Békés Megyei Népújság, 1991. április (46. évfolyam, 76-100. szám)

1991-04-04 / 78. szám

GYULA ÉS KÖRNYÉKE

1991. április 4., csütörtök

Rajtunk múlik a folytatás

Gyula, ez a szép kis város lassan ébredni látszik Csipkerózsika- álmából. Régi szépsége, kulturális hagyományai, a fürdő vonzása és a megyei kórház tiszteletet parancsoló tekintélye eddig is megvolt, de az új idők villanyos árama csak most kezdi átjárni.

Biztatóan alakul Gyula kulturális élete. A vár rekonstrukciója halad, talán a Honvédelmi Minisztérium is tud majd némi segítséget nyújtani. A régi egyletek mellett újak alakultak. (Erkel Társaság, Dürer Társaság, Implom Alapítvány, Színházbarátok Köre.) Az elmúlt évben és az idén több sikeres rendezvény volt: a Párbeszéd Európáért, az „Adj emberséget az embernek, adj magyarságot a magyarnak ...” című diákvetélkedő, a helyesírási, a versmondó és a várostörténeti iskolai versenyek. Ebben az évben az EDÜ a diákok rendezésében izgalmasabbnak ígérkezik, mint valaha. A Várszínház programja is gazdag lesz 1991-ben. A hírek szerint Shakespeare-drá- ma, a Kolozsvári Opera előadásában a Hunyadi László és még sok más jeles előadás várható.

A gazdasági életben is érezhető némi pezsgés. Sok a terv, érdeklődik a nyugati

tőke. Lesz Shell-kút Gyulán is, úgy látszik, ennek kapcsán a forgalmi csomópont átépítésére sor kerülhet. A régebbi vállalkozói és ipa- roskörök mellett újak alakulnak. A Vállalkozók Egylete egy kitűnő ötlettel már Gyula szerepeltetésén gondolkodik a világkiállításon. Egy másik vállalkozó viszont Gyulán kezdeményezett augusztus 20-ra ipari vásárt.

Persze a sikerek és a pozitív jelenségek mellett ügyetlenségek is előfordulnak. Az önkormányzati testület például még nem tudta igazán hatékonyan támogatni a gyulai vállalkozókat: telephely, kedvezmények, bérlet, adókedvezmény, koncesszió lehet ma jd az az eszköz, ami ezt a célt eléri. Az önkormányzat szakbizottsága néhány nap múlva ül Ö6&ze a vállalkozók bevonásával, hogy kidolgozza elképzeléseit a versenyeztetés, az üzleti magatartás, a menedzseriroda létrehozására.

Gyulának sok lehetősége adódhat: az idegenforgalom (kastély!), a városi vagyon is külön perspektívát kínálhat. A Tisza-menti képviselőcsoport segítségére szintén számít Gyula városa. A képviselőcsoport ezen elmaradott dél-alföldi régió támogatásában igen sokat tehet. Fontos, hogy az ide látogató üzletembereknek, turistáknak vonzó, kedvező képet tudjunk nyújtani. Ehhez némi adalékot szolgáltatnak a készülő programfüzetek.

Az önkormányzati testület

Dr. Pocsay Gábor polgár- mester

lassan kialakítja stílusát. A politikai zökkenők után most már remélhetőleg a munkára tudunk koncentrálni. Eddigi eredményeink így sem lebecsülendők: költségvetésünk, szervezeti és működési szabályzatunk egyike volt az elsőknek a megyében. Jól sikerült rendeleteket alkottunk (kamattámogatás, a pornográf termékek közszemlére tételének betiltása, a piaci és vásári díjtételek rendelete), pénzügyi revízió történt, hozzáfogtunk a városrendezési terv részletes áttekintéséhez. Két városi vállalat, a vízmű és a kertészeti vállalat műszaki és üzemszervezési átvilágítása valószínűleg országos példa lehet. Mindezek miatt érzem én, hogy Gyulán megindult az élet. Most már rajtunk múlik, hogy a folytatás is jó legyen.

Germán Géza:

Hz eső föladja a leckéi

Húsvét előtt napokon át esett az eső. Jót tett a vetésnek. de az emberek hangulatának már kevésbé. Főleg olyan településeken nem derített jókedvre, ahol küzdeni kellett a sárral. Lökösházán az utcák 90 százaléka nem portalanított, azaz földes. Elképzelhető, hogy itt fontos esemény, ha egynémelyikre végre aszfalt kerül.

— Két utcára való zúzott követ kaptunk a vasúttól — mondja Germán Géza polgármester —. a lakosság vállalja az útépítéshez a hozzájárulást.

Az önkormányzat négy utca, az Alapítók útja, a Petőfi. Hunyadi és Bem utcák portalanítását tervezi. Egyelőre, májusban két utca aszfaltozása kezdődik el. Az utcabizalmiak tájékoztatása szerint a háztulajdonosok döntő része vállalja a 15 ezer forintos részesedést. A fennmaradó összeg a költségvetést terheli, amely utcánként mintegy egymillió forintot jelent. S, hogy mi lesz azokkal, akik nem tudnak 15 ezer forintot fizetni? Azoknak az önkormányzat megelőlegezi a pénzt. Kamatot nem számolnak fel, a törlesztőrészleteket akár egy évig fizethetik vissza. Lökösházán azt tervezik, hogy ezentúl évente aszfaltoznak egy-két utcát Körgyűrűt akarnak kiépíteni, amelyre minden bekötőútról ki lehet jutni.

De nemcsak az utcák dolgában áll rosszul a falu. Gázvezeték nincs, azt önerőből nem is vállalhatják. Szennyvízvezeték nincs. A polgármester újból és újból hangot ad aggodalmának: a lökösházi—kevermesi térségből nyert és a megye városaiba juttatott ivóvíz nem károsodik-e a talajba szivárgott szennyvíztől? Jó hír viszont, hogy a Szegedi Távközlési Igazgatóság 400 állomásos crossbar-telefonközpontot szerel fel. Ez azt jelenti, hogy jövőre minden második házban megszólal- I hat a telefon. Most mind- 1 össze 90 állomásos kis központ szolgálja a lökösházia- kat.

Nagypénteki csendélet az Alapítók útján. Szippantókocsi birkózik a sárral.

Eisele József:

Közrendet, biztonságot ígértem

— Húszadikán már nem tudnak tankolni — mondta Kétegyháza polgármestere. A mondattal, amely valószínűleg nem szó szerint értendő, de valahol mégis igaz lehet, a rendőrség korántsem rózsás anyagi helyzetét jellemezte. A rendőrség gondja pedig a nagyközségé is, hisz Békés megyében, a bűnözési statisztikában az első helyre kerültek. (Korábban Sarkad foglalta el az ..előkelő pozíciót”, ám az ott létrehozott rendőrőrs megszüntette a város e csöppet sem kívánatos helyzetét.) Kétegyházán gyakoriak a betörések, lopások, rablások, rongálások — ezzel a helyi i apparátus, azaz a két körzeti megbízott nem bír el. A szomszédos településeken, Eleken és Lökösházán is hasonló a gond: az előbbiben két. az utóbbiban egy megbízott látja el a szolgálatot. A közös sors szülte á kezdeményezést, a három falu kérvényt nyújtott be a Belügyminisztériumba egy

húsz-huszonöt fős rendőrőrs létrehozására, eleki székhellyel. Eleken korábban is működött őrs. megfelelő épület áll rendelkezésre- Az ön- kormányzatok cserébe alapítványt hoznak létre, kamataiból a rendőrséget támogatják. Mint Eisele József mondta, kétmillió forintos alapítvány létrejöttével számol.

Április végén várhatóan választ kapnak, megszületik-e két éven belül az őrs. Arra viszont már ígéret van, hogy májusban a három faluba egy-egy körzeti megbízott kerül, munkájukat kiképzett kutyák segítik, rádió adóvevő készülékekkel látják el őket. Kétegyháza arra is ígéretet bír, hogy békéscsabai, gyulai egységek felváltva és rendszeresen ellenőrzéseket tartanak a faluban.

— A választásokon tulajdonképpen csak egyetlen dolgot ígértem — mondta a polgármester —, hogy mindent megteszek a helyi közSzántó István:

— Vagyonunk semmi...

. •. csak a szívünket adhatjuk — mondta az eleki polgármester, az önkormányzat csekély anyagi erejét érzékeltetve, -mikor a helyi, alakuló mikroközösségek támogatása került szóba. Felsorolt példáiból úgy látszik, Eleken felelevenednek a háború előtti gazdag önszerveződési hagyományók, hisz egyre-másna jönnek létre az egyesületek, társaságok, ösz- szetartozás, érdekvédelem, érdekérvényesítés a legfőbb cél, melyet nemcsak pártkötelékekben lehet megtalálni, hanem az élet szinte minden területén. A falubeliek szívesen élnek is a lehetőségekkel. A téesz felmondta a tejcsarnok üzemeltetését, de az mégsem szűnt meg. Tej- begyűjtő betéti társaság alakult, amely tovább működteti a csarnokot, fizeti az alkalmazottat. Érdekképviseletet lát el a tavaly alakult nagycsaládosok egyesülete. Most szerveződik a turisztikai egyesület: propagál, fizetővendég-szolgálatot hoz

Szántó István

létre. Azt szeretnék elérni, hogy a hazai és külföldi turista megálljon Eleken- Az ’50-es években szüntették meg az egykori hegyközségeket. Most ez a hagyomány is újraéledni látszik a négy zártkert őrzésére, gyümölcsös, szőlő telepítésére.

rend és közbiztonság érdekében. Van egy elképzelésem, amit elmondtam az első megyei közgyűlésen is: az állami rendőrség munkáját egészítsék ki az önkormányzati rendfenntartó erők, kisebb, helyben megoldható hatáskörök átvételével. Megvalósítására azonban törvény kellene.. •

S hogy a régi körök, egyesületek — a sportegyesület, a horgászegyesület, a testépítők, a vadásztársaság, a német és román klub — mint találhatják meg köztük a helyüket? Az önkormányzat álláspontja: erejéhez

mérten mindegyiket segíti. Nem egyformán, annak juttat többet, melyre nagyobb szüksége van a falunak. A költségvetésből egy részt elkülönítettek. hogy a közösségek ebbői pályázat útján pénzhez jussanak.

— Nem elosztani’akarunk, hanem odaadni — mondta Szántó István. —.Sajnos, nálunk, mint külföldön, nincs szponzoráló háttér, az-^első lépéseket az önkormányzatnak kell segítenie.-Jó lenne, ha Eleken megalakulna az egyesületek szöyetsége,

amely önmaga döntene a támogatás arányáról. Jó -lenne az is. ha mihamarabb, létrejönne a vállalkozók helyi szövetsége: jelenlefTT>? kisiparos tevékenykedik. Vállalkozói alftpjukbói a kezdőket segíthetnék- Végül, a mikroközösségek' kultúraközvetítő szerepe nagyon fontos: ami saját igényből születik, oda nem kell „beszervezni” az embereket.

Mikor lesz forgalomirányító jelzőlámpa Gyulán?

laiakat, mire lenne leginkább szükségük,’ szinte biztos, hogy így válaszolnának: egészségre, pénzre és egy forgalomirányító Jelzőlámpára. A kívánság már régóta több, mint jogos. A Városháza utcai hídról lejövet, a Béke sugárútról kijövet, és a tűzoltóság épületénél reggel és munkaidő végeztével rendszeresek a forgalmi dugók. Piaci napokon ezekben a kereszteződésekben gyakran látni összenyomott biciklit, messzire gurult kosarat. fél pár cipőt. A Béke sugárúti zebrán a gyalogosok félve lesnek a négy sávon közlekedő autóoszlopokra: megállnak-e? Különösen riasztó a látvány, amikor reggelente iskolás gyerekek kelnek itt át. Néha közlekedési rendőr is küzd a forgalommal, de ez kevés: kellene a lámpa, amely időről időre megakasztaná az áradatot. Lámpaügyben azonban régóta nem történik semmi.

A városházán Béres István osztályvezető sorolja a tényeket. Már 23 (!) évvel ezelőtt kérték a város vezetői.

szereljenek fel Gyulán forgalomirányító jelzőlámpákat. A kérés pusztába kiáltott szó maradt. Néhány éve a város tanulmánytervet készíttetett, négy csomópont megjelölésével. Tavaly a tűzoltóságnál lévő kereszteződésre elkészült a kiviteli terv. Itt kell ugyanis a legkisebb útkorrekciót elvégezni, a beruházás a legolcsóbb. Már ez az egy lámpa is sokat jelentene. A költség 5 millió forint A város tárgyalt és megállapodott a közúti igazgatósággal, a beruházás felét ők állják, Kérték a Hungária Biztosító megyei igazgatóságát, járuljanak hozzá a berendezés felszereléséhez: végül is, a hiányából keletkező kárt ők fizetik. Az idei költségvetésből a városra háruló két és fél millió forintot megszavazta a képviselő-testület. A biztosító válasza azonban még várat magára, a szakminisztérium pedig első körben elutasította a közúti igazgatóság céltámogatást kérő pályázatát.

Hogy lesz így az idegen- forgalmi szezon kezdetére jelzőlámpa? Béres István

bizakodó: a közúti igazgatóság az önkormányzat megbízólevelével megerősíti a minisztériumban pályázatát. A segítséget kérő levelekre hamarosan választ kell kapniuk. Ha a pénzt nem is utalják át rögtön, már egy ez évi ígéret birtokában elkezdődhetnének a munkálatok, mert az önkormányzat megelőlegezi a költségeket S. ha a biztosító is, a minisztérium is nemet mond? A városi kasszában nincs 5 millió forint e célra. Béres István búcsúzóul óva intattól, hogy az ő nevükben közadakozásra szólítsam a gyulaiakat. Megígérem, ő pedig azt, hogy jelentkezik, mihelyt érdemleges válaszokról számolhat be.

Elutasítás esetén újra meg kell fogalmazni a kérdést: kinek, mennyire fontos, hogy forgalomirányító jelzőlámpa legyen Gyulán?

AZ OLDALT ÖSSZEÁLLÍTOTTÁ SZŐKE MARGIT ÉS FAZEKAS FERENC

Ha megkérdeznénk a gyű-