Békés Megyei Népújság, 1991. április (46. évfolyam, 76-100. szám)

1991-04-16 / 88. szám

MEGYEI KÖRKÉP 1991 április 16., kedd Aktivizálják az önkéntes rendőröket! Folytatódik a kárpótlási törvényjavaslat vitája Nem vonultak ki a kisgazdák Az onszágoss rendőrfőka­pitány levélben javasolta a megyei főkapitányoknak, hogy intézkedjenek a terü­letükön korábban szolgált, önkéntes rendőri állomány aktivizálására — tudta meg az MTI Suha György rend­őrségi szóvivőtől. Elmondta: a hazánkban kialakult bűnügyi, közbiz­tonsági. helyzet megköveteli a rendőrségtől, hogy vala­mennyi, a lakosság részéről megnyilvánuló támogatás iránt fogadókészséget tanú­sítson. Mivel az önkéntes rendőri szolgálat működését szabályozó rendeletek jelen­leg is hatályosak, így a vo­natkozó jogszabályok ren­delkezéseit indokolt alkal­mazni. Az önkéntes rend­őrök járandóságainak (ruha- koptatási hozzájárulás, szol­gálati évek után járó elis­merés) felfüggesztésére ta­valy június 1-jei hatállyal Horváth Balázs akkori bel­ügyminiszter döntése alap­ján került sor. Korábban 31 ezren segí­tették a testület munkáját, s évente több ezer bűnözőt fogtak el. Az önkéntes rend­őröknek többek között iga- zölítatási joguk van. (Folytatás az 1. oldalról) hazánk földjén életüket vesiztétt szovjet katonákról. A megemlékezést Zimányi Tibor (MDF) indítványozrta napirend előtti felszólalásá­ban, hangsúlyozva: 1945 ta­vasza valóban az ország fel- szabadulását hozta, s e tör­ténelmi sorsfordulót a té­nyek ismeretében számon kell tartani. Még akkor is — tette hozzá —, ha a hitleri uralom alóli felszabadulás rövid ideig, csupán az új — immár szovjet csapatok ál­tali — megszállásig tartott. Az Országgyűlés Házbi­zottságának előzetes állás- foglalásával szemben mégis napirendre vette a Parla­ment hétfői plenáris ülésén a kárpótlási törvényjavaslat vitáját, miután e kérdésben az első szavazás patthelyze­tet teremtett, a megismételt szavazás során viszont né­hány szavazatos többséget kapott a vita folytatásáról szóló kisgazdapárti indít­vány. Mint ismeretes, a kisgaz­dapárt hétfő délelőtti frak­cióülésén úgy döntött, hogy a T. Házat megpróbálja rá­bírni a részletes vita e heti folytatására, annak ellenére, hagy az SZDSZ ikérése alap­ján az Alkotmánybíróság most tárgyalja a törvényja­vaslat egyes, alkotmányjogi szempontból esetleg kifogá­solható passzusait, és a tisz­tikar ezért foglalt állást a további tárgyalás elhalasztá­sa mellett. Böröcz István kisgazdapárti frakcióvezető- helyettes azonban felszólalá­sában határozottan kérte a napirendre tűzést, mondván: ha erre nem kerül sor, a frakció egy órán át nem vesz részt a Parlament munkájá­ban, ezzel jelképezve tiltako­zását. Hargitai háimrgók Szemet szúró szennyvízcsatorna Békésen, üldögél két férfi az árokparton. A .harmadik meg dobálja ki a felesleges földet a csatornából. Majd­nem kész már a szennyvíz- csatorna. A csöveket is le­rakták. Ez önmagában nem lenne hír. Az ügynek csak az a pikantériája, hogy a szennyvízcsatorna építéséhez a Békéscsaba és Vidéke ÁFÉSZ nem rendelkezik en­gedéllyel. Kérdezhetnénk, miért fontos ez, kinek, 'kik­nek szúr szemet egy szenny­vízcsatorna építése? Ahhoz, hogy érthető legyen, a tör­ténetet messzebbről kell kez­deni. Békéscsabán jó pár évvel ezelőtt a jaminai * részen Hargita néven egy lakásszö­vetkezet Ikertvárosrészt kez­dett kialakítani. Nyugodt, csendes helyre vágytak az ott lakók. No, meg arra, hogy a lakótelep közvetlen köze­lében egy szabadidőközpont épüljön, hiszen volt rá ígé­ret. Hogy még sincs szabad­időközpont? Gondolták, nincs rá pénz, nem is for­szírozták az ügyet. Mígnem? Megdöbbenve arról értesül­tek, hogy alig pár méterre a Lakóépületektől az áfész egy tollfeldolgozó üzem ki­alakításába fogott. Szabad­időközpont helyett hát kap­nák egy üzemet, ami funk­cióját illetően olyan szenny­vizet enged majd a közmű­csatornába, ami — feltehető­leg — veszélyes a környe­zetre. — Az a 'borzasztó — há- borog az egyik lakó, Molnár László —, hogy idetelepí­tenék egy üzemet, ami nem­csak a nyugalmunkat, ha­nem a környezetünket is ve­szélyezteti. Egyszerűen nem értem, hogyan lehet ilyen magabiztos az áfész, hogy engedély nélkül becsatlakoz­tassa szennyvizét a mi csa­tornánkba. Ha már kényte­lenék vagyunk eltűrni az üzemet, miért vagyunk kénytelenök elviselni ezt á partizánmunkát ? Nagy Károly, a Békés Me­gyei Önkormányzati Hivatal gazdasági és településfej­lesztési osztályának főelő­adója : — Az áfész nem kapta meg az engedélyt szennyvíz­csatorna építésére. A Köjál ugyanis megállapította, hogy környezetvédelmi szempont­ból nem felelnek meg a kö­vetelmények nelk. — Mi az önök feladata akikor, ha engedélyük nélkül már csaknem befejezték a szennyvízcsatorna építését? — Azonnal Le kell állíta­nunk a munkálatokat. Az áfész tehát nagy herce­hurcával megszerezte az en­gedélyt a tollfeldolgozó ki­alakítására. De nem kaptak arra engedélyt, hogy a szennyvízcsatornát rákössék a Hargita-lakótelep közmű­jére. Bara Péter, az áfész el­nökhelyettese ;. — Való igaz, engedély nél­kül építjük a szennyvízcsa­tornát. Hiányzik a hatósági hozzájárulás. — Jól értettem? „Csak” az engedély hiányzik? — Nézze, ezt az építkezést már fél évvel ezelőtt át kel­lett volna adni. Miután azonban újabb és újabb fel­tételeket szabtak, ezért csúsztunk a határidővel. Pénzt és időt akartunk meg­takarítani, így fogtunk hoz­zá a szennyvízcsatorna épí­téséhez engedély nélkül. . — Mi van akkor, ha még­sem kapják meg az építés­hez a hozzájárulást? — Furcsa helyzet lenne. A szákhatóságoknak ugyanis be kell tartaniuk a jogsza­bályt. — És önöknek nem? Tud-e arról, hogy a lakók beleegyezése is szükséges a csatorna becsatlakozásához ? — Egyeztettünk velük, nem is egyszer. Kezemben az Országos Építésügyi Szabályzat. A 65. paragrafusának 1-es bekez­dése, e szerint: az építmé­nyek között megengedett legkisebb távolság .. .szenny­vízkezelő stb .. . tekinteté­ben 1000 méter kell legyen. Nemhogy az ezer, de a száz méter sincs meg a la­kótelep és a leendő tollfel- dolgozó között. B. V. Battonyára indult 97 török... „Rekordfogás” a magyar— román Technikai okok miatt... Mind több olvasónk — és a lapunkat terjesztő posta — kifogásolta, hogy mosta­nában késve kapja meg a Békés Megyei Hírlapot. A kifogás sajnos jogos, külö­nösen az utóbbi hetekben fordult elő gyakran, hogy az elvárhatónál órákkal később készült el a lap a Kncr Nyomdában, így az késve ju­tott a postához, illetve az •olvasókhoz. A késésnek tech­nikai okai vannak, amelyek megszüntetéséért mindent megteszünk, E tövid időre is kérjük szives megértésüket. határon A hét végén két kerékpá­ros határőr a magyar—ro­mán határszakaszon — ,Bat- tonyánál — 97 török határ­sértőt, valamint négy török, s ugyancsak négy csehszlo­vák embercsempészt fagott el — tájékoztatta az MTI-t Zu bek János alezredes, a BM Határőrség szóvivője. Elmondta: az embercsem­pészek minden bizonnyal Németországba kívánták el­juttatni a határsértőket, akikre német rendszámú járművek vártak a határ magyar -oldalán. Az idén eddig több mint 70. embercsempészéssel ala­posan gyanúsítható személyt, illetve 6200 határsértőt fog­tak el. Ez több minf há­romszoros növekedés az el­múlt év hasonló időszakához képest. R „Krajcáros hírek” segít? Politikai gyűlés Biharugrán Szokolay Zoltán ország­gyűlési képviselő volt az elő­adója annak a politikai gyű­lésnek, melyet az MDF Bé­kés megyei elnöksége és an­nak szervezete rendezett Bi­harugrán, a polgármesteri hivatal nagytermében. Szokolay Zoltán elöljáró­ban elmondta: bármennyire nagy is a keserűség, a türel­metlenség, az Országgyűlés a törvényalkotást és az ülés­napok számát tekintve vi- lágrékordot javított. Még így is van adósság bőven, Pél­dául — mondta — az igaz­ságtétellel, az elszámoltatás­sal adós maradt a kormány. Nem válaszolt arra sem, kik lesznek, legyenek a jövőben a tulajdonosok. Mely társa­dalmi csoportra építhető a privatizáció? A gyakorlat — * folytatta — sajnos azt mu­tatja, hogy a lényeges gaz­dasági pozícióikat már el­osztották azok között, akik az előző rendszerben meg­gazdagodva hozzáférték e pozíciókhoz. Eszmefuttatását azzal zárta: politikai érte­lemben elértük, amit akar­tunk, ám a gazdasági élet­ben még nem történt meg a rendszerváltás. Szólt a Közös Piachoz való közeledésünk nehézségeiről, a kelet-európai piac beszű­küléséről, s a sajtóról, mely „kevés pozitív érzést közve­tít”. A hozzászólások, melyek „alulnézetből” támasztották alá a képviselő szavait, el­sősorban a helyi problémá­kat boncolgatták. A mező- gazdasági termékeket — a húst, a tejet, a bárányt, a gyapjút... — nem lehet el­adni. Egyre több a munka­nélküli. Az infrastruktúra hiánya miatt a vállalkozá­sok zöme is halálra ítélt... Némi biztatást jelentettek Bende Lajos szavai. Az MDF országos választmányának tagja többek között arról be­szélt, hogy hamarosan napvi­lágot lát a „Krajcáros hí­rek”, mely lehetővé teszi, hogy a piaci információk he­tente eljussanak a kistelepü­lésekre is. Az persze más kérdés, hogy az üzlet így is nehezen köttetik majd a te­lefon hiánya, s a nagy távol­ságok miatt.. . Nehéz felidézni a péntek esti beszélgetésen felmerült összes problémát, volt belő­lük jócskán. A segíteni aka­rás sem hiányzott az elő­adók részéről. Kár, hogy a szokottnál kevesebben — csak hűsz-egynéhányan — jöttek el a biharugraiak er­re a rendezvényre. (Nagy) II blokkolásgátló előny, de néha hátrány Tájékoztató az Iparosok Házában Az egyik „bűnös” Ford a 61. genfi autó-világkiállításon Fotó: Szekeres András Amikor egy magyar a&z- szónyság először vezette ál­mai autóját, egy szemet gyönyörködtető Fordot, ré­mülten állította meg az első parkolóban. Döbbenettel nyugtázta, hogy már az amerikaiakban sem bízhat. Aztán elpanasaolta szerelő­jének, hogy erős fékezésnél a fékpediál gyanúsan remeg, nyilvánvalóan hiba rejtőzik az autóban. Tévedett, ami ezúttal megbocsátható, hi­szen nekünk, magyaroknak, egy ideig még szoknunk kell a csúcstechnikát. A Ford fékjével természetesen nem volt semmi baj, csak éppen felszerelték egy elektronikus blokkolásgátlóval. Még az autószerelők is jót mosolyogtak a történet hal­latán, szombat délelőtt, ami­kor Békéscsabán, az Iparo­sok Házában Kőfalusi Pált, a Győri Széchenyi István Mű­szaki Főiskola adjunktusát, a blokkolásgátlók műszaki tulajdonságairól! előnyeiről és hátrányairól hallgatták. Nem tévedés, hátrányai is vannak a végtelenül precíz szerkezetnek; a magyar te­vők számára például az, hogy az elektronikus válto­zat kétezer márkába kerül. A közlekedési rendőrök sem örülnek felhőtlenül az új­donságnak, hiszen a blokko­lásgátlóval felszerelt autó után nem marad féknyom, balesetnél nem szerepel a tényadatok sorában. Még mielőtt teljesen ki­ábrándulnánk e sok min­denre képes szerkezetből, említsünk meg néhányat az előnyeiből is. Például azt, amit Kőfalusi Pál az elsők között említett, nevezetesen: ha valaki már egyszer hasz­nálta az autójába beszerelt blokkolásgátlót, máris kifi­zetődött a befektetés. Az ér­zékeny műszer ugyanis sú­lyos balesetektől . „menti meg” az autóst. KormányŐz- hatóbbá válik a jármű a csúszós, jeges úton, nem sodródik ki és nem pördül meg, ha kanyarban fékez a gépkocsivezető, vagyis sok­kal biztonságosabb vele a fékezés. Az előadás — mint Ker­tész Jánostól, a békéscsabai ipartestület elnökségi tagjá­tól megtudtuk — része an­nak a sorozatnak, amellyel a megye autószerelőit kíván­ják rendszeresen tájékoztat­ni, 'hogy mind kevesebb gondot okozzon az egyre több, nyugati, modern jármű javítása, nem beszélve a matuzsálemi kort megélt szocialista „autócsodákról”. L. E. „A VÉLEMÉNYT A MAGA FEGYVEREIVEL KELL MEGTÁMADNI: ESZMÉKRE NEM LEHET PUSKÁVAL LÖVÖLDÖZNI.” * (RIVAROL)

Next

/
Thumbnails
Contents