Békés Megyei Népújság, 1991. április (46. évfolyam, 76-100. szám)
1991-04-05 / 79. szám
MEZÖKOVÁCSHÁZA ÉS KÖRNYÉKE 1991. április 5„ péntek o H „cirokmezsgyések” legkedvesebb városa Mezőkovácsháza hazánk közel háromezer települése közül egy, nem a legnagyobb, de nem is a legkisebb. Nekünk, kovácsháziaknak a legkedvesebb, a legfontosabb: az őslakosoknak, a betelepülteknek, a „cirok- mezsgyésefcnek’ Városunk nem újkeletű település, hisz ősidők óta lakott terület. Az ásatások és írott források szerint már a VII. században az avarok éltek itt, majd a honfoglaló magyarok is tanyát vertek ezen a tájon. A történelem viharai az itt élőket sem kímélték. A tatár, majd a török dúlása után a térség mintegy másfél száz évig lakatlan puszta volt. Az 1800- as évek elején települt be újra dohánytermesztő kertészekkel. Városunk a kezdetek kori két-háromszáz fős, egyutcás településből mára közművesített, ipari üzemekkel rendelkező kisváros lett. Lakóinak száma megközelítőleg 7300. A meglevő 2850 lakás nagy része komfortos, valamennyi utcában van villany, vezetékes ivóvíz és földgáz. A harminc kilométeres úthálózat háromnegyed része szilárd burkolatú. A főutcán három kilométer kiépített kerékpárút segíti a közlekedést. Az új autóbusz-állomásról 40-50 buszjárat közlekedik naponta. Három éve készült el az új ezervonalas crossbar telefonközpont, amely bekapcsolta városunkat az ország vérkeringésébe. A lakosság egészségügyi alapellátását négy körzeti, két gyermek-, két fogorvos, a körzeti rendelőintézet, valamint a hétvégi orvosi ügyelet biztosítja. A háromszázötven óvodás korú gyermeket öt óvodában harminc szakképzett óvónő és 16 dajka gondozza. A hétszáznyolcvan általános iskolást 26 tanteremben hatvan pedagógus ismerteti a tudományok alapjaival. Zeneiskolánkban a 140 kisdiákot nyolc zenetanár tanítja. Gimnáziumunkban 245 diák tanul, 45- en diákotthoni elhelyezést kapnak. Az időskorúak ellátását az öregek napközi otthona és a házi szociális gondozás fogja át Településünkre a mező- gazdaság a jellemző, de több ipari üzem is megtalálható. A városközpontban felépült egy 24 lakásos épület, földszintjén üzletekkel, pénzintézetekkel. Átadásra került az igényeket több évtizedre kielégítő, korszerű, esztétikus megjelenésű postaépület. A könyvtár is új helyre költözött, egy felújított épületbe. A település és környékének jobb ellátása érdekében egy új sütőüzem épült, az emeletén négy. lakással. Lassan az utolsó épület is elkészül az ifjúsági lakótelepen, ahol száznyolcvan összkomfortos lakás kerül átadásra. A hosszú távú tervekben a meleg, gyógyhatású vízre alapozott üdülési idegenforgalmi lehetőség kiaknázása szerepel. Fontos helyet foglal el az úgynevezett falusi turizmus, illetve a magasabb igényeket kielégítő vadásztatás. Ezek az elképzelések egyúttal jövedelem- szerző, munkalehetőséget teremtő tervek. A munkahelyteremtő beruházások elsősorban a magánszférában várhatóak. Ezek elősegítésére az építkezéshez szükséges területek elfogadható áron történő biztosításával és további kedvezmények adásával szeretnénk hozzájárulni. Legfőbb cél városunk további fejlődésének elősegítése, amelyhez nagymértékben számítunk valamennyi jó szándékú állampolgárra. Nagy András alpolgármester A mezőkovácsházi városháza Faluszépítők Magyarbánhegyesen A községért tenni kell valamit, különben értékek teremtése nélkül öregszünk meg, mondta valaki az 1989- es évet búcsúztató szilveszteri asztaltársaságból a ma- gyarbánhegyesi Alabárdos étteremben. Bár akkor sokain mosolyogtak rajba, de a spontán ötletből azóta valóság lett. Hogy mennyire komoly és embert formáló valóság, erről beszélgettünk Farkas Lászlóval és feleségével, akik a magyarbánhe- gyesi faluszépítő egyesület vezetőségének tagjai. — Sokszor láttuk a falu lemaradását a kultúra, a közélet terén, hisz a helyi termelőszövetkezet és az intézmények nem vállalhatnak minden terhet magukra. Elgondolkodtunk: mit lehet tenni? A megoldást az összefogásban láttuk — mondja Farkas László, majd folytatja. — Kifejezetten magán- szorgalomból néhányan feltérképeztük a falu hagyományait, a kulturális lehetőségeket, majd öt vezetőségi taggal megalakítottuk a faluszépítő egyesületet. Politikamentes semlegességet hirdetünk, de szívesen látunk bárkit, akiben megvan a hajlandóság a közösségért végzett munkára. — Mi az egyesülés célja? — Elsődlegesen környezetünk szebbé, egészségesebbé tétele, szabadidőközpont kialakítása, községi emlékhely létrehozása, a falu arculatának formálása, a nemzeti ünnepek rangjainak visszaszerzése, a kultúra, a hagyományaink ápolása, feldolgozása és megőrzése — veszi át a szót a feleség. — Miből gazdálkodnak? — A rendezvények önköltségesek, a működési kiadásunkra vasgyűjtést szerveztünk és fizetünk ötvenforin- tos havi tagdíjat. Később szeretnénk néhány országos pályázatot is beadni. Nem könnyű, mert minden önkéntes. — Ha mindent nem is tudunk felsorolni, de néhány programot, kérem, emeljenek ki példaként. — Az elmúlt év faluközösségét érintő esemény volt május elseje, amelyen 3-400-an vettek részt. Az anyáknapi műsor, a békéscsabai Panta Cooppal szervezett divatbemutató, az augusztus 20-ai nagy rendez-1 vény szintén sikert aratott. Említést érdemel a falucímer és zászló eredetének felkutatása és két jellegzetes magyarbánhegyesi ruha elkészíttetése. Ez évtől falukutatást indítottunk, amelyben a község menedzselését szeretnénk feldolgozni, hasznosítani — sorolják egymás szavába vágva. — Melyek a további tervek? — Rengeteg van, de talán a falumúzeum, a kalendárium, a helyi újság és a helytörténeti munka érdemel kiemelést. A környezetükért tenni akaró fiataloktól azzal váltunk el, hogy még visszatérünk e nemes, a községért végzett tevékenységre. Medgyesegyháza Közvilágítás, sörkert és útalap A medgyesegyházi nagyközségi önkormányzat képviselő-testülete a napokban Nagy Béla polgár- mester elnökletével tartotta soros ülését, a volt pártház épületében. Napirenden az 1990. évi költségvetés végrehajtásának megvitatása, valamint a szervezeti és működési szabályzat előterjesztése szerepelt. Az elmúlt évi költségvetésről részletes Írásos anyagból tájékozódhattak az önkormányzat tagjai, majd Frais- ták Ferencné pénzügyi csoportvezető válaszolt a feltett kérdésekre. Az önkormányzati rendeletben az 50 millió forintos kiadást és bevételt 3 millió 700 ezer forint pénzmaradvánnyal egyhangúlag elfogadták. Ez utóbbi összeget tartalékalapra helyezik, és felhasználásáról a később felmerült igények alapján döntenek. — A szervezeti és működési szabályzat megalkotásával régi restanciát pótolunk. A sarkalatos törvények megalkotására a közeli időben ugyan nem számíthatunk, de munkánkhoz sürgősen szükség van az új szabályzatra. Más településhez hasonlóan összeállítottunk egy alapszabályzatot, amelyet később a törvényekhez tudunk igazítani — mondta dr. Vígh Attila jegyző, majd a feltett kérdésekre részleteiben külön válaszolt. Utolsó napirendként bejelentések szerepeltek, amelyek hosz- szabb időt vettek igénybe, mint az előző két napirend együttesen. Elsőkén* a közvilágítás korszerűsítésének anyagi és gyakorlati lehetőségeit taglalták a jelenlevők. Ezt követően egy magán sörkert megnyitása körül mutatkozott bonyodalom, mivel időközben egy új vállalkozó is jelentkezett. Harmadikként a Virág utcai útalap elkészítéséről és támogatásáról esett szó, valamint a községben levő BM-lakás kiutalásáról, és egy Olaszországból érkezett levélről, amelyben testvértelepülési kapcsolatot ajánlottak fel. Végül zárt ülésen személyi kérdéseket vitatott meg a testület. AZ OLDALT ÖSSZEÁLLÍTOTTÁ: HALASI MARIA Mezőkovácsháza 1984. január elsejétől városi jogú nagyközség volt. A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának 37/1985. számú határozata az 1971 óta középfokú központi szerepkört betöltő városi jogú nagyközséget 1986. január elsejével várossá nyilvánította. Az új városnak címer kellett. Több helyi kezdeményezés, javaslat után a Képzőművészeti Lektorátus megbízása alapián készült címert. fogadták i A város el. amelyet a várossá nyilvánítás alkalmával rendezett városavató ünnepségen mutattak be a lakosságnak. A címer tervezője Szilvásy Nándor, makói születésű, Munkácsy-díjas grafikus. A címerrel együtt javaslat született a város zászlajának megalkotására is. A címer leírása: Mezőkovácsháza város címere a település hagyományait és elnevezését fejezi ki. A címer fekete sávval két mezőre osztott Hunyadi-korabeli pajzsalak. Felső részében zöld színű alapon kovácsműhellyel egybeépített lakóház, a pajzs alsó részében arany mezőben kovácsüllő. fogó, valamint kovácskalapács a középkorban a településen keresztülhaladó közlekedési útra és a településre jellemző foglalkozásokra utal. jelképei A zöld szín a mezőgazdaságot. az arany színben elhelyezett kovácsszerszámok az ipar létét ábrázolják. A címer felső részének zöld színe a mezőt, az arany mezőben ábrázolt kovácsszerszámok a kovács szakmát, míg a zöld mezőben ábrázolt műhelyház a kovács házára, együttesen a település elnevezésére — Mezőkovácsháza — utal. A zászló leírása: Mezőkovácsháza város zászlaja 80X180 centiméter méretű, téglalap alakú, ezüst alapszínű és ezüst roitozatú, a zászló középrészén címerrel. és a címer felett Mezőkovácsháza felirattal. A címer és a zászló használatával összefüggő tanács- rendelet kihirdetése napján — 1986. január 21. — lépett hatályba. Táj(tér)kép Jó topot kívánok! Immáron negyedikként a Mezőkovácsháza és környéke városoldalon olvasóinknak. A felsorolt településeken szeretnénk feltérképezni azokat az érdekes és hétköznapi eseményeket, régmúlt és új történéseket, amelyek meghatározói mindennapjainknak. Körképünk csak úgy lehet teljes, ha önök is segítenek a szerkesztésben. Ezért kérem, hívjanak, jelezzék, ha közérdekű közlendőjük, illetve a faluról, városról, az ott élő emberekről véleményük van. Az első mezőkovácsházi városoldalon természetszerűleg mutatkozik be a város, de a jelképes térképen mint iránytű, néhány gondolatot említünk a kistelepülésekről: Medgyesegyháza 1818 és 1824 között települt. A telepeseket Hengel- müller Mihály hozta ide. Békés megyében egyetlen nagyközség, ahol a kertész-' kedés, ezen belül a mogyoró, paprika, dinnye termesztése évtizedekre nyúlik visz- sza. A település ipara a régmúltban is élt, és jelenleg is megvan.. Medgyesbodzás-Gábortelep A községet 1857 körül telepítették Bodzáspusztán. A telep kincstári földön keletkezett. Bodzás az anyaközséget, míg Gábortalep a gazdasági központot jelentette. A kisvasút is szorosan ösz- szekapcsolta a településeket. Bodzás községi könyvtára kiemelkedő, mellette mintegy szimbólum áll az Eső- váíó szofcgxr, amely a mező- gazdaság jelképe. Pusztaottlaka Medgyesegyházáról igazgatták 1945-ig Otttoka- Púszta néven. 1945-ben lett önálló község és a Pusztaottlaka nevet kapta. Kevés olyan magyar település van, amely egy község, és mégis három (Tökfalu, Bagófalu, Korozsma). Kicsinysége és távolsága miatt a legjobban elhanyagolt község volt, kevesen látogatták mezőgazdasági és kulturális szempontból. Ma elsősorban a mező- gazdaságából él. Magyarbánhegyes Az 1841-ben telepített Nagy.bánhegyes község határából hasítottak ki 2 ezer 700 kát észter i holdat és telepítették Magyarbánhe- gyest. A kincstári uradalom 1865-ben ismerte el községnek. A mezőgazdaság és egykét ipari létesítmény mellett az utóbbi években közéletében is fejlődés tapasztalható. Nagy bánhegy es A nagybánhegyesi pusztára a XIX. század elején jöttek az első tokosok. Tótkomlósról, Csabáról és Nagylakról. 1856-ban szlovákok telepedtek be és ez okból nevezték el Tótbánhegyesnek. A község neve 1898-ban lett Nagybánhegyes. Jelentős a mezőgazdasága és a kertészete. Múltjából érdemes kiemelni, hogy Kossuth-díjas tudósa is volt. Kunágota Kunágotát 1843-ban Göcz nevű kincstári tiszt telepítette, akiről kezdetben Göcz- telepnek is nevezték. Egyes- feltevések szerint olyan régi telep, hogy a kunok idejéből egy kun vezér feleségéről vagy lányáról, Kun Ágotáról nevezték eL A település első lakói Arad, Heves, Gömör és Nógrád megyéből költöztek ide és kertészkedéssel foglalkoztak. A terület a 'kincstáré volt. Kaszaper Önállóságát 1940-ben kapta, addig Nagybánhegyes határához tartozott és gróf Desewffy-féle hitbizomá- nyon és a Montágh-féle birtokon alakították ki. A volt Csanád megye legfiatalabb községe. Az elmúlt évtől a 'mezőgazdasága ismét önálló. Végegyháza Régi nevén Tótkovácsháza kentésztelep a gróf Feketeféle birtokon létesült 1815- ben. A településre jellemző, hogy két nagy település közé ékelődött (Mezőkovácsháza, Mezőhegyes), amely jó és rossz értelemben rányomja a bélyegét sorsára. Saját ipara nincs, jórészt mezőgazdaságából él, közélete párhuzamos Mezőkovácsháza városéval. A települések múltját ismerve, bemutatva és a jelent, illetve jövőt feltárva ránk és önökre vár a gondolat továbbvitele, az események, a hétközi és ünnepnapok bemutatása. Várjuk olvasóink jelzéseit az alábbi címen: Halasi Mária, polgár- mesteri hivatal, Mezőkovácsháza, Árpád u. 176. Telefon: (69) 81-011. Vállalkozásként gazdaságosabb A mezőkovácsházi körzet legnagyobb áruháza a Mozaik Skála Áruház. A napokban azt a hírt kaptuk, hogy az egység betéti társaságként magánkézbe került. A társaság vezetőjét, Mihalik Csabát kérdeztük — mit jelent ez az átalakulás? — Hogy elejét vegyük a pletykáknak, először a betéti társaságról (a továbbiakban bt.) szólnék. Ez év február 28-tól folyamatosan átvettük a teljes áruházát.. A szövetkezeti vagyon hatékonyabb működtetésére és a tulajdonosi érdekek fokozására alakult a gazdasági társaság. A szövetkezeti tulajdon többséget képvisel a maga 90 százalékos részarányával, így a szövetkezet tagjainak a tulajdonosi hányada is megjelenik a bt.- ben. Téves tehát az a nézet, hogy a vállalkozók megvették az ingatlant és a vagyont. A gazdasági társaságok szervezése nem cél, hanem eszköz a kereskedelmi ellátás javításában. A vállalkozók a bt. megalakításához szükséges költségek fedezetére léptek be készpénzzel. A kockázat a beltagoknak korlátlan és egyetemleges a magánvagyon teljes erejéig. Az áruházban lévő készletek a szállítói és kereskedelmi hitelekből állnak, melynek értéke 25 millió forint. —* Mit várnak a társasági üzemeltetéstől? — Elsődlegesen bevételt, mivel ebből tehetünk szert eredményre. Nekünk kell ' fedezni a ráfordításokat, így ez arra kényszerít, hogy a lehető leghatékonyabban gazdálkodjunk. Év végére 170 millió forintos bevételt terveztünk. Az árbevétel fokozása mellett persze a település és vonzáskörzetének vásárlói igényét is szeretnénk kielégíteni. .— Miben nyilvánul meg a változtatás szándéka? — Beszerzési forrásainkat úgy alakítjuk, hogy a kínálat találkozzon a vásárlói kereslettel. A legkedvezőbb, legolcsóbb szállítókat keressük, hogy versenyben maradjunk a városban működő más kereskedelmi egységekkel. Az adminisztratív munkát négyen végzik, a hatvannégy fős kollektíva teljes kiszolgálásával. Elbocsátásra csak akkor kerülne sor, ha a képződő árrés az árbevételből a bérre nem nyújtana megfelelő fedezetet. Terveink közt szerepel egyéni vállalkozók —■ shop jelleggel — épületen belüli működtetése. Belső dekoráció, árujelzők, árjelzők, vásárlótájékoztatók cseréje. A kirakatok szezonhoz igazodó kínálata, a lehető legalacsonyabb árak alkalmazása, kereskedelmi akciók szervezése, engedményes áruk, az árukészlet utánpótlása és még sorolhatnám — mondja Mihalik Csaba, bár érezhető, lenne még mit felsorolni. Búcsúzáskor még hozzáteszi, hogy ez a vállalkozás a szövetkezeti többséggel olyan nagy felelősséget jelent, illetve a százmillió forintos vagyon üzemeltetése a település érdekében, amit csak szakember tud felmér- ni Végül megkér, feltétlen írjam le a cikkben, a dolgozók bizalma nélkül mindez nem lehetséges.
