Békés Megyei Népújság, 1991. április (46. évfolyam, 76-100. szám)

1991-04-13-14 / 86. szám

MEGYEI KÖRKÉP 1991. április 13—Í4., szombat—vasárnap 0 jtosmím hírlap alapító tagját gyászolja az MDF A BRFK péntek délelőtt lezárta a vizsigálatot Csen­gey Dénes halála ügyében, miután az igazságügyi orvos és a toxikológus szakértő egyértelműen megállapította a képviselő természetes ha­lálát. Az MTI kérdésére a BRFK illetékese elmondta: további részletekkel a rendőrség nem szolgáltat, mert az a kegyeletet sértené, annyit azonban elárult, hogy nem öngyilkosság okozta Csengey halálát. Finnországba utazik a polgármester Békéscsabát hagyományo­san jó kapcsolat fűzd a finn­országi Mifckeli városához. A magyarországi politikai változások nem lehetnek gát­jai a testvérvárosi kapcsola­tóknak. Április 15-én, hétfőn öt­tagú városi delegáció indul Mikkelibe egyhetes tapaszta- latcsere-útra. A delegáció ve­zetője Pop János* polgármes­ter, tagjai Domokos László alpolgármester, Csernók Éva, a tisztségviselők titkára, va­lamint két vállalkozó képvi­selő: Baczovszky Pál és Me- kis András, mindketten az önkormányzati testület tag­jai. Kulturális programmal indulnak útnak, ezért ma­gukkal viszik a Békés Ban­dát és két pár táncosukat, valamint énekesüket. B. Zs. Alapító tagját gyászolja a Magyar Demokrata Fórum. Csengey Dénes élete 38 esztendősen váratlanul megszakadt. Reformidők, forradalmak és szabadságharcok nemzedékének utóda és örököse, aki a politika és az irodalom kettős szorí­tásában élt. Mindenféle elnyomás kérlelhetetlen ellenségeként szolgál­ta a magyarság ügyét. Egyik elindítója és cselekvő részese volt legújabb történetünk rendszerváltó folyamatának, amely megalapozta a nemzet független és szabad jövőjét. Csengey Dénes nemcsak a mi halottunk. Magyar Demokrata Fórum Országos Elnöksége Muszáj uszálymegoldás (Folytatás az 1. oldalról) Megépült tehát a 800 mé­ter hosszú, 6 méter széles terelőút — ebből mintegy 80 méter a vízen átvezető uszályhíd, amely 4,2 méter széles! Itt tehát egyirányú, váltakozó a forgalom, s ezt fényjelző készülékek szabá­lyozzák a hídfőknél. A vas­úti forgalom a hídlezárás idején csak a hídfőkig ha­lad, itt az utasok leszálLnak a vonatról, gyalog kelnek át, és a túlparton szállnak is­mét fel a- vonatra. Az alapos előkészületek, az uszályhíd kiépítése után végül is nem április 11-én, hanem tegnap, április 12-én történt meg a híd lezárása, s indult meg a forgalom a terelőúton. Tegnap délelőtt felhívtuk a Szolnoki Közúti Igazgató­ságot, ahol ár. Bede János igazgatóval 'beszélgettünk. — Mindenekelőtt arról hadd kérdezzük, milyenek az első órák tapasztalatai? — Sokkal jobban halad a forgalom, mint a régi hí­don, ugyanis nem zavar a vasút. Bár rövidesen követ­kezik az egyórás várakozás. Három-négy uszály vár át­kelésre, s akkor bizony egy órán át áll a közúti forga­lom, ugyanis felnyitjuk az uszályhidat. Erre mindennap 11.30 és 12.30 között kerül sor, kivéve, ha esetleg nincs várakozó vízijármű. — Mibe került ez a mű­szaki megoldás? — Húszmillióba. A TS- uszályhíd, ami lényegében egy kettévágott uszályt je­lent, ugyanakkor később másutt is használható, akár kikötőként is. — Vízállásváltozás esetén lehet-e számítani arra, hogy szünetel a forgalom a tere­lőúton? — Erre nem kell számíta­ni. mert két hídfőállást épí­tettünk ki, külön a magas és az alacsony vízállás esetére. Gond csak ékkor lehet, ha aszály lenne. T. I. Pályázatról pályázatra: ki igazgatja a sportcsarnokot? (Folytatás az 1. oldalról) A vita során a Fidesz és az SZDSZ képviselői ellen- véleményüket erősítve, ki­vonultak a tanácsteremből, míg a kisgazdapártiak a je­lenlegi pályázatokat kíván­ták intézményi jellegűnek el­fogadni. Javasolva, hogy a mostani vezetőt sürgősen mentsék fel 'hivatalából. Ez a megoldás várhatóan mun­kajogi problémákat, döntő- bírósági ügyet eredményez­ne, a 'megoldást lassítaná, ezért nem fogadták el. A döntés: o vállalkozói pályá­zat nem volt eredményes, a sportcsarnok intézményi ke­retek között működik to­vább. Amíg az igazgatói pá-i lyázat sorsa eldől, Maczák János személyében, városi felügyeleti joggal önkor­mányzati biztost nevezett ki a testület. A régi igazgatót felmen­tik, s egy zártkörű pályáza­tot hirdetnek. A jegyzőnek, bármelyik városi képviselő­nek, vagy személyesen Ma­czák Jánosnak adják le ne­vüket és címüket április 18- án 16 óráig mindazok, akik pályázni kívánnak. Ezután •kapják meg névreszólóan a kiírás feltételeit, pályamun­kájukat a polgármesternek címezve küldjék el április 30-ig. Külön erre a feladat­körre alakult bizottság vé­leményezi majd a pályamun­kákat (a sportcsarnok dol­gozóinak véleményezési jo­gáról még folynak a tárgya­lások), s a május 9-i városi közgyűlés dönt a győztes sze­mélyéről (aki három évig nyeri el az igazgatói stá­tuszt). Más téma: a békéscsabai Réthy Pál Kórház baleseti sebészeti osztályát a megyei Köjál utasítására azonnal be kellett zárni, a betegeket a kórház új épületszámyába áthelyezni. A traumatológia sürgős felújításához 8 millió forintot 'kért a kórház igaz­gatósága az önkormányzat­tól. Ezt az összeget egy ké­sőbb benyújtandó költségve­tési részletezés ellenében megkapta. Egyebek mellett ezó volt a Békéscsabán létesítendő szlo­vák kulturális központ he­lyéről és telepítésének lehe­tőségedről. Az önkormányzat természetesen örül a nem­zetiségi politikát szolgáló intézménynek, de csak külső segítséggel, a nemzetiséget támogató központi pénzek­kel tudja felépíteni. A hely­kijelölésről később dönte­nek. B. Zs. A viharsarki rockörült Olvasom a pesti gyorson a Kurírt, látom, hogy a ha­zai rockrajongók ismerőséről, Török Adámról ad hírt egész oldalas riportban. „Az utolsó keresztes lovagnak” titulálják őt, aki húsz évig vezette a Mini együttest. Jú­niusban a Rhythm and blues fesztiválon lép fel, neves külföldi és itthoni zenészekkel. A megvalósulás feltétele egy „viharsarki rockörült” és kft.-jének támogatása. KI lehet az az ember, és milyen gazdasági társulás segíti manapság a kultúrát? Jurth Lajossal és nejével találkoztam már beteg gyer­mekeket támogató koncerten és politikamentés majális rriegvalósítójaként. Korlátolt felelősségű társaságuk a Co­lors Coop, s keresztgyerekük, a California Kft. fáradha­tatlansága és sikere korlát­lannak látszik. A Colors Coop 1989 szeptemberében alakult Békés városi szék­hellyel, s tavaly már 240 millió forintot forgalmaztak. Elsősorban kelmeáruval fog­lalkoznak. Társultak a Cali- forniával, akiknek fő pro­filja äz élelmiszer kis- és nagykereskedelem. Néhány megvalósuló ötle­tükről érdemes szólni; Bé­késcsabán, a vásárcsarnok melletti telküket más vállal­kozókkal együtt hasznosítják. Többek között olyan boltot nyitnak, amelyben maradék kelméből szabásminta-mel­léklettel gyermek-szabadidő- ruha-alapanyagot árusítanak, hihetetlenül olcsón. Tavaly tízezrek voltak ott a békés­csabai sportcsarnokban ren­dezett majálisukon. Az idén úiráznak a Colors Cooposok: május elsején délelőtt 10 órá­tól éjfélig. Ezen a majálison is lesz szupertamboJa. — Nem jótékonykodásnak gondolom mindezt — mond­ja Jurth Lajos —, hanem olyan ésszerűen tervezett reklámtevékenységnek, mely végül is mindenkinek jó. Júniusban, 1-5-én Budapes­ten, 16-án Békéscsabán ren­dezik a bevezetőben említett Evangélikus lesz a „Rózsa”? Rendkívüli tantestületi ér­tekezletre gyűltek össze csü­törtök délután a békéscsabai Rózsa Ferenc Gimnázium tanárai. Az estébe nyúló ér­tekezleten az iskola jövőjé­ről esett szó, pontosabban arról, visszakapja-e az isko­laalapító evangélikus egyház az intézményt, s ha igen, •mikor és hogyan? — A reformáció egyházai, az evangélikus egyházak mindig azon a véleményen voltak, hogy a templom mellé iskola is tartozik — mondta dr. Harmati Béla, a tiszántúli egyházkerület püs­pöke. — Ahol van ennek ha­gyománya, azokon a telepü­léseken csaknem mindenütt szeretné a lakosság, ha újra indítanák az evangélikus is­kolákat. Az egyház élni kí­ván a készülő törvényjavas­lat adta lehetőséggel, annak ellenére, hogy mindenki tudja: az iskola nem rentá­bilis vállalkozás, de a befek­tetett energia visszatérül a társadalom számára a követ­kező nemzedék műveltségé­ben. A püspök szólt arról, hogy Békés megyében Orosházán, Szarvason, illetve Békéscsa­bán tervezik, hogy az egy­kori evangélikus iskolákban egyházi tagozatokat indíta­nak. A Rózsa Ferenc Gim­náziumban erre valószínűleg 1993-tól kerül sor, de e kér­désben az önkormányzatnak kell majd döntenie. Gyapay Gábor, a Buda­pesti Fasori Evangélikus Gimnázium igazgatója kifej­tette, hogy 477 tanulójuk szá­mira elsősorban magas szintű tudományos és gya­korlati képzést, valamint evangélikus erkölcsi neve­lést kívánnak biztosítani. Az egyházi iskola nem jelent vallási bezárkózást, s tisz­teletben tartják a más egy­házközségekhez tartozók hi­tét — hangsúlyozta. — A hazafias, művelt emberek képzését tekintik elsődleges céljuknak. Az iskola tanter­vileg bizonyos függetlensé­get élvez: több a nyelvi órák száma (11 nyelven tanulhat­nak a diákok), s két tárgy­ból vállalhatnak önkéntes fakultációt. Heti két órában tanulnak hittant, s önképző­körökben nyílik lehetőségük tudásuk gyarapítására. Dr. Goldman György, a városi kulturális bizottság elnöke elmondta, hogy — bár erre Vonatkozóan még nem született határozat — na­gyon valószínű, hogy evan­gélikus gimnázium lesz a „Rózsa". Ez a kijelentés per­sze számtalan kérdést vont maga után: mi lesz a jelen­legi, jórészt fiatalokból álló tantestülettel, hirtelen, vagy szakaszosan zajlik le a vál­tás, kinek a pénzéből gaz­dálkodik majd az intéz­mény? A kérdések zömére egy­előre senki nem tudja a választ, hisz még nem szü­letett döntés a különböző fó­rumokon. Ám az több mint valószínű, hogy a nagy múl­tú „Rózsa” életében — ta­lán nemsokára — mérföld­kőnek számító változások várhatók. G. K. Beszélgetés Göncz írpáddal A Magyar Rádió a Kossuth adón április 21- én, vasárnap 9.05 perc­től 9.57 percig beszélge- ! tést közvetít Göncz Ár­pád köztársasági elnök­kel. A beszélgetőtárs ' Wisinger István, a szer­kesztő László György. Az érdeklődök kérdése­ket tehetnek fel Göncz Árpádnak, tgy április 15- én, hétfőn 14 és 18 óra között, április 17-én, szerdán 8 és 11 óra kö­zött, illetve az adás nap­ján 8 órától hívhatják a rádiót a 138-8378, vagy a 138-8900-es telefonszá­mon. Tőkés László az egri Erdély- tanács- kozáson Az Erdélyi Szövetség He­ves megyei szervezete ápri­lis 13-án" és 14-én Egerben „Erdély múltja és jövője” címmel nemzetközi tudomá­nyos értekezletet rendez. Részt vesz és felszólal a ta­nácskozáson, majd április 14-ér*, vasárnap 10 órakor igét hirdet az egri reformá­tus templomban Tőkés László nagyváradi reformá­tus püspök. Ott lesz Köteles Pál író, az Erdélyi Magyar­ság című lap főszerkesztője, a Pozsonyban élő Duray Miklós író, Bárki Éva Má­ria, a Ibécsi székhelyű Nem­zetközi Erdély-bizottság el­nöke, Balia D. Károly költő Kárpátaljáról, Ágoston And­rás a Vajdaságból. fesztivált. Ez sem véletlen, hiszen valaha Jurth Lajos nemcsak kedvelője, de mű­velője is volt a rockmuzsi­kának. — Szeretnénk átvenni Bé­kés város sportéletének mű­ködtetését is — folytatja —, a városi önkormányzat négv és fél millió forintját kama­toztatnánk, és annyit pótol­nánk hozzá különböző for­mában. hogy szinten tartsuk, fejlesszük az egyesületeket. Arról még alig beszéltünk, hogy közel száz dolgozójuk­nak ingyen biztosítják az ebédet, a kávét és üdítőt! Nyárra az olasz tengerpar­ton béreltek számukra szál­lást, viszik, hozzák őket. A magyarázat logikus: „Pihent emberekre van szükségünk, akkor tudják a maximumot nyújtani, ha nincsenek eg­zisztenciális gondjaik sem”. Bede Zsóka fldóbojkott?! Több mint 1900 Békés me­gyei kiskereskedő képvisele­tében. csütörtökön délután Szabadkígyóson ült össze a Kisosz megyei külöttgyűlése. A helyi adó kérdésében parázs vita bontakozott ki. A jelenlevők úgy vélték, hogy a kormányzat és a helyi ön- kormányzatok vállalkozásba­rát politikája csak választási propaganda volt, ugyanis az elmúlt bő fél esztendőben a kiskereskedők. vállalkozók fizetési kötelezettségei növe­kedtek. A különféle intézke­dések nincsenek összehan­golva. Egyik ellentmondásos­ként említették: a munka­helyteremtést államilag tá­mogatják. ami helyes, ugyan­akkor a helyi önkormányza­tok bevezetik a kommunális adót, alkalmazottanként 2000 forint, s ezt visszásnak és erkölcstelennek tartják a kis­kereskedők. A megyei kiskereskedőket képviselő küldöttek sérelme­zik azt is, hogy a vállalko­zók — ha tönkremennek — alanyi jogon nem juthatnak munkanélküli segélyhez, s koncepcióbeli hibát látnak abban is. hogy a munkanél­küli segély nem a létmini­mumhoz igazodik, annak akár háromszorosa is lehet. Élénk eszmecsere bontako­zott ki a mindenhol jelentős mértékben megemelt hely- pénzekkel kapcsolatban. Az egyik felszólaló elmondta: a helypénzeket mindenütt drasztikusan megemelték, miközben az amúgy is gyat­ra szolgáltatások színvonala ió esetben tovább nem rom­lott. Felvetődött az a gon­dolat. hogy mindezek ellen együttesen tenni kellene va­lamit. Így született meg a kiskereskedők, vállalkozók Békés megyei felhívása az ország valamennyi kereske­dőjéhez, vállalkozójához, hogy az önkormányzatok ál­tal bevezetett helyi adókat bojkottálják mindaddig, amíg az önkormányzatok és a különböző hatóságok nem tesznek hathatós intézkedést az illegális kereskedelem, ezen belül is elsősorban a KGST-piacok megszüntetésé­re. A Kisosz felmérése sze­rint a békéscsabai piacon csak a szeszes ital. a kávé és a cigaretta illegális kereske­delme miatt az adókiesés csaknem 10 millió forinttal rövidíti meg az államkasz- szát. A felhívás szerint az önkormányzatoknak addig nincs erkölcsi alapjuk az en­gedéllyel rendelkező vállal­kozók külön adóztatására, amíg megtűrik és támogat­ják az illegális kereskedel­met. A Kisosz ugyanakkor kéri tagjait, hogy a helyi adókat a megyei szervezet által erre a célra nyitott számlán helyezzék letétbe, s az önkormányzatokhoz csak akkor utalják át, ha a fel­hívásukban megfogalmazot­tak teljesültek. —sz— Előétel a halpárti tárgyalásokhoz

Next

/
Thumbnails
Contents