Békés Megyei Népújság, 1991. április (46. évfolyam, 76-100. szám)
1991-04-12 / 85. szám
BÉKÉS ÉS KÖRNYÉKE 1991. április 12., péntek A város jelképei Békés város tanácsa még 1974-ben rendelettel fogadta el azt a címert és zászlót, amelyet a mai napig is használ a település. Ezek a jelképek azonban nem állták ki az idő próbáját, a lakosság 1989 végén igényelte felülvizsgálatukat. Az előkészítő munkára 1990-ben ideiglenes munkabizottság alakult, melynek tagjai az akkor működő pártok, társadalmi szervezetek delegáltjai voltak. Az előkészítő bizottság javaslata szerint az 1974-ben alkotott címer és zászló helyett indokolt felkutatni a város eredeti, történelméhez kapcsolódó régi címerét. Ezt a javaslatot a testületek elfogadták, a döntés jogát azonban meghagyták az új önkormányzatnak. Forrásmunkaként Alten- berger Gusztáv—Rest) Eusel Sándor század eleji címer- és pecsétgyűjteményében szereplő békési címer vehető figyelembe. Eredete a hajdú korszakra, az 1700-as évek elejére vezethető vissza, erre utal a címerben a hajdú zászlót tartó férfikar. Az ezt megelőző kornak címere a tatárjárás során megsemmisült. 1596 tavaszán a tatárok jövetelének hírére a város jegyzője. András deák a város pecsétjét, kiváltságleveleit Nagyváradra vitte, de két év múlva. Várad ostromakor ezek az anyagok megsemmisültek. < Sokkal vitatottabb Békés város zászlójának kérdése. Ez ügyben az önkormányzat szakvéleményt kért dr. Kál- lay István egyetemi tanártól, a Magyar Heraldikai és Ge- neológiai Társaság elnökétől. Javasolja a vörös-arany színezést. mely megegyezik a címerben szereplő zászló színeivel. Fák, virágok, terek, parképítések Békésen a központilag gondozott parkfelület mintegy 140 ezer négyzetméter, mely nem jelenti a város összes zöldterületét. Ezek a központi terek — a bekötőutak melletti zöld sávok és különböző szórt közterületek, melyekhez hét játszótér kapcsolódik, közülük kettő igen elavult. A fenntartási feladatok mellé felújítások, olykor új parképítések is adódnak. Hagyományai vannak a lakossági társadalmi munkának., melyre a jövőben is épít a város. Az utcasori fák száma közel 26 ezer. Az új településrészek utcafásításához — például Malomasszonykert — facsemetét biztosítunk. Ezek elültetése, további gondozása természetesen az ott lakók feladata. Középtávú fásítási, parkosítási tervvel rendelkezik a város, mely szerint az Élővíz-csatorna kotrásával és a partfal rendezésével párhuzamosan a parti faállomány felújítása, pótlása, a terület parkosítása jelenti a legnagyobb munkál. Műemlékeink védelmében Békés megye műemlékekben igazán szegény terület. Ezt köszönheti elsősorban annak, hogy a vidéken nem található időtálló építési anyag, így a helyben, a természetben fellelhető építőanyagot (agyag, nád, sás, szalma stb.) és nagy távolságokról ideszállított — főképpen a Körösökön leúsztatott faanyagot — használta fel az itt élő lakosság. A népi építészeti emlékek megmentésére több alkalommal — már a II. világháború előtt is — volt kezdeményezés, de erre első alkalommal 1969-ben került sor a szarvasi szárazmalom helyreállításakor. Az Országos Műemléki Felügyelőség helyi kezdeményezésekre központi anyagi és műszaki támogatást nyújtott mindazon épületek és építmények megmentésére, melyek építészeti, történeti vagy a tájra jellemző helyi népi építészeti emlékeket őrizték. A városi fürdő 1990. június 4- élől — átmenetileg — megszűnt a békési lakosság számára, ami nem kevés elégedetlenségre adott okot. A felújítás során reumatológiai és fizikoterápiái szakrendelés beindítására nyílik lehetőség. ami a mozgásszervi megbetegedések gyógyításában játszik óriási szerepet. Napjainkban folynak száraz kezelések, a továbbiakban vizes kezelésre is sor kerül, ennek keretében víz Békés 1977 óta ad otthont és szervezi kétévenként az immár hagyományossá váló Országos Népi Építészeti Tanácskozást. A város vezetői felismerték annak szükségességét, hogy a településen található építészeti emlékeink megmentése történelmi múltunk megbecsülése. A tanácskozások előadásai igen szerteágazóak. A népi tájházak létrehozásától a mezővárosok helyzetén, a műemlékek hasznosításán át a falusi templomok, tornyok helyreállításáról bezárólag mind-mind új ismereteket adott a résztvevőknek, melyeket munkájuk során felhasználhatnak. A városban jelenleg 23 műemléki építmény található, valamint a Széchenyi tér és környéke, mint műemléki környezet. A Széchenyi téri műemléki református templom többszöri átépítés, bővítés után nyerte el alatti masszírozás és galvánlür- dő áll majd a betegek rendelkezésére. Kialakításra kerül egy tornaszoba, valamint a kádas részből hat kád megmaradt, amelyből egy szénsavas kezelésre is alkalmas lesz. Létesült két masszírozó helyiség és egy lábápoló kamra. Várhatóan május végén átadásra kerül a haAz oldalt összeállította: Szekeres András és Kovács törzsébe! jelenlegi formáját, míg a tér északi részét a copf stílusú katolikus templom zárja le. Ugyancsak a téren található a XVIII. század második felében épített úgynevezett ..Nagyház”, ma múzeum, és a gyönyörű báltermet magába foglaló, 1885-ben épített városi bérház, ahol a könyvtár és galéria van. A Kossuth utca görög alapítású ortodox templom belső berendezésével, ikonosításával ragadja magával látogatóit. Feltétlenül éredemes megtekinteni a Durkó utcai tájházat, amelyet 1866-ban építettek és a Petőfi utca 41. szám alatti iskolamesteri lakást. A Széchenyi tér és a Patőfi utca találkozásánál pompázatos látványt nyújt a volt református kollégium és a vele szemben elhelyezkedő, a századforduló után épült kétszintes Városháza, de nem szabad kifelejteni a Szarvasi út 15. szám alatti régi kosárfonó iskolát, a Teleky utca I. szám alatt az 1823-ban épült empire stílusú református lelkészlakot. az újvárosi temetőben lévő temetőkápolnát, melyet 1857-ben avattak fel; de lehetne a sort tovább folytatni a különböző polgári és gazdaházakkal, az átlakílolt zsinagógával, de néhány mondatban nem lehet egy város múltját, jelenét és várható jövőjét bemutatni. Ez utóbbi megvalósítására ez évben Békés. Békéscsaba és Gyula közösen fogja megrendezni az Országos Műemléki Konferenciát, amelynek a legfőbb témája: az önkormányzatok szerepe a műemlékvédelemben. gyományos gőzfürdői blokk, férfi-női öltözővel, férfi pihenővel. A nyitással sokéves tradíció szűnik meg. ugyanis ..közös" fürdőként funkcionál. A felújítás várható teljes bekerülése eléri a 7.6 millió forintot. Még ez évben sor kerül az épület külső homlokzatának csinosítására is. A hidegvízellátás a fürdő területén lévő kút termelésbe állításával történik, termálkút felújítása során a vízhozam 72 liter/percre nőtt. míg a hőmérséklete 49,5 Celsius fok. A kút felújítása 2 millió forintba kerül. A tervek között szerepel a súlyfürdő létesítése, továbbá egy tangen- tor kád — a Máltai Szeretetszolgálat ajándékaként — beépítése. Csaknem 10 milliós ráfordítással Megfiatalodik a városi fürdő Lelkész és bizottsági elnök A képviselő-testület első ülésén megválasztotta bizottságait és azok vezetőit. A népjóléti bizottság elnökévé Beszterczey András, 44 éves református lelkészt választották, aki igazából alig egy évtizede csak békési. — Geszten születtem, a lelkészi szolgálatot Körösnagyharsányban kezdtem, s ezután 1982- ben kerültem Békésre. Életformámat, a békési tájegységhez való kötődésemet a családi indíttatás is megadta: édesapám Geszten, majd Gyomán, ezután pedig Biharugrán volt református lelkész — kezdte a beszélgetést Beszterczey András. —Hogyan lett az önkormányzati testület tagja, s miért vállalta el a könnyűnek nem mondható munkát? — A helyhatósági választásokon lakossági kezdeményezésre, független jelöltként, pártok támogatása nélkül indultam. Az első fordulóban a második helyen végeztem, a második fordulóban viszont meggyőző fölénnyel lettem az első. Hogy miért vállaltam? A tenniakarás vezérelt, mert szeretem az embereket, segíteni szeretnék nekik, ha már bizalmukkal megtiszteltek, s így városunknak is segíthetek. Némi szabódás után vállaltam a népjóléti bizottságban ezt a munkát. Vezérelt ennek az önkormányzatnak a becsülete, s egy régi mondás: „Egy mindenkiért, mindenki egyért!”. Nálunk a pártharcok a testületi munkában háttérbe szorultak, az önkormányzati üléseken nem a pártérdekek szerepelnek napirenden. — Melyek a legsürgetőbb feladatok? — A volt tanácstestület üléseire többnyire meghívtak, a város vezetőivel, a tanácselnökkel állandó és folyamatos kapcsolatban voltam. A megváltozott viszonyok nyomán most mást vár tőlünk az élet, így a bizottságunktól is. Az elképzeléseinket örömmel osztom meg. Szeretnénk, ha a helyi egyesített szociális intézmény gondjai nyugvópontra kerülnének, ugyanis ez az intézmény éventen52 millió forintos költséggel gazdálkodik, van 316 gondozottja és 120 házigondozottja, az idősek klubjának 140-en tagjai. Fontos kérdésként tartjuk számon a három városi bölcsőde helyzetét, melyek együttesen 140 kisded ellátására alkalmasak. Közülük egy alig 50 százalékos kihasználtságú. Jelen pillanatban úgy tűnik, hogy az összevonás látszana célszerűnek, de ennek eldöntésére még további alapos vizsgálat szükséges. Mi fontosnak tartjuk, hogy megmaradjon az J955-ben létesült 25 ágyas szülőotthonunk, ahol évente 260-280 újszülött látja meg a napvilágot. Az intézmény éves költségvetése 605 millió forint, nálunk az egy szülőágyra jutó üzemeltetési költség 1281 forint, vagyis jóval kevesebb mint a kórházakban. Szeretnék szólni a békési rendelőintézetről is. ugyanis ide tartozik Murony. Tarhos. Kamut. Bél- megyer, egyes szakrendelésekre Mezőberényből és Köröstarcsáról is járnak ide. Évente kb 260 ezer beteg fordul meg az intézményben. A korszerűbb elhelyezéssel egy időben jó lenne a szakrendelések körét bővíteni, így például orthopédiával. Jelentős témakört ölel fel a segélyezések köre. Városunkban 165 személy rendszeresen segélyezett, rendkívüli segélyben részesülnek évente mintegy 1500-an. a fclnőttvédelemre 20 millió forint. a gyermekvédelemre 6,5 millió forint az előirányzatunk. A segélyeket a gyermekintézményeknél a térítési díjak csökkentésével szeretnénk megoldani, vagyis a gyerek így kapja meg a pénzt. Szeretnénk a békési polgárok számára minél jobb közérzetet teremteni. Miközben a város központjában lévő iskola nomád életkörülményei és az épülő új színház gipszmintái kontrasztjában a munkanélküliek segélykiáltását hallom, mint lelkésznek eszembe jut a Jelenések Könyve jövendölése a Bibliából: „E világon nyomorúságtok lesz tíz napig. Légy hű mindhalálig és néked adom az élet koronáját.” Természetesen emberileg mindent megtéve életkörülményeink javításáért, az Isten előtti belső lelki rendezettség a nép jólétének legfőbb biztosítéka. és ez átsegít az akadályokon! Elsősorban az ingázók közül Nő a munkanélküliség Békésen is A városban az elmúlt év hasonló időszakához viszonyítva jelentősen megnőtt a munkanélküliek száma. Míg 1990. márciusában 1100 volt. jelenleg számuk 1700. A növekedés oka az átszervezések, a szerkezeti átalakuláshoz kapcsolódó létszámleépítések, a tsz-tagok foglalkoztatásának szüneteltetése és a munkáltatókra jellemző létszámstop. Mindezek főként az ingázókat érintik. A munka- nélküliek elsősorban munkanélküli segélyben, illetve járadékban részesülők, pályakezdők, megváltozott munkaképességűek és azok. akik feltétel hiányában nem részesülhetnek munkanélküli segélyben. A munkanélküliek közül 902- cn részesülnek munkanélküli segélyben, illetve járadékban. A 902 főből 655 a munkanélküli segélyes, 122 az átmeneti munkanélküli járadékos, és ez év március I -jén hatályba lépett új foglalkoztatáspolitikai törvény szerint 125-en munkanélküli járadékban részesülnek. Május végétől, június elejétől hónapról hónapra növekedés várható. Az emelkedés elsősorban a felsőfokú iskolát, illetve a középiskolát befejező, elhelyezkedni szándékozó fiatalok miatt következik be. A jelenlegi segélyezett létszám 12 százaléka szellemi. 88 százaléka fizikai foglalkozású. Fizikai foglalkozáson belül 246 a szakmunkás. 199 a betanított munkás és 349 a segédmunkás. A segélyen lévők legnagyobb számban a 25^40 éves korosztályból kerülnek ki. tehát a munkaképes kor legaktívabb időszakában vannak munka nélkül. A segélyt igénybe vevők 33 százaléka nő. A megnövekedelt munkaerőpiaci kínálattal ellentétben a gazdálkodó egységek munkaerő-kereslete minimális, messze alatta marad a szükségesnek. Jelenleg mindössze két lakatos szakmunkást és nyolc női betanított munkást keres a Start Kisszövetkezet. A szellemi foglal- kozásúaknak és a segédmunkásoknak elhelyezkedési lehetőségük a városban jelenleg nincs. A pályakezdő fiatalok elhelyezkedése ez évben is. de az elkövetkezendőkben is gondot jelent majd, mivel a demográfiai csúcs idején született korosztály középiskolai tanulmányait a 90-es évek elején fejezi be. Privatizáció—kérdőjelekkel A magyar gazdaság fellendítésének egy ik útját ma a gazdaságpolitika az állami \ agyon részarányának csökkentésében, az egyéni \ állalkozások növekedésében látja. Fontos to\ ábbá a piac kialakítása és működése. amely az előző megállapításhoz is kötődik. A piac kialakítása azonban nemcsak elhatározás kérdése és sajnos most még csak egy átmeneti időszakban vagyunk. Az Országgyűlés rekordszámú törvényt alkotott, de több fontos törvénnyel adós maradt. Közvetlen környezetünket a nagy elgondolásokból apró, de kellemetlen mellékhatások érik. Gondolhatunk például az érdekképviseleti problémákra, a fogyasztói érdekvédelem hiányára. A privatizáció a szolgáltatás területén most újabb gondokat hoz a felszínre. A múltban egyes szolgáltatások biztosítására széleskörű összefogás történt. A tanács esetenként ingyenes telket, pénzbeli hozzájárulási biztosított, a vállalatok, dolgozói kollektívák, a lakosság társadalmi munkát végzett. Mindezt tette annak reményében. hogy neki és családjának, a lakosságnak biztosított lesz az adott szolgáltatás Nem gondolt ekkor senki arra, hogy az ingatlan nyilvántartásban a pénzbeli hozzájárulás összegére vagy a társadalmi munka értékére zálogjogot jegy eztessen be. Most a privatizációs törvény elrendeli a szolgáltatási szektorban a különböző állami üzletek árverésen történő eladását. A törvény azonban azt nem írja elő. hogy a vevő az eddigi szolgáltatást köteles biztosítani. Ez ahhoz vezet, hogv a vevő jövedelmezőbben kívánja a meglévő üzletet kamatoztatni. Ezért az is lehetséges most már. hogv az egvetlen Ofolért-bolt helyén például v ideotéka, a Tüzép-telep hely én lovaglópály a, a Patyolatszalon helyén masszázsszalon létesüljön. Arra azonban vállalkozó egvclőre nem lesz. mert például nincs telek, telep, épület, hogv az eddigi szolgáltatást biztosítsa. Mehet tehát a békési ember tüzelőért, szemüvegért és ruhatisztításért a környező településekre —amíg ott is nem privatizálnak.
