Békés Megyei Népújság, 1991. április (46. évfolyam, 76-100. szám)
1991-04-20-21 / 92. szám
1991. április 20—21., szombat—vasárnap KÜLFÖLDI HÍREK - MEGYEI KÖRKÉP BÉKÉS MEGYEI HÍRLAP Magyarországon a horvát elnök A GATT átvilágította a magyar kereskedelempolitikát Csütörtökön véget ért a GATT (Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezmény) Tanácsának kétnapos rendkívüli ülése, melyen áttekintették Magyar orsóig nemzetközi kereskedelmi politikáját. Magyarország a közép- és kelet-eürópai országok közül elsőként vetette magát alá a nemzetközi kereskedelmi rendszert szabályozó szervezet átfogó, a nemzeti kereskedelempolitikákat legszélesebb összefüggéseiben végzett „átvilágításának" — tájékoztatott a nemzetközi gazdasági kapcsolatok minisztériuma. A magyar kormány és a GATT-titkárság által készített, több mint 300 oldalas jelentés teljes képet ad a magyar gazdaság fejlődéséről. a kereskedelempolitika alakulásáról, a követett gyakorlatról és a főbb törekvésekről. A magyar delegációt vezető dr. Major István, az NGKM helyettes államtitkára felszólalásában rámutatott. hogy a piacgazdaság kiépítésének folyamatában Magyarország nagymértékben támaszkodni kíván a nemzetközi kereskedelmi rendszer általános szabályaira, normáira. Magyarország számára a piacgazdaság építésének e kritikus szakaszában a GATT vizsgálata azért is jelenfős. mert tükröt tartva a magyar gazdaság- és kereskedelempolitika teljesítménye elé. bátorítást ad a magyar kormány további lépéseinek következetes végrehajtásához. A magyar képviselő hangsúlyozta: hogy a magyar kereskedelempolitikát annak fejlődésében, a szociális piac- gazdasággá való átalakulás távlatában kell megítélni. Magyarország elkötelezte magát az átalakulás keresztülvitelére. azonban ez csak egy erőfeszítéseinket támogató külső környezet mellett lehet eredményes. Ebből a szempontból különösen fontos a külföldi tőke jelentősebb mértékű beáramlása, oartnereink intézkedései a magyar export, különösen az agrárexport piacra jutásának megkönnyítésére. A piacgazdaság érdekében tett intézkedéseink bemutatása mellett. Major István ismertette európai integrációs törekvéseinket, így az EK-val és az EFTA-országokkal folyamatban lévő, valamint a Csehszlovákiával és Lengyelországgal legújabban kezdeményezett tárgyalások célját. Péntek délelőtt Budapesten megkezdődtek Franjo Tudjman horvát köztársasági elnök tárgyalásai a magyar állami élet vezetőivel. Fnanjo Tudjman és kíséretének tagjai elsőként Antall József kormányfővel és a kíséretében lévő magyar kormányzati vezetőkkel ültek tárgyalóasztalhoz. A horvát tárgyalódelegáció tagjai között van Franio Gregu- rics horvát miniszterelnök- helyettes. Vladimír Szeksz, a horvát parlament alelnöke, Hrvoje Sarinics, az Elnöki Hivatal vezetője, Rudv Per- pics tárca nélküli miniszter, Gojiko Susak miniszter (ha- tárontúli horvát kisebbség) A magyar tárgyalócsoport - ban Kupa" Mihály pénzügyminiszter, Entz Géza. a Miniszterelnöki Hivatal politikai államti tkára, a Határon- túli Magyarok Titkárságának vezetője, Szokai Imre ‘külügyi helyettes államtitkár foglalt helyetA kormányfővel folytatott megbeszélés után Fran- jo Tudjman Jeszenszky Géza külügyminiszterrel ül tárgyalóasztalhoz. Délután Szabad György, az Országgyűlés elnöke rövid eszmecserét folytat a horvát elnökkel, majd a házelnök ebédet ad Franjo Tudjman tiszteletére. A késő délutáni órákban Göncz Árpád köztársasági elnök rezidenciáján fogadta Franjo Tudjmant. A horvát elnök Budapesten találkozik a Magyarországi Horvátok Szövetségének képviselőivel is, majd Szolnokra látogatótt. „Gengszterjelenet a gyorsvonatban” „Gengszterjelenet a gyorsvonatban” címmel számol be a pozsonyi Új Szó pénteki száma arról, hogy a múlt hét végén a Pozsony—Érsekújvár között közlekedő esti gyorsvonatban tíz-tizenkét főnyi részeg társaság inzultálta Sidó Zoltánt, a CSEMADOK országos választmányának elnökét. A 30-40 év körüli férfiakból álló társaság vélhetően a pozsonyi Slovan és a dunaszerdahelyi DAC futballmérkőzésről hazatérőben már a pozsonyi pályaudvaron magyarellenes jelszavakat kiabálva szállt fel a vonatra, ahol az egyikük azt kiáltotta: „Mutassatok egy magyart, azonnal megölöm!”. Ez itt egy magyar, méghozzá a vezérük, a Duray — mondta az egyikük. Sidót Duray Miklósnak nézték, majd lefogták a karját, lehúzták a fülke ablakát és ki akarták őt dobni a gyorsvonatból. A CSEMADOK elnökének sikerült megmagyaráznia, hogy ő nem azonos Duray Miklóssal, mire a támadók szitkozódva elvonultak, de később felismerték, hogy Sidóban a CSEMADOK elnökére találtak, így újra üldözőbe vették. Sidó Zoltánnak sikerült elrejtőznie a vonaton, de Érsekújváron, ahol kiszállt a vonatból, ismét észrevették őt, és üldözni kezdték. Sidót egy arra haladó személy- gépkocsi vette fel, menekítette ki, és elszállított az érsekújvári kórházba, ahol már korábban ápolták, s csupán egynapos eltávozásra utazott aznap Pozsonyba, hogy részt vegyen a CSEMADOK országos választmányának ülésén. Sidó Zoltán elmondta, hogy támadói közül néhányan a Csehszlovák Államvasutak egyenruháját viselték. Nyolc-tízezer Valójában nyolc-tízezer áldozatot követelt a csernobili nukleáris erőműben bekövetkezett robbanás — jelentette ki csütörtökön Londonban a Csernobil körüli zárt biztonsági övezet tudományos igazgatója. Vlagyimir Csemusenko az angol televízió egyik adásában. illetve egy londoni sajtóértekezleten elmondta: a radioaktív fertőzés mértéke a valóságban sokkal nagyobb volt, mint amit a szovjet hatóságok közöltek a Nemzetközi Atomenergia Ügynökséggel. A bejelentett 3 százalékkal szemben ugyanis valójában a reaktorból a 190 tonna radioaktív hasadóanyag 60-80 százaléka szabadult ki. Az erőmű 30 kilométeres körzetében 650 ezren tartózkodtak. Közülük — tekintettel arra. hogy bevonták őket a katasztrófát követő elhááldozat rító munkálatokba — 8-10 ezren vesztették életüket a sugárfertőzés következtében. Csernvusenko megindokolta azt is, miért hozta nyilvánosságra a fenti adatokat. Mint mondta, korábban arra számított, hogy a szovjet hatóságok megfelelő intézkedéseket hoznak, s a helyzetet őszintén fogják kezelni. öt év elmúltával nyilvánvalóvá vált, hogy ezt meg sem kísérelték. — Most — mondta a csernobili katasztrófa miatt ugyancsak jelentős sugárfertőzést elszenvedett tudós, akinek az orvosok mindössze 2-4 éves túlélést jósoltak —, mielőtt meghalok, fel kellett hívnom a világ figyelmét a tényekre. A hivatalos szovjet közlések szerint a nukleáris katasztrófa közvetlen következményeként mindössze 32-en haltak meg. Fekete nyár A ciprusi „Haven” olajtartályhajó katasztrófája miatt tengerbe ömlött olaj nem csak az olasz Riviérát, hanem a francia Cote d’Azurt is „fekete nyárral” fenyegeti. Mint a Greenpeace környezetvédő csoport szóvivője elmondta, a parttól három kilométerre Nizza felé vonuló olajcsíkot észleltek az Imperia és Ventimiglia (határváros) közötti vizeken, mely a szélerősségtől függően. gyorsabban vagy lassabban vándorolhat a Kék Part és a Riviéra között. A Greenpeace kétségbe vonta a hatóságok állítását. miszerint csak elenyésző mennyiségű olaj szivárogna a tenger fenekére került hajó tartályaiból, s azt állította, hogy naponta több mint 700 hordónyi olaj ömlik ki belőle. A KGB megnyitja irattárát A KGB. a szovjet Állambiztonsági Bizottság kész megnyitni irattárát külföldi újságírók vagy igazságügyi illetékesek előtt, mihelyt jóváhagyják a készülj) új irattári törvényt a Szovjetunióban — jelentette ki kedden, római sajtóértekezletén Alekszandr Karbainov tábornok, a KGB külkapcso- Iatok és saj tófelel őse. A KGB képviselője azért érkezett Rómába, mert megállapodást írt alá egy filmgyártó céggel arról, hogy televíziós filmsorozatot készítenek a KGB ^dokumentumai alapján. A forgatókönyvek eddig ismeretlen szovjet dokumentumokon alapulnak majd. Karbainov szerint az új szovjet irattári törvény hasonló lesz a nyugati országokban érvényben levőkhöz: 30. 50 vagy 70 éves időhatárt szab majd meg egyes titkos iratok hozzáférhetőségéhez. egy bizottság dönthet vitás kérdésekben. „A KGB a nyitott ajtók politikáját folytatja egy ideje, s már eddig is több külföldi újságírót fogadott”. Arra a kérdésre. hogy vannak-e a KGB iratai között a IX. János Pál pápa ellen 1981-ben elkövetett merényletre vonatkozók. Karbainov határozott „nemmel” felelt. Centenárium Orosházán „Ne tagadjuk meg a múltunkat...” Az agrarszocialista mozgalom 100. évfordulójának méltó megünneplésére készül a Magyar Szocialista Párt orosházi és csorvási szervezete. A két helyszínre (Orosházára és Csorvásra) tervezett egész napos rendezvény tartalmas programot kínál az érdeklődőknek. — Terveink szerint — kezdi beszélgetésünket Fetser János, az MSZP városi elnökségének tagja — április 30-án 15 ómkor tudományos emlékű lessél indítanánk a napot, amelyre neves kutatókat, történészeket hívtunk meg. Ide várjuk Nyers Rezsőt, pártunk országgyűlési képviselőjét is. — Később, 16 óra körül — folytatja a tájékoztatást Ka- suba István, az MSZP csorvási szervezetének vezetője — átmegyünk Csorvásra, ahdl Nyers Rezső kötetlen beszélgetésen vesz részt a helyi és a környékbeli — kondoros!, nagyszenasi. ge- rendási — baloldali gondolkodású résztvevőkkel. A nap szoros, de ezt minden bizonnyal csak a szervezők veszik majd észre, no meg az előadók. Este fél 8-kor már Orosházán folytatódik a megemlékezés, ahol nagygyűlésen dr. Gulyás Mihály polgármester és Csizmadia Ferenc, a Parasztszövetség elnöke idézi fel a „legnagyobb magyar falu" agrárszocialista történelmét. Ezt követően Nyers Rezső ünnepi szónoklatát hallhatják a megjelentek. A fiatalok pedig a sötétedés kezdetekor fáklyás felvonuláson és utcabálon vehetnek részt, s négy zenekar igyekszik gondoskodni a jó hangulatról. — Nem akarjuk kisajátítani a centenáriumot, szívesen befogadunk bármilyen politikai vagy egyéb szervezetet, amely részt kíván venni a szervezésben, hiszen ez közös történelmünk. Mi magunkra vállaljuk az ünnepségsorozat teljes költségét. Szeretnénk emlékezetébe idézni honfitársainknak, hogy gyökerek nélkül nemcsak a növény pusztul el, de az ember is talajtalanná válhat. Ne tagadjuk meg a múltunkat, mert veszélybe sodorhatjuk a jövőnket is — mondotta befejezésül Bo- zsár Lajos, az MSZP városi elnöke. Az agrárszocialista mozgalmak centenáriuma Az agrárszocializmus a magyar föld nélküli parasztság és a szociáldemokrácia egymásra találásából keletkezett politikai mozgalomként indult. Ennek az egymásra találásnak a fő színhelye a Viharsarok, bölcsője pedig Orosháza és Csorvás volt. Annak idején, 1890 május elsején az orosháziak vették fel a kapcsolatot a Magyarországi Szociáldemokrata Párt (MSZDP) vezetőivel. Az ő javaslatukra ■nem szociáldemokrata pártot, hanem munkáskört alakítottak 1890. május 26-án. Ezt követte a hasonló csorvási kör megalakulása 1890. június 13-án. A két munkáskor létrehozása után azonnal hozzálát a viharsarki munkásmozgalom megszervezéséhez. felosztva a térséget egymás között. Békés megye munkásmozgalmát a csorvásiak, Csongrád megyéét az orosháziak, Csanád megyéét a két kör közösen szervezi meg. Tevékenységük nyomán több mint 30 helységben alakulnak meg a munkáskörök. Egy év múlva már közel 7 ezer tagja van a Békés megyei szervezeteknek. A megyei agrárproletárok a történelem folyamán eddig soha sem voltak ilyen szervezettek, mint akkor. (Ma az összes önmagát a szociáldemokrata és szocialista eszmék örökösének tartó pártnak nincs ennyi tagja Békés megyében.) Kísérletet tesznek 1891. április 12-én Orosházán a szociáldemokrata párt megalakítására. A résztvevők Békés, Békéscsaba, Csorvás, Kondoros. Me- zöberény. Orosháza- munkásvezetői, valamint az MSZDP vezetői, Kürschner Jakab és Csillag Zsigmond. Ez a próbálkozás nem járt sikerrel, inkább a „véres május 1." főpróbája lett, mert a csend- őrség szétverte az összejövetelt. Horváth András csorvási vezetőt pedig már a helyszínen letartóztatták. Következett május 1., amely a hatalommal való szembenállás csúcspontja a megyében. Ekkor a megye két helységében a szervezett Békés megyei agrárproletariátus csap össze a hatalommal. Szervezettségüket és tudatosságukat bizonyítja, hogy nem gazdasági, hanem politikai célokért szállnak síkra. Ennek a harcnak a következménye: május 2-án Békéscsabán Pongrácz András életét áldozta a mozgalomért. ö a megyei munkás- mozgalom első hősi halottja. A „véres május 1-jék” közel egy évig tartó folyamat csúcspontjai voltak. Hatásukra a szocialista munkásmozgalom szervezetileg kialakult, kinevelte saját vezetőit az agrárproletárok soraiból. Ezek a lüü évvel ezelőtti eseménye^ a mai politikai baloldal közös örökségei. Megosztani, felosztani nem lehet, és nem is szabad. Közös örökségünk előtt csak közösen lehet tisztelegni, mert mozgalmaink tiszta gyökerei ezek a napok, hónapok. A mai baloldali pártok, mozgalmak a megyében kristálytisztán meg tudják mutatni, miben különböznek egymástól. Most azt akarjuk megmutatni, hogy mi a közös. mi az. ami összeköt Kasuba István helytörténeti kutató Működésképtelen a szlovák kormány (Folytatás az 1. oldalról) semmilyen megállapodásra nem került sor. A kormánynak a külfölddel való kapcsolattartást illetően nincsen koncepciója. A parlament védelmi bizottsága a szlovák belügyminisztérium 1989. novembere óta végzett munkáját vizsgálta felül. Megállapította, hogy Vladimír Meciar belügyminisztersége alatt egykori StB-s (államvédelmi szervezet) ügynökök is helyet kaptak a nemzetvédelmi testületben. A BM levéltárában StB-s anyagokhoz jutottak hozzá, melyek egy részének nyoma veszett. A parlamenti vizsgálóbizottság azit is megállapította, hogy Meciar, aki a nyilvánosság előtt ellenezte a fedd- hetetlenségi vizsgálatot, a kormány tagjaival, illetve a kormányhivatal alkalmazottaival szemben önkényesen alkalmazta azt. Néhány kormányhivatali alkalmazottnak, állítólagos együttműködése miatt, az államvédelmi szervezettől munkahelyei kellett változtatnia. A parlamenti vizsgálóbizottság megállapította azt is, hogy Szlovákia gazdasági helyzete sokkal rosszabb, mint azt feltételezték. A miniszterelnök változtatásokat szeretne eszközölni a kormányban, s ezek keretében elsősorban Josef Kucerák, Vladimir Ondrus és Zászlós Gábor miniszterelnök-helyettesektől szeretne „megszabadulni”. (Zárójelben szeretném megjegyezni, hogy a három miniszterelnök-helyettes az utóbbi időben gyakran bírálta a szlovák kormányfőt autokratív munkamódszerei miatt, s hogy néhány nyilatkozatával tudatosan félretájékoztatja a nyilvánosságot. Ilyennek bizonyult az az állítólag ironikusnak szánt kijelentése is, hogy szovjetunióbeli látogatása során titkos tárgyalásokat folytatott szovjet tábornokokkal a szlovákiai fegyvergyártásról. Az SZNT elnöksége előtt Meciar megerősítette, hogy mégis sor került ilyen találkozóra, a szovjet tábornokokkal azonban nem ő, hanem Josef Belcák, szlovák gazdasági miniszter tárgyalt. Gágyor Aliz Gazdasági igyvezetá munkakörbe munkatársat keresünk kizgazdasági vagy számviteli fiiskalai végzettséggel. Információ: Hideg Gábor, telefon: 26-211.
