Békés Megyei Népújság, 1991. április (46. évfolyam, 76-100. szám)
1991-04-20-21 / 92. szám
CSALÁD - OTTHON 1991. április 20-21., szombat-vasárnap © Leplezetlenül Környezeti ártalom és az ember A környezeti ártalom megjelenése az emberrel majdnem egyidős. Bár nincs szándékomban összehasonlítást végezni a barlangi élet és a modem bérházak lépcsőházainak állapota között, mégis észre kell vennünk a környezetet romboló tüneteket. A munka megjelenése, a nomád életet felváltó társadalmi környezet kialakulása, a hely- benlakás, a mezőgazdasági munka kezdete a környezet pusztításának és a velejáró ártalmak megjelenésének történelmi időpontja is. Az ember mind társadalmi, mind biológiai oldalról megkezdte addig volt természetes környezete felszámolását (annak mesterségessé tételét, eleiben még alig észrevehető biológiai és társadalmi visszahatással, melyhez évszázezredes (sőt millió éves) fejlődése során oly jól és eredményesen adaptálódott, és amelynek változásait széles alkalmazkodási sávon belül hatásosan követni tudta. A hatékony társadalmi környezet kialakulása fiatalabb, és csak rövidebb időtartamban, évezredekben mérhető. Az együttes hatást civilizációs fejlődésnek tartjuk. A civilizáció fejlődése, az életmód változásán kívül környezetünket, táplálkozásunkat, ivóvizünket (ezt megyénkben is érezzük) megváltoztatta. Ennek következtében az élő szervezet megbetegszik vagy állandó alkalmazkodásra kényszerül. A betegség is, az alkalmazkodás is az életműködések változását és a szervezet fokoztt igénybevételét jelenti. A növekvő megterhelés közben kóros folyamatok indulnak el és halmozódnak. így alakultak ki az úgynevezett civilizációs egészségügyi ártalmak, melyekre vonatkozólag számszerűségüket és elterjedésüket tekintjük kórjelzőnek. Különböző megítélés jöhet számításba. Még abban sem egységes a vélemény, hogy melyek a civilizációs betegségek. A megítélést nehezíti, hogy a civilizáció esetenként csak gyakoribbá teszi az egyébként is előforduló kóros elváltozást. Általában a következőket ítéljük civilizációs ártalmaknak: a gyomorfekély népbetegséggé válása; a magas vérnyomás gyakorisága és megjelenése egyre fiatalabb korban; a szívinfarktusos halál feltűnő gyakorisága; az érelmeszesedés fiatalabb korban való előkerülése; az idegi megterhelés következtében a neurózisok rendkívüli gyakorisága; a következményes balesetek ijesztő mértékű növekedése; a fogszuvasodás általánossá válása; a daganatos betegségek gyakoriságának növekedése; a foglalkozási betegségek szaporodása; a halláskárosodás gyakorisága; az idült légúti megbetegedések gyakorisága; a világra hozott fejlődési rendellenességek gyakoribbá válása. A kórokok kérdésében általában az az álláspont, hogy minden civilizációs betegség több eredetű. Fontosabb kórokok: vegyi ártalmak, sugárhatások, zaj- és rezgéshatások, az idegi megterhelés, szöveti izgató hatások, a táplálkozás megváltozása, az előzőekben felsorolt tényezők együttes hatása. A legnagyobb probléma azonban az, hogy a környezet védelme a mai napig is Cohn törvénye alapján akadozik: „Bármely bürokratikus szervezetben a papírfogyasztás annak arányában nő, minél több beszámolót írsz arról a kevésről, amit elvégeztél. Akkor áll be az egyensúly, amikor már egész munkaidőben a semmiről adsz számot.” A semmit én úgy értelmezem, hogy minden jajkiáltásunk az emberi környezetért csak annyit ér, amennyi abból megvalósul. Félek, hogy ez a kicsiny karcolat is csak jajszó semmiért! Köszönöm kérdésüket! Dr. Jakubecz Sándor Harmadévesek versenye Torták, hidegtálak Teríték skandináv ebédhez. Az asztal dísze a különlegesen hajtogatott Szalvéta F0tó: Kovács Erzsébet Szakácsok, cukrászok, kereskedelmi és vendéglátóipari eladók mérhették össze szaktudásukat azon az immár hagyományos versenyen, melyet a közelmúltban rendeztek Békéscsabán, a Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakmunkásképző és Kereskedelmi Szakközépiskolában. Ez volt az az alkalom, melyen a 250 harmadéves diák mindazt bemutathatta, amit a három év alatt tanult, s a hidegtálak, édességek, díszcsomagok, terítékek elkészítésekor mindegyikük szabadon engedhette fantáziáját is. Sokan megcsodálhatták a cukrászati remekműveket, a szemet gyönyörködtető hidegtálakat, az ízlésesen terített asztalokat. Az első helyezettek igazán megérdemlik, hogy megemlítsük nevüket, hisz akadt, aki két napig dolgozott a kiállított munkán. Fogarasi Edina lett a felszolgálók legjobbika, a cukrász kategóriában Kun Mária lett az első, a vendéglátóipari szakmában Török Judit jeleskedett, a szakácsok legügyesebbje Binges Imre lett, az élelmiszereladó szakmában pedig Albert Csilla került az első helyre. Rovatunkban valószínűleg találkozhatnak még nevükkel. Ezúttal az első helyezett szakácstanuló, Binges Imre ajánl a háziasszonyoknak egy ízletes vasárnapi ebédet: Csorbaleves bárányból A csorbaleves alapja a leforrázott kenyérrel együtt langyos helyen erjesztett korpáié, a cibere. A kész ciberét leszűrik, s ezzel készítik a csorbaleves különféle változatait. A bárányhúst egycentiméte- res kockákra daraboljuk. Ugyancsak így vágjuk fel a sárgarépát, a petrezselyemgyökeret és a zellert. A kockára vágott húst és zöldségeket kevés vajon puhára pároljuk. Bőven meghintjük finomra vágott zöldpetrezselyemmel, sózzuk és felöntjük a ciberével. Lassan főzzük, ha a hús megfőtt, a tejfölt tojás- sárgájával keverjük, és a felforralt, tűzről levett levesbe öntjük. (Újra forralni nem szabad, mert a tojássárgája könnyen kicsapódik.) A levest végül citromlével ízesítjük. A csorbaleves készíthető még csirkéből, pacalból, borjúhúsból. Halszeletek Molnárné módra A halszeleteket sózzuk, lisztbe mártjuk. Citromot hámozunk, vékony szeletekre vágjuk. Zöldpetrezselymet aprítunk finomra. Serpenyőben kevés zsírt hevítünk, belerakjuk a halszeleteket és pirosra sütjük. A halszeleteket forrón előmelegített tálra rendezzük. Minden szeletre egy- egy karikára vágott, hámozott citromot helyezünk. Serpenyőben vajat hevítünk barna habzásig. Belerakjuk afinon\ra vágott zöldpetrezselymet és hozzáadjuk az átszűrt citromlét.Jszt locsoljuk a citromkarikával ellátott halszeletekre. Vajas burgonyát adunk hozzá. Olvasnivalók kicsiknek A Dörmögő „Csevegője” Az óvodások, kisiskolások lapja a Dörmögő Dömötör áprilisban is sok színes olvasnivalót tartogat a gyerekeknek. A Dörmögő Dömötör Híradója, a Csevegő beszámol Vakond Botond tavaszi földmunkálatairól, Macska Csilla cicamama kicsinyeiről, Mókus Ákos házavató ünnepségéről, Nyuszi Nusi és Tapsi Tódor eljegyzéséről. Az ezermesterkedők köszöntőkártyát készíthetnek anyák napjára, a játszani vágyók pedig „kaland a víz alatt” című társasjátékban mérhetik össze tudásukat. A tinik Kincskeresője A tíz-tizennégy évesek irodalmi folyóirata, a Kincskereső újabb izgalmas, sőt kacagtató írásokkal szórakoztatja a lap hűséges olvasóit. íme egy kis ízelítő a Bolondviccek rovatból. Korok és kórok — Szépen javul ez a mániás beteg. a. — És min mérhető le a javulás? — Azon, hogy a múlt héten még XV. Lajosnak képzelte magát, e héten már csak XIV.-nek. Bolondtalány — Mibe bolondult bele az ausztráliai törzsfőnök? — Abba, hogy új bumerángot vett és el akarta dobni a régit. Összeállította: Cs.I. Szíves szóval „26 éves vagyok” jeligéjű levelében többek közt azt írja, három éves házasok, s van egy gyönyörű nyolc hónapos kislányuk. „Rendes családban nőttem fel, a szüleim nem váltak el, egyikük sem alkoholista és normális nevelést kaptam. Hogy miért írom mindezt le, az mindjárt kiderül. Egyszerűen arról van szó, hogy én egy nemtörődöm, hanyag ember vagyok. Nem könnyen veszi ezt tudomásul magáról az ember, higyje el. Nem is lenne semmi baj, ha jól érezném magam ebben az állapotban, ha nem zavarna a rendetlenség és az állandóan fejemre nővő házi munka. Pedig igyekszem, reggeltől estig csinálok valamit és mégis úgy érzem, hogy nincs látszatja. A férjem mindig mondogatja, hogy más kismamák félnapokat lent vannak a babájukkal, én meg örülök, ha pár órát sétálgatok vele és igazán irigylem azokat az anyákat...” Ne irigyelje „azokat az anyákat”, mert ilyen anyukák nincsenek. Olyan nincs — csak úgy látszik —, hogy valaki félnapot egyfolytában lent tölthetne a csecsemőjével, már praktikus okokból sem. Azt hiszem, erősen eltúlozza azt, hogy rossz háziasszony, annyira, hogy állandóan szemrehányást tesz magának. Végül így foglalja össze problémáját: „az a baj, hogy minderről senkivel sem tudok beszélni, mert egyszerűen szégyellem, és attól félek, hogy nem értenék meg és kinevetnének”. És arra is céloz, hogy nemcsak a szervezéssel áll hadilábon, de a „hozzáállása” is jobb lehetne. Szerintem a kettő összefügg, erősítik vagy gyengítik egymást. Egyébként jól látja, hogy a szervezés kulcskérdés, ám látni és megoldani valamit két dolog. Minden szervezés, így a házi munkáé és a gyermekgondozásé is sorrendek, súlypontok összhangjából áll. Szinte minden fiatalasszony küszködik ezzel, ami nem csoda, hisz nincs még meg a kellő gyakorlatuk. Bár régen volt, de máig nem felejtettem el, amikor hasonló helyzetben voltam, hogy milyen rossz érzés, ha a hullámok összecsapnak az ember feje fölött. Időbe telt, míg rájöttem, hogy a munkák szigorú menetrendjét kell kialakítanom és ettől nem szabad tágítani. Egy csomó munkát arra az időre tettem, míg a kisfiam aludt, akkor ugyanis nyugodtan lehetett dolgozni. De ezen munkák egymásutánja sem mindegy, mert míg fő az étel, vagy — manapság — jár a mosógép, addig lehet vasalni vagy takarítani, és így időt nyer az ember. S mikor ez a menet kialakult — persze, akkor még mosógép nélkül —, majd gyakorlattá vált, azzal együtt, hogy a babára és magunkra is jutott kellő idő, fellélegeztem. Mindenhez több kedvem lett, s talán meg fog mosolyogni, de akkor még „divat” volt: munka közben és a gyermekemnek sokat énekeltem. Vass Márta VÍZSZINTES: 1. Jelentős novellaíró, a Nyugat munkatársa (Gyula, 1876—1932). 6. Stanislaw Jerzy Lee (1909— 66), lengyel író, műfordító gondolatának első része (zárt betűk: S, L, A). 14. Dal, költemény, régies szóval. 15. A salátakatáng másik neve. 16. Házőrző. 17. Algériai és luxemburgi autójelzés. 18. Férfinév. 19. Párosán forgató! 20. Labdát lábbal továbbít. 22. Keringőszerű lengyel tánc. 25. Japán drámai műfaj. 26. Község Békés megyében. 28. Gabonát betakarít. 29. Fejér megyei község. 31. A kocsihoz kötött, de nem húzó ló. 33. Derékszíj. 34. Neves színigazgató, rendező, író (Sándor, 1873—1939). 35. Egymást követő betűk. 36. Pipázik. 38. Helyeslés. 40. Nem lát. 41. Bosszantani. 44. Szeszes ital tréfásan. 46. Svájci származású vasöntő mester (Ábrahám 1815—67). 47. ...-Hollo; olimpiai bajnok finn akadályfutó. 48. Az einsteinium vegy- jele. 49. Élelem. 51. Kicsinyítő képző. 53. Eszterhéj. 55. Apró szemtermésű gabona- és takarmánynövény. 56. Keletázsiai teherhordó. 58. ...-porrá. 59. Az ismeretlen adakozó névjele. 60. A Bp. Honvéd válogatott labdarúgója (István). 62. Páratlanul tátong! 63. Vas István hívta így a feleségét. 65. Formátlan. 66. Bao ...; Vietnam császára volt. 68. Előadó, röv. 69. Szepességi város. 71. ... Gora; lengyelországi vajdasági székhely. FÜGGŐLEGES: 1. A vízsz. 6. sor folytatása (zárt betűk: E, É, N). 2. Ritka férfinév. 3. Izomrögzítő. 4. A nitrogén és a gadolinium vegyjele. 5. Villanykörte. 6. Skót származású ausztráliai operaénekesnő (Nellie, 1861—1931). 7. Keresztül. 8. Égtáj. 9. Dal. 10. Európai állam volt. 11. Személyes névmás. 12. Kocsmai helyiség. 13. Nedves, csapadékos helyen kialakult fás növénytársulások. 18. Illír eredetű, erős kelta hatás alá került pannon nép. 21. Tréfás színpadi ötlet. 23. Az izomban rejlik. 24. Verseny hossza. 27. Pest megyei község. 29. Balatoni üdülőhely. 30. Becézett Levente. 32. Szegekkel kivert. 34. Lap és vásár jelzője is lehet. 37. Község Somogy megyében. 39. Kettőzve: Colette regénye. 41. Fonalat keményít. 42. A fordítottjával együtt: éhes. 43. Lánykanév. 45. Víz kiáradása. 48. Juhok hegyi karámja. 50. Hónaprövidítés. 52.... mars! 54. A közelebbit. 56. Varázslónő a görög mitológiában. 57. Ázsiai állam. 60. Sertéshús, ismert angol szóval. 61. Távol-keleti pénz- és súlyegység. 64. Ismétlés, röv. 65. Kacsa Fekete István regényeiben. 67. A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet angol nevének rövidítése. 70. Május eleje! 71. Félig oszt! 72. Lágy fém. Tóth Sándor Beküldendő: a vízszintes 6. és függőleges 1. számú sor megfejtése. Beküldési határidő: április 29. Cím: Békés Megyei Hírlap Szerkesztősége, 5601 Békéscsaba, Pf.: 111. A megfejtéseket csak postai levelezőlapon fogadjuk el. A megfejtők között 5 db 150 forintos könyvvásárlási utalványt sorsolunk ki, melyet postán küldünk el. Az április 6-ai rejtvény megfejtése: Amit helyes következtetés útján tudunk, az nem lehet sem téves, sem kétes. Nyertesek: Csipke Lajosné Mezőberény, Szabó Gyula Budapest, Kováts Katalin Gyula, Grabow Ágnes Kunágota, Ruzsinsz- ky János Gádoros. Illatozó széna
