Békés Megyei Népújság, 1991. április (46. évfolyam, 76-100. szám)
1991-04-13-14 / 86. szám
SPORT 1991. április 13-14., szombat-vasárnap © Farkas Péter, aki Mezöberényben gyér ékeskedett A birkózó világbajnok olimpiát szeretne nyerni Az elmúlt esztendőben robbant be a birkózó sportág nemzetközi élvonalába a 82 kilogrammos Farkas Péter. A mindössze 22 esztendős, tehetséges sportoló a tavalyi világbajnokság döntőjében olyan nyugalommal és elszántsággal verte meg Komáromi korábbi szovjet ellenfelét, az olimpiai bajnok Mamiasvilit, mintha számára ez csak házi feladat lett volna. A fiatalember édesapja, Farkas Károly is birkózó volt, s bár Péter már Budapesten látta meg a napvilágot, a család ma is kötődik Békés megyéhez, nevezetesen Mezőberényhez. A nagyszülők élnek a békési kisvárosban. Az elmúlt hét végén hazalátogatott a birkózó világbajnok, s fogadta őt a városházán Cservenák Pál Miklós polgármester is, majd délután találkozott a szurkolókkal, a közönséggel a Molnár Miklós koSár- labda-emléktorna keretében. Ezt az alkalmat használtuk fel arra, hogy interjút kérjünk az április végi köttöttfogású Európa-bajnokságra készülő sportolótól. —Kik egyengették eddigi birkózó pályafutásodat? — Nyolc éves korom óta űzöm a sportágat. A Vasasban kezdtem birkózni Ferenczi Karcsi bácsi irányítása mellett. Öt esztendő után a Ganz-MA- V AG-ba kerültem, ahol Kiss Ferenc volt az edzőm. Majd a Budapesti Spartacus következett, s onnan kerültem jelenlegi klubomba, az Újpesti Torna Egylethez. Jelenleg az olimpiai bajnok, Kocsis Ferenc irányítja az edzéseimet, kitűnő szakembernek tartom. — A hónap végén Németországban, Aschaffenburgban rendezik a kötöttfogású birkózó Európa-bajnokságot. Milyen esélyekkel indulsz ezen a versenyen, hány érmet vársz a magyar válogatottól? — A héten Tatán edzőtáboro- zunk, napi két edzéssel, csúcs- terhelés mellett dolgozunk. A jövő héten már mesterünk visz- szavesz a terhelésből, és ettől kezdve már a fogyasztásra és a finomításra helyezzük a fő hangsúlyt. A magyar válogatott jól együtt van, Szőnyi János megtalálta a hangot velünk, így bízom abban, hogy több érmet, köztük aranyat is nyerünk. Jómagam a 82 kilogrammos súlycsoportban — a hazai környezetben induló EB-aranyérmes Zander ellen és a szovjetek volt 74 kilós világklasszisa, Turlihanov ellen -— küzdők majd a legfényesebb éremért. Elképzelhető még, hogy a román és lengyel vetély- társ is beleszól a dobogós helyezések sorsába. —Az új szabályok mennyiben könnyítették, illetve nehezítették meg a helyzetet? —Sajnos azt kell mondanom, az új szabályok számomra kedvezőtlenek. A nyugatiaknak kedvez az ötperces küzdelem, hiszen ők fizikailag rendkívül jól felkészültek. Az én erősségem az emelés és a pörgetés volt, ez most nem érvényesíthető any- nyira a küzdelemben, mivel eltörölték a „békát”. — Már megszerezted a világbajnoki aranyérmet, junior Eu- rópa-bajnok és kétszeres magyar bajnok vagy. Mi a legfőbb célod a birkózásban? — Szeretnék olimpiai bajnok lenni. Jövőre Barcelonában olyan teljesítménnyel szeretnék kirukkolni, amely méltó lenne az eddigi eredményeimhez. Ha meglesz a várva várt arany, valószínűleg befejezem a sportpályafutásomat. — A birkózáson kívül mely sportágakat kedveled, kik a barátaid? — Minden sportot szeretek, magam is megpróbálkoztam a rögbivel, az ökölvívással, de a tatai edzőtáborban kajakozni, teniszezni is szoktam. Jó barátom a súlyemelő Buda Attila, de az UTE-ból az ökölvívók, a vízilabdázók és a cselgáncsozók táborából is vannak barátaim. —Mit üzennél a birkózást ma kezdő fiataloknak? Hogyan ítéled meg a sportág jövőjét hazánkban? — Rendkívül sokoldalúvá tesz a birkózás, ezért azt üzenem a gyerekeknek, minél több edzéssel készüljenek a nagyobb feladatokra! Ne keseredjenek el, ha nem érnek el eredményt, mert edzett, egészséges felnőttekké válnak, ha belekóstolnak ebbe a sportágba. Borúlátó vagyok Magyarországon a sport, a birkózás jövőjét illetően. A pénztelenség, a felszerelések állapota, a létszám, mind-mind azt mutatja, kritikus a helyzet. Budapesten jelenleg öt szakosztály működik, de kettő a végóráit éli. Jobban oda kellene figyelni erre az eredményes sportágra... — Tudom, most a fogyasztás időszaka következik. Mégis megkérdezem, mi kerül a nagymamánál az asztalra? — Szinte valamennyi ételt kedvelek, de most a nagymama sült pulykával és finom kalácscsal, süteményekkel várt itthon, Berényben. , ... Veraszto Lajos Hozzászólás salakpálya ügyben „A gyulai sportélet és politika közeli kapcsolatba kerülése után sajnos megint negatív előjelű ügy került a közvélemény elé—mármint a salakmotor sport kihalásának története. A cikkben leírtak ismereteim szerint is többnyire megfelelnek a valóságnak. Kétségtelen tény, hogy évi többmilliós áldozatot vállaló szponzor nélkül nem lehet a sportágat saját bevételből fenntartani. Próbálkoztak ezzel többen is (Mezőgép, Medosz SE, Volán Vállalat), de néhány év után a jelentős anyagi igény miatt mindenki feladta. Más a dolog érzelmi közelítése. Ennyit a cikkről általában. A cikk negyedik fejezete — amely nekrológnak indult, de...—részében dr. Szabó Gábor, a vállalat jogi osztályának vezetője egy olyan mondatot idézett tőlem, ami nem hangzott el. Kérem Szabó urat vállalja fel kijelentésének, intézkedésének teljes konzekvenciáját, és ne próbálja áthárítani a felelősséget — ez esetben rám. Hogyan is történt? Önök hárman a Volán képviseletében február elején megjelentek a polgármesteri hivatalban (a cikkben leírtak szerint kétszeri telefonon történt megkeresésemre). Közölték, hogy előzetesen a pályán jártak. Közölték továbbá, hogy az írásbeli megállapodásban foglaltak szerint szándékuk van visszaadni a városnak a kezelői jogot. Azt valóban megkérdezték, hogy a vállalatot megillető tartozékokat megveszi-e a város. Azt válaszoltam (próbálok szó szerint idézni!): — Nekem nincs kompetenciám nyilatkozni. Kérem, foglalják írásba — a szakértők által felértékelt anyagokkal kapcsolatos kínálatukat, az ön- kormányzat majd dönt vagy előáll saját javaslatával. Önök ezt korrektnek találták — a kezdeményezés írásba foglalását — és távoztak. Az osztály akkori megbízott osztályvezetőjét délután így is tájékoztattam látogatásukról. Egy hibát viszont elkövettem, hogy nem hívtam magam mellé tanút. Önök viszont hárman voltak. Szabó úr nyilatkozata ahhoz hasonlítható, mintha én arra való hivatkozással jelennék meg Békéscsabán az autóbuszgarázsukban, hogy jöttem azért a buszért, amit Ön ígért nekem. Nem tudom ideadná-e a garázsmester? És végül nekrológ helyett. Többen dolgozunk máris azon, hogy legalább salakmotor rendezvényeket szervezhessünk az erre éhes gyulai és Békés megyei közönségnek.” id. Lovász Sándor sportfelügyelő Megjegyzésünk: több szempontból is figyelemre méltónak találjuk Lovász Sándor hozzászólását, s itt most nem arra gondolunk elsősorban, hogy cikkünk egészével egyetért, jóllehet mostanában az sem lehet teljesen elhanyagolható. Mégis fontosabbnak tartjuk, hogy a nyilvánosság is segítséget nyújthat ahhoz, hogy — legalábbis a pillanatnyi lehetőségekhez képest — rendeződjön a gyulai salakmotoros pálya ügye. Lehet, hogy mi magunk is tanúk után áhítozunk majd hamarosan..., mindenesetre, szinte biztosra vesszük, hogy az ügyhöz a Körös Volánnak is lesz hozzátennivalója. Ezenkívül fontosnak véljük, hogy előkerüljön az a megállapodás, amelyben alapvetően tisztázták az önkormányzat és a Volán vállalat viszonyát, arra az akkor még nemigen szóba került esetre, ha ne talán egyszer — no nem haragból — de mégis „eltépődne” a babarongy. Olaszországba utaznak a hungáriás fiatalok Ismét külföldre utaznak a Békéscsabai Hungária SE serdülő labdarúgói. Ezúttal, New York és Rio de Janeiro után, Olaszországot keresik fel és a Nápoly melletti salernoi öbölben lévő helyi csapat meghívásos tornáján szerepelnek. Mint Krnács István, a csapat vezetője elmondta, a C- kategóriában az 1976-osok korosztályában lépnek pályára az április 19-től 27-éig megrendezésre kerülő nemzetközi labdarúgó találkozón. A Hungárián kívül Magyarországot az Úttörőstadion SC labdarúgói képviselik az 1978-as korosztályban. Itáliába 16 játékos és két vezető utazik, a költségeket szponzorok, a B&M Engineering Kft., a Déva Kft. állja. Újság még a csapat háza táján, hogy a közelmúltban Budapesten a minifoci labdarúgótornán 120 csapat közül a 2. helyet szerezték meg. Április l-jén Mezömegyeren Hungária Klubot nyitottak, mely egyben sörbárként üzemel Kvasz János szervezésében. A Forcon szétforgácsolódott, de mi lesz a sportkörrel? Békéscsabán, a Forcon Vasas Sportkör testépítő és erőemelő szakosztálya 1975 óta működik. Ez idő alatt az erősödni vágyó sportemberek költözködtek éppen eleget. Jelenleg a Bánszki utca 6. szám alatt — volt polgárvédelmi pince — edzenek mindannyian. A hely nem a legideálisabb, ennek ellenére az eredmények szorgalmas, kitartó edzésmunkát sejtetnek. Itt tréningezik Tibori István kétszeres országos bajnok, Mikes Sándor Európa- és világbajnoki viadalok résztvevője és az a nyolc junior korcsoportos versenyző is, akik a közeljövő reménységei. S hogy miért írjuk le mindezeket? Mert a sportolók helyzete úgy tűnik bizonytalanná vált vagy válik. Ám erről szóljon a legilletékesebb Zimmermann Ferenc, a klubvezető, aki maga is kiváló versenyző. — A forgácsoló gyár darabjaira hullott, a sportkör, illetve a klub működését is veszélyezteti ez az átalakulás. Sajnos, az általunk választott sportágnak kevés támogatója akad Békéscsabán, a kezdet kezdetén—ami klubunk volt első ebben a városban —, a Forcon volt az egyetlen patrónu- sunk. De ha így haladunk tovább, akkor ettől is búcsúzhatunk. A teremmel nincs gondunk — azon kívül, hogy a bérleti szerződés' lejár —, hiszen szakszerű, biztonságos gépekkel edzhetünk. Igaz, nem csillogóvillogó nyugati erőfejlesztő masinák ezek, de a célnak megfelelnek. A fiúkkal beszélgettünk már arról, hogy mi lesz, vagy mi legyen a klub további sorsa. Egyvalamiben egyetértettünk: nem akarunk megszűnni, nem akarjuk magunkat áruba bocsátani —tolmácsolja a versenyzők véleményét a klubvezető; majd hozzáteszi, hogy az ifjúsági házzal már felvették a kapcsolatot, de ott is a személyi változások korát élik, s amíg nincs új igazgató, addig remény sincs az együttműködésre. Pedig az edzőterem sorsát sürgősen meg kell oldani... Megkerestük Molnár Istvánnét, a forgácsoló vállalat üzemmérnökét, aki a sportkör gazdasági feladatait intézi. Sajnos, a jelen helyzetben ő sem látja a megoldás kulcsát: — A Forcon két részre szakadt. Alakult egy olasz—magyar kft., a másik rész maradt állami vállalat. Eddig mindenkit ez *az átalakulás izgatott. A sportkör költségvetése is bizonytalan még. Evekig a működés alapját a vállalati támogatás képezte. Ezt a pénzt — talán — megkapjuk 1991-ben is. De, hogy azután mi lesz, senki sem tudja. A sport üzlet—hallom a televízió kommentátorának szavait a Napzártában, és arra gondolok, talán Békéscsabán is — legyen az állami vállalat vagy magán- vállalkozó —, valaki vagy valakik üzletet lámák az erőemelők és a testépítők sportágában. Angliában, Olaszországban, Franciaországban már nemcsak mondják, szponzorálják is a sikeres sportklubokat, sportolókat... esete A bérleti szerződés lejárta után vajon lesz-e helyük az erős embereknek?
