3—4—5-én, 8-tól 18 óráig az óvodában. * Humoros játékos gyermek- műsort rendeznek Orosházán Gyermeknap ’91 címmel, az ‘orosházi sportcsarnokban május 25-én, 10 órától. Vendég a Dolly Roll együttes. Este 19.30 órakor Csepregi Éva és Végvári Ádám koncertprogramja kezdődik. * A nagyszénást citerazenekar és pávakör 15 éves. Jubileumi műsoruk, valamint a társastánctanfolyam évzárója május 18- án, 18 órakor lesz az új iskola tornatermében. * Mackó Misi utazásai cím♦ mel mutatja be a Mini Színpad előadását Nagyszénáson, a Czabán Művelődési Házban május 22-én, 14.30 órakor. * Május 25-én nyolcadik alkalommal rendezik meg Nagyszénáson a Békés Megyei Nyugdíjas Ki Mit Tud-ot. A program 9 órakor kezdődik. * Az Orosházi Liszt Ferenc Zeneiskola május 23-án, 17.30 órakor Hangszerválasztás címmel bemutatót tart a Petőfi Művelődési Központban azok számára, akik szeptembertől a zeneiskolában szeretnének tanulni. * Kardoskúton május 25-én hősök napi koszorúzást tartanak, és megemlékeznek Rózsa Imre dalszerzőről. * Gádoroson a két körzeti orvosi rendelőt CB-rádióval szerelték fel. Hívható a felső USB 27-es csatornán. Hívójele: ügyelet 1., illetve ügyelet 2. Ha elkészül, ilyen lesz Orosházán a posta új épülete Fotó: Szűcs László A címerterv elkészült Orosházán Orosháza régi címerét úgy emlegették országszerte, mint a heraldika megcsúfolását. Az öblösüvegekkel tarkított szoc- reál jelkép ma már nem éktelenkedik a hivatalok falán, nem díszeleg a meghívók címlapján. A városnak egyelőre nincs címere. De lesz! Fülöp Ilona grafikus elkészítette a címerterveket, amelyek közül mi is bemutatunk egyet: ennek egyik része kék mezőben ábrázolja a zombai városalapítók harangját, két oroszlánnal. Az ezüst csík, amely kettéosztja a címert az iparosodás jelképe, míg az alsó zöld mező az ősi pecsétnyomót örökíti meg. A címer legalján — Gyopárosfür- dőre utalva — kék hullámok jelképezik a tavat. 1 ES KÖRNYÉKÉ 1991. május 16., csütörtök Főszerkesztő van, adás nincs? - Zsarol a kft.? szerkesztői munkát — amelynek alapját több milliós beruházás képezi — a jelenlegi körülmények között még utánozni sem tudják, nemhogy megvalósítani. S ha már a XX. század egyik legnépszerűbb vívmányáról cikkezünk, érdemes nyilvánosságra hoznunk azt a felszólítást, amelyet a Körös Kábel Kft. jelentetett meg több ezer orosházi lakos képernyőjén. íme: ,,Tájékoztatjuk Önöket, hogy amennyiben a lakásszövetkezet nem fizeti az 1990. évi teljes és az 1991. év első féléves üzemeltetési díjat, úgy a további jelszolgáltatást meglévő szerződés alapján nem fogjuk biztosítani." A dolog pikantériája, hogy ezeket a sorokat azoknak szánta a kft., akik évről évre, hónapról hónapra fizetik a díjat. A lakókat sérti az eljárás, és zsarolásnak vélik a dolgot. De mit mond a lakásszövetkezet megbízott igazgatója, Kosztolányi Ibolyái — Igazgatósági határozatunk értelmében amíg a kft. nem teljesíti a szerződésben vállalt kötelezettségeit, addig nem fizetünk. A lakók pénzét azonban nem herdáltuk el, mindaddig visszatartjuk, amíg megfelelő minőségben szolgáltat a Körös Kábel. Húszegynéhány adást megértek. A választások idején ott voltak, ahonnan a legfrissebb információkat várták a nézők. Hónapok óta viszont csak dobozra dolgoznak, az érdeklődőket pedig nyugtatgatják: nemsokára jelentkeznek a képernyőn, az Orosházi Városi Televíziónak ismét lesz műsora. S hogy pontosan mikor? Erre a legbátrabbak sem mernek válaszolni, hiszen minden bizonytalan. Igaz, Orosháza önkormányzata április 12-én kihirdette a helyi televízió főszerkesztői posztjára kiírt pályázat eredményét, de a stúdióról kevés szó esett. Pleskó Ilona, a Táncsics Mihály Gimnázium tanára — a frissen kinevezett főszerkesztő — munkatársaival a napokban megtekintette a hódmezővásárhelyi tévések „fellegvárát”. A tapasztalatcsere az orosháziak részéről fájdalmas véget ért: az ott látott technikát, az ott folyó • • Az On ügye a köz ügye Nemrég jelent meg a Hírlap hasábjain Csete Ilona piszkálódó cikke az orosházi buszközlekedésről. Ennek az írásnak néhány tévedésére akarok rámutatni. A cikk írója úgy látszik, hadilábon áll a mértannal, mert nem tudja, hogy egy téglalapnak egy hosszú és egy rövid oldala pontosan olyan hosszú, mint a másik két oldal. Tehát üzemanyag-fogyasztás szempontjából teljesen mindegy, hogy a Lehel utcán vagy az Óktóber 6. utcán megy végig a busz. Az viszont már nem mindegy, hogy főleg télen, kétjárat közti időben órákig járatják a motorokat. Ettől fogy az üzemanyag, szennyeződik a levegő, a zajról nem is beszélve. Az Október 6. utca ezen szakaszának nincs komoly alépítménye, és a nagy járművek terhelésétől süllyed, mert altalaja mocsaras. Az egyébként is keskeny úttestet leszűkítő, parkírozó nagy buszok és teherautók között a többi jármű csak balesetveszélyes szlalomozással tud közlekedni. 10—15 buszvezető állítólagos szitkozódása szemben áll legalább 150 itt lakó jogos igényével, akik tiszta levegőt akarnak szívni, nem pedig kipufogógáztól büdöset. Dr. Kovács István Október 6. u. 53. Megyjegyzés: Az Ön által piszkálódó cikknek nevezett írásommal szerettem volna felhívni azok figyelmét, akik talán érdemben is segíthetnek megoldani az Október 6. utca lakói részéről és a buszvezetők részéről is felvetett problémákat. Valahol mindkét félnek igaza van, de az igazságszolgáltatás nem az újságíró feladata. Igaz, mértani számításokat nem végeztem, sőt az alapjáraton pöfögő járművek zaj- és füstszintjét sem méricskéltem. Ezt a munkát a nálam és az Önnél is hozzáértőbb szakemberekre bízom. Hol volt, hol nem volt - egy bolt... A szülői bölcsesség úgy tartja, a kisgyerek kis gond, a nagy gyerek nagy gond. Az orosházi anyukák a megmondhatói, mennyi igazság van emögött. Amióta bezárták a gyermekruházati boltot, azóta törhetik a fejüket a mamák, hova menjenek kisinget, cipőt, szövetnadrágot vásárolni. Az egyik érintett így zsörtölődik: — A pólyától kezdve mindent egy helyen megvehettem, most viszont szaladgálok boltról boltra eredménytelenül. A butikokban szép, divatos pamutpólókat, pulóvereket kínálnak az eladók, de egyszerű holmi nincs. Utazzak Szegedre vagy Békéscsabára? A 3 gyermekes anyuka sem repdes az örömtől: — Sok butik nyílt az utóbbi időben és az ott vásárolható ruhák a divatlapok címoldalán is megállnák a helyüket, de ezek a holmik csak a lakosság szűk, tehetős rétege számára elérhetők. Az érintetteket csupán egy kérdés izgatja: miért zárták be a gyerekboltot? • Hőgyes Endrénél, az Univer- zál általános igazgatóhelyettesét kerestük meg az ügyben. — Orosházi üzletünk előprivatizáció alá esett, a vagyonügynökség elvonta tőlünk, így vállalatunk rendelkezési joga is megszűnt. A májusi árverésen derül ki, hogy ki milyen formában hasznosítja majd az épületet. Miután kiürítettük a boltot, a gyermekruházati termékek zömét a főutcai áruházunkban helyeztük el. Igaz, itt a választék szerényebb. — Elképzelhető, hogy a jövőben nyitnak önálló boltot az anyukák, kismamák részére? — A vásárlóerő visszaesése ezt nem indokolja. Orosháza így sem ellátatlan terület. Találkozunk Szarvason, a szokott helyen, a szokott időben! Ugye emlékeztek? így búcsúztunk egymástól Orosházán októberben, az enyhén értelmi fogyatékos tanulók megyei labdarúgó-bajnokságán. Később sajnálattal értesültünk arról, hogy az országos szintig felmenő rendszerű sporttalálkozót ebben a tanévben —pénzhiány miatt—nem hirdetik meg. A gyerekek és a tanárok, mint minden tavasz- szal, most is készülnek erre a versenyre, és nem szeretné senki, ha csalódás érné az eddigi résztvevőket. Nem akarjuk, hogy éppen ezek a gyerekek legyenek szegényebbek egy lehetőséggel, ahol megmutathatnák a bennük is rejlő értékeket. Megyei összefogással a Szarvasi Petőfi Sándor Általános Iskola a sokéves hagyományokhoz hűen, az anyagi nehézségek ellenére is vállalja az enyhén értelmi fogyatékos tanulók megyei sporttalálkozójának megrendezését. A sporttalálkozó és verseny helyszíne: Szarvas, városi sporttelep. Időpontja: 1991. június 4., 9 óra. Jelentkezés a korábbi feltételek szerint május 25-éig, az alábbi címre: Petőfi Sándor Általános Iskola, Szabó János igazgató, 5540 Szarvas, Kossuth u. 43. Emlékeztető a korábbi eredményekre: a lányok versenyszámaiban 1990-ben Orosháza (VII. Számú Általános Iskola) csapata volt a győztes, ők őrzik a vándorserleget. A fiúcsapatok versenyét Tar- hos (óvoda, általános iskola és diákotthon) nyerte 1990-ben, 1989-ben és 1988-ban is, így a vándorserleget végleg megtarthatják. Az összetett verseny serlegét ugyancsak a tar- hosi gyerekek őrzik. Borsi Vincéné vezető gyógypedagógiai szaktanácsadó Gádorosi komédiások Színpadon a képzőművészek Húsz éve működik a gádorosi általános iskolában képzőművészeti szakkör, azóta irányítja a gyerekek munkáját Triznyai Jenöné rajztanár. Találkozásunkkor viszont nem ecsettel és agyaggal dolgoztak tanítványai, hanem rögtönzött ruhapróbát tartottak az orosházi művelődési ház öltözőiben. A nagy sürgés-forgásban alig tudtunk néhány szót váltani a tanárnővel. — A színpadi zsivaj arról árulkodik, hogy nemsokára felgördül a függöny, és a képzőművészekből lett színészpalánták bemutatkoznak az orosházi közönség előtt. Mióta foglalkoznak színjátszással? — Három éve ismerkedünk a komédiás élettel, szeretnénk a művészeti nevelést így teljessé tenni a 36 tagú kis közösségünk számára. A színházban tökéleAz oldalt írta: Csete Ilona. Fotó: Szűcs László tesen megfér egymás mellett a festészet, a szobrászat, a dramaturgiai rész, a szövegírás, a ruha- és díszlettervezés. Mi mindent magunk csinálunk. — A gazdaságosság nem megvetendő szempont. A fellépések bevételeit mire fordítják? — Minden évben képzőművészeti táborokat szervezünk az ország különböző részein. Az idén Bélapátfalvára megyünk, és az előadások bevételeivel t igyekszünk mérsékelni a költségeket. — Két évig nagy sikerrel játszották Óz a nagy varázsló című mesét. Most milyen darabbal lépnek színpadra? — Saját szövegkönyvünk alapján: Utazás a jövőbe? A gyerekek álmaikat, vágyaikat fogalmazzák meg a darabban. Sok kérdésre keresnek választ. S miközben játszanak, szinte észre sem veszik, hogy igazi közösséggé, baráti társasággá ková- csolódik kis színtársulatunk.
