Békés Megyei Népújság, 1991. március (46. évfolyam, 51-75. szám)
1991-03-09 / 58. szám
1991. március 9., szombat (alkotmányos) jog a munkához, a pályaválasztáshoz? Olyan programokat is támogatnak, melyek a munkaerőpiacról tartósan kiszorulókat foglalkoztatnák A MUNKAÜGYBEN DOLGOZÓK MOSTANÁBAN ISMERKEDNEK A MÁRCIUS 1-JÉTÖL ÉRVÉNYBE LÉPŐ FOGLALKOZTATÁSI TŐRVÉNY RÉSZLETEIVEL. „EURÓPAI SZINTŰ ÉS SZELLEMISÉGŰ A JOGSZABÁLY, BALKÁNIAK A VÉGREHAJTÁS KÖRÜLMÉNYEI” — VALLJÁK A SZAKEMBEREK, HISZEN NINCS ELEGENDŐ PÉNZ A SZAMOS JÓ ÖTLET ÉS LEHETŐSÉG MEGVALÓSÍTÁSÁHOZ. Épül a Suzuki-gyár Esztergomban már befelezték a Suzuki autószerelőüzem alapozási munkáit, és megkezdték az üzemcsarnok vázszerkezetének szerelését. Elkészítették az úgynevezett kihordó alagút alapjait, és hozzáláttak a présgépek mélyalapozásához. A festőüzem tető alá hozása jelenti a legbonyolultabb feladatot a kivitelezőnek, a 31-es Számú Építőipari Vállallat- nak, mert a tűzvédelmi és környezetvédelmi rendszereket is be kell építeni a csarnokszerkezetbe. Az előkészületek során több mint 300 hazai cég közül választották ki azt a 34 vállalatot, amely a szigorú japán műszaki és minőségi követelményeknek megfelelő alkatrészeket, részegységeket szállítja majd a gépkocsik összeszereléséhez. Ezek a cégek a háttérszállítások több' mint 30 százalékát vállalják. A későbbiekben ezt a részesedést 70 százalékra kívánják emelni. A japánok adják a licen- ceket, know-how-kat, a szakértelmet, ők irányítják, szervezik majd a termelést. Az új gyár leendő magyar munkatársainak első csoportja már Japánban tanul, a Suzuki cégnél. Mind a beruházók. mind a kivitelezők úgy nyilatkoztak, hogy a tervezett határidőre felépül a gyár, és jövő év októberében beindulhat a magyar Suzuki Swift személygépkocsik összeszerelése. Sertésrejtély Rejtélyes sertésbetegség ütötte föl a fejét az év eleje óta Európában és Észak- Amerikában: a szakemberek egyelőre nem találják az okát a derék kocák nemrég óta tapasztalható sorozatos koraszüléseinek, illetve a szaporulat túl magas halandóságának — közölték közöspiaci illetékesek. A mindeddig ismeretlen betegség, amely Európában elsősorban Németországot (Észak-Rajna-Vesztfáliát) és Hollandia keleti részét sújtja, az év elején ütötte, föl a fejét a kontinensen. Már ezt megelőzően elterjedt viszont az Egyesült Államok és Kanada bizonyos területein. Az Európai Közösség illetékes hatósága ezért úgy döntött, hogy egyelőre nyolc hétre megtiltotta az exportot az érintett térségekből. A bizottság kötelezte ugyanakkor a Közös Piac valamennyi tagországát, hogy tegye meg a megfelelő óvintézkedéseket, ha bizonyossá válik, hogy területén is szed áldozatokat a különös járvány. Deprenyl — 4 dollárért Forradalmasítja a Parkin- son-kór és más betegségek gyógyítását a Knoll József professzor és társai feltalálta gyógyszer — írta a The Wall Street Journal. A lap beszámolt arról, hogy a Deprenyl az első szer, amellyel az amerikai kísérletek szerint is sikerül lassítani a Parkinson-kórt. A Deprenyl egyúttal az első lehet az új szerek sorában, amelyek gátolják az agysejtek pusztulását, így lassítják az öregedést Sikeres magyar és nemzetközi kísérletek után egy amerikai vállalat megvásárolta a szert, és a tavaly. tízmillió dolláros állami támogatással végzett országos próbák igazolták: a Deprenyl sikerrel késlelteti a Parkinson-kórt, amelynek egymillió betege van az Egyesült Államokban. A magyar gyógyszer tömeges elterjedését egy ok akadályozza, az ár: a tartósan szükséges szer napi adagja 4 dollárba .kerül — írta a The Wall Street Journal. „A Magyar Köztársaság Alkotmánya mindenki számára biztosítja a jogot a munka és a foglalkozás szabad megválasztásához.” így kezdődik az 1991. évi IV. törvény a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról. A jog adott, csak a lehetőségek korlátozottak. Ezért is nő a jelentősége legfelsőbb szinten a Munkáerőpiaci Bizottságnak, megyei szinten pedig a munkaügyi tanácsnak és a munkaügyi központnak. Február 28-án megalakult a megyei munkaügyi tanács, amely a foglalkoztatási alap megyénkbe juttatott költségvetésének felhasználásáról, elveiről és arányairól dönt. Ez az összeg a feltételezések szerint akár 100- 200 millió forint is lehet. Nagy szerepe van a tanácsnak a foglalkoztatási érdek- egyeztetésben, a munkavállalók és munkaadók érdekeinek összehangolásában. Jelentős mértékben befolyásolhatják a megyei munkaerőpiac fejlődését. Szigorú törvény A megyei munkaügyi központ vezetőjével, dr. Molnár Margittal elemeztük az új törvény legfontosabb jellemzőit. — Feszesebb, szigorúbb, körültekintőbb ez a törvény a korábbinál — mondja. — A visszaélésekre kevésbé adhat lehetőséget, és többet nyújt a munka nélkül maradottaknak. A központi költségvetésből elkülönített foglalkoztatási alap biztosít pénzt a képzésekre, a munkahelyteremtésre, a részmunkaidősök foglalkoztatására, a korengedményes nyugdíjra A szolidaritási alap (összetevői júliustól a munkaadók által fizetett bruttó bér másfél százaléka és a dolgozók által fizetett 0,5 százalék) a munkanélküli-járadéknak, a pályakezdők munkanélküli-segélyének és az előnyugdíjnak a fedezete. A törvény ezekkel a pénzügyi eszközökkel akar gazdálkodni. — Fiatal a törvény, szólhatunk-e már néhány új kezdeményezésről, és hogyan értelmezhetjük fogalmait? — Csak azoknak az embereknek az átképzésére jut pénzünk, akik már munkanélküliek. Hamarosan pályázatot hirdetünk oktatási intézmények, művelődési házak, ötletgazdák számára hasznos, tartalmas, érvényes bizonyítványt adó képzési formák kidolgozására. A 18. évüket be nem töltött fiatalok körében is végeztünk közvéleménykutatást, hol szeretnének dolgozni? A középiskolából lemorzsolódott diákokat mindenképpen támogatnunk kell, a többi képzési forma segíthető. A munkaügyi tanács elé visz- 6zük majd a pályázatokat, és a támogatás mértékéről ők döntenek. Az országban szétosztható pénz körülbelül 4 százaléka juthat Békésbe, s ez jó arány. Hogy a pontos összeget mikor ismerjük meg, azt nem tudjuk. Koreniedmíny — Milyen támogatások segíthetik a foglalkoztatást? — A törvény S2Ó1 a munkanélküliek vállalkozóvá válásáról, ezzel a formával egyelőre nem tudunk élni. A megyében munkahelyteremtő beruházás elenyészően kevés van, a külföldi tőke sem áramlik mifelénk. Az emberek tőlünk várnak pénzt, hiteleket, de ilyet nem tudunk adni. Arról hallottam, hogy a Környezetvédelmi Minisztérium jogköre lesz majd egy decentralizált, megyékre bontott területfejlesztési alap elosztása, ez sem a mi témánk. Az új vállalkozónak, amíg vállalkozása megerősödik, maximum hat hónapig adhatunk munkanélküli-segélyt. Magunkra vállalhatjuk a vállalkozóvá válás képzési költségeinek 50 százalékát. Az újrakezdési kölcsönhöz hasonlóan forma nincs, és persze az sem vált be egyértelműen. Ostromolnak bennünket az emberek a vállalkozói tanácsadásunkon, honnan kérhetnének kedvező kamatozású, Vállalkozást segítő hitelt? Ilyen konstrukciók ma -még nincsenek, az egzisztenciahitelről a gyakorlat állít ki bizonyítványt. Üj lehetőség például, hogy stabil cégek felvehetnek munkanélkülieket, akiknek a béréből és közterheiből 50 százalékot mi fizetünk. Erre nincs még precedens. — Közhasznú munka, részmunkaidő, korengedményes nyugdíj. Most mit jelentenek ezek a fogalmak? — Terv még, hogy a megyei önkormányzat szociális alapítványa úgy támogatná a közhasznú munkát, hogy munkanélkülieket szociális munkahelyen foglalkoztatna. A költségeket közösen állnánk. Olyan programokat is támogatnánk, amelyek a munkaerőpiacról tartósan kiszoruló rétegeket foglalkoztatnák. Az is jó lenne, ha bizonyos üzemek rész- munkaidőben dolgoztatnák munkásaikat, átmentve őket egy remélhetően prosperáló időszaknak. A korengedményes nyugdíj 50 százalékát akkor vállalhatja át a foglalkoztatási alap, ha a cég veszteséges lett, vagy jogutód nélkül felszámolják. Ilyen esetek bizony vannak a megyében, felmérjük a számukat, és javaslatainkat a munkaügyi tanács elé terjesztjük, ők döntsenek. A létszámleépítés szabályai lényegében nem változtak, ha a vállalat elküldi dolgozóinak 25 százalékát, vagy legalább 50 embert, ezt a szándékát a megyei munkaügyi központban három hónappal korábban be kell jelenteni. Ha legalább 10 embert érint a leépítés, ezeknek is 30 nappal előbb tudniuk kell a dologról. — A munkaügyi központ szolgáltatásai ingyenesek. A sokasodó munkával az itt dolgozók terhei is növekednek. — Egy-egy ügyintézőnk 500 ügyfél gondjával-bajával foglalkozik. Szemléltetésül annyit, hogy mostanában hétezer munkanélkülinek folyósítunk segélyt, vagy járadékot, és ez a munkánknak csak egy része. Humán szolgáltatás a miénk. Visz- szatérve a törvényre, a legtöbb szigorítást a munka- nélküliség területén fogalmazták meg. Korábban, ha valaki rokkantsági, vagy öregségi nyugdíjra jogosult volt, de számára kedvezőbbnek látszott a munkanélkülisegély, azt választhatta. Most már nem teheti. Aki szövetkezeti tag maradt, de nincs munkája, nem minősül munkanélkülinek. Nem igazságos, hogy kapja a háztájit, a különféle kedvezményeket, és közben a munkanélkülijáradékot is felveszi. Csak akkor lesz jogosult a munkanélküli-járadékra, ha tagsági viszonyát megszünteti. Ha valaki maga kezdeményezi munkaviszonyának megszűnését, vagy az ő hibájából küldik el, 90 napig nem részesül az ellátásban. Akkor sem, ha már a járadékból él, de nem teljesíti kötelezettségeit a munkaügyi központtal szemben. Ezen túl egyébként a szolidaritási alapba befizetett járadék nyomán a munkanélküliek juttatását munkanélküli-járadéknak nevezzük. A munkanélkülieknek előnyugdíj, pályakezdők munkanélküli-segélye, valamint költségtérítés jár. — A munkanélküli-járadék mértéke, összege, folyósításának időtartama hogyan alakul? — Csak a leglényegesebb ismereteket emelem ki, egyébként mindenkit személy szerint tájékoztatunk, ha felkeresnek bennünket. A legfontosabb: amikor valaki munkanélküli lesz, azonnal jöjjön el hozzánk, ugyanis másnaptól kapja a járadékot. összege a folyósítás első szakaszában a járadékalap 70 százaléka, a második szakaszban az 50 százaléka (járadékalap az aktív dolgozó bruttó munkabére, amely szerint ő és munkaadója fizeti a szolidaritási alapba a járadékot). A folyósítás időtartama a munkanélkülivé válást megelőző négyéves folyamatos munkaviszony esetén — 360 napig 70 százalék, a következő 360 napig pedig 50 százalék. Az évek múlásával az lesz az alap- feltétel, hogy mennyi ideig fizette aktív dolgozóként a munkanélküli-járadékot. Előnyugdíj — Hallottunk az előnyugdíj intézményéről. Mit fed ez a fogalom? — Előnyugdíjat igényelhet az a munkanélküli, akinek az öregségi nyugdíjkorhatárhoz legfeljebb három éve hiányzik, és' legalább hat hónapja munkanélküli-járadékban részesül. Elegendő szolgálati ideje van, és megfelelő munkahelyre nincs kilátása. Aki a korengedményes, vagy az előnyugdíj mellett dolgozik, és a minimálbérnél többet keres, attól bizony meg kell vonnunk a juttatást. Költségtérítésen a munka- helykereséssel kapcsolatos utazások összegének térítését értjük. Munkanélküli-segélyre azok a pályakezdők számíthatnak, akik két évnél "nem régebben végeztek felső-, vagy középfokú oktatási intézmények nappali tagozatán. A minimálbér 75 százalékát kapják, maximum hat hónapig. Az elintézés folyamata: a fiatal márciusban bejön hozzánk, munkát keres, nem tudunk adni. Ilyen esetben három hónapig nyilvántartásban van nálunk, és ezután kapja a segélyt. Aki viszont — akár csak egy hétre is — munkába állt és végül anélkül maradt, nem jogosult a segélyre. — Ismerősöm 50 körüli asszony. Becsülettel dolgozott 30 évig, tavaly lett munkanélküli. Kapta a segélyt, most már egy évig járadékos. 51 éves kora után milyen juttatásra jogosult, ha továbbra sem kap munkát? — Az az asszony ellátatlan marad. Az előnyugdíjat a nők jelenleg csak 52. évük, a férfiak 57. évük betöltése után vehetik igénybe, azaz az ön által említett asszony még nem. Amikor eléri azt a kort, akkor viszont azért nem lehet előnyugdíjas, mert a másik feltételnek nem felel meg, azaz előnyugdíjaz- tatása előtt közvetlenül nem kapott hat hónapig munkanélküli-járadékot. Az a baj, hogy a különböző törvények nem illeszkednek, nem egészítik egymást ki. Korábban szó volt az öregségi nyugdíj egy új formájáról, a résznyugdíjról, az lenne a megoldás. Tehát, ha a ledolgozott munkaideje (legalább 20 év) adott, de valaki még nem érte el a nyugdíjkorhatárt és munkanélküli, a teljes nyugdíjának valamely részét megkaphatná. Külföldiek — A külföldiek munka- vállalási engedélyét és a hazaiak külföldi foglalkoztatását is önök intézik. — Ha a külföldinek nincs állandó tartózkodási engedélye, mi adhatunk munka- vállalói engedélyt. Nem akarunk semmiféle megkülönböztetést, de amíg a munkanélküliek száma itthon ilyen jelentős, nagyon meggondoljuk, kinek adunk engedélyt. Az engedély nélküli foglalkoztatás szigorú szankciókat von maga után. A mi ellenőrzési rendszerünket is feszesebben kell ezután működtetni. Magyar állampolgárok külföldi foglalkoztatása is feladatkörünkbe tartozik. Jelenleg Németországgal van ilyen kapcsolatunk. A gépgyártásban, az építőiparban és a vendéglátásban dolgozókat közvetítjük ki, a német nyelvtudás feltétel. — Gondolom, hogy a törvény alkalmazása számos egyéni problémát is felvet. Az emberek hogyan kaphatnak választ kérdéseikre? — A munkaügyi szakemberektől, a megyében hét kirendeltségünk szinte éjjel- nappal dolgozik. Szívesen adunk felvilágosítást a megyei központban is, amely Békéscsabán, a Luther utca 5. szám alatt található. Bede Zsóka A megváltozót! munkaképességűek egy részét Gyulán foglalkoztatják. Az ilyen üzem ritkább, mint a fehér holló Fotó: Kovács Erzsébet 500 ügyfél