Békés Megyei Népújság, 1991. április (46. évfolyam, 76-100. szám)

1991-04-24 / 95. szám

1991. április 24., szerda 0 BÉKÉSCSABA ÉS KÖRNYÉKE Békéscsaba és a városkör­nyék életével hárman foglalko­zunk“,' nevezetesen Bede Zsóka, Béla Vali és Gubucz Katalin. Ezen belül a környező települé­sek közül Kétsopronyról és Te­lekgerendásról minden ügyes­bajos dologban Bede Zsókát, Újkígyósról és Szabadkígyósról Béla Valit, Dobozról és Gerláról Gubucz Katalint kereshetik a te­lepülések polgárai. Kérjük és várjuk híreiket, véleményüket, ötleteiket, javaslataikat a Békés Megyei Hírlap szerkesztősége központi telefonszámán, a (66) 27-844-en, illetve ügyeleti szá­munkon, amely üzenetrögzítővel is rendelkezik, és a száma: (66) 28-623. Szerkesztőségünk telexszá­ma: 83-312, telefaxszámunk: (66)21-401 .Kérjükhívjanak,keresse­nek! Békéscsaba városháza hírei 1991. április 25-én a város­háza dísztermében Kmetykó János főépítész a város általá­nos rendezési tervének felül­vizsgálatával kapcsolatban tervismertetőt tart. Tisztségviselők fogadónap­jai: 1991. április 26-án, pénte­ken Domokos László alpolgár­mester, május 3-án Pap János pol­gármester, május 10-én Molnár György alpolgármester, és május 17-én dr. Simon Mi­hály jegyző várja a város la­kóit. A templomépítő telekgerendásiak Igen régóta ismerem már Te­lekgerendás polgármesterét, Gyebnár Jánost. Még tanácsel­nök korából, láthatóan megsze­rezte, megőrizte választói bizal­mát. Tizenhét esztendeje irá­nyítja a település életét, fejlődé­sét. Ez idő alatt felnőtt egy nem­zedék, amelyik beleszületett a fejlődő kisközség korántsem hanyatló világába. — Minden állampolgárt egy­formán kell képviselnem az 1650 közül — mondja a polgár- mester. — Sok önkormányzat panaszkodik arra, hogy a mai világban lehetetlen a fejleszté­sekre gondolni. Én ezt nem mon­danám, hiszen sohasem volt könnyebb. Legfeljebb régen az ígéret volt több. Olyan kilenc tagú képviselő-testülettel dolgo­zom együtt, amelyik garanciát jelent. Az alpolgármesterünk Gombos Béla, sokat tapasztalt, igen mozgékony ember. Hi­szem, hogy jó kezekben tudhat­juk a falu sorsát. Sokat és sokáig vitatunk meg minden kérdést, keressük a legjobb megoldást. Ha utolérjük magunkat, letisz­tulnak a tennivalók. — Békéscsaba kertvárosa­ként is emlegetik ezt a megye- székhelytől 11 kilométerre fekvő kistelepülést. — Igaz, a hobbikertek nyolc­van százalékának békéscsabai a tulajdonosa. Emellett sok fiatal költözik ide vissza a faluba. Van vízvezetékünk, gázunk, cross­bar telefonunk, hamarosan ké­szen van a kábeltelevíziós rend­szer is. Közel a város, az ellátás megfelelő. Egy magánvállalko­zó a falu központjában alakít ki élelmiszerboltot, talán egy sütö­dét. Jó a közlekedés, bár most már igen drága, főként a vasúti. — Terveznek a közeljövőben újabb fejlesztéseket? — Az egészségház egy részé­ben idősek klubját alakítunk ki. Jó lenne megvásárolni a gazda­ságtól a művelődési házat, de erre önerőből nem leszünk képe­sek. Az iskolánk, óvodánk jól felszerelt, gyerek is van, bár le­hetne több. Az óvodában 56, az iskolában majdnem 200. A gyer­mekétkeztetés díját támogatjuk, így a szülőknek nem 42, hanem 32 forintjába kerül a napi menü. Sok családnak ezt a pénzt is ne­héz kiszorítani. — Hallottam, hogy templo­mot építenek. — Fiatal a község, alig 40 éves. Nincs, nem is volt soha templomunk. Hamarosan ala­pozzuk bel- és külföldi segítség­gel, a falu lakóinak a támogatá­sával. Olyan templomot épí­tünk, amelyben a különböző val­lások szertartásait egyaránt megtarthatják. Öröm az óvodában A mezőmegyeri óvodá­sokat nagy öröm érte a minap. A békéscsabai Agro-stop Kft. ötvenezer forint értékben kerékpá­rokat, gokartokat, kis autókat és gofrisütőt ajándékozott a Fő utcai óvodának. Gyermeknap­ra szánták az ajándékot, de miért vártak volna addig? Itt a jó idő, s az óvoda udvarán máris játszhatnak, sportolhat­nak a kicsinyek. Azon a napon, amikor megkap­ták az ajándékot, a szülők alig tudták hazavinni cse­metéiket, úgy belemerül­tek a játékba. Kipróbál­ták a gofrisütőt is; az óvó nénik és a gyerekek együtt sütötték a finom, illatos tésztát. A zeneiskola egy évtizede A napokban jubileumi hang­versenysorozattal ünnepli fenn­állásának tíz éves évfordulóját a békéscsabai Bartók Béla Zene- művészeti Szakközépiskola. Ez alkalomból kerestük fel Rázga Józsefet, az intézmény igazgató­ját. —Annak idején —főleg szak­mai berkekben — idegenkedve fogadták a szakközépiskola megnyitásának hírét. Változott- e ez a vélemény? —A város és a megye nagyon akarta ezt az intézményt, de va­lóban, sok ellenzője is akadt. — Minek zenei szakközép Csabá­nak? Hisz növendék se, pedagó­gus se lesz elég—mondogatták. A jóslat nem vált be, bár előfor­dult, hogy hiányzott egy-két pe­dagógus. Szerencsére az egyko­ri diákokból sokan visszajöt­tek... Úgy érzem, az eltelt idő­szak alatt bebizonyítottuk, hogy szükség van erre az intézmény­re. Növendékeink nagy része bekerült felsőfokú iskolákba, s szép eredményeket értünk el hazai és külföldi zenei versenye­ken. — Valamennyi iskola legfőbb gondja most fenntartási-működ­tetési költségeinek előteremtése. Önöknél mi a helyzet e téren? — Ugyanazt a normatívát kapjuk, mint bármelyik szakkö­zépiskola. Pedig speciális isko­láról van szó, ahol magasan kva­lifikált tanárokra van szükség, ha eredményeket akarunk elérni. Ebből következik, hogy a nor­matíva épp elegendő a munka­bérekre. Ha együtteseink vala­hová meghívást kapnak, annak a költségeit már nem tudjuk előte­remteni. Beneveztünk például a budapesti nemzetközi kórusver­senyre, de nem volt pénz az uta­zás, a szállás, az étkezés fedezé­sére. Azt pedig nem várhattuk el a kórustagoktól, hogy mindezt maguk fizessék. így hát kima­radtunk ebből a versenyből, a Lányok az útelágazásban : ■ ' Felújítják a sérült traumát Ostorcsattogás Néz, válogat. Szép az a kis ezüstlánc, pont illeni fog a kékes­sárgás tónusú vízfestményhez. O, de az ára is »szép« lesz a kerete­zésnek. Hát akkor is csak meg kell csináltatni. Nincs mire várni, hisz ha későbbre hagyja, ki tudja mi lesz. Félig hangosan gondolko­dik, így kapcsolódik bele a hölgy is. aki a számlát írja: — Később még drágább lesz, ez biztos. — Ebben az évben — folytatja az üveges —, nyolcszor kaptunk üveget és mind a nyolcszor drágábban. Pedig még csak négy hónap telt el az évből. Mit mondhatna erre a vevő, szömyülködik, mert ez valóban rettenetes. Egyikük se mond neki ellent, inkább egyetértő szavakat. Aztán hallgatnak mind, majd a mester megszólal. Hangja most is tárgyilagos, mint tényt szögezi le: — Asszonyom, ebben az országban szabadrablás van. S itt nálunk, a végén csattan az ostor. Önökön, a fogyasztókon s ratjunk, akik felhasználjuk a kereskedelem szállította árukat, mert mi csak a régi munkadíjat számoljuk. Snitt. Hangverseny a Bartók-teremben. (Archív felvétel) kórustagok nagy szomorúságá­ra... —Sokat hallunk hazai és kül­földi sikereikről. Nem akadná­nak művészetkedvelő intézmé­nyek, emberek, akik anyagi ál­dozatot hoznának azért, hogy öregbítsék a város zenei hírne­vét? — E célból szeretnénk létre­hozni a Bartók Béla Zeneművé­szeti Alapítványt. A befolyt ösz- szeg kamataiból tudnánk segíte­ni a rászoruló, tehetséges gyere­keket, s részben ebből finanszí­roznánk a költségeket is, ha együtteseink valahová meghí­vást kapnak... Vannak gond­jaink, mint minden iskolának, de mindezt elfelejtjük, amikor a gyerekek produkcióiban gyö­nyörködhetünk. A legutóbbi békéscsabai kép­viselő-testületi ülésen napiren­den kívüli sürgős témaként fog­lalkoztak a Réthy Pál Kórház- Rendelőintézet baleseti sebé­szetének azonnali felújításával. A kórház 8 millió forintot kért az önkormányzat költségvetéséből a munka befejezéséhez. A képviselők olvashatták a Békés Megyei Köjál határoza­tát, mely szerint a traumatológia bezárásának szükségességéről helyszíni ellenőrzés során győ­ződhettek meg. Az ok a kórház rendkívül rossz higiénés és jár­ványügyi helyzete volt ezen az osztályon. Évek óta erősen kifo­gásolható viszonyok uralkodtak itt. A végső intézkedést az indo­kolta, hogy 17 betegnél az ápolás alatt azonos kórházi fertőzést ész­leltek, amely egyértelműen a mostoha tárgyi feltételek követ­kezménye. A traumaosztály átköltözött a fül-orr-gégészet helyére, és ver­senypályázatot hirdettek a felújí­tásra. A fül-orr-gégészet betegei megosztják a helyet a szemészeti betegekkel. A versenytárgyalá­sok eredményeként a felújítási munkálatokat a Generál Komp­lett Gmk. és a sarkadi Lenin Tsz építőipari szakcsoportja végzi. Az építők éjjel-nappal dolgoz­nak, hogy május 13-ára készen le­gyenek. léssel kapcsolatos kérdéseikre kaphatnak majd választ. A falugyűlésre a zárda iskolá­jában kerül sor. Gubucz Katalin Két kislány didereg a Békés­csaba—Újkígyós elágazásban. Nem csoda, hirtelen hidegre for­dult, ők meg vékonyan öltöztek. Lefékezek mellettük: —Hova lányok? — Újkígyósra, el tetszik vin­ni? Bekászálódnak, s ahogyan ez lenni szokott, beszélgetésbe ele­gyedünk: — A Tevan Andor Gimnázi­umba járunk... — Szándékoztok-e továbbta­nulni? Antal Krisztina elneveti ma­gát. — Ne tessék félreérteni, én masszőz szeretnék lenni. Anyu majd elájult, mikor közöltem vele. Nem tudom, miért hitte, hogy szexmasszőznek megyek. Pedig tudhatná, én olyan meg­alázónak tartom, hogy egy lány kénye-kedve szerint szolgálja a férfiakat... Sütő Annamária egészen más pályára készül: —Én rendőrtiszti iskolára je­lentkezem. Nem tudom elképzel­ni, hogy egész nap például egy irodában üldögéljek... Szeret­nék a fiatalokkal foglalkozni. Mondjuk az ifjúságvédelmi osz­tályt választanám, ha sikerülne a rendőrségre kerülnöm... Megérkezünk Újkígyósra. A két kislány pirulva, de készség­gel beleegyezik, hogy az újságba kerülnek. —Ne tessék rajta csodálkozni — mondja búcsúzóul Kriszti — mégiscsak ez életünk első inter­júja! Somolygó Állatmese törtető pártemberek számára. Az őserdőben találkozik a ku­tya a majommal. Megszólal a ku­tya: — Ejnye, öregem, de rossz színben vagy. Egészen lefogytál. Mi bajod van? A majom bánatosan feleli: — Szerelmes vagyok a zsiráf­ba. —Na és? — Képzelheted, mennyit kell ugrálnom, ha csókolózni aka­runk! (Diószegi György: Társadalom humornézetben) — Újkígyóson április 26-án, pénteken este 19 órakor az ön- kormányzat falugyűlésre hívja az érdeklődőket, ahol a telepü­Béla Vali Bede Zsóka Az oldalt készítették: Bede Zsóka, Béla Vali, Gubucz Katalin. Fotó: Béla Vali és Fazekas Ferenc.

Next

/
Thumbnails
Contents