Békés Megyei Népújság, 1991. március (46. évfolyam, 51-75. szám)
1991-03-09 / 58. szám
BÉKÉS MEGYEI A HAZA MINDEN ELŐTT 1991. MÁRCIUS 9., SZOMBAT Ára: 6,80 forint XLVI. ÉVFOLYAM, 58. SZÁM Készülődés a március 15-ei eskütételre Miután a Parlament elutasította az SZDSZ-nek a kárpótlási törvény alapelveire vonatkozó indítványát, a szabad demokraták reménytelennek látják, hogy a helyzetet megfelelően rendező jogszabály szülessen. Ezért nem kívánnak részt venni a törvénytervezet további vitájában — jelentette be Pető Iván, az SZDSZ frakcióvezetője. A szabad demokraták — miként Pető Iván a pánt véleményét tolmácsolta — a törvénytervezetet rosszul előkészítettnek, kaotikusnak tartják. A kárpótlás elvei továbbra is tisztázatlanok, amit szerintük nem megcáfolt, hanem méginkább megerősített az Országgyűlés hétfői ülése. Olyat pedig Pető szavai szerint „nem látott a világ”, hogy a törvénytervezet általános vitájának lezárását követően egy kormánypárti képviselő úgy nyilatkozzon: a pártok nézetei a vita során nemhogy közeledtek volna egymáshoz, hanem a fél évvel ezelőtti szintet sem érik el. Bevonulás után va jóval kevesebb a szociális problémával küzdő sorkatona. Ugyanakkor e kör bővült a munkanélkülivé vált családtagokkal, ez feltételezhetően a jövőben általános jelenség lesz — egészíti ki a laktanyaparancsnok. A kiképző tisztek szerint a fiatalok fizikai állóképessége átlagos. Nem jobb és nem rosszabb, mint az előző generációnál. Átlagélet- koruk 20—23 év között van, és csak nagyon kevesen szakképzetlenek. Általános gyakorlat, hogy ,az egy hónapos alapkiképzés után es(Folytatás a 3. oldalon) A közelmúltban vonultak be az újoncok a békéscsabai Nagy Sándor József laktanyába. A katonai élet és a civilvilág közötti átmenet tapasztalatairól kérdeztünk néhány fiatalembert és a laktanya parancsnokát, Nagy László alezredest. — Másfél százan vonultak be hozzánk sorkatonai szol-' gálatra — kezdi beszélgetésünket Nagy László. — Egykét kivételtől eltekintve mindannyian Békés megyeiek. A más megyéből érkezők többnyire NB I-as labdarúgók. Sajnos a legújabb rendelkezések szerint ők is csak szabadidejükben sportolhatnak, nem úgy, mint korábban. Az újoncok egy hónapos alapkiképzéssel kezdik a katonai szolgálatukat. Utána rádióelektronikai szakmát tanulnak majd. Legtöbbjük iskolai végzettsége 8 általános fölötti, ami a magas műszaki követelmény miatt elengedhetetlenül szükséges. Általános tapasztalat, hogy a bevonulok elenyésző aránya nős és még kevesebben vannak, akik a feleség mellett kisgyermeket is otthon hagytak. Örömünkre szolgál, hogy a korábbi évekhez viszonyítN É PÚJSÁG POLITIKAI NAPILAP A termelők érdekében Az agrárpiac első csirái? A megyei önkormányzati hivatal nagytermében látta vendégül az Agrárkamara Békés Megyei Szervezete a Viharsarok polgármestereit. A találkozó kifejezett célja az volt, hogy megismerkedhessenek azzal a MINI TEL névre hallgató mezőgazdasági információs rendszerrel, amelyet az agrárkamara szeretne eljuttatni a térség valamennyi gazdálkodó szervezetéhez, a szövetkezetektől a kistermelőkig bezárólag. (Folytatás a 3. oldalon) Olajbogyók vallomásai Az adósságmenedzselés mellett az infláció ellen Kupa-nap Orosházán Rz SZDSZ „kiszáll” Zsúfolásig megtelt tegnap érdeklődőkkel az orosházi művelődési központ, ahol dr. Kupa Mihály pénzügyminiszter ismertette a néhány napja kormányprogrammá emelt gazdasági programot. A Magyar Demokrata Fórum orosházi szervezete a Nemzeti Alapítvány javára szervezett jótékonysági bálra kérte fel fővédnöknek a pénzügyminisztert, aki ezen apropóból látogatott az alföldi városba. A rendezvényen megjelentek a demokrata fórum megyei és városi szervezetének vezetői, valamint Varga Zoltán és Remport Katalin országgyűlési képviselők. A kormány négyéves programjával kapcsolatban dr Kupa Mihály elmondta, hogy ez kifejezetten akció jellegű, hiszen változó külgazdasági környezetben kell hogy helytálljon. Hangsúlyozta, hogy a kormány gazdasági programja kézzelfogható, amellyel már külföldre is el lehet utazni. A program négy fő gazdasági -kérdést igyekszik egyidőben menedzselni, a négyéves időszak alatt ezek közül valamelyik -mindig prioritást élvez. Példái 1992-ben elsősorban az adósságmenedzselés és az infláció elleni harc az első. Egyébként fő veszélynek jelölte meg a miniszter az inflációt. Úgy véli, igazán ez döntheti romba a magyar gazdaságot, teheti tönkre a vállalatokat, a kisüzemeket és a családokat, hiszen egy olyan gazdaságban, ahol az infláció nap mint nap fenyeget, képtelenség tervezni, anyagi javakat felhalmozni. A kellő optimizmussal taglalt kormány- program ismertetése kapKoravén csecsemő csán dr. Kupa Mihály hangsúlyozta: a gazdasági válságból való kitörésnek, illetve az áttörésnek csak akkor van esélye, ha kellő bizalommal nézünk szembe a valósággal. Csak rajtunk múlik a siker. Meg kell találni helyünket egy új gazdasági környezetben, mert csak így tudunk integrálódni az európai gazdaságba. Helyrajzilag és politikailag ma már nem kérdés, hogy Európához tartozunk, a gazdaság viszont még egyelőre talány. Végezetül hangsúlyozta, hogy a kelet-európai és a szovjet piacokon eddig szerzett előnyeinket nem szabad feladni, még akkor sem, ha pillanatnyilag a pénzügyi gondok, a fizetési nehézségek miatt nem tudunk szállítani. — rákóczi — Ellenmérleg Vagy nem igazságos, vgy nem Mátyás, aki kitalálta, hogy a közeljövőben a benzin literenkénti árába további 6-7 forinttal be kell építeni a kötelező gépjármű- biztositást. Azon sem lepődnék meg, ha igazságos Mátyáshoz semmi köze nem lenne a dolognak. Könnyű belátni, hogy miért. •Végy egy szamizdat-irodalommal egykorú, száz kilométeren 9-10 litert fogyasztó Trabantot! (Esze ágába ne jusson valakinek is ilyet vásárolni! Az archaikus hangzású „végy”-et csupán a példázat kedvéért említettem.) Ha tele a benzintartálya és elegendő levegő van a kerekeiben, akkor talán 20-30 ezret is megér. Végy továbbá egy — mondjuk — másfél milliót kóstáló, legfeljebb 4-5 literrel üzemelő Opelt! (Ezzel meg az a gond, hogy a környezetemben senkit nem ismerek, akit tegeznék, s volna is ennyi pénze.) Ha már mindkét kocsi megvan, törd össze őket! Látni fogod, hogy a sok kis, lestrapált Trabant által megtermelt tetemes biztosítási díjból milyen gálánsán javítják meg a méregdrága autócsodákat. Ugyanis a Trabant 100 kilométer megtétele után 60-70, a tehetősebbek autója viszont csak 30-35 forinttal járul hozzá a biztosító rendelkezésére álló tökéhez. Azt pedig már a kuoni pásztor is kívülről dudálja, hogy egy ilyen Trabant áráért eme csodáknak még a szivargyújtóját sem cserélik ki. Magyarán: a két összeütközött autó — esetünkben azonos felelősséggel megáldott (megvert) — vezetője közül az elesettebbnök kell mélyebben zsebébe nyúlnia.' Bizonyosan az ilyesmit hívják arányos közteherviselésnek. Magam ugyan csak „aranyosnak” becézném... A közteher tehát már megvolna, legfeljebb némelyek nem viselik, hanem használják majd ezután (is). De van ennél nagyobb baj is. A kormány el-elmondogatja, hogy meg kell szüntetni az állam gyámkodását. Ennek jegyében felszabadítja az árakat, vállalja a tömeges munkanélküliséget és az inflációt. Privatizál, s ha volna egy kis gazdasági „érzéke”, talán még reprivatizálna is. Szóval hagyja, hogy a piac, a kereslet-kínálat törvényei könyörtelenül érvényesüljenek. Akkor meg ugyan mi a jó körkörös védelemért éppen ezzel a kötelező gépjárműbiztosítással nyüzsög!? Ha összetöröm, hát összetöröm. Ä magamét pláne, a másét pedig saját kockázatomra. Ha nincs biztosításom, úgy kell nekem. Ha meg biztosítás kell, majd kötök egyet. Két jó magyar miért ne tudna kiegyezni a közös bajban? (Elég, ha honatyáinkról veszünk példát.) Ha meg nem megy, legfeljebb pereskedünk. Ezzel aztán tovább nőhetne az állam illetékbevétele is. Eddig senki sem érezte szükségét annak, hogy orrunkra kösse: a biztosítók vajon mennyi bevételhez jutottak évente a felelősségbiztosítás révén, mennyit kamatoztak ezek az összegek betétként — esetleg „megforgatva” —, s mibe keriil- tek a javítások. Így akár abban a hitben is ringathatjuk magunkat, hogy nincs is mérleghiány, legfeljebb nekünk hiányzik ez a mérleg. Gondolni sem merek rá: eljött az ideje, hogy mérlegeljünk? K. A. J.
