Békés Megyei Hírlap, 1991. május (46. évfolyam, 101-126. szám)

1991-05-13 / 110. szám

0 MES MEGYEI HÍRLAP­MEZŐKOVÁCSHÁZA ÉS KÖRNYÉKE Pápai Zoltán: A pénzzel tisztességgel el kell számolni Pápai Zoltán kunágotai pol­gármester köztudottan a helyi pártok támogatásával került az önkormányzati hivatal élére. A választások előtt és közben igencsak forró hangulat uralko- f dott a településen. Az esemé­nyek itt sem voltak mentesek a névtelen levelektől és a nyílt egymásra mutogatástól. — Milyen ma a légkör a hiva­talban, az önkormányzati tagok körében és milyen a kapcsolatuk a pártokkal? — A választás előtti harcok és az indulatok lecsillapodtak — E iondja a polgármester. Az ön- ormányzat tagjaival és az appa­rátus dolgozóival sikerült a kér­déseket tisztázni. Szerencsére nálunk korábban sem volt fel- duzzasztott apparátus. Az eltelt néhány hónapban sikerült a párt­érdekeket félretenni. Egészsé­ges szellemű viták azért vannak, rpégha néha keménynek is tűnik. Ma már mindenki a falu érdekét tartja szem előtt. —- Tudjuk, hogy a településen még sok a pótolni való. Ezen feladatok közül melyek most a legfontosabbak ? — Kunágotáról sokan ingáz­nak, de közülük, sajnos egyre többen a létszámleépítés miatt munka nélkül maradnak. Elsőd­leges feladatunknak tartjuk a lakóhelyünkön található munka­helyek megtartását. Folytatni kívánjuk az útépítéseket, lépése­ket teszünk a telefonhálózat bő­vítésére, a vezetékes gáz beve­zetésére. A májusban átadásra kerülő temetői út is évtizedes hiányt pótol. E hónaptól megol­dódott a körzeti orvosi ellátás és ugyanekkortól végre két körzeti megbízottunk van. A földtörvé­ny rendezésével megfontolás tárgya lesz a helyi téesz sorsa. Jelenleg az állattartás — ezen belül a sertés — kritikus a köz­ségben. Új lehetőség még és tár­gyalások folynak a régi malom beindításáról, valamint még meg kell oldani a pártok, szerve­zetek elhelyezését, a pártház sorsát. . — Mindezt milyen pénzügyi háttérrel tudják elérni? — Mint az országban, úgy a településen is minden kezdeti stádiumban van. A szervezetek­nek, piaci kapcsolatoknak idő kell. A megfelelő emberek meg­találása, kiválasztása is energiát, türelmet igényel, a lehetőségek pedig végesek. Költségvetésünk elfogadható működésre nyújt fedezetet. Igyekszünk takaréko­san megoldani a feladatokat. Minden elköltött forintról tájé­koztatást adunk. A pénzzel tisz­tességgel el kell számolni és csak arra költeni, ami a község érdeke. — Nőnek-e a lakosság ter­hei? —Az infrastruktúra fejleszté­sét (út, gáz) a lakosság nélkül nem lehet megoldani. A lehető legkisebb terhet kívánjuk kiróni, így ez évben helyi adót sem ve­zetünk be. Hogy mire kötelez bennünket a kormányzat, még nem tudjuk, de keressük a lehe­tőséget, hogy csak olyan mér­tékben és jelleggel kérjünk pénzt az emberektől, ami egyértel­műen a haladást, a faluközössé­get szolgálja. Hírcsokor — Kunágotán május 27-én 18 órától közmeghallgatásra vár­ják a lakosságot a helyi téesz gépparkjának ebédlőjébe. Kérik az állampolgárok véleményét a kifüggesztett rendelettervről (piac, búcsú rendje), valamint számítanak a községet érintő közérdekű jelzésekre, javas­latokra. □ □□ — Kaszaperen a képviselő- testület soros ülése május 30-án 16 órától a városháza tanácsko­zótermében lesz, amelyen a köz­meghallgatás eredményessége, illetve az első lakáshoz jutók támogatása lesz a napirend. □ □□ — Mezőkovácsházán az önkormányzat soros ülésére május 20-án 14 órától kerül sor a városházán. Napirend: a képvi­selő-testület 4 éves munkatervé­nek elkészítése, és tájékoztató a helyi adók bevezetésének, felté­teleiről, lehetőségeiről. □ □□ — A kaszaperi általános is­kola 10 tanulója május 5-én részt vett a Budapesten megrendezett általános iskolások országos tűzoltó versenyén. Az országos döntőn jó szereplésükkel a má­sodik helyezést érték el, ame­lyért oklevelet és serleget kap­tak. Egy távlati terv ,,útjai” Hat község gázra vár A Co-Nexus Rt. 1990. év ele­jén hozzákezdett egy dél-ma- gyarországi autópálya építését előkészítő munkához. A tájé­koztatás szerint az autópálya a fővárost elkerülve 10 megyét érintve kötné össze Dél- és Nyu- gat-Európát a balti államokkal. A tervek szerint a megyénket érintő nyomvonal Orosháza tér­ségében lépne be a megyébe és Szeghalomnál hagyná el a térsé­get. Teljes magyarországi hossza 450 kilométer. Mivel az autópálya a hátrányos helyzetű településeken haladna át, így gazdasági fejlődésre is lehetősé­get nyújtana. A kunágotai önkormányzat mérlegelve az ajánlatot 100 ezer forint törzstőkével csatlakozott az építési tervhez. A testületi ülésen elhangzott, hogy bár mindez egy későbbi időben rea­lizálódó lehetőség, mégis érde­mes támogatni. Az ok pedig nem is elsősorban a várható osztalék, hanem a későbbi vállalkozások előnyös szállítási, kereskedelmi feltételei. A döntés mellett szólt az is , hogy a dombegyházi ha­tárátkelő megnyitásáról szóló tárgyalások előrehaladott álla­potban vannak, amelynek nyomvonala (a volt aradi út) ke­resztül halad Kunágotán is. Az a közös vélemény alakult ki, hogy később az aradi út elképzelhe­tően becsatlakozik Orosháza térségében a Déli Autópályá­hoz, ebből adódóan az évtized második felében mindennek kézzelfogható eredménye lesz. Kunágota azon kistelepülé­sek közé tartozik, ahol az infra­struktúra fejlesztésében van még tennivaló. Több más hiá­nyosság mellett nem rendelke­zik a korszerű lakásfűtési felté­telek, a gázbekötés lehetőségé­vel sem. Ez a hiányosság Kuná­gotán kívül Dombiratost, Kever- mest, Lökösházát, Nagykama­rást és Almáskamarást is jellem­zi. A kérdéses igény még 1983-ra nyúlik vissza, de 1990-ben is ké­szült erre a térségre részletes ta­nulmányterv. Ezt alapul véve a hat község önkormányzata úgy határozott, hogy ha sikerül a la­kosság támogatását megnyerni, akkor társulást hoznak létre a gázbekötésre. Megfelelő pénz­ügyi, jogi képviselettel, a veze­tékes gáz nyomvonalainak kié­pítésével lehetőséget kívánnak teremteni e korszerűbb fűtési megoldás bevezetésére. Ennek érdekében a községek polgár- mesterei, önkormányzati tagjai együttes ülést tartanak a mező­kovácsházi Egyensúly Kft. be­vonásával május 14-én 16 órai kezdettel Kunágotán, a Bercsé­nyi Tsz gépparki ebédlőjében. 1991. május 13., hétfő A kunágotai pecsétnyomók története Kunágota történelmi hagyo­mányai között érdekes végigkí­sérni a község pecsétnyomójá­nak történetét. Az első pecsét Göcz-telep néven 1844-es dá­tummal ismert. A régi könyvek, dokumentumok 1843-at írnak, amely máig vita tárgyát képezi, hogy melyik az igazi dátum. Magyarázat lehet, hogy a szer­ződéseket ősszel kötötték a do­hánytermelőkkel, a helyfoglalás pedig későbbi (tavaszi) időben történt. A pecsétnyomók változa­tainak érdekessége a kétféle ko­rona. Az első változat utal a császári (nyitott tetejű) koroná­ra. A második változat (megdőlt kereszttel) a magyar koronát ábrázolja, alatta a dohánylevél és a tű, amely utal a dohánykertész községre. Későbbi időkben a dohánylevél eltűnt, helyette egy ekelap került be az ábrázolásba, példázva, hogy a földművelés más ágával is szerettek volna foglalkozni. Van olyan pecsétje is a településnek, amelyben megtalálható Kunágota és Kupa­puszta egy közigazgatás alá tar- tozóságának a tanúbizonysága. Néhány pecsétnyomó eredetije a békéscsabai múzeumban megta­lálható. Á többi pedig viasznyo­másban a régi okmányokon lel­hető fel. Tanyák Fehér falú, barna szemű, pi­ros cserepes kis házak — ilye­nek lehettek fénykorukban. Ma szürkére kopott, mohával, indával benőtt, megroggyant tetejű házromok. Tanyák, amelyek egyre fogynak, kop­tatja őket az idő vasfoga. A kunágotai, magyarbánhegye- si kereszteződéstől nem messze, vagy a pusztaottlakai út mellett (előfordul máshol is) várnak sorsukra. A megko­pott ablakdeszka alatt, mint csordogáló könnycseppek las­san málik a vakolat. Itt az egyi­ken a beomlott tető gyors se­gítségre vár, ott a másik félig lebontva, kalapjától megfoszt­va, roggyant falaival dacol esővel és széllel. A közepén álló kémény, mint óriási fel­kiáltójel tör az ég felé „segély­kiáltással”. Türelemmel vár sorsára valamennyi. Ki tudja milyen múlt, hány emberi sors, élet vagy halál tűnt fel, változott falaik között. Korok jöttek, családok cseré­lődtek, apáról fiúra szállt a bir­tok, mígnem az urbanizáció elcsábította az utolsó utódot is. Az évek múlásával megszűnt a gyerekzsivaj, az eke csengése, a tyúkkárálás a ház körül. A körülötte levő föld bekerült a közösbe, a tanya egyre elha- gyatottabb lett. Talán volt néha, aki ki-ki járt rendet ten­ni, elmélázni, vagy a múltat idézni. Ma már egyedül őrzik a titkukat. Beteljesült élet. Kihunyt láng, ami régen szép lehetett vagy éppen verejtékes, nehéz életet takar. Mind-mind meg­annyi sors, titok: a múlt. Ha mesélni tudnának ezek a le­bontásra váró házfalak, biztos érdekes, tanulságos lenne. Mindez a magyar vidéki, pa­raszti élet mementója. Legyen bár színfolt vagy élettér: kár értük! Júliusban beköltözhet a „kultúra” Kunágotán évek óta megol­datlan a művelődés, a hétvégi szórakozásba mozilátogatás kul­turált biztosítása. A régi épüle­tek különböző okok miatt bezá­rásra kényszerültek. Még a tanácsi rendszerben indult a kultúra újraélesztésére a próbálkozás, amelynek hosszas vitájában ki ellenző, ki támogató véleményt alkotott. Végül a ne­héz pénzügyi akadályokat le­küzdve egy évvel ezelőtt meg­kezdődtek a művelődési ház fel- újitási, bővítési munkái. — Szerencsére a befejezés­hez közeledünk — mondja Pá­pai Zoltán polgármester. A mű­szaki átadásra a fél év végéig sor kerül, majd ezt követően végre beköltözhet a kultúra is. Egyez­tettünk a megyei Moziüzemi Vállalattal és ez időre vállalták a gépek átadását, beüzemelését. Olyan fdmeket kívánunk ide­hozni, ami érdekli a fiatalokat és szeretnénk felújítani az iskola­mozit, az ismeretterjesztő elő­Mai szerencseszám- ajánlatunk: 13. Babona ellen!!! adásokat. Mindezt kedvezmé­nyes áron. — Melyek az épület jellem­zői? — A hasznos alapterület a bővítéssel együtt 334 négyzet- méter. A nagyterem 170-180 lá­togató befogadására alkalmas színház, és moziterem. A kisebb helyiségeket fokozatosan ren­dezzük be az igénybevétel sze­rint. —Hogyan alakultak a költsé­gek? — Ez évre 2,9 millió forintot szántunk a befejezéshezre, amelyből a mai napig 1,2 milliót használtunk fel. Szeretnénk fel­sőfokú végzettségű kultúrost vagy népművelőt szerződtetni, hisz itt sokrétű feladat van. A művelődésiház-vezetői posztra várhatóan pályázatot írunk ki. Számításaink szerint júliustól a művelődés, a hétvégi kikapcso­lódás feltételei adottak lesznek és nem rajtunk múlik, ki hogyan él ezzel a lehetőséggel. Az oldalt írta és szerkesz­tette Halasi Mária Fotó: Gál Edit Kunágotán épül, szépül a művelődési ház, amelynek átadása félévkor várható. Tavaszi munkálatok a kunágotai Bercsényi Téeszben — Munkatársaim szokták mondogatni: ami a kukoricánál és a borsónál kisebb méretű mag, az mind a melegre vár — mondta Pócsik Gábor, a kuná­gotai Bercsényi Tsz elnöke. — A tavaszi munkálatokat a régi gyakorlat szerint kezdtük el és a szükséges műtrágya- és vegyszermennyiséget is kijut­tattuk a talajba. A gond, hogy az időjárás áprilisban hűvös, nap­fényszegény volt, így várjuk a kedvezőbb májust. — Mekkora területen és mit vetettek az idén ? — A község összes szántóte­rülete 5383 hektár, amelyből 5337 hektár a téesz* tulajdona. Fő terményünk a kukorica, amely 2500 hektárt tesz ki. A háztájiban elsősorban kézimun­kaigényes fajtákat vetettünk (paprika, paradicsom, dinnye). A tagok minden olyan növény­félét kipróbálnak, ami jövedel­met ígér. Érdekességként emlí­thetem a seprűcirkot, amelyre kétszer annyi területi igény volt, mint tavaly. Ezeken kívül van még borsó 535, cukorrépa (ná­lunk új növénynek számít) 286, mák 35, ánizs 28 hektár. A bérelt terület a termelőszövetkezetben 360 hektár. — Biztonságosnak látja-e az éves gazdálkodást? — Az elvetett növényekre a szerződéses értékesítés biztosí­tott. Kivétel a paprika, amelyre a tagság nem igényelt piaci szer­ződést. Az elmúlt év háztáji szempontból sikeres volt, ezért most többen igényeltek nagyobb területeket. Hogy a téesz sorsa mi lesz? Ez a legkényesebb probléma. Pillanatnyilag 4000 sertés vár elszállításra, ami sú­lyos anyagi terhet jelent, nem is beszélve a földdel kapcsolatos törvények bizonytalanságairól. Csak "annyit tudunk mondani, hogy bizakodunk és várunk a napfényre, sorsunk jobbra fordu­lására.

Next

/
Thumbnails
Contents