Békés Megyei Népújság, 1991. április (46. évfolyam, 76-100. szám)

1991-04-12 / 85. szám

KÜLFÖLDI HÍREK - MEGYEI KÖRKÉP 1991. április 12., péntek Ms megyei híB Meghalt Csengey Dénes A Budapesti Rendőr-fő­kapitányság Sajtóirodája az alábbi közleményt juttatta el tegnap este az MTI-hez: A BRFK-t értesítették, hogy Csengey Dénesi, az MDF országgyűlési képvise­lőjét napok óta nem látták lakásáról eltávozni. A beje­lentők arra kérték a ható­ságot, hogy ellenőrizzék en­nek okát. A rendőrök a be­lüliről bezárt lakás ajtaját felnyitották, ahol Csengey Dénest holtan találták. Bűn- cselekményre utaló körül­mény nem merült fel, a rendőrség szakértők bevoná­sával — államigazgatási el­járás keretében — folytatja a vizsgálatot. * * * Csengey Dénes 1953-ban született Szekszárdon. Itt járt általános iskolába, Bu­dapesten szakközépiskolába, s Debrecenben, a Kossuth Lajos Tudományegyetemen szerzett magyar—történelem szakon bölcsészdiplomát. Egyetemi tanulmányait meg­előzően segédmunkásként, tanítóként, gyári népműve­lőként dolgozott. Diplomája megszerzése után szabad­foglalkozású író. Az MDF egyik alapítója volt. * * * A Magyar Demokrata Fó­rum Országos Központja is a csütörtök esti órákban ér­tesült a tragikus esetről. Na- himi Péter, az országos el­nökség tagja az MTI mun­katárséinak elmondta: meg­döbbenéssel fogadták a hírt. Csengey Dénest az MDF saját halottjának tekinti. Amerikai újságok Zwack Péter visszahívásáról A Mezőkovácsházi Mezőgép Vállalat felvételt hirdet főkönyvelői munkakör betöltésére Feltételek: — közgazdasági felsőfokú végzettség — 10 éves szakmai, 5 éves vezetői gyakorlat. A jelentkezéseket a váll. ig.-jának címére kérjük megküldeni. Rosszul sikerült mutatvány A The Washington Post cí­mű napilap csütörtöki meg­állapítása szerint „a bizánci hatalmi harcban, amelyben egy kormány és vezető dip­lomatája hadat üzent egy­másnak. Zwack Péter veszí­tett. Azonnali visszahívása az utolsó felvonása egv kínos, ritkaságszámba menő színjá­téknak, amelyben mindkét oldal tekintélye, hitele csor­bát szenvedett". A lap ezúttal is társasági rovatában számolt be a ma­gyar nagykövet ügyéről, aki kijelentette a lapnak: 48 órán belül kellene elhagynia Wa­shingtont, de haladékót fog kérni. hogy washingtoni ügveít rendezhesse. Egyéb­ként fizetésének dollárrészét a 2 nap elteltével már nem folyósítják — tájékoztatta a lapot Zwack. A visszahívott nagykövet kijelentette: az utóbbi hóna­pokban felismerte, a ma­gyar ellenzék politikájával rokonszenvez, így mintegy kettős életet élt. Jeszenszky Géza külügyminisztert szűk látókörű emberként jelle­mezte. akinek nincsenek nagyszabású, távlati elgon­dolásai. Ha egy üzlet beindul... Shell-vállalkozásban résztulajdonos Gyomaendrőd Érezze a különbséget! — halljuk nap mint nap a te­levízió Shell-reklámjában... Nos. a gyomaendrődiek ha­marosan tényleg megtapasz­talják azt a bizonyos minő­ségkülönbséget, ugyanis a vá­rosban nyáron már működik az új kút. ahol Shell ben­zint csapolhatnak szomjas jószágaiknak az autósok. Ez a mozzanat már önma­gában hírértékű. Pedig még nincs vége. Hozzátartozik az is. hogy a város ezzel a vál­lalkozással — az országban ez idáig egyedülállóan — résztulajdonos lett a nagy nevű nyugati cég ezen üzle­tében. Nemrégiben erről tud­hattunk meg részleteket a város polgármesterétől, aki elmondotta, hogy a Pecten Kft. közreműködésével jött létre a kapcsolat, melyben három magánszemély és az önkormányzat kötött üzletet a Shellel. A város a földte­rülettel lépett be £ vállalko­zásba. ami az alaptőke egy­negyedét jelenti. (A helybé­lieknek nem kell bemutatni, melyik ez a bizonyos sorom­pón túli. régebben szemétte­lepként is üzemelt „város­rész”.) A haszon tizenöt szá­zalékát kapja meg részese­désként évente Gyomaend­rőd. Persze nem lenne nyugati a cég. ha nem gondolna idő­vel terjeszkedésre: a későb­biek során épül majd itt a város igényei szerint üzlet, étterem, kamionparkoló. No, nem azonnal: ezek nem rö­vid lejáratú, hanem évtizedes tervek r.. Ami máris lát­szik, az az, hogy a gazdag vetélytárs megjelenése cse­lekvésre ösztönözte a közel­ben levő Áfor-kutat is: ő is látható szépítkezésbe kez­dett ... Hol tart most a megvaló­sítás? A területen folynak a földmunkálatok, de július vé­gén már benzinért állhatnak sorba az igényes kocsisok. Sajnos, ez rám — mivel nem vagyok autótulajdosos — nem vonatkozik... (k.) Útkereső népművelők Magyar-osztrák határátkelők — „Ha nem tehetem úgy, ahogy akarom, akkor úgy akarom, ahogy tehetem”: ez a bölcs finn mondás igen­csak illik a közművelődés mai helyzetére — kezdte tá­jékoztatóját dr. Tóth Béla, a Művelődési és Közoktatási Minisztérium munkatársa a napokban Békéscsabán, a Megyei Művelődési Központ­ban népművelőknek szerve­zett továbbképzésen. Magya­rul : a lehetőségekhez kell al­kalmazkodni, s megteremte­ni minden településen azt a közművelődési formát, mely­re igény van, s erre elő kell teremteni a pénzt. Persze, rengeteg /kérdésre nem szü­letett meg válasz: ki tartja fenn az egyes intézménye­ket. művészeti csoportokat, mi módon fogják össze egy- egv nagyobb régió kulturális életét, ki végezze a gazdál­kodást, s milyen szakirányú végzettség szükséges például az intézményvezetői felada­tok ellátásához? Egv biztos: az értékeknek nem szabad veszendőbe menniük! Izgalmas téma következett a vitaindító után: a Megyei Művelődési Közoont további sorsa. Nem titok, hogy az MMK feladatköre július 1­től megváltozik. Az intéz­mény elsődleges feladata lesz, hogy a korábbinál hatéko­nyabban segítse a települé­sek közműyelődési munká­ját. Az ország 16 megyéjé­ben már megkezdték az elő­készületeket a városi és a megyei funkciók szétválasz­tásához, a szervező-szolgál­tató jellegű intézmények lét­rehozásához. A „Balassi” működtetéséhez szükséges személyi, tárgyi feltételeket a megyei önkormányzat bizto­sítja majd. Az MMK új szervezeti és működési szabályzatának el­készítéséhez segítséget vára helyi önkormányzatoktól. A polgármesterekhez eljuttatott kérdőívek is bizonyítják, hogy munkájukat valós igé­nyekre kívánják építeni. Várhatóan a művelődési otthonok szerepe, a népmű­velők munkája is megválto­zik. A hozzászólásokból meg­fogalmazódott. hogy a szak­emberek rendkívül fontos­nak tartják a műhelymunkát, a szakmai együttléteket. Mint mondták, együtt job­ban megtalálják majd azo­kat a kivezető utakat, ame­lyekkel megőrizhetik egy-egy település kulturális értékeit. A magyar—osztrák hatá­ron a jövő hétfőn az októ­ber 15. óta tartó téli szünet után újra megnyílik a Fertő­tó melletti átkelőhely Pair, hegen (Pomogy) és Fertőd, valamint Mörbisch (Fertő- meggyes) és Fertőrákos kö­zött- Mindkettő a vasfüggöny lebontása óba jött létre gya­logosok és kerékpárosok ré­szére, s tavasztól őszig reg­gel 8 este 8 óra között tart nyitva. Az átkelőhelyeket magyarokon és osztrákokon kívül azok a más állampol­gárságú turisták is használ­hatják, akikre nem vonatko­zik vízumkötelezettség. A Pamhagen—Fertőd ha­tárátkelőhelyet á napokban aláírt magyar—osztrák meg­állapodás alapján július 1-jétől kezdve autósok is igénybe vehetik majd. Eh­hez addig az osztrák, a bur­genlandi oldalion új, 22 mé­ter hosszúságú, ideiglenes közúti hidat építenek, amelynek teherbírása húsz tonna lesz. Lapunk szerdai számának harmadik oldalán, a „Szolnok . — Bécsben” című írásban olvashattunk a Palotás János ve­gyes kar létezéséről.' Az elnevezés mögött sejtésünk szeriát az áll, hogy a ve­gyes kar létrejöttét az MDF támogatta, ám egy ideje a Pa­lotás úgy táncol, ahogy az ellenzik fütyül... Az űrkorszak harminc éve Harminc évvel ezelőtt, 1961. április 12-én késő dél­előtt egy orosz paraszitasz- szony nem hitt a szemének, amikor egy élénk narancs- sárga kezeslábast viselő fér­fit látott kikászálódni egy különös formájú szerkezet­ből, a sztyeppe közepén. — Ne féljen, orosz vagyok! — szólt a férfi, de időbe telt, amíg az asszony végre fel­fogta, hogy a fiatalember a világűrből érkezett. Pedig akkor már a világ összes rá­dióállomása a Föld első űr­hajósa: Jurij Gagarin nevét harsogta. E rendkívüli kaland kez­detei az '50-es évek második felére nyúlnak vissza. Mi­után többször sikerrel jut­tattak fel különböző állato­kat 400 kilométeres magas­ságba a szovjet rakétaszon- dáír segítségével. Szergej Ko­rol jov akadémikus, a szovjet űrhajók főkonstruktőre az emberi űrrepülés gondolatá­val kezdett foglalkozni. A Szputnyik—1 1957. októberi sikere nyomán pedig rátalált arra az eszközre és a módra is. ahogy ezt végrehajtják. A különleges feladatra a hadsereg háromezer pilótája jelentkezett- Kétszázat vá­lasztottak ki közülük, de vé­gül csak húszán .maradtak, akik sikerrel vettek vala­mennyi akadályt: a centri­fugát, a süketszobát, s az űr­hajós-kiképzés többi „kínzó­eszközét”. Eközben a kísérletek foly­tatódtak. a sikerek kudar­cokkal váltakoztak. 1960 má­jusában az első Vosztolk. az emberi repülésre szánt űr­hajók prototípusa nem tu­dott visszatérni a Földre. Két hónappal később a hordozó- rakéta tért le pályájáról. Ugyanezen év augusztusában sikeres állatkísérletet hajtot­tak végre: az állatok 24 órát töltöttek a világűrben. Az or­vosszakértők azonban óva­tosságból úgy döntöttek, hogy az első ember számára csak egy Föld körüli fordu­latot engedélyeznek. December elején újabb ku­darc következett: két kutya elpusztult a visszatérő űrka­binban. Néhány héttel ké­sőbb másik két kísérleti ku­tya ugyan életben maradt, azonban űrhajójukat nem sikerült Föld körüli pályára állítani. 1961 márciusában, két újabb sikeres kísérlet után megszületett a döntés: az ember is útnak indulhat. Az első expedícióra a 27 éves Jurij Gagarimt, dublőréként pedig a 26 éves German Tyi- tovot választották ki. Jurij Gagarin 1961- április 12-én reggel indult útnak. A hordozórakéta moszkvai idő Szerint 9 óra 7 perckor vált le, s a Vosztok—1 9 óra 21- kor állt föld körüli pályára. Gagarin karórája 10 órát mutatott, amikor az űrhajó belépett a Föld árnyékába, a sötétségbe borult, éjszakai álmát alvó Egyesült Álla­mok fölé. A legkeményebb hidegháború éveit írtuk, s a Kreml ezt a pillanatot vá­lasztotta ki, hogy bejelentse világraszóló sikerét — ame­lyet azonban a politikusok inkább hatalmas propagan- dafégyvernek, semmint ki­emelkedő műszaki ered­ménynek tekintették... A világűrben töltött 108 perc Gagarint a Szovjetunió leghíresebb polgárává, való­ságos utazó nagykövetévé tette — ő azonban mindig visszavágyott a kozmosz­ba. Amint lehetővé vált. is­mét csatlakozott ;\7, űrhajós- egységhez. s az újabb nagy titkos misszióra, a holduta­zásra készülődött — ez a terv azonban azóta sem va­lósult meg. Jurij Gagarin sajnos másodszor már nem jutott el a világűrbe: egv gyakorlórepülés közben 1968. március 27-én életét vesztet­te. Napjainkig már 251 koz­monautának és asztronautá­nak adatott meg a világűrből látni Földünket- Többségük­ben szovjetek és amerikaiak voltak, de űrhajóikra már számos nép küldhette el kö­vetét, a németektől az afgá­nokig. A .két űr-nagyhatalom fiai mellett eddig Franciaor­szág az egyetlen, amely két űrhajóssal dicsekedhet: Jean-Loup Chrétien szovjet űrexpedíciókban vett részt (1982-ben és 1988-ban), Pat­rick Baudrv pedig egy ame­rikai űrkomp fedélzetén re­pült (1985-ben). Nyilatkozott a lapnak Zwack Anna, a nagykövet angol származású felesége, aki idegenforgalmi újságíró­ként is működött, és kijelen­tette : az ütött vissza, hogy a házaspár tevékenyen részt vett a washingtoni társadal­mi életben, Magyarországon viszont nem ismerik, mit je­lent a public relations, a kap­csolatépítés. A The Washington Post, amely már korákban ismé­telten, igen pozitívan foglal­kozott a Zwack-házaspárral, most felelevenítette korábbi beszámolóit, többek között rámutatva: Zwack Magyar- ország egyik leggazdagabb és leghíresebb családjában szü­letett. A The Washington Times, az amerikai főváros második napilapja is röviden beszá­molt csütörtökön a Zwack- ügyről. többek között rámu­tatva: míg Jeszenszky Géza külügyminiszter és Bollobás Enikő, a magyar nagykövet­ség első beosztottja az MDF tagjai, Zwack nem tagja po­litikai pártnak. A leváltott nagykövet azt mondta a lap­nak. hogy az ellene emelt vádak alaptalanok, félté­kenységen és törtetésen ala­pulnak. de részletekkel nem kívánt szolgálni. Megfigyelők szerint lehet­séges — írta a lap —, hogy Jeszenszky, aki a horvát fegyverszállítások miatt kí­nos helyzetbe került, lemon­dásra kényszerül, és a wa­shingtoni nagyköveti posz­tot célozta meg. Az ügy mindhárom szereplőjének po­litikai jövője kétséges, ám a történtek is aláhúzzák, mi­lyen nehézségekbe ütközik a demokratikus átmenet Kö- zép-Kelet-Európában — tet­te hozzá a cikkíró.

Next

/
Thumbnails
Contents