Békés Megyei Hírlap, 1991. május (46. évfolyam, 101-126. szám)

1991-05-14 / 111. szám

tRÉKÉSMEGYEI HÍRLAP­GYULA ÉS KÖRNYÉKE 1991. május 14., kedd Ráday Gyulán védte Paliasz Athénét Ráday Mihály városvédő, or­szággyűlési képviselő az SZDSZ gyulai szervezete és a Gyulai Vállalkozók Egylete meghívá­sának tett eleget csütörtökön. Ez a nap egy városbarát kezdemé­nyezés első állomásának is te­kinthető, melynek neve: Szabad­elvű Kör Gyuláért. Ráday Mi­hály látogatásának, egész napos programjának a „Szép Gyuláért” címet adták a szervezők. Ennek keretében a vendég megtekintet­te Gyula nevezetesebb épületeit, találkozott a vállalkozókkal, majd este fórumot is tartott a város jelenlegi árculatáról és lehetősé­geiről a városháza dísztermében. Mintegy félszázan voltak kí­váncsiak az esti beszélgetésre. Kádár Péter országgyűlési kép­viselő, a rendezvény házigazdá­ja bevezetőjében elmondta, hogy ez a kezdeményezés a jövőben is a város egészét érintő problé­mákkal kíván foglalkozni — párt­állástól függetlenül. Gyula város általános rende­zési tervéről szólva Stifán Sán­dor— aki építészként működött közre a terv létrehozásában — elmondta, hogy a tervezeten is érezhető egy újfajta szellemiség: a rehabilitáció, a történelmi ha­gyományok tisztelete, az ennek megfelelő építkezés. Ráday Mihály kívülállóként összegezte tapasztalatait. „Ve­gyes a kép: előrelépés és stagná­lás érzékelhető a városképen” — kezdte mondandóját. Több „elrettentő” példát is említett. Az emeletes és földszintes házak kérdésében utóbbiak mellett ér­velt. Ugyanakkor elismeréssel szólt Erzsébet királynő szobrá­ról, valamint a belvárosban emelt több új épületről. Hangsúlyozta, hogy túl kell tenni magunkat a sok értékes ház elpusztításán, lerombolásán és a megmaradt értékekkel kell jó gazda módjára gazdálkodni. Szükség van ehhez a városszépítő egyesület újjá­születésére, s rá kell ébreszteni az embereket, hogy tisztán, rend­ben tartsák házukat, hisz ez az otthonuk, a szűkebb értelemben vett hazájuk. Á hallgatóság kapta meg ez­után a szólás jogát. Elmondható, hogy a jelenlévők konstruktívan, a város érdekeit szem előtt tartva álltak elő javaslatukkal, melye­ket a jelenlévő szakértőkkel és a polgármesteri hivatal alkalma­zottaival vitattak meg. Központi kérdéskörként jelentkezett a vá­ros vizeinek helyzete, .s ezzel együtt a fásítás, a zöldövezetek kialakítása. Többen szükséges­nek tartottak egy sétálóutcát ki­alakítani a belvárosban. A vár- kömyékés a várszínház állapota is „átvilágítást” nyert. Az az egy­séges álláspont alakult ki, hogy célszerű lenne a várszínház terü­leti igényeit úgy megoldani, hogy rövidebb ideig, kevesebb teret vegyen el a szép természeti kör­nyezetből. Felmerült a vállalkozók és a városfejlesztés kapcsolata is: Nemes Roland építész egy vál­lalkozóknak kiadandó városi tér­kép elkészítését szorgalmazta. Végezetül Ráday Mihály az­zal búcsúzott a jelenlévőktől, hogy együtt, egymással kell Gyula régi­új fényének kialakításán mun­kálkodni. Arató László Jön a forgalomirányító jelzőlámpa! A gyulai pol­gármesteri hiva­tal és a Békés megyei közúti igazgatóság má­jus 8-án megál­lapodást írt alá. A tűzoltóság előtti négyes útkereszteződés­ben június 30-ra elkészül a for­galomirányító lámparendszer. Az 5 millió forintos beruházás felét az önkormányzat állja, a másik részét az igazgatóság. Mivel pályázatukat elutasítot­ták, a hiányzó két és fél millió forintot a városi költségvetés a tartalékalapból megelőlegezi, s azt a közúti igazgatóság a meg­állapodás szerint az év végéig visszafizeti. ígérik, a forgalmat nem aka­dályozzák a kivitelezés során. Ha mégis így történne, ezúttal biztosan elnéző lesz mindenki. Végre megvan az első „kapavá­gás” Gyulán, az áldatlan közle­kedési helyzet rendezésére. Nem kell a Juci Tourist! Maguk a szervezők is megle­pődtek, hogy annyian eljöttek szerdán este az Agro Hotelba, a Gyulai Idegenforgalmi Kamara létrehozásának előkészítő meg­beszélésére. Meghívták mind­azokat, kik ténylegesen részt vesznek az idegenforgalomban és azokat is, akik áttételesen bár, de kapcsolód(hat)nak hozzá. Bagyinszki Zoltán, az előké­szítő csoport nevében elmondta, az összejövetelt több hónapos disputa előzte meg. Tavaly létre­jött ugyan az idegenforgalmi alapítvány, ám abban mindenki egyetértett, hogy kellene egy szervezet is. Egy szervezet, amely képviselné a szakma ér­dekeit, kizárná az etikátlan ma- gatartásúakat, az önző üzleti ér­dekeken túlmutatva megalapoz­ná a városban az egységes minő­ségi idegenforgalmat. Itthon és külföldön, az Expón, szakmai vásárokon, kiállításokon Gyula hatékony megjelenését biztosí­taná, javaslatokat terjesztene az önkormányzat elé, ugyanakkor azt várná, hogy a kamara tudta és részvétele nélkül idegenforgal­mi ügyekben ne születhessen döntés. Jogosnak tűnő kívánság, annál is inkább, mert az önkor­mányzat adós maradt az idegen- forgalmi szakbizottság megala­kításával. Abban a városban, ahol az idegenforgalom az első és legnagyobb „üzemnek” szá­mít. A megbeszélésen részt vett dr. Pocsay Gábor polgármester is. Azonosult az alakuló szerve­zet gondolatával, mert mint mondta, az összefogó gyulai tőke komoly erőt jelenthet a he­lyi gazdasági életben. Sokan tet­tek javaslatokat az idegenforga­lom fejlesztésére, sorolták a meglévő gondokat. Kitűnt, ed­dig az volt a gyakorlat, hogy a turizmusról az szedte le a tejfölt, aki a legközelebb ült a tűzhöz. Az olyan „járulékossághoz”, mint a szórakoztatást nyújtó kul­túra, ebből a bevételből nem for­gatódon vissza semmi. Az uta­zási irodák ugyanakkor a ven­dégnélküliségre panaszkodtak, a gombamód szaporodó magán­irodák működése iránt fejezték ki kételyeiket. Mint Petrovszki Pálné mondta, a követelmény­hiány miatt fennáll a veszély, hogy Juci néni is kiteheti a táblát. Az új vállalkozók szavaiból vi­szont az érződött ki, hogy a ré­giek és a nagyok mintha nem akarnák őket. De abban minden­ki egyformán állást foglalt, hogy kritériumokat igenis fel kell állí­tani. Igaz, az infrastruktúra a vá­rosban sok területen hagy kíván­nivalót maga után, ám itt is fej­leszteni lehetne, ha sikerülne Gyulán tartani a vendéget. Számtalan jó ötlet született, amelyek az együttgondolkodás­sal kerültek felszínre. Megvaló­síthatónak tűnik például a határ- átkelőhelynél kamionparkoló nyitása üzletekkel, szállodával, étteremmel. A tét nem akármi, hiszen évente 25 ezer kamion lépi át a határt és ebből 6 ezer német, osztrák jármű. Az idegenforgalmi szakem­berek megállapodtak, hogy megalakítják a Gyulai Idegen- forgalmi Kamarát. Bizottságo­kat alakítottak az utazásszerve­zés, a vendéglátás, a szállodák, a kereskedelem, a kultúra, a sport, a reklám és a gyógyászat terüle­tén. Feladatuk lesz a kamara konkrét irányvonalának kidol­gozása, valamint annak a fontos kérdésnek előkészítése, hogy a szervezet önállóan vagy a dél­alföldi kamara tagjaként működ­jön. Szőke Margit Harminc fogás — ingyen! Hétvége a családokért A reformétkezés hívei vasárnap egész napos rendezvényre várják az érdeklődőket a Benedeki Fogadóba. (Gyula—Kétegyháza kö­zött.) A „Hétvége a családokért” olyan programot kínál, amelyet a létrehozók testi-lelki életünk egyensúlyáért szerveztek. Az előadá­sok 10 órakor kezdődnek, díjmentesek. Először Csalami László lelkész beszél arról, hogyan lehet boldogabb egyéni, családi, közös­ségi életünk, majd ifj. Schirilla György természetgyógyász, relaxá­ciós masszőr szól a táplálkozás gyógyító erejéről. Berta Erzsébet ETKA jógaoktató Egészség és mozgás címmel tart előadást, végül Kegleviczh Pál pszichopedagógus, gyakorló diabétesz beszél a cukorbetegségről. A szaktanácsok mellett gondoskodnak a gyerekek szórakozásá­ról. Lesz vásár, ételrecept, kóstoló, sport, bolhapiac. A napot egy 30 fogásos reformmenü koronázza meg. A szervezők május 19-én együttgondolkodásra invitálnak. A cigányság jogaiért perel Restás Péter, az eleki cigá­nyokat összefogó szervezet he­lyi vezetője beszélgetésre hívta össze a helybeli cigányságot. Ugyanakkor meghívta a Magya­rországi Cigányok Demokrati­kus Szövetségének országos el­nökét, s az elnökség több tagját is. A pénteken este 7 órára meg­hívottak közül azonban csak az elnökség és két-három érdeklő­dő „szorongott” a művelődési ház előadótermében. Nyolc óra körül mintegy 20—25 főnyi hallgatósággal megkezdődött az összejövetel célját szolgáló vi­taindító, melyet az MCDSZ el­nöke, Nádai Gyula tett meg. Szó volt a cigányetnikum egyre ne­hezedő élet- és munkakörülmé­nyeiről, az oktatási gondokról, a cigányság jogairól, s nem is ke­vés indulattól mentesen. A nehezen induló hozzászó­lások sorában az egyik felszóla­ló azt sérelmezte, hogy jogaik érvényesítésére alig van lehető- ' ségük, nem igen érzik azt, hogy a helyi képviselő-testületben az ő választottjuk is ott van. Mások a szociális segélyek elosztásának igazságosságát vitatták, beszél­tek a lakáshoz jutás nehézségei­ről, az egyre inkább fenyegető munkanélküliségről. Petruzsán György a helyi képviselő-testület nemzetiségi és etnikai kisebbségi bizottságá­nak képviseletében mondott vé­leményt. A beszélgetés a késő esti órá­kig tartott. T opa Sándorné Ráday mondta Az a város, amely 1991 divatja szerint épít­kezik, az nem város, az egy másik város. Az Országos Müemlékfelügyelőség tervei alapján magastető kerül a gótikus várkastélyra. Illőbb és célszerűbb, mint a folyton beázó lapos. Ráday Mihály megkérdezte, lesz-e a toronyban asztal és posta? A felvezető csigalépcsőre odaírja-e valaki: Ön most a tizenharmadik, a századik fokra lépett? A ,Jópofa” dolgok itt is, mint máshol a világon, mulattatnák az embereket Fotó: Fazekas Ferenc Ki nyer ma? Gyulán A Magyar Rádió népszerű komolyzenei vetélkedő műso­ra, a Ki nyer ma? május 17-én, pénteken Gyuláról, a Mogyo- róssy Könyvtárból jelentke­zik. A rendezők arra kérik azokat, akik játszani szeretné­nek, hogy előzőleg jelentkezze­nek a könyvtár zenei részlegé­ben. Az adás 12.30 órakor kez­dődik, ezért a játékosok, az érdeklődők 12 óráig foglalják el helyeiket a folyóiratolvasó­ban. Forró fórum Lökösházán A megyében még nem volt rá példa, hogy a parlamenti pártok országgyűlési képviselői egy asztal mellől válaszoljanak a hallga­tóság kérdéseire — hallottuk dr. Vastagh Páltól pénteken este Lö­kösházán. Az asztal mellett ott volt dr. Remport Katalin, dr. Zsíros Géza, Markó István és Kádár Péter is. A fórum hallgatósága — a környező településekről és helyből — megtöltötte a műve­lődési ház mintegy 80 szemé­lyes termét. Az est alaphangját Germán Géza polgármester adta meg, amikor is rögtön szó­ba hozta a kárpótlási törvényt és a sertésállomány elszállítását. Hegedűs Sándor alpolgármes­ter pedig azzal folytatta, hogy „nem találok semmit, ami ön- kormányzati tulajdonba kerül­hetne”. Mit ér az az önkormány­zat, melynek nincs vagyona? Kolduljon vagy sarcolja a lakos­ságot? Az országgyűlési képviselők rendre válaszoltak. Dr. Remport Katalin azt bizonygatta, az ál­lam nem adhat oda mindent az önkormányzatoknak, azoknak nem is alapvető feladata, hogy vállalkozzanak. Az újraelosztás híve, vagyis a falvak kapjanak többet a központi támogatásból. Dr. Vastagh Pál az állami terü­letfejlesztés politikai felelőssé­gét hangsúlyozta: az elmaradott alföldi térségekben speciális szabályozókat kellene kialakí­tani, melyek idevonzanák a vál­lalkozókat. A településenkénti egyenlő esélyt, véleménye sze­rint, akár az állami tulajdonból való kiszakítás árán is biztosíta­ni kell. Kádár Péter az áhított új határátkelőhelyek megnyitásá­val kapcsolatosan — a lököshá- zi közút nyitásával Arad 50 kilo­méterre kerülne! — az itteni és az ottani települések hatásköré­nek hiányát említette. Markó István épp belefogott a gazdasá­gi helyzet bonyolultságának elemzésébe, amikor valaki a hallgatóságból közbekiabált: „Adjanak Tórgyánnak egymil­liót!”, és más „Csak ígérget­nek!”. Dr. Zsíros Géza a konkrétu­mokra tért. Elmondta, a hét vé­géig a megyében felmérik a túl­súlyos sertések, a selejtezésre váró kocák számát. Az eddigi, számok szerint mintegy 60 ezer darab tulajdonosra vár. A serté­sek elszállítására ütemtervet készítenek és átvevőt, piacot ta­láltak, illetve keresnek. Teljes egyetértés mutatkozott a képviselők között a magyar mezőgazdaság jövőjét illetően. A helyzet nem rózsás. Európa- szerte túltermelési válság van, a piac beszűkült, a Közös Piac magas követelményeket tá­maszt, á be nem engedésre is vannak jelek. Mindenki keresi a kiutat és konkrét elképzelések rajzolódnak ki... Akkor felállt Marika néni: „Eddig legalább elvitték a disz­nót! A kamatadót felemelték! Miből éljen a fiatal, ha munka nélkül, ha gyesen van? Miből fizessen adót a nyugdíjas? A táp, a gabona ára megfizethetetlen, kétszer annyit dolgozunk, mint a városiak és csak nyögünk éjsza­ka...!” Más. „Mivel műveljük meg a földet? Ki mondja meg, mit vessünk bele? Ki adózzon, a fiatalok elmentek! Minden gá­tolja a vállalkozókat! Minek a sok kitartott szervezet?” „Mindenütt csak a könnyeket és a keserűséget látom”—fogal­mazta meg Lénárt Ferenc lökös- házi polgár. Van benne túlzás, nincs? Ez a kérdés pénteken nem válaszoltatott meg igazán. A közel, s távol múltban konzervá­lódott sérelmek hallatán a képvi­selők azt ígérhették meg, hogy a Parlamentben hangot adnak a vidék panaszának. Sz. M. Pártszakadásról szó sincs - távlati cél a baloldali koalíciós kormány megalakítása Thürmer Gyula az eleki nyílt pártnapon Békés megyei körútja alkal­mával Békés és Nagyszénás után május 10-én Elekre látoga­tott az MSZMP országos elnöke, Thürmer Gyula. A mű­velődési ház zsúfolásig megtelt nagytermébe nemcsak a helyi, hanem a környék városi és falusi MSZMP-alapszervezeteinek képviselői is eljöttek. A megjelenteket Kovács Já­nos, az eleki alapszervezet veze­tőségi tagja köszöntötte, majd1- átadta a szót Thürmer Gyulának. A szónok bevezetőjében a piaci viszonyok megváltozásának negatív hatásait elemezte, külö­nös tekintettel a magyar mező- gazdaság helyzetére. Az MSZMP egyhangú véleményét tolmácsolta, amikor helytelení­tette Magyarország belépését az Európai Közös Piacba. Vélemé­nye szerint ez a magyar mező- gazdaság feladását jelentené. A továbbiakban finom iróniával, de élesen bírálta a kormány je­lenlegi külpolitikáját. Mint mondta, „jó pár magyar példát tudnának felhozni, ha majd azt fogják tanítani, hogyan nem sza­bad külpolitikát csinálni”. Ez­után a jelenlegi oktatási rend­szer állapotáról szólt. Vélemé­nye szerint nem lehet demokrati­kus az olyan oktatási rendszer, ahol a tanulók, szülők és tanárok tiltakoznak egy-egy jól működő iskola világi jellegének megvál­toztatása ellen. A privatizáció témakörében a kárpótlási tör­vény emberi és anyagi hátterét vette vizsgálat alá. Nemcsak a maga, de pártja nevében is szólt, amikor elhatárolta magát a tör­vénytől. A hallgatóság körében felme­rült kérdésekre válaszolva el­mondta, pártszakadásról nincs szó, hiszen a több tízezres tag­létszámú MSZMP-ből csak né­hány ember lépett ki. Amit a kilé­pettek csinálnak, azaz a Balolda­li Egység Mozgalom tulajdon­képpen nem mozgalom, hanem egy másik párt. Thürmer Gyula a párt jelenlegi helyzetét elemezve elmondta, hogy a megerősödött MSZMP kész és képes a felme­rülő problémák megoldására. Az elkövetkezendő időszak távlati céljaként pedig egy baloldali koalíciós kormány megalakítá­sát jelölte meg. Klemm Vera

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents