Békés Megyei Hírlap, 1991. május (46. évfolyam, 101-126. szám)

1991-05-14 / 111. szám

MEGYEI KÖRKÉP 1991. május 14., kedd Holnap: gyermekfotók! • Holnapi számunkban, május 15-én folytatjuk a gyer­mekfotók közreadását. Most a Békéscsabáról érkezett fotók második negyedét, továbbá a mezőkovácsházi, a mezőhegvesi, a végegyházi, a kétegyházi, a kevérmesi, a dombegyházi, a dombiratos! és a medg.vesegyházi pályá­zóktól érkezett képeket láthatják olvasóink. Ezt követően is minden'hétén egy alkalommal jelenik meg, két teljes oldalon gyermekfotó — a közelebbi idő­pontról az előző napi Hírlapban tájékoztatjuk majd ol­vasóinkat. Böngésszék jó szívvel a sok-sok kedves, szép gyermek­fotót, és küldjék be szavazataikat! Ennek módja: vág­ják ki az újságból a kiválasztott gyermekképet, termé­szetesen a kép alatt szereplő névvel és címmel együtt, és zárt borítékban küldjék el lapunknak. A cím: Békés Megyei Hírlap Szerkesztősége. 5601 Békéscsaba, Pf.: 111. Egy borítékban-több fotót is küldhetnek, illetve többször is lehet szavazni. A borítékra írják rá: Gyermekszépség- versenv. A holnap megjelenő, képek beküldési határideje május 22. Start-hitel: 100 millió márka (Folytatás az 1. oldalról) rábban május 21-én kaphat­ják kézhez a helyi ipartestü­leteknél azokat az űrlapo­kat, amelyeken hitelt igé­nyelhetnek az alapból. Az üzleti tervek elkészítéséhez az IPOSZ segítséget nyújt. A hitelt bármelyik, 3 évnél nem régebben működő vál­lalkozó igényelheti, tekintet nélkül tevékenységére, és ar­ra, hogy tagja-e az IPOSZ- nak. A Start-hitel alapkamata 16,5 százalék. Ez a kamat változó, a mindenkori jegy­banki refinanszírozási ka­mat 75 százaléka. Ehhez a kereskedelmi bankok, me­lyeknek névsora még nincs meg — garantált hitel eseté­ben 1, más esetben 2 száza­lékos kezelési költséget szá­míthatnak fel. Egyelőre még nem tisztá­zott, hogy mely kereskedel­mi bankok vesznek részt a Start-hitel folyósításában, abból egyetlen kereskedelmi bankot sem kívánnak kizár­ni. Az előzetes tárgyalások alapján a Budapest Bank, a Posta Bank, az OTP, az MHB, illetőleg az OKHB je­lezte, hogy várhatóan folyó­sítani fogja a Start-hitelt. Göröngyös utakon az áfész Hivatalos válás után ez év március 26-a óta, amit a cégbejegyzés is igazol, ön­álló a kunágotai áfész. A szenvedélyeket sokszor fel­kavaró kiválási szándékról bizony göröngyös út vezetett az önállóság megvalósulásá­ig. Az ezer tagot számláló kisszövetkezet mai helyzete nem irigylésre méltó. A je­lenlegi gazdasági, társadalmi helyzetben, a pénzügyi és vagyoni tisztázatlan kérdé­sekkel nehezített munkával nem kis feladatot vállalt az új vezetőség. Fogalmazhat­nánk úgy is, hogy minden­napos a küzdelem a talpon maradásért — mondja az egyik alkalmazott. Hogy milyen tervekkel in­dulták? Pillanatnyilag meg­próbálják életben tartani a község egyetlen ipari léte­sítményét, a ■baromfiüzemet, valamint szeretnék végleges tulajdonuknak átvenni á kereskedelmi egységeket a jelenleg üzemeltető betéti társaságtól. Ezen felül ren­geteg ügyviteli, pénzügyi, jo­gi kérdést kell még tisztáz­niuk, hogy kijelenthessék: folyamatos és biztonságos az önálló munka. „ERÉNYES TETTEKRE ÉS CSELEKEDETEKRE KELL TÖREKEDNI. NEM PEDIG ERÉNYES BESZÉDRE.” DÉMOKRITOSZ Fogyatkozó állami vagyon Üj képviselő beiktatásával kezdte hétfői munkanapját az Országgyűlés plenáris ülése. A Ház igazolta Marx Gyula mandátumát. Az MDF-es honatya az elhunyt Csengey Dénes helyét fog­lalta el. Ezután — immár hagyo­mányosan — több képviselő kért napirend előtt szót. G. Nagyné Maczó Agnes előre­bocsátotta, hogy az egész társadalmat és a népképvi­seleti demokráciát veszé­lyeztető kérdéseket vet fel hozzászólásában. E veszé­lyekhez sorolta a szabad de­mokraták elnökének és a Fidesz vezetőinek egyes, a sajtóban közölt megnyilvá­nulásait, majd élesen osto­rozta a hatpárti tárgyaláso­kat. A technikai ügyeket ren­dezve a Ház új törvényja­vaslatok és országgyűlési ha­tározati javaslatok napirend­re tűzéséről döntött. Esze­rint kivételes — azaz két­harmados többséget igénylő — eljárással és sürgősséggel tárgyalják az önhibájukon kívül hátrányos helyzetbe került önkormányzatok ki­egészítő állami támogatásé­Koncessziós törvény és önkormányzat A koncessziós törvény lényege, hogy lehetőséget adjon olyan beruházásokra — például nagyobb útépítésre, természeti kincs kitermelésére, telefonhálózat bővítésére —, amit az állam nem tud biztosítani — mondta dr. Pelcsinszki Boleszláv, a szeghal­mi választókerület képviselője. — Ha ez megvalósulhat, az ál­lampolgár közhangulata nyugodtabb lehet, mert nem kell vár­nia, hogy jut-e vagy sem az állam pénzéből arra, amit igé­nyel környezetében. A koncessziós törvény például lehetővé teszi, hogy egy déli autópálya megépítésére pályázatot írjon ki az állam. Az út díja természetesen a vállalkozót illeti, nem az államot. Pelcsinszki Boleszláv képviselőnk javasolta, hogy ne csak a törvényben felsoroltakra lehessen koncessziót adni, hanem más szolgáltatásokra is. Ez kibővítené az önkormányzatok lehető; ségeit. Kiegészítését azonban kevesen támogatták. A képviselő indítványozta továbbá, hogy az önkormányzatok^ koncessziós lehetőségeit, pályázatait ne csak a „fontosabb” központi napi­lapok, hanem a megyék, városok lapjai is közöljék, hogy mi­nél szélesebb körben ismerhessék azokat. Javasolta, hogy azok a jogszabályok, amelyek már szerepelnek az önkormányzati törvényben, ne ismétlődjenek a koncessziós törvényben. Nem szükséges egy pályázat meghirdetéséhez népszavazás, elegendő az önkormányzati törvény, kár lenne komplikálni azt a jog­szabályt, amely amúgy is az önkormányzatok működését segíti. Zelman Ferenc ról szóló, továbbá a helyi önkormányzatok idei céltá­mogatásáról szóló törvényja­vaslatokat. Sürgősséggel tűzik napi­rendre az állami költségve­tési garanciavállalás mérté­kének emeléséről szóló or­szággyűlési határozati javas­lat új változatát. Nem tárgyalják Szokolay Zoltán (MDF) önálló indít­ványát az országgyűlési képi- viselők tiszteletdíjáról, költ­ségtérítéséről és kedvezmé­nyeiről szóló törvény módo­sítására. A napirend elfogadása után a képviselők folytatták az egyes állami tulajdonban lévő vagyontárgyak önkor­mányzatok tulajdonába adá­sáról szóló törvényjavaslat múlt héten, megkezdett álta­lános vitáját. A Ház elnöke az általános vitát több hozzászólás után elnapolta, majd szünet után, a koncesszióról szóló tör­vénytervezet határozathoza­tala előtt Balsai István igaz­ságügy-miniszter válaszolt az általános és a részletes vi­tában elhangzott észrevéte­lekre. Még tárgyalnak a csabai piacról Együtt a rák ellen fl Celladam-teszt nem helyettesíti az nrvosi vizsgálatnkat Megyénkben egyre többen ismerik a gyulai Erkel Gyógy­üdülőben található Celladam Diagnosztikai Laboratóriumot, amelynek vezetője dr. Székelyné Kosa Katalin. Aki nem orvos ugyan, de mikrobiológiai szakmai tudásáról, gyógy­szer-kipróbálási gyakorlatáról orvosi körökben is elismert, köztudottan roppant határozott asszony. Tapasztalatokon alapuló híve annak a módszernek, kutatási programnak, amelyet a laboratórium vezetésével felvállalt. Jól ismertek előtte azok a viharok és viták, amelyek a hivatalos egész­ségügy és Kovács Ádám feltaláló között dúltak, s azok a konfliktusok, amelyek netán házon belül zajlanak. Amikor egy-egy szakorvos Celladamot elítélő nyilatkozatait olvassa, elkeseredik: „Csak legalább ismernék meg a munkánkat, mielőtt elhamarkodottan ítélnek!” — mondja. (Folytatás az 1. oldalról) kérdésben — hivatkozva az r't.-hez fűződő korábbi kap­csolataira — nem szavazott.) A közgyűlésen személyi kérdésekben is döntöttek. Az ifjúsági ház igazgatói teen­dőivel Szente Bélát bízták meg, a sportcsarnok igazga­tója pedig — a jelenlegi ve­zető munkaviszonyának meg­szűnéséig csak megbízásos alapon — Váradi Zoltán lett. A város közvéleményét régóta foglalkoztatja a KGST-piac, mely a lakosság széles rétegeinek bevásárló­helye, de igazságtalan ver­sen yhelyzetet teremt az ott áruló kereskedők számára. Balogh István, a kereskedel­mi és vásári iroda vezetője elmondta, hogy napokon be­lül átadják a vásárcsarnok melletti új, kétezer négyzet- méteres piacteret. A tervek szerint itt kapnának helyet a jelenlegi piactéren árusí­tó .iparcikk-kereskedőik, s helyükre kerülne 220 beton­asztal, amire az eddig földön árusító kistermelők kipa­kolhatnák áruikat. Az éjfélig tartó ülésein kiegészítették még a pol­gármesteri hivatal szerve­zeti és működési szabály­zatát, -létrehoztak egy ide­iglenes bizottságot Békéscsa­ba lakáskoncepció jának ki­dolgozására, valamint módo­sították a lakáscélú támoga­tásról szóló önkormányzati rendeletet. g. K. — Nagyon sok ember meg­fordult már a gyulai labor­ban, és sokakat kiszállásos vizsgálat során láttunk. Mi nem azt ákarjuk bebizonyí­tani. hogy valakinek daga­nata van. Hanem azt szeret­nénk megelőzni, hogy le­gyen. Hangsúlyozzuk, hogy ez a vérvizsgálat semmit nem helyettesít. Igenis men­jenek el tüdőszűrésre, rák­szűrésre, egyéb fontos szak­orvosi vizsgálatokra! — A hírek szerint ide olyan emberek is jönnek, akik nem sokat koptatják az egészségügyi intézmények kilincsét? — Mindenkit megkérde­zünk erről, és sajnos a meg­kérdezettek 70 százaléka nem jár rendszeresen sem­milyen szűrésre. Ilyenkor kérjük őket. vegyék igénybe az onkológiai és tüdőszűrést a saját érdekükben! — A vérvizsgálat eredmé­nye, a tájékoztató lelet sze­rint, amelyet a páciens kéz­be kap, negatív, pozitív, vagy határeset lehet. Mit tesznek a különböző ered­mények láttán? — Az egyszerű minősíté­sen kívül nagyon sokat el­árulnak ezek az eredmények. Hatásukra szükség esetén feltétlenül szakorvoshoz irá­nyítjuk az embereket. így például kiderül, ha valaki­nek nagyon magas a kolesz- terinszinítje. Megfelelő szak- tanácsadással, orvosi fel­ügyelettel esetleg megelőzhe­tő az infarktus, az érrend­szeri betegség kialakulása. — Hallottunk olyan váda­kat, amelyek szerint végső stádiumban lévő rákbetegek diagnosztikai eredménye ne­gatív lett... — Nem ismerjük az okát, talán azért, mert a daganat nem növekszik tovább. Ez a talány újabb kutatások té­mája lehetne, de nem az én feladatom. Azokkal a kitűnő immunológusokkal, onkoló­gusokkal. egyéb szakembe­rekkel közösen kellene a mi kutatócsoportunknak ennek Okát kutatni, akik most még becsukják előttünk az ajta­júkat. — Ettől függetlenül sokan hisznek a Celladam-diag- nosztikában, a Celladam- cseppekbcn és -injekcióban... — Rengetegen vannak, akik a hivatalos gyógyítás mellett használják a Cella­damot is. csak félnek beval­lani. Félnék, hogy akkor nem vehetik igénybe az egészségügyi szolgáltatáso­kat. A nyilvántartásban sze­replő betegeknek itt is kiad­juk az injekciót és látjuk, hogy az állapotuk legalább stagnál, elviselhetőbb az éle­tük. Arról volt szó, hogy az új esztendőben gyógyszerré minősítik a Celladamot. Ez az intézkedés késlekedik. A legfontosabb számunkra az lenné, hogy a hivatalos szak­mai kollégium bejegyezze, elismerje a diagnosztikai módszerünket. Akkor talán végre nyugodtan együtt dol­gozhatnánk. az ismereteket közösen hasznosíthatnánk az egészségügy többi területei­vel a rák ellen. Bede Zsóka ürültek és őrültségek A betörő — ön az utolsó reményem. Engem senki sem hallgat meg. A rendőrségen sem hisznek nekem, a követség sem akar segíteni. Az asszony .hangja sírásba hajlóan rimánkodó: — Másodszor törtek be hozzám. Azt gondolják, hogy én mindent kibírok, mert én Amerikából települtem ha­za, még nyolc évvel ezelőtt. Azt gondolják, hogy én gaz­dag vagyok, ezért nem fog­lalkoznak az ügyemmel. De én sosem voltam ■ gazdag. Azért jöttem vissza, hogy gondoskodjak az anyámról. Hosszan elmeséli, milyen szeretettel ápolta az édes­anyját. Bármilyen tisztelet­tel is vagyok cselekedetei iránt, megkérem, beszéljen inkább a betörésekről. — Először öt éve törtek be hozzám. Mindent elvit­tek. A rendőrség nem talál­ta meg a tettest. Most újra betörtek hozzám, és újra mindent elvittek, és a rend­őrség nem is akarja elindí­tani a nyomozást. — A hangsúlyaiból úgy érzem, mintha ön tudná ki a tettes. — Én nem. De az orvosom az tudja. Csak ő kiugrott az ablakon. — Micsoda? — Ahogy mondom. És tud­ja, mit mondott a kórház igazgatója? Azt, hogy jól tette. Csak ugorjon, ezt mondta. — Asszonyom, nyugodjon meg. Hívjon fel máskor, mert tnost már lassan indulnom kell. — Nem, nem, arról szó sem lehet! Persze, maga is csak elküld. Aztán megint jól begyógyszereznek, hogy semmire se emlékezzek. A legjobb lesz, ha visszame­gyek Amerikába. De most már minden ideköt, a fér­jem sírhantja, amit nem ka­parhatok ki tíz körömmel, mert ő nem a Bartók Béla, hogy hurcoljam hol ide, hol oda, államköltségen. Pedig megérdemelné, hadd tudja meg az egész világ, hogy nem természetes halállal tet­ték őt el a láb alól, Az asszony beszéde fel­gyorsul. Egyre többeket vá­dol az ő elorozott életéért. A józan érvek lepattannak ró­la. Arra gondolok, hogy tán jobb, ha katapultálok az én logikám birodalmából az övébe: — Szerintem ne törődjön semmivel!'Ezek az emberek csak idegesíteni akarják ma­gát. Ne hagyja! A betörő már úgysem jön többet, hi­szen elvitt mindent. Ha meg mégis jön, nevesse ki, hi­szen nem tud elvinni már semmit. Bárki zavarja ma­gát, ne törődjön vele, élvez­ze a tavaszt, az életet. Tol­jon ki velük. Égy-két hónap múlva hívjon fel, s mondja el, mire ment velük. Rend­ben? — Na, jő. Majd felhívom. Egyelőre nem megyek visz­sza Amerikába. Én mindig szerettem itt élni. Szerintem itt a legjobb. Nem? Géza ufói Géza ufót látott. Géza ko­rábban nem csinált ilyesmit. Tegnap még ő se hitte az ufót, ma meg már neki nem hisznek. A faluban ezt nem is várták volna Gézától. Egy jól kereső üvegestől, akinek felnőtt gyerekei vannak, rá­adásul érettségizett is. Hiá­ba: a fényjelenségek nem vá­laszthatják meg az ö meglá- tóikat. Az apró, golyószerűre hí­zott férfi azóta is ellent­mondást nem tűrően részle­tezi, hogyan vette észre és követte figyelemmel a zöl­des-ezüstös, pulzáló csóvát, amint az hang nélkül ke­resztülmetszette a falu már­ciusi éjszakáját. A régi cim­borák győzködik Gézát, hogy jobb lenne, ha valami okos emberhez fordulna, aki el­magyarázná neki, mi lehe­tett az a titokzatos valami. Talán repülőgép vagy hulló­csillag, esetleg egy űrbázis leszakadt térgyekalácsa. De Géza megmakacsolta magát: — Nekem ne magyarázza senki, hogy mi volt az — hajtogatja. — Az okosok magyarázzák meg azt, amit ők láttak. Ez az én ufóm, és ezt senki se veheti el tőlem. Tata szerencséje... — Hová mész, tata? A négyéves kicsi lány csörfös hangocskája megállí­totta az öregembert. — Minek kérdezel ilyes­miket! — förmedt rá unoká­jára az ősz hajú, morgás fér­fi. Mindjárt bekiáltott me­nyének is: — Anna, mért nem vigyá­zol a gyerekre?! Anna előjött, és faggatni kezdte a durcás értetlenség­gel gubbasztó cseppet: — Mit csináltál megint? — Mit csinált, mit csi­nált?! — ismételgette a nagy­apa. — Megkérdezte, hogy hová megyek! — Ejnye, hát tudod jól, hogy nem szabad megkér­dezni a tatától, hogy hová mész, tata, mert akkor a ta­tának nem lesz szerencséje. — Ezerszer megmondtam már nektek: ha megyek el hazulról, a gyerek ne pisz­mogjon kinn a kertben! — mérgeskedett az öregember, aztán visszacsaptatott a ház­ba. Levette kalapját, kabát­ját, és ledobta magát a sparhelt melletti hokedlire. A kislányt édesanyja be­terelte a szobába. A nagyapa várt vagy félórát. Addigra lement róla a bosszúság, és úgy gondolta, hogy már a rontás is elmúlt a feje fölül. Űjra elindult. Fütyörészve lépett ki a konyhaajtón. A kicsi lány a szobában a zsa­lupáter résein keresztül bá­mult ki a kertbe. Amint meglátta a kerékpárját toló öreget, érezte, eljött az ő ideje, végre megengesztelhe­ti nagyapját. Halkan, kedve­sen kiszólt: — Tátikám, hová mész? Az öreg villámsújtottan állt meg. Biciklijét ellökte magától, kalapját földhöz vágta. — Anna?! Miért nem vi­gyáztok a gyerekre?! A család kiszaladt az ud­varra, a kiabálás általános­sá vált. A kislány a zsalugá- ter mögött hallgatott. Az alacsony falusi ház előtt nyugati autók suhantak. A szomszéd semmit sem hal­lott mindebből: hifitornyá­nak dübörgése elnyomta a patáliát. Ungár Tamás

Next

/
Thumbnails
Contents