Békés Megyei Népújság, 1991. április (46. évfolyam, 76-100. szám)

1991-04-05 / 79. szám

HÍREK 1991. április 5., péntek o #|ÉKÉS MEGYEI HfRUP Born Miklós születésnapjára Törvény védi a titkosságát Megkezdődött a FAO általános mezőgazdasági összeírása Fotó: Fazeka« Fgi eno Most, hogy ideültem az írógép elé, hogy köszöntőt írjak Born Miklós hatvana­dik születésnapjára, sok min­den kavarog a fejemben. Eszembe jut például az az előadás, melyre hetek, talán hónapok óta készülnek a bé­késcsabai néptáncosok. Im­már nyugdíjba vonult mes­terüket szeretnék méltókép­pen. a Jókai Színház színpa­dán elbúcsúztatni, többek kö­zött azokkal a koreográfiák­kal, melyeket Born Miklós — vagy ahogy ők hívják, Mik­lós bá\ máskor Samu bá’ — álmodott meg számukra. Ma este lesz az előadás, és bi­zonyára köszöntőt is hallhat a közönség, ahogy illik, melyben elmondják a Mes­ter — igen, így nagybetűsen —- érdemeit: ... hogy táncos­ként került 1947-ben az ak­kor alakult Balassi Néptánc­együtteshez, melynek művé­szeti vezetését egy esztendő múlva vette át, ... hogy pá­lyáját gyűjtőmunkával kezd­te. Elsősorban a megye ma­gyar és nemzetiségi táncai­ból készítette mintegy száz színpadi művét, több mint négy évtizedes koreográfusi munkája alatt. És felsorolják e köszöntőben a sikereket, melyeket ez idő alatt elért. A kimagasló művészeti és nevelői munkájáért kapott kitüntetéseket, s a fesztivál- díjakat, melyekből elnyert jó néhányat az együttes. Born Miklós értő irányítása alatt. Az ünnepi szónok — gondo­lom — nem feledkezik meg a hatvanéves művész hánya­tott sorsáról sem. Hogy mi­lyen nehéz körülmények kö­zött nőtt fel, hogy miként küzdött meg a művészi pá­lyáért. hogy hogyan került az együttes élére, melynek 1972- ig aktív táncosa volt... (Folytatás az 1. oldalról) Pár száznak sikerült, de több ezernek nem. Miért? — Még a tanácsrendszer­ben született egy határozat, amelyben kikötötték, hogy a megyeszékhelyen milyen fel­tételekkel vehetők meg a la­kások. A határozat szerint minden állami lakás eladha­tó, kivéve a magánszemé­lyektől államosított ingatla­nokat, a volt egyházi ingat­lanokat és azokat, amelyek a tervek szerint 15 éven be­lül lebontásra kerülnek. Ez azt jelenti, hogy a Békés­csabán lévő állami lakások 89 százalékát lehetett fel­ajánlani megvételre. A vé­telár a forgalmi érték 100 százaléka, amiből a lakott- ság miatt 25 százalékot le­hetett levonni és még 15-ct, ha egy meghatározott időn belül a lakásukat nem újí­tották fel. Summa-summá- rum, nagy általánosan a teljes forgalmi érték 65—70 százaléka volt az eladási ár. A fizetési feltételt központi­lag úgy állapították meg, hogy a vételi ár 10 százalé­kát egyösszeghen kellett ki­egyenlíteni, míg a többit 25 év alatt 3 százalékos kamat­tal terhelve. — Igazán kedvezőek a fel­tételek. Gondolom, mindenki igyekezett megvenni a bérelt lakást. — Mindenki, aki az első ütembe tartozott (első ütem­ként a Kúlich-tlakótelep, Ku- iich-tén, Kazinczy és Ihász utca lakásai tartoztak, ezen­kívül a Penza lakótelep né­hány lakása), megkapta a felszólítást, közölje, hogy igényt tart a bérleményre. És most e sorok írójának is elszorul a torka, hisz' ott lehetett azon az előadáson, melyen közönségétől búcsú­zott Samu bá’. Többet nem lépett színpadra. Táncosként legalábbis nem. De koreog­ráfiáival — immár táncosai­nak kiszolgáltatva — nagyon is jelen volt a megye, az or­szág néptáncmozgalmában. Kegyetlen szó — kiszolgál­tatva —, de igaz. Mert mi az, ha nem kiszolgáltatottság, újra és mindig újra kezdeni, hogy a kimaradt táncosok hiányát ott, a nézőtéren ne érezzék? Mert nemcsak a né­pi hagyományokat, de közön­ségét is kellő alázattal szol­gálta, s szolgálja ma is, szín­padon levő koreográfiáival... És szblgálja a mozgalmat magát. Nem kérem, itt nem­csak az országos szólótánc- fesztiválra gondolok, melyet fáradhatatlanul szervez sok éve, hanem társadalmi meg­bízatására. melyet legalább olyan komolyan vesz most, nyugdíjas napjaiban, mint annak idején, fiatalabb korá­ban. a táncot. Emlékszem, ha — Megszabták-e, hogy eyg-egy tömbben hány lakó­nak kell megvennie a bérle­ményt ahhoz, hogy eladha­tók legyenek a lakások? — Semmiféle megkötött­ség nem volt. — Később vajon nem ad­hatják el a bent lakók feje felől a lakást, annak — mondjuk —, aki lakottan is hajlandó érte pénzt kínálni? — Szó sincs utóda. Csak a bérlő vásárolhatja meg. Ha nem veszi meg, ott lakhat élete végéig, fizetve a bér­leti díjat. — Ott tartottunk, hogy volt, aki megvehette a la­kást, és vannak, akik arra várnak, hogy fizethessenek, — Az új önkormányzati választásokat követően, 1990. november 22-én, az edső ér­demi képviselő-testületi ülés­re előterjesztést nyújtottunk be az új hatalomnak. A számvevőszék szerint ugyan­is olcsón kótyavetyéljük el a lakásokat, míg a lakók drá- gál/ltatták a megállapított összeget. A képviselő-testü­leti ülés hosszú vita után korlátozó intézkedéseket ve­zetett be. Eszerint azokkal a bérlőkkel, akikkel november 22-e előtt írásban felaján­lották a tehetőséget, meg kellett kötni a szerződést. Ha 90 napon belül közölték, hogy vevők a lakásra. Egyébként felfüggesztették a további eladást. — Mi lesz azokkal, akik szintén vásárlók lennének? — Nem tudok mit mon­dani, várjuk az új lakás­rendeletet. színpadra lépett, minden szempár rászegeződött, ha kö­rötte forgolódtak még hú­szán. akkor is. Mert oda kel­lett figyelni arra, amit csi­nált. És most, mikor immár deresedé hajjal titkára lett a Békés Megyei Néptánc- együttesek és Néptáncosok Szövetségének, ismét lehetet­len nem rá figyelni, olyan elszántsággal szól a mozga­lom. táncosai érdekében, vé­delmében ... Kell, hogy szól­jon, hisz’ mint a kultúra annyi ága, a néptáncmozga­lom fölött is egyre tomyo-' sulnak a viharfelhők. De Born Miklós nem adja fel. Talán, mert életét tette erre a dologra ... Születésnapot ünnepelnek ma-, a megye néptáncosai. Fiatalos hévvel ropják majd a színpadon, bár produkció­jukat — bizonyára — ezút­tal némi megilletődöttség is áthatja majd. S ha már „Örökség” az előadás címe — mert az —, nemcsak a még aktívan táncoló örökö­sök lépnek majd színpadra, hanem azok is, akik 10, 20, netán 30 éve voltak Born Miklós művészetének meg­testesítői. Talán nehézke­sebbek a lépések, talán las­súbb a zene ritmusa is az öreg legények, s a már húsz­évesnek éppen nem mondha­tó leányok — az egykori tán­cosok — produkciójában. De egy valamiben azonosak a régi s a mostani táncosok, de még a közönség is: hálásak Born Miklósnak mindannyi­an. Hálásak azért, amit ki- nek-kinek adott, s — hadd reménykedjünk ebben —, ad­ni fog az elkövetkezendő esz­tendőkben is. Jó egészséget hozzá, Miklós bá’! Nagy Ágnes . Fotó: Gál Edit Gyarmati kincs, ami nincs? Tóth István, a füzesgyartnati G am esz vezetője nem mindenna­pi problémával hívta fel szer­kesztőségünket. Beszélgetésünk lényegét egy mondatban így fog­lalhatnám össze: hová tűntek a százasok Füzesgyarmatról? Hogy miért kérdezzük éppen ezt? Nos, mert Tóth István elmondta, mos­tanában többször is úgy járt, hogy nem kapott aprópénzt a helyi OTP-fióktóL Mondhatná erre a kedves ol­vasó: annyi baj legyen. Csak sok ezres, ötezres üsse a mar­kunkat, minek elaprózni azt a kevéske forintot? Csakhogy a Gamesz a pedagógusok bérét akarta kifizetni, s hogy minden­kit pontosan kiegyenlítsen, idő­ben leadta a címletjegyzéket, hadd menjen minden olajozot­tan a fizetési napon ... Apró­pénz helyett azonban csak bosz- szúság jutott a Gamesz dolgo­zóinak. Miért? Tóth Imre meg­próbált az aprópénz nyomára bukkanni. És innen olyan ez, mint a mesében. A helyi OTP-fiók nem adott aprót, mert nem kapott a pos­tán. A posta nem adott aprót, mert nem kapott a szeghalmi OTP-nél. A szeghalmi OTP nem adott aprót, mert a bank csak pénzért vált fel... És innen hadd meséljen tovább e sorok írója, mert — gondolom — a bank csak aprópénzért vált fel, aprópénze pedig nincs a szeg­halmi fióknak. •. A kör bezárult. Pedig locsol- kodás előtt mindenkinek szük­sége volt a háznál található ősz- szes aprópénzre, hiszen nem fi­zethettünk ötezresben egy ki« kölniért. Felváltani meg nem tudjuk, hiszen a füzesgyarmati OTP-fióknak nincs aprója, mert a posta ... Azt hiszem, itt kell abbahagynom ... (Nagy) H (Folytatás az 1. oldalról) Iádhoz eljutnak a számláló- biztosok. — Nem feltétlenül, de azokhoz igen, aki'k falusias jellegű településeken, illetve városrészeken laknak. így gyakorlatilag az összeírás teljes ikörű lesz. — Áz íven hány kérdés lesz? — A lapon 160-170 kérdés szerepel, amelyek átfogó ké­pet adnak a gazdaságok szerkezetéről, jellegéről. Tar­talmazzák az egyes gazdasá­gokban foglalkoztatottak számát, vagy a gazdálkodók termelési szándékait. Tulaj­donképpen az első teljes kö­rűnek tekinthető adatbázis valósul meg benne, a lakos­ság .mezőgazdasági termelé­si szándékaival. — Megyénkben közismert a mezőgazdaság súlya. Van-e valami elképzelés arról, hogy hány háztartást érinthet va­lamilyen formában a mező- gazdasági munka? — Nálunk az átlagosnál nagyobb és egyre jelentősebb súlyt képviselnek a kister­melők a növénytermesztés­ben, még inkább az állatte­nyésztésben. Békésben 90- 100 ezer olyan háztartás van, amely gazdaságnak minősül, de róluk, tevékenységükről, elképzeléseikről, technikai felszereltségükről stb. senki­nek sincs pontos információ­ja. — A FAO-n kívül valószí­nűleg nagy érdeklődéssel nyilatkozatokat Nem mindennapi ese­ményre kerül sor április 6- án, szombaton délelőtt 9 óra­kor Segesváron, az Emines- cu Teremben: a Petőfi Sán­dor Művelődési Egyesület, alakuló közgyűlését tartják meg. Az ünnepélyes ren­dezvényen elfogadják az alapszabályzatot, megalkot­ják az egyesület munkater­vét, megválasztják a vezető­séget, majd koszorút helyez­nek el a fehéregyházi (al- besti). Petőfi-emlékműnél. Az ideiglenes intézőbizott­ság egyik tagjától, Gábos Dezső fehéregyházi tanártól a Petőfi Sándor Művelődési Egyesület célkitűzéseiről a következőket tudtuk meg. Legfontosabb feladatuk a Petőfi-hagyományok ápolása, felkutatása. A nagy költőre Vajon mennyi van belőlük? várja a lakosság, a helyi és megyei szervek, de még a kormányzat is az adatfelvé­tel révén összeállításra ke­rülő információkat. Mikor számíthatunk az első ada­tokra? vonatkozó adatok gyűjtése, megőrzése, és az ilyen irá­nyú kutatások támogatása. Szeretnék felújítani a fe­héregyházi Pefőfi-emlékmú- zeumot, és kiadni a csokor­ba szedett Petőfi-legendá- kat. A forradalom nagy köl­tője akkor élhet elevenen a szívekben, ha különböző kulturális rendezvényeken — kórustalálkozók, szavaló­versenyek, irodalmi vetélke­dők, kirándulások — rend­szeresen életre keltik műve­it. Legalább ilyen fontos a kapcsolatteremtés és együtt­működés más hasonló hazai és külföldi művelődési egyesületekkel. Tervezik Petőfi összes költeményeinek illusztrált, képes kiadésát. Az előzetesen megfogalma­zott programjukban szere­— A Békés megyei össze­írás legelső, gyors összegzése a főbb adatokról májustól várható, folyamatosan évvé­géig. A családoknál történő összeírás április 15-ig tart — lovász — pel művészeti-irodalmi al­kotótábor létesítése, működ­tetése, illetve időszaki kiad­ványok megjelentetése. S végül, de nem utolsósorban egy merész álmukat vetették papírra: a költőhöz méltó, a rendezvények megtartásához nélkülözhetetlen, Petőfi Sán­dor nevét viselő művelődési otthon felépítése Fehéregy­házán, Kós Károly tervei alapján. Az egyesületbe a világ mind a négy égtájáról várják a belépési nyilatko­zatokat. (A lapunkban közzétett belépési nyilatkozatot kitöl­tése után a következő cím­re kell elküldeni: Asociatia Culturalá „Petőfi Sándor", 3068 Albesti, str. Telepes nr. 18. judetul Mures, Románia.) — 'lovász — BELÉPÉSI NYILATKOZAT Alulírott ______________ F oglalkozás _____________________________________________________________,__ l akcím _________________________________________ telefon _________________ k érem felvételemet a Petőfi Sándor Művelődési Egyesületbe. Kötelezem magam a közgyűlés által jóváhagyott alapszabály betartására, beleértve a kiszabott tag­díj kifizetését is. Dátum: Aláírás: KORUNK A REND KORA, ÉS NEM JÁR JÓL, AKI ERŐSZAKOSKODIK ÉS MEGSÉRTI A TÖRVÉNYT. (MOLIERE) flz egyiknek sikerült, a másiknak nem... Petőfi Sándor Művelődési Egyesület alakul Segesváron Mind a négy égtájról várják a belépési B. v.

Next

/
Thumbnails
Contents