Békés Megyei Hírlap, 1991. május (46. évfolyam, 101-126. szám)

1991-05-14 / 111. szám

1991. MÁJUS 14., KEDD Ara: 8,30 forint XLVI. ÉVFOLYAM. 111. SZÁM Kezdő kisvállalkozók, figyelem! Start-hitel: 100 millió márka Négy kérdés a kárpótlásról Göncz Árpád az Alkotmánybírósághoz fordult Létrejött a megállapodása 100 millió márkás német hi­telről.' Hétfőn Budapesten Alexander Arnot, Németor­szág budapesti nagykövete és Bogár László, a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Mi­nisztériumának államtitkára aláírta azt a kormányközi megállapodást, amely alap­ján létrejött a hitel felhasz­nálását szolgáló német —ma­gyar vegyes alap. A kor­mányközi megállapodással egyidejűleg Hárshegyi Fri­gyes, a Magyar Nemzeti Bank elnökhelyettese, Wolf László, a német referens, Kurt Andreas, a Deut­sche Ausgleichsbank elnö­ke, valamint Gustav Kolh, a bank igazgatója megkötöt­ték azt a bankközi megálla­podást, amely lehetővé teszi az alap tényleges működte­tését. Az aláírást követő sajtó- tájékoztatón elhangzott: a megállapodás értelmében az iáén 40 millió márkát hív­hat le az MNB német part­nerétől, és ezt ugyanekkora értékű forinthitellel egészíti ki. A pénz a kereskedelmi bankok számára forintrefi­nanszírozási hitel formájá­ban áll rendelkezésre megfe­lelő kezdő. és középvállalko­zói hiteligények esetében. A német—magyar vegyes alap célja a magyar kezdő kis­vállalkozások támogatása. A Start-hitel részleteiről a következőket lehet máris tudni. A vállalkozók legko­(Folytatás a 3. oldalon) Göncz Árpád, a Magyar Köztársaság elnöke az ápri­lis 24-én elfogadott kárpót­lási törvény alkotmányossá­gát illetően hétfőn levelet in­tézett az Alkotmánybíróság­hoz. Az államfő — aki dön­tését hétfőn sajtóértekezle­ten ismertette — négy kér­dést tett fel, amelyek jelle­ge miatt az egész törvényt át kell tekintenie a testületnek. Göncz Árpád — mint mondta — azért döntött így, mert a rendkívül fontos jog­szabályról nem alakult ki társadalmi konszenzus, a különféle érdékvonalak men­tén rendkívül eltérőek a vé­lekedések. Ezek nagy része nála „csapódott le”. Igen sok felszólítást, kérdést kapott a végrehajtási utasítás azonna­li követelésétől az alkotmá­nyos hibák felemlegetéséigl A köztársasági elnök emlé­keztette a jelenlévőket, hogy a törvényt a Parlament nagy többséggel szavazta meg, ám fennáll annak veszélye, hogy amennyiben nem egyértelmű valamennyi passzusa, az hosszú ideig elhúzódó viták­hoz vezethet. Megítélése sze­rint ezért a legfontosabb, hogy a törvény támadhatat­lan és alkotmányosan ki­kezdhetetlen legyen. Ennek érdekében intézte kérdéseit az Alkotmánybírósághoz. Göncz Árpád soron kívüli választ vár arra: alkotmá­nyos-e, hogy a tulajdon visszajuttatása helyett a tör­vény mintegy erkölcsi köte­lezettségként juttat részleges kárpótlást; alkotmányos-e a kárpótlás jó részének kü­lönböző későbbi időpontok­ban alkotandó külön törvé­nyekre utalása, részben az 1949. június 8-a előtti tulaj­donelvonások, részben az egyház és más testületek esetében; alkotmányosak-e a törvénynek azon rendelkezé­sei, amelyek az elvett tulaj­don tárgyai szerint jelentős megkülönböztetéseket tesz­nek különböző állampolgári csoportok között; alkotmá­nyosak-e a törvényben a te­lepülési önkormányzatok, il­letve a szövetkezetek terhére megállapított kötelezések? Göncz Árpád annak a re­ményének adott hangot, hogy az Alkotmánybíróság napo­kon belül elbírálja felvetése­it, egyértelmű választ adva. Az államfő hangsúlypzta, hogy nem vétót emelt a tör­vény ellen. Amennyiben az Alkotmánybíróság megállaz pítja, hogy a jogszabály egyetlen vonatkozásban sem törvénysértő, természetesen azon nyomban aláírja a tör­vényt. Göncz Árpád hozzá­tette: fellépését nem a kár­pótlás ügyének késleltetése, hanem mielőbbi, az egész társadalom számára meg­nyugtató lezárása vezette. Arra a kérdésre válaszolva, hogy konzultált-e a parla­menti pártok vezetőivel, ki­jelentette: „Saját döntésemet hoztam meg”. Sógor, koma... Aki figyelemmel kísérte kis hazánkban az elmúlt né­hány esztendő történelmi léptékű társadalmi változásait, könnyedén felidézheti, hogy az alakuló-erősödő pártok hogyan döntötték le a régi pártállam bástyáit. Elegendő csupán a Volt élcsapat — tisztességtől, józan észtől telje­sen idegen — módszerére gondolnunk, amellyel a külön­böző vezető tisztségeket, kulcspozíciókat betöltötték. Pontosabban kétféle módszer volt. A fontos beosztá­sokra csak pártajánlással, -véleményezéssel lehetett em­bereket helyezni, a mindenki által jól ismert hatásköri lista alapján. A másik eljárást nem lehetett papíron nyo­mon követni, mert azt már egyetlen szocialista diktatúra sem vállalta volna hivatalosan; az úgynevezett sógor, ko­ma, jó barát, jó elvtárs kifürkészhetetlen szövevényeiről van szó. Ezeket a módszereket — széles körű társadalmi elégedettséggel övezve — fáradhatatlanul ostorozták az új, a demokrácia vívmányaiért küzdő pártok, mondván: a régi rendszer hibáit meg kell szüntetni, ezután a szak­értelem, a műveltség, a jártasság, a rátermettség legyen a mérce. Nos, esztendővel a rendszerváltás után rá kell döbben­nünk, az ígérgetések, á szólamok, a pártprogramok és a Valóság között egyre szélesedő szakadék tátong. Mert ugyebár az egyszerű embernek is feltűnik, amikor a köz­életi személyiséggé avanzsált pártember feleségének fő­könyvelői széket ikeresnek, amikor az újonnan alakuló hivatalok élére pártszempontokból is „megbízható” ve­zetőket igyekeznek állítani. A képbe természetesen bő­ségesen beleillik a régi intézmények irányítóinak lecse­rélése, szigorúan a pártcélok (másodlagosan a jó baráti, rokoni kapcsolatok) égisze alatt. Aiz persze már mellékes, hogy hosszú évtizedek alatt a pártállamnak sikerült ki­izzadnia néhány szaktekintélynek számító és köztisztelet­nek örvendő vezetőt. Ha nem felel meg a követelmények­nek, rá is lecsap a sors kíméletlen pallosa. Elkeserítő és szívfacsaró, ha belegondolunk, honnan indultunk és hová érkeztünk. Mert akárhogy is nézzük, a módszerek, az elvek gyakorta ugyanazok, csak durváb­bak. Az ígéreteik, a szólamok bizony hamar elszálltak. Márpedig ami a pártállamban, a diktatúrában hiba volt, az a demokráciában egyenesen bűn. László Erzsébet Még tárgyalnak a csabai piacról R közgyűlés elutasította a Thermál Invest ajánlatát Éjszakába nyúlt a minap Békéscsaba önkormányzatá­nak közgyűlése. Hogy mi­ről tárgyaltak ilyen hosz- szú ideig a városatyák? Többórás zárt ülésen szóltak, például arról, mi az önkor­mányzati képviselők joga és kötelessége. Ez utóbbiak kö­zé tartozik, hogy a lakosság felé ne saját véleményüket, hanem a közgyűlés állás­pontját közvetítsék, s ponto­san adják közre a döntése­ket. Szabályozásra vár az is, mihez van joga a képvise­lőnek, milyen döntéseket hozhát például a lakóterülete éld ekében? A zárt ülésen szó esett vagyoni kérdések­ről: mennyiért adhatja el a város az Oxigén- és Dissous- gázgyár helyi üzemének ön- kormányzati tulajdonrészét? Megvitatták a Thermál In­vest ajánlatát, melyet a pós- teleki és gerlai kastély és környéke, a jaminai termál­kút, valamint a téglagyári tavak egy részének haszno­sítására tett. A közgyűlés el­utasította az rt.-nek azt a javaslatát, hogy az önkor­mányzat lépjen be tulajdo­nosként a Thermál Imvesit- be. (A polgármester ebben a (Folytatás a 3. oldalon) Megvitatták a pósteleki kastély hasznosításának tervét is Fotó: Gál Edit Ma: Együtt a rák ellen A Celladam-teszt nem helyettesíti az orvosi vizs­gálatokat? (3. oldal.) Holnap: Négy férfi és két nö „Fiatal, tüzes fekete szem. A haja vörösre fest­ve. Divatos farmerszok­nyában ül a nyomozóval szemben..." (4. oldal.) SZLÁVIK JÁNOS ARTÉZI- ÉS MÜKÚTFÚRÓMESTER 5600 Békéscsaba Orosházi út 1 24. Telefon: (66) 2 5 -1 0 I A PATEX BÉFON RT. 300 adagos konyha és étkezőhelyiség hasznosítására várja a vállalkozókat. A bérleti díj mértéke megegyezés szerint. Telefon: (66) 28-388. Üi.: Dukát Zoltánné.

Next

/
Thumbnails
Contents