Békés Megyei Hírlap, 1991. május (46. évfolyam, 101-126. szám)

1991-05-16 / 113. szám

„Exponált” téma a kormány mai ülésén: az Expo 1991. MÁJUS 16., CSÜTÖRTÖK Ara: 8,30 forint XLVI. ÉVFOLYAM, 113. SZÁM fl zsebpénztárgéptil a fénymásolóig A zsebben elférő pénztár­géptől a percenként ötvenet nyomtató fénymásolóig a korszerű üzleti és irodatech­nikai kellékek széles válasz­tékával találkozhattak azok a vállalatvezetők, illetve szakemberek, akik megte­lt íme uueu. tegnap BeKéscsa- bán, a megyei könyvtárban az AGFA magyarországi képviselete és az Intertech- niika' Kft. által rendezett ki­állítást. A megnyitón Schuszter Imre, a budapesti ASI— AGFA cég vezetője elmond­ta, hogy nemcsak keresked­nek a világhírű AGFA-ter- mékekkel, hanem szervizelik is azokat. Foglalkoznak töb­bek közt másológépekkel, nyomdai, mikrofilmtechnikai és röntgenberendezésekkel. A fővárosi székhellyel ta­valy alakult cég vidékre is szeretne terjeszkedni. Mis­kolcon már működik regio­nális feladatokat ellátó te­lephelyük, s -most partnerre találtaik Békéscsabán is. Téglást Károly, az Inter- technlka Kft. ügyvezetője szerint megyénkben van igény a korszerű irodatech­nikai berendezésekre, annál is inkább, mivel igen fejlett nyomdaiparunk. A vállala­tok a pontos, naprakész nyilvántartást és ügyintézést egyre inkább csak olyan vi­lágszínvonalú gépekkel tud­ják megoldani, mint például az AGFA-termékek. Igaz, nem olcsó berendezésekről van szó, de a modern tech­nika gyorsan behozza az árát. A fénymásoló gépek széles választékát, az irodaszerve­zési eszközöket, valamint az APEH által hivatalosan el­fogadott pénztárgépeket ma 10-től 16 óráig láthatják az érdeklődők, s a helyszínen kaphatnak szaktanácsokat is G. K. Fotó: Gäl Edit Ind, Zreojaiii és... Könyvtári kézfogó Nem újkeletű az a kap­csodat, melyet a Békéscsabai Megyei Könyvtár az aradi, illetve a nagybecskereki könyvtárral ápol, bár eddig még nem öltött hivatalos formát. A három megye közt néhány hónapja létrejött kulturális megállapodás megteremtette a kereteit an­nak, hogy a közművelődési intézmények is szorosabbra fonják barátságukat. Ennek egyik állomása az a könyv­tári, információs, közműve­lődési tanácskozás, mely teg­nap kezdődött Békéscsabán. A megnyitó után a három város vezető könyvtári szak­emberei munkájukról, intéz­ményük helyzetéről tájékom tatták egymást, majd arra keresték a választ, milyen szakterületeken és mi mó­don célszerű az együttmű­ködés? Mindhárom könyv­tár érdeke, hogy az olvasók, a kutatók hozzájuthassanak konyvikuiriózumokhoz, kéz­iratokhoz és egyéb nyomtat­ványokhoz. "Szó esett a helytörténeti gyűjtemények cseréjéről, közös kutatási programokról is. A -három könyvtár kapcso­latát ezután hivatalos együtt­működési megállapodás sza­bályozza. Ma, a tanácskozás másnapján, a békési és a gyulai könyvtárban folyó szakmai munkával ismer­kednek a romániai és a ju­goszláviai könyvtárosok. g. k. Ma: Ki védi Meg a munkásakat? Honnan ered a félelem Orosházán? (3. oldal) GYomaeadrftd és Magyenyed „Elvinném a gyereke­ket hitet tanulni” — mondja a középiskolai tánár. (4. oldali) Holnap: Rizsák húsvétla A pünkösd a keresz­tény egyház egyik fő ün­nepévé vált. (4. oldal) Kiszolgáltatottan A kormány nagy erőkkel igyekszik a magyar gazdaságot átalakítani, ami nem kis feladat, hiszen -az út járatlan. A tör­ténelemben először fordul elő, hogy az úgynevezett össznépi tulajdont részeire, tu­lajdonosokra kell visszabontani. Ma az állam kényszerből tulajdonos, és keresi a vállalatok, üzemek valódi birtokosait. A visszafordítás a privatizáció beindítása előtt elengedhetetlenül szükséges (a fenti­ek miatt és a társadalmi béke megőrzése érdekében) a tulajdonviszonyok tisztázá­sa. Tehát kié a gyár? A termelőegységek­ben felhalmozott vagyonra milyen arány­ban tarthatnak igényt az ott dolgozók? A kérdésekre a válasz napjainkban formá­lódik. Az érdekbédelmi szervezetek bevo­nása a privatizáció előkészítésébe elen­gedhetetlennek látszik. Egyelőre azonban nem alakult ki a gazdaság átalakításának szabályrendszere. Ez a felszínen úgy jele­nik meg, hogy ha tőkeerős külföldi akar megvásárolni egy hazai vállalatot, akkor annak máris megvan a gazdája. A dolog azonban egészen másként néz ki akkor, ha a nevezett gyár dolgozói szeretnének résztulajdonosok lenni munkahelyükön. A munkavállalóknak nincs semmilyen infor­mációjuk arról, hogyan lehetnek részesei, szereplői a privatizációnak. Nem tudják, hogyan lehetnek, vagy egyáltalán lehet­nek-e valaha is tulajdonosok. Sajnálatos módon az érdekvédelmi szer­vezetek sem tartoznak a beavatottak kö­zé. Ahol már eladtak gyárat, üzemet, ott többnyire az érdekvédelmi szervezetek csak szemlélői lehettek a folyamatnak. Szinte kivétel nélkül kész helyzet elé állí­tódtak. Érdekvédelmi törvény híján a munkáltató (tulajdonos) jószerével azt tehet, amit akar a munkavállalóval. Sem­mi nem kötelezi semmire! Nincs érdekvé­delem, legyen szó elbocsátásról vagy bér­emelésről, vagy bármi másról. Ügy tűnik, hiába alakultak új érdekvédelmi szerveze­tek (ligák, munkástanácsok), nem képesek feladatukat ellátni. Nem alakult ki a szolidaritás formája sem. Ma elképzelhetetlen, hogy azért te­gyék le a szerszámot valamelyik munka­helyen, mert az érdekükben felszólaló tisztségviselőt felettesei nagyszájúnak, akadékoskodónak tartottákK és ezért fel­mondtak neki. Pedig összefogás nélkül az érdekvédelem soha nem lehet hatékony. Papp János látván embert el akart kGMeni... Ecsegfalván vissza­hívták a tsz-elhököt — Ügy látszik, szárnyakon jár a rossz hír — fogadott az Ecsegfalvi Egyetértés Ter­melőszövetkezet megbízott elnöke, B. Kovács László, aki alig egy hete tölti be ezt a tisztséget. Azok után kap­ta, hogy a május 6-i köz­gyűlésen hatvanikét dolgozó aláírásával visszahívási ja­vaslat érkezett a régi elnök, dr. Kenyeres Imre ellen, amit a közgyűlés elfogadott. — Nagyon fegyelmezetten döntött a tagság — idézteiéi az eseményeket a megbízott elnök. Miikor arról kérdez­tem, hogy érzi magát, így folytatta: — Valóig az, mond­ta egy jogász ismerősöm, bo­lond vagyok, hogy ebben a helyzetben elvállalok egy ilyen tisztséget, hiszen vé­gigcsináljuk a privatizációt, utána nem lesz ránk szükség ilyen formában. — Milyen jövőt lát maguk előtt? — A tsz-nek élni kell. A szövetkezet a szegény embe­rek közössége. A részvény­társaságokhoz, kft.-khez pénz kell, és itt szegények az emberek. Persze jelenlegi helyzetünk behatárolja a le­hetőségeinket. Pillanatnyilag az adósságunk nagyobb, mint a vagyonunk. 1983-ban kez­dődtek a bajok. Akkor több nagyarányú beruházás léte­sült a szövetkezetben, és ez nagy terhet jelentett. ‘87-ben még veszteséges volt a tsz, ‘90-ben már nem, de akkor meg jött a hosszú lejáratú kölcsönök kamatainak meg­változása ... — Mi a teendő ilyen hely­zetben? — Egyelőre csináljuk a vagyonértékelést, aztán fog­lalkoznunk kell a nevesítés­sel. Minket sem fog elkerül­ni a földvisszaigénylés ... (Folytatás a 2. oldaton) SzabadkiiyisM izbaklesrc Mattak, de... Farkast Hittek Kovács Zoltán (a farkas fejénél) és Nagy József farkast ejtettek el... (Beszámolónk a 3. oldalon.) A kötelező is lehet kényelmes! gépjármű felelősségbiztosítás A PROVIDENCIA Osztrák-Magyar Biztosító Rt. szeretné megkímélni Önt az utánjárástól. Ezért a postai levélkézbesítők és a PROVIDENCIA üzletkötői a lakásán keresik fel Önt, de természetesen rendelkezésére áll az ország 3200 postahivatala is. \ Ha minket választ - a napi postával megérkezik a kötelező biztonság: a PROVIDENCIA

Next

/
Thumbnails
Contents