Békés Megyei Népújság, 1991. április (46. évfolyam, 76-100. szám)
1991-04-18 / 90. szám
1991. április 18., csütörtök 0 GYULA ÉS KÖRNYÉKE A gyulai vállalkozók az EXPO-ra készülnek — Az információs lapban közzétett kérdéseinkkel szerettünk volna képet kapni arról, hogyan vélekedik a város lakossága a gazdálkodó szervezetek a világkiállítás megrendezésének lehetőségéről, illetve Gyula esetleges részvételéről — mondta érdeklődésünkre Juhász János, a Gyulai Vállalkozók Egylete vezetőségi tagja. — A közzététel óta eltelt egy hét alatt mintegy ötven visszajelzést kaptunk. Talán az idő rövidsége, a személyes gondok, bajok voltak a csekély érdeklődés okai. Az is lehet, a gyulaiak nem hisznek abban, hogy egy kis város szerepet kaphat az eseményben. —Reálisnak tartja? — Feltétlenül. — Nem mindegy, hogy az elképzelések csak egy szűk csoport, vagy az egész város érdekeit tartják szem előtt! — A részletes programokról még nem tud a közvélemény. Akkor állunk konkrétumokkal a nagy nyilvánosság elé, ha véglegesen eldől, lesz-e világkiállítás. A program fő vonalai azonban már összeálltak. Gyula részvételét mi nem úgy képzeljük el, hogy csak a vállalkozók lennének a tervezett részvénytársaság alapítói és részvényesei, hanem széles rétegből kerülnének ki a befektetők. Azért használom ezt a szót, mert szigorú üzleti alapon állna a részvétel. A legnagyobb városi üzemektől az egyes polgárig mindenki benne lehetne a társaságban. Úgy próbáljuk kialakítani majdan egy-egy részvény értékét, hogy a kispénzű emberek is befektethessenek. —Hallhatnánk valamit az elképzelésekről? — Két vonulata van, a budapesti és a gyulai. A vásárvárosban létrehoznánk egy épületet a részvénytársaság alaptőkéjéből. Bizonyára jelentős részét felemészti. Ez a hely a világkiállítás ideje alatt és azután is gyulai kereskedelmi, kiállítási központként működne. Később úgy hozthatna pénzt, hogy az önkormányzat, a vállalatok, a vállalkozók üzletkötő helyként használnák. Lesznek itt utazási irodák és szálláshelyet is kínál a gyulaiaknak. A folyamatos árusítás helyszíneként megjelenhetne benne a gyulai termékek sora. A program sarkalatos pontja, hogy Gyula regionális központként hivatalos része legyen a világkiállításnak. — Hogyan lehet ezt elérni? — Vannak példák. Tokajt már szinte hivatalos helynek tekintik, mert akkor bor-világkiállítást rendez. Az EXPO hat hónapig tart, mi arra gondoltunk, hogy Gyula egyedi középkori téglavára, a gyógyvíz, az élelmiszeripar kongresszusok, szimpóziumok itteni megtartására ösztönöznek.-—Már három magánszemély kezdeményezett, remélnek csatlakozást? — A város lenne ugyan a regionális központ, de beléphetne a mezőhegyesi lovas turizmus, a Szarvasi Arborétum. A Gyulai Húskombinát vezérigazgatójával beszélgetve pozitív hozzáállást tapasztaltunk, hisz nekik egyébként is tervük volt a kiállításon önállóan megjelenni. Gyulán a privatizáció ütemét tekintve 1995-ig biztosan kialakul az a lokálpatrióta réteg, amely városáért sokat tehet — akár arculata megváltoztatásában is. Áprilisi szélben-fényben a gyulai templomtér Újra lesz védőszentjük Szent Flóriánra, a tűzoltók védőszentjére emlékeznek május 4-én szerte a világon. Gyulán — a hagyomány tavalyi csendesebb felélesztését követően — ezúttal délelőtt 9 órakor a tűzoltólaktanya előtt kezdődik a program. Ünnepi állománygyűlés keretében dr. Pocsay Gábor polgármester a képviselő-testület tűzoltók számára készíttetett lobogóját adja át Dudaszeg József főhadnagy, városi tűzoltó parancsnoknak. A polgármester vállalkozott az épület falába helyezett, Flóriánt ábrázoló bronz féldombormű felavatására is. Az alkotás Kiss László érem- és plakettkészítő művész munkája. E napon egy 100 évnél idősebb, felújított kocsifecskendőt is elhelyeznek az épület előtt. Este nyolctól a városháza dísztermében tűzoltóbállal zárják a napot. Komolyan gondoltam Ismerik a mondást, hogy néma gyereknek az anyja se érti a szavát? Nem véletlenül jutott eszembe, noha manapság annyi a hír, hogy se szeri, se száma a szerkesztőségbe zúduló leveleknek, telefonoknak. Ezzel senkit nem akarok elbátortalanítani. Ellenkezőleg, hisz minden ideérkező panaszban, felháborodásban benne volt eddig is a közérdek. Izgalmas belpolitikai kor jutott a mostani újságíró osztályrészéül. Remélem, jelentkezésükkel egyre bővül ismerőseim köre és sokunk megelégedésére készülhet a lap. Persze, a szándék és a valóság nem vág mindig egybe. Hogy mást ne mondjak, az ember egyezerre csak egy helyen lehet. De ne veszítsék türelmüket és ne feledjék, néma gyereknek az anyja se érti a szavát! Gyuláról, Elekről, Kétegy- házáról és Lökösházáról keressenek a Békés Megyei Hírlap szerkesztőségében, a 27-844-es telefonszámon. Üzenetet is itt hagyjanak, kit hívjak vissza. A levélcím: 5600 Békéscsaba, Munkácsy u. 4. szám. És végül, ha nagyon fontos, hívhatnak este otthon, a 62-110-es telefonon. Szőke Margit Nem itt lakott a grószfater Az eleki ház fotóját az elmúlt héten közreadtuk az aláírással: Ki menti meg? Akkor kollégámmal még nem tudtuk, a helybeliek régóta foglalkoznak a helyreállítás gondolatával, s hogy benne sváb tájházat alakítanak ki. Lenne itt berendezett lakás," kézműves udvar, azaz Handve- rick Hof, gazdasági udvar, azaz Bauerhof. Mindez pénteken est© hangzott el az eleki művelődési házban, ahol tízegynéhányan az Elekiek Baráti Körének megalakítására készültek. — A huszonnegyedik órában vagyunk — mondta Zimmermann Ferenc, a jelenlévők egyetértő bólintásától kísérve. A miértre az alábbiakat hallottuk: ami az idősebbeknek mindennapi eszköz volt, az új generáci óknak nem érték, nem is tudják, mi mire volt jó. Padlásokon porosodik a régi ruha, a plüss kanapé. Már ami még megmaradt a faluban, hisz nagyon sok holmi nyugati országokba vándorolt. Úgy látszik, ott a réginek is tudják az értékét... Ismerjék meg a fiatalok a múltat, az elekiek, a megyebeliek, a kitelepítettek gyermekei, s ha hazalátogatnak, ne csak azt a házat nézhessék meg, ahol a grószfater lakott, hanem az eleki svábok leendő szimbólumát is. Míg kezdetben egységes volt tájház ügyben a lelkesedés, utóbb egy kis zavar támadt. Mit szólnak majd ehhez a többiek, az eleki magyarok, románok, szlovákok? Vajon nem gondolják azt: már megint a németek? Végül is őszintén bízott benne mindenki, hogy nem gondolják azt... Sőt az ötlet mellé állnak, hisz a baráti kör segítséget vár. Gyűjtőmunkát, adományt a ház megvételéhez, felújításához, berendezéséhez. Egy régi sváb kultúrát bemutató múzeumot akarnak, amelyet minden eleki büszkeségének szeretnének. A tájház csak egy lenne a baráti kör vállalásaiból: a falu fejlődését kísérik figyelemmel, ápoltságáért emelnek szót és az eleki szokások, hagyományok folytatásáért. — A városok már megalakították baráti köreiket, nekünk nem lehet ilyen? — kérdezte Csíki László né. Péntek estétől Eleken is van. víz a város közepén Megállt a A napokban kaptuk a hírt, a Körös Vidéki Vízügyi Igazgatóság baráti kört szervez. Tagoknak olyan személyeket hívnak, akik a víz minőségének, a természetvédelmi környezetnek a megóvásában segítenének. Mint Pálinkás Lajos igazgatóhelyettes főmérnöktől megtudtuk, a környezet odafigyelésére, a társadalom másként gondolkodására vízügyben is nagy szükség van. Gyulán például az Élővíz-csatorna tisztításakor fákat, bokrokat, fóliát találtak a mederben. Nem csoda, hogy állt a víz a város közepén. De folytathatnánk a példák sorát az ár- vízvédelmi gátak mellett eldobált libatetemek felemlegetésével is... Környezetkárosítás ez a javából! Megóvására kevés egy hivatalos szervezet, amelynek amúgy is egyre kevesebb a pénze, a dolgozója. A KÖVIZIG várja tehát a természetjárók, a horgászok, a mezőőrök jelzéseit a víz, a part, az élővilág védelmében. Várnak az alakuló körbe mindenkit, aki egyetért céljaikkal. Az elképzelések szerint a létrejövő szervezet beleszólhatna például az engedélyek kiadásába, létesítmények kialakításába, a természet- védelmi környezet fejlesztésébe. — A kör legfőbb erénye az új szellem megvalósítása és terjesztése lenne — mondta Pálinkás Lajos. — Egyelőre a működés körvonalait fogalmaztuk meg, a konkrét célkitűzések az alakuló ülésen dőlnek el, amire, remélem, rövid időn belül sor kerül. Jövőre helyi adóra számíthatnak a lökösháziak Lökösháza önkormányzati testületé előző, február 27-ei ülésén tárgyalta ez évi költség- vetését. Úgy döntöttek, hogy az idén helyi adót nem vetnek ki. Június 30-áig azonban kidolgozzák a jövő évi elképzeléseket és a második félévben megtárgyalják, melyik adónemet vezetik be. Hallhattunk már iskolai nyílt napról, nyílt hétről, Ki mit tud?- ról, de fesztiválról aligha. A Gyulai 5. Számú Általános Iskolában is a múlt héten kezdődött az első, tavaszinak nevezett fesztivál, mégpedig a költészet adatot megold az önkormányzat a költségvetésből, még az útépítéseket is a tartalék összegből. 1992-ben viszont nem tekinthetnek el a helyi adó bevezetésétől, különben nem volna miből fejleszteni a községben. Germán Géza polgármester elmondta, szinte biztos, hogy a vállalkozókra iparűzési adót vetnek ki és az előzetes beszélgetések alapnapján. A törökzugi iskolában két éve indítottak rajztagozatot, s most gyűlt össze annyi anyag, melyre egy nagy kiállítást alapozhattak. A zsibongóban a tagozatos osztályok és a szakkörök munkáiból — rajzokból, ján úgy néz ki, hogy a kommunális adót sem lehet elkerülni. A helyi adó megszabásánál nem a maximumra törekednek, hanem egy elfogadható mértékre, hisz tudják, a lakosság anyagi ereje sem feneketlen kút. A szociális bizottság általános felmérést készít a faluban, hogy a testület döntésével ne sodorjon senkit anyagi romlásba. grafikákból, szobrokból, szőttesekből, gyékénybábokból és gyöngyfüzérekből — nyílt tárlat: ma még láthatják az érdeklődők. A kiállítás megnyitón a társművészetek is hangot kaptak. Verseiket elmondhatták a gyerekek, a zeneiskolába járók muzsikáltak, olykor duóban tanárukkal. Mintegy 30 törökzugi tanuló ejtette ámulatba iskolatársait: nagyrészt csak ezúttal szerezhettek tudomást a többiek arról, ki mit tud. A siker sem maradt el, azóta is kérdezgeti a pedagógusokat a lelkes publikum: Kiállítászáró nem lehet? A tavaszi fesztiválnak a tárlattal még nincs vége: májusban iskolai Ki mit tud?-dal folytatódik és egy nagy hagyományokra visszatekintő sportnappal zárul, melyen szülők és gyerekek mindig együtt vesznek részt. Az elképzelések szerint az első fesztivál hagyományt teremt. Megjelenik a Jelenések könyve Haán Lajos békéscsabai evangélikus lelkész Dürer Albert családi nevéről s családjának származási helyéről című könyve 1878-ban jelent meg. A gyulai Dürer Társaság a szerző halálának 100. évfordulójának alkalmából a mű reprint kiadására készül. A tervek szerint ezer példányban jelenik meg augusztus 12-ére, a megyei múzeum és Gyula városának támogatásával. Az ötvenkét oldalas könyv oklevelekkel, korabeli térképekkel illusztrált, az újbóli kiadáshoz dr. Némedi Endre és dr. Szabó Ferenc ír előszót. A Haán-könyv filmanyagát a Dürer Társaság elnöke, Lajos Ferenc grafikus készítette el, ugyancsak az ő érdeme, hogy már filmen van Dürer metszetsorozata, amely János: Jelenések könyve nyomán született. A 16 metszet ezelőtt 50 év vei látott napvilágot Magyarországon Lajos Ferenc előszavával. Az újra megjelentetéshez a társaság és a Mogyoróssy Könyvtár segítséget kér az önkormányzattól, hisz a Dürer-sorozat kiadása újabb lehetőség lenne a középkor meghatározó művészét a szélesebb köztudatba vinni, a helyi értékeket felfedeztetni. Az oldalt készítették: Fazekas Ferenc, Kiss A. János, Kovács Erzsébet, Szőke Margit. Ebben az évben minden fel„Kiállítászáró nem lehet?”
