Békés Megyei Népújság, 1991. április (46. évfolyam, 76-100. szám)

1991-04-09 / 82. szám

Tábornokok a bíróság előtt — Nyilatkozik lapunknak dr. Hildebrandt Róbert katonai biró (2. oldal) 1991. ÁPRILIS 9., KEDD Ara: 8.30 forint ' XLVl. ÉVFOLYAM, 82. SZÁM A kárpótlási törvény részletes vitája SZDSZ-visszavonuló Erdély, Fehéregyháza Biztos kezek őrzik a költő szellemét Megalakult a Petőfi Sándor Művelődési Egyesület Bőd! lános Göncz érpáddal Indiába tart Mint megtudtuk, a ma hatnapos indiai látogatásra utazó Göncz Árpád köztár­sasági elnök kíséretében a Vállalkozók Országos' Szö­vetségét képviselő szarvasi Bődi János is helyet kapott. A hivatalos állami delegáció tagjaként többek között Andrásfalvy Bertalan műve­lődési és közoktatási, vala­mint dr. Mádl Ferenc tárca nélküli miniszter is az ázsiai országba utazik. Visszaérkezésük után Bődi Jáno6 lapunk hasábjain be­számol látogatásuk eredmé­nyéről, részleteiről. leszenszky Géza Norvégiában A Norvégiában tartózkodó Jeszenszky Géza külügymi­niszter hétfő reggel meg­kezdte hivatalos tárgyalásait partnerével, Thorvaid Stol­tenberg külügyminiszterrel. A magyar miniszter vasár­nap este érkezett Oslóba. Ma: Disznó dalug Először is a képviselő urat nem azért választot­tuk meg, hogy „beleszól­jon”, hanem azért, hogy f elszólj on az érdekünk­ben ... (4. oldal) v. Egy sapka, egy zubbany Bizonyos belső rend van az emberi lélekben, amely előbb-utóbb előtör, s tükröződni kezd abban a környezetben, amelyben élünk. (5. oldal) Holnap: Sarkad és vidéke „Fontos, hogy az em­bereknek azt mondjuk, ami van!” — figyelmeztet Tóth Imre sarkad! pol­gármester. (5. oldal) Hétfő délután három óra­kor megkezdte munkáját az Országgyűlés plenáris ülése. Napirend előtt heves szócsa­ta zajlott le Mizsei Béla (FKgP) és Torgyán József volt kisgazdapárti frakcióve­zető között. Mizsei képvise­lő kijelentette: megítélése szerint a volt frakcióvezető „silány demagógiával” be akar hatolni a hatalomba, hajhássza a népszerűséget és a hasznot. Felszólította az ország tsz-elnökeit, hogy még az idén ad ják vissza a földet, mert így „kialszik az a tűz, amin Torgyán József a pecsenyéiét sütögeti”. A volt frakcióvezető hasonlóan éles szavakkal utasította vissza képviselőtársa „ot­romba, durva és kultúrálat­lan szavait”, és közölte, az országban spontán aláírás- gyűjtés folyik az ő érdeké­ben. Ezután az elnöklő Szabad György bejelentette, hogy a Magyarországi Németek Szövetsége népi kezdemé­nyezésnek minősíthető petí­ciót nyújtott be, több mint 10 ezer aláírással, annak ér­dekében. hogy a kárpótlási törvény terjedjen ki azokra a magyarországi németekre is, akik 1944 őszétől kárt szenvedtek­A tárgysorozat megállapí­tását követően a 'képviselők folytatták a kárpótlási tör­vény részletes vitáját. Szabó Iván ismertette az általa ve­zetett Gazdasági Bizottság jelentését a benyújtott csak­nem 500 módosító indítvány­ról. Legfontosabb elvi dön­tésnek azt nevezte, hogy a bizottságban részt vevő kép­viselők csak a tulajdonnal kapcsolatos kárt, valamint a természetes személyek kárát ajánlják figyelembe venni. Horváth Béla, a költségveté­si bizottság szószólójaként közölte, hbgv az az egész törvényjavaslatot elfogadás­ra ajánlja. Pető Iván, az SZDSZ kép­viselőcsoportja nevében be­jelentette, hogy a pártja to­vábbra sem kíván részt ven­ni a kárpótlási törvény rész­letes vitájában, de a jelen helyzetben ennek az az in­doka, hogy a hárompárti megállapodás — habár né­mileg rendet teremtett a módosító Indítványok között — nem morális és gazdasá­gi okokból, hanem a kor­mánykoalíció együtt-tartásá­nak szempontja figyelembe-« vételével jutott közös neve­zőre. Vitányi Iván az MSZP­(Folytatás a 2. oldalon) Végre eljött a régen várt, felemelő pillanat: 1991. ápri­lis 6-án Segesváron — fe­héregyházi székhellyel —ün­nepélyesen megalakult a Pe­tőfi Sándor Művelődési Egyesület! A megnyitó beszédet a se­gesvári RMDSZ elnöke, Far­kas Miklós mondta, majd Kányádi Sándor költő, a Pe­tőfi Sándor Művelődési Egye­sület tiszteletbeli elnöke Pe­tőfiről beszélt, célkitűzéseink Ha nem is verőfényes, mindenesetre kellemes va­sárnap délután volt április 7-én, amikor a sarkadi kis­gazdák (és szimpatizánsok) összegyűltek a művelődési központban. — Valószínűleg mindany- nyian szívesebben kapirgál- nánk most a kertjeinkben — nyitotta meg a fórumjellegű összejövetelt dr. Zsíros Gé­za, a Független Kisgazda- párt megyei elnöke. Minden­ki tudja, a paraszt télen po­Most már teljesen bizo­nyos, hogy magyar katonák is részt vesznek az iraki— kuvaiti tűzszünet ellenőrzé­sében. A magyar Külügymi­nisztériumhoz ugyanis meg­érkezett az ENSZ főtitkárá­nak hivatalos felkérése, amelynek lényege, hogy a magyar kormányzat járuljon Hozzá 10 magyar katonatiszt­nek az ENSZ iraki—kuvaiti megfigyelő missziójában megvalósítására és támoga­tására biztatta a jelenlevő­ket. Erdély minden magyar­lakta vidékéről jött vendégek egyetértő tapssal fogadták a szívhez szóló szavakat: „Pe­tőfi szelleme örök számunk­ra. ő alkotta meg a világ­szabadság szót, és mi. erdé­lyi magyarok, Petőfi népe vagyunk, s ezt büszkeséggel viseljük.” (Folytatás a 2. oldalon) Jitizál, ám amint a közmon­dás tartja: a szükség tör­vényt bont. És ez a szükség nem más, mint a sarkadi kis­gazdák türelmetlensége. Ar­ra voltak kíváncsiak ugyan­is, vajon mikor lesz már tett az ígért szavakból. Mi­kor művelhetik a saját föld­jeiket, és mikortól érdemes termelni egyáltalán. — Tucatszámra röfög az ólban a disznó, hónapok óta alig van szállítás. Ilyen ki­(Folytatós a 2. oldalon) (UNIKOM) történő részvé­teléhez — közölte az MTI- vel Herman' János külügyi szóvivő. Elmondta: a misszió fel­adata, hogy figyelemmel kí­sérje a határ mentén kiala­kított demilitarizált övezetet, amely iraki oldalon 10, ku­vaiti részen pedig 5 kilo­méter szélességű. A katonák fegyver nélkül teljesítenek szolgálatot. Szokolay Zoltán: flz utolsó utáni pillanatban vagyunk Szokolay Zoltán (MDF), békéscsabai képviselő, felszólalásá­ban többek között hangsúlyozta, valóban nagyon sok tennivaló akad a Dél-Alföldön, de tulajdonképpen az egész országban az egészséges ivóvízellátás feltételeinek biztosításáért. Nemcsak az arzéntartalom előirt mértékének a csökkentéséről van szó, ha­nem másfajta szennyezettségről, és annak súlyos egészségkáro­sító hatásáról Is. Hasonlóképpen komoly probléma a szűkös anyagi helyzet; a csökkenő költségvetési források miatt Késle­kedik a program végrehajtása, és a végleges befejezési határ­idő még későbbre tolódik. A korábbi évek történetéhez tarto­zik, mondta, hogy az eddigi anyagi pénzügyi forrásokat nem mindig és nem mindenütt a legmegfelelőbben használták fel. Sajnos, állapította meg a képviselő, ez a leginkább veszélyez­tetett megyében, Békésben-Csanádban is így történt. Szükséges, hogy a kormány teljes egészében vizsgálja felül az egészséges Ivóvízellátás jelenlegi feltételrendszerét, az eddigi határozatok megvalósításának módozatait, különös tekintettel a végrehajtást végzők szakmai és politikai felelősségére. Szokolay Zoltán a legfontosabbnak tartotta, hogy akár bizo­nyos költségvetési tartalékok felszabadításával, meg kell találni a módot arra, hogy az ivóvlzminöség javítása érdekében átfo- gó, gyorsabban végrehajtható program készüljön, hiszen ez már az utolsó utáni pillanat, az utolsó arzén os, nitrites és metán­gázos csepp a pohárban. Mindez, ha úgy tetszik, segélykiáltás, a Békés megyei gyerekek segélykiáltása. flz én házam a más vára? Ha a Magyar Köztársaság egyik alap­pillére a magántulajdon széhtsége, illetve a törvényesség, amely a biztonságot ga­rantálja minden tulajdonosnak, akkor or­szágunk végveszélyben forog! L. Mária gyulai lakos története a leg­ékesebb bizonyság az első hallásra mell­bevágó 'kijelentésre, de nézzük a históriát: a többgyerekes, elvált asszonynak volt egy tanyája, amit eladott, és építkezésbe kez­dett a fürdővárosban. Időközben megis­merkedett egy úrral, akivel kezdetben jól megértették egymást. Az új háza elké­szülte előtt néhány hónapig az említett úr lakásában húzták meg magukat, al­bérletben, de ahogy teltek a napok, úgy romlott meg a kettőjük közti viszony. A beköltözést már úgy tervezte az asszony, hogy végérvényesen szakít „barátjával”, főbérlő jóvei. Igen ám, de közbeszólt az erő. Tudni­illik néhány verést követően „belátta” az asszony, hogy nem mehetnek egyedül. Fö­lösleges lenne részletezzük az izzó „csa­ládi” légkört, ami 1989 decembere után volt jellemző rájuk. Az úr otthagyta a munkahelyét, az asszony sertéseit etette, ha éppen kedve tartotta. Két és fél hó­nappal ezelőtt azonban betelt a pohár — az úrnál ez mindennap előfordult —, bí­rósághoz fordult az asszony, hogy végre megszabaduljon életük megszomorítójától, •ki mellesleg be sem volt jelentve a csa­ládi házba! A közelmúltban megszületett a bírói ítélet, amelyben az urat kötelez­ték, hogy május 1-jéig távozzon. (Ember­ség iis van a világon ...) Az úr dühéberi jól ellátta az asszony baját, aki saját és gyermekei biztonsága érdekében a rend­őrséghez fordult. A kórházban felvették a látleletet, majd á rend őreivel haza­ment, hogy biztonságba helyezze gyer­mekeit. Kérte kísérőit, hogy távolítsák el házából az urat. A válasz az volt, hogv erre nekik nincs jogi lehetőségük. Nem maradt más hátra, a család elköltözött a nő édesanyjához! A saját otthonából. A férfi erősebb — mint 100 éve a vad­nyugaton —, így május 1-jéig kényelem­be helyezhette 'magát, más házában. Mun­kanélküli, ha például eladogatja a házban lévő értékeket, nem léhet behajtani rajta semmit... Mindez történik ma, a Magyar Köz­társaságban, ahol állítólag parlamentáris rend uralkodik, a demokrácia nevében. Lovász Sándor KisgazdafArum Sarkadon Lejár! a szavak ideje! Tíz magyar katona utazik az iraki- kuvaiti határra Békéscsabán a Gyéni G. u. 14—16 Irányi u. 2. Pf. : 238. Telefon : 66/27-971 Telefax : 66/28-638 HARGITAI PLUSZ HARGITA 1PLUSZ Építőipari és Szolgáltató Kft. ■ 5600 Békéscsaba Építőipari és Szolgáltató Kft. H 5600 Békéscsaba

Next

/
Thumbnails
Contents