Békés Megyei Népújság, 1991. március (46. évfolyam, 51-75. szám)

1991-03-05 / 54. szám

1991. március 5., kedd Irak a háború után Irak nagy segítségre szo­rul ivóvízhálózatának és egészségügyi szolgáltatásai­nak helyreállításában — kö­zölte Andreas Wigger, a Nemzetközi Vöröskereszt bagdadi képviseletének veze­tője a háború utáni állapo­tokról. Wigger elmondta, hogy a 18 milliós országban létfon­tosságú berendezések pusz­tultak el a bombázásokban és járvány ütötte fel a fe­jét. Különösen az ország déli részéből érkeznek aggasztó hírek: az élelemhiány és a mostoha higiéniai feltételek következtében fertőző beteg­ségek terjednek, főleg a gyermekek között, de a fel­nőtteket sem kímélve. Eddig elsősorban a skan­dináv, a marokkói, az indiai, az algériai és a jordán Vö­röskereszt, illetve Vörös Fél­hold nyújtott támogatást az iraki lakosságnak, de az nem elég. Átfogó segélyprogram kidolgozása szükséges szer­vezeti összefogással — hang­súlyozta a Vöröskereszt kép­viselője. Véleménye szerint Bagdad­ban két héten belül hozzá­foghatnak a létfontosságú szolgáltatások helyreállításá­hoz, amint eltakarították a romokat. Helyre kell állíta- niok az áramszolgáltatást is. Wiggér sürgette az ENSZ Gyermekalapját (UNICEF) és a Nemzetközi Egészségügyi Szervezetet (WHO), mielőbb fejezzék be tényfeltáró misz- sziójukat és biztosítsák a legszükségesebbet: az oltó­anyagokat, az ivóvizet, a cse­csemőknek tejet. Az UNIFEC kiküldötte sze­rint a 4,5 millió bagdadinak a lehető legrövidebb időn belül biztosítani kell majd fejenként napi negyven liter tiszta vizet a jelenlegi 15-25 liter helyett. A háború előtt 250-300 liter víz jutott na­ponta egy-egy bagdadi la­kosnak. Wigger azt is Szorgalmaz­ta, hogy a Dél-Irakot meg­szálló nyugati szövetségesek gondoskodjanak a helyi la­kosság ellátásáról, hiszen az Bagdadból jelenleg megs jer - vezhetetlen. Hadifoglyok — újra szabadon Az iraki hatóságok hétfőn Bagdadban átadtak a Vö­röskereszt képviselőinek tíz szövetséges hadifoglyot, köz­ük egy nőt. A szabadon­t engedettek nemzetiségét nem közölték. A helyszínen tar­tózkodó újságírók szerint az illetők egészségesek. Románia többé nem fekete bárány Az Európai Közösségek a következő két évben 272 mil­lió dollár segélyben részesíti Romániát gazdasági reform- programjának megvalósításá­ban — jelentették be Buka­restben. Románia a lehető legrövi­debb időn belül megkapja az összeget és szabad kezet "kap, hogy rendeltetésének kereté­ben milyen prioritásokra for­dítja — fűzte hozzá Jean Louis Cadieux, az EK brüsz- szeli bizottságának külügyi kérdésekkel foglalkozó igaz­gatóhelyettese. Cadieux szerint Kelet-Eu- rópában többé már senki sem tekinthető „fekete bá­ránynak”. Az EK Bukarestnek nyúj­tott pénzügyi támogatásáról néhány nappal azután dön­töttek, hogy Petre Roman miniszterelnök kritikusnak nevezte országának gazdasá­gi helyzetét. Az Európai Közösségek az idén 800 millió Ecu-vel, jö­vőre pedig 950 millióval tá­mogatja a kelet-európai re­formokat. Cadieux közölte, hogy Magyarország és Len­gyelország már részesült i lyen támogatásban, Cseh­szlovákia és Bulgária pedig most kerül majd sorra. . Románia eddig csak huma­nitárius segítségben részesült az EK-tól. Katonák, akik nem vágynak haza összesen mintegy 221 szov­jet személy — katona, ille­tőleg családtag — dezertált március 4-éig a volt NDK területéről Németországba — jelentette ki Vlagyimir Zsurbenko vezérőrnagy a TASZSZ szovjet hírügynök­ségnek nyilatkozva. A szov­jet hadsereg vezérkarának egyik osztályvezető-helyet­tese szerint az illetékes né­met katonai hatóságok nem adnak tájékoztatást arról, hogy . hány személyt tarta­nak vissza a szovjet nyuga­ti hadseregcsoport állomá­nyából. A tábornok arra hi­vatkozott, hogy német rész­ről ezzel megszegik a szov­jet csapatok németországi •tartózkodásáról, illetve e csapatok kivonásáról • 1990. október 12-én kötött szerző­dést. A szovjet katonai -vezető, aki a nyugati hadseregcso­port katonai ügyésze, kije­lentette: a szovjet katonák dezertálása német területek­re a két ország kapcsolatai­nak egyik legnehezebben megoldható problémája. A függetlenség mellett — 77% Történelmi jelentőségű népszavazás Észt- és Lettországban Az észtországi népszavazás, az a tény, hogy a lakosság háromnegyede a függetlenség mellett foglalt állást, törté­nelmi jelentőségű esemény a köztársaság életében — hangsúlyozta hétfő/ hajnal­ban tartott tallinni sajtóér­tekezletén Arnold Rüütel, Az Észt Legfelsőbb Tanács el­nöke méltatta, hogy a nép­szavazás nyugodt körülmé­nyek között, nagyon szerve­zetten zajlott le. Minden vá­rakozást felülmúlt a részvé­tel aránya, hiszen a válasz­tásra jogosultak csaknem 83 százaléka járult az urnák­hoz. önmagáért beszél az a tény, hogy a szavazók több mint 77 százaléka mondott igent Észtország szuverenitá­sára és függetlenségére. * * * A Lettországban vasárnap megtartott, helyileg elrendelt köztársasági szavazás az észt­országi, és a februári litvá­niai voksoláshoz hasonló eredményeket hozott: a sza­vazásra jogosultak 88,8 szá­zaléka járult az urnákhoz, s 77 százalékuk mondott igent egy demokratikus és függet­len lett államra. A „nem” szavazatok aránya 21,3 szá­zalék volt, s másfél százalék­nyi szavazatot nyilvánítottak érvénytelennek. Magyar melléklet Háromoldalas magyar mel­lékletet közölt hétfőn a Pá­rizsban megjelenő angol nyelvű nemzetközi napilap, az International Herald Tri­bune. A melléklet beszámol a magyar gazdaság fellendíté­sét célzó programokról, a privatizációs folyamatokról, a budapesti tőzsde tevékenysé­géről, és helyet kapott ben­ne egy összefoglaló a ma­gyar kulturális életről és a vendéglátásról is. Az össze­állítást Clifford Stevens és Dwight V. Gast amerikai új­ságíró készítette. Titkos kamera egy gyűrűben, London: 1991. március 14-én, a Chirsties cég árverésén kínálják eladásra a képen látható, gravírozott aranygyűrűt. A gyűrűbe beépített kamerát a szovjet titkosrendőrség, a KGB használta. A különleges gyű­rű tervezett vételi ára 5900 és 9800 USD között van (Telefotó) Népszámlálás Csehszlovákiában Március elején népszám­lálást tartanak Csehszlová­kiában. A tízéves ciklusok­ban ismétlődő felmérés a másodikéról harmadikára forduló nap éjféli állapotait hivatott rögzíteni. Az úgy­nevezett önszámlálás mód­szerével történő felmérés kétségtelenül az év egyik . legfontosabb belpolitikai eseménye lesz, mert a' vára­kozások szerint az ország második világháború utáni történelme során most adó­dik először alkalom arra, hogy az új, demokratikus vi­szonyokon belül valós kép alakuljon ki az olyan kér­désekben is. mint például a lakosság nemzetiségi össze­tétele. A korábbi népszámlálások adatainak manipulálása tar­tósan kétségbevon hatóvá tette a szomszédos ország nemzetiségeiről kialakított statisztikai kép hitelességét. A legutolsó. 1980. november elsején lezajlott népszámlá­lás adatai szerint Csehszlo­vákiában 579 166 személy vallotta magát magyar nem­zetiségűnek, akik közül 559 490 Szlovákia területén élt. Ezeket a számokat már a közzététel pillanatában sokan kétségbe vonták. A nemzetiségek azt suttogták: többen vagyunk. Az állam­alkotó többségiek azt mond­ták : kevesebben vagytok. Nyílt vita azonban sosem alakult ki, s az adatokat senki sem tekintette igazán hitelesnek­A rendszerváltást követő­en nyíltan színre lépő na­cionalista indulatokkal pár­huzamosan a kisebbségi ön­védelem gyakorlata is meg­változott. A nemzetiségek elleni hangulatkeltés legfőbb vádja szerint Szlovákia dél­vidékének magyar többségű járásaiban elnyomják a szlovákokat. A tavaly októ­berben elfogadott nyelvtör­vény — mely a nemzetisé­gek szempontjai szerint diszkrimináló — -lényegében magáévá tette a szlovákok elnyomását hangoztatok szellemét. Ennek nyilván­való és bevallott következ­ménye, hogy a Szlovák Sta­tisztikai Hivatal az idei nép­számlálási kérdőíveket épp a nyelvtörvény értelmében szlovák nyelven készítette el. Magyar kérdőíveket a tilta­kozások és parlamenti in­terpellációk ellenére sem nyomtattak; s csupán arra került sor, hogy a vegyes lakosságú területeken ma­gyar nyelvű „használati utasítást” is mellékelnek a népszámlálási kérdőívekhez. A pozsonyi Üj Szó sem tehetett többet annál, mint hogy a közelmúltban meg­jelentette a kérdőívek ma­gyar nyelvű változatát, és közölte Popély Gyula ..Nép­fogyatkozás” című írását, melyben a szerző az utóbbi hetven év népszámlálásai­nak tükrében alkot lesújtó képet Csehszlovákia nemze­tiségeinek demográfiai „mó­dosulásáról”. Sokan felteszik a kérdést: valóban kedveznek-e majd a demokratikus állapotok an­nak, hogy a népszámlálás so­rán kialakuljon a hiteles kép. Mások egyértelműen manipulációnak minősítik az eddig történtéket, és ar­ra 'hivatkoznak, hogy a ko­rábbi népszámlálásokat ugyan a kommunista hata­lom is manipulálta, arra azonban mégsem merészke­dett, hogy ne bocsásson ki magyar nyelvű kérdőívéket. A nemzetiségek köreiben ta­pasztalható előrejelzéseket egyszerre jellemzi a bizako­dás és az aggodalom. Igazán hitelesen azonban aligha le­het előre megítélni, hogy vajon azoknak lesz-e iga­zuk. akik szerint a nemze­tiségek most már bátran vállalják valós hovatartozá­sukat, vagy azok jóslata iga­zolódik. akik félelmük nyo­mán a magyar nemzetisé­gekre vonatkozó végső adat esetleges visszaesésére kell számítani. Az utóbbi aggo­dalmat látszik erősíteni az a körülmény is. hogy a mos­tani kérdőíveken már külön feltüntetett rovat teszi lehe­tővé a roma nemzetiség be­vallását- A Szlovákiában élő romák — egy korábbi felmé­rés adatai szerint — 54 szá­zaléka beszél anyanyelvén, 38 százaléka szlovákul, 48 pedig magyarul, (összesítve, ez azért van felette a száz százaléknak, mert a vála­szokban két nyelvet tüntet­hettek fel.) Milyen utat mutat majd a kérdőívekhez csatolt magyar nyelvű útmutató? Milyen erőt képvisel majd a szám­lálóbiztosokban esetlegesen fellépő „terelgető” szándék. s hogyan működik majd a gyakran szükséges tolmács- szerep? Ilyen és hasonló kérdések vetődnek fel már hetek óta a szlovákiai ma­gyar sajtóban. A Szlovák Statisztikai Hivatal elnöké­nek nyilatkozata szerint: „Negyven év után végrg vi­lágos képet kell nyernünk életünk valamennyi terület­iéről.” További kérdések a sajtóból: Megvilágosodik-e a kép, vagy elsötétül, netán beárnyékolódik? A soros csehszlovákiai népszámlá­lásról rendelkező előírások szerint a személyi igazol­ványban feltüntetett nem­zetiségre vonatkozó bejegy­zés nem mérvadó. Mindenki ettől függetlenül vallhatja magát olyan nemzetiségű­nek, amilyennek akarja, a kérdőíven feltüntetett ada­tot a biztosoknak nincs jo­gúik összevetni a személyi igazolványban ■ bejegyzett adattal. Új körülmény, hogy az íveken -a nemzetiség mel­lett az anyanyelv feltünte­tésére szolgáló rovat is sze­repel. Ennek nyomán majd arról is képet lehet alkotni, hogy magyar anyanyelvvel ki vallja magát szlováknak, esetleg fordítva. Érdekes lesz az is. mit tükröz mind­ez a ruténok, romák eseté­ben, és egyáltalán, a többi nemzetiség, a német, a len­gyel, az orosz, az egyéb. An­nál is inkább, mert a nem­zetállam ideológiája ma is­mét élni kezdett, s az ás le­het, hogy reneszánsz előtt áll. Kelet-Németország 3 millió munkanélküli Nyárig a hárommilliót is meg fogja haladni a kelet­németországi munkanélkü­liek száma —- mondta Hans- Jochen Vogel, a Német Szo­ciáldemokrata Párt elnöke. A Bild am Sonntagban megjelent interjújában az SPD vezetője arra figyelmez­tetett, hogy társadalmi za­vargások keletkezhetnek, ha nem változik az állapot az egykori NDK-ban. Közölte: megérti azokat, akik kétségbeesésükben és csalódottságukban az utcán tüntetnek. Vogel szerint nem lehet hosszabb' időn keresztül fenn­tartani a két ország közt tá­tongó óriási szakadékot. TERJED AZ AIDS LATIN-AMERIKÁBAN Az 1986 és 1990 közötti időszakban Latin-Ameriká- ban az AIDS-szel fertőzöttek száma a hússzorosára növe­kedett. Rafael Mazin, me­xikói epidemiológus az újsá­goknak adott interjújában kiemeli, hogy a szemlélt idő­szakban a megbetegedések száma a legnagyobb arány­ban, 4548 százalékkal Közép- Amerikában növekedett. Az Andok országaiban az utób­bi öt évben 2100 százalékkal több személy fertőződött meg, mint 1986-ban. A ranglistán ezután a kontinens déli ré­szén fekvő országok sorakoz­nak ; Argentína, Chile, Pa­raguay és Uruguay, ahol a betegek száma 1325. majd Mexikó, ahol 1243 százaléka kai növekedett az AIDS-be- tegék száma. Brazíliában, ahol , a Latin-Amerikában nyilvántartott AIDS-betegek fele él, az utóbbi öt évben 500 százalékkal több a meg­betegedés. A legkisebb arányt a Karib-szágeteken je­gyezték, „mindössze” 200 százalékot. PARAPSZICHOLÓGUS AKADÁLYOZOTT MEG EGY repülögéprablAst A bakui repülőtéren nem­rég Tofik Dadasev parapszi- chológus megakadályozott egy repülőgéprablást, s emiatt Azerbajdzsán elnöke a leg­magasabb köztársasági kitün­tetést adta át neki. A re­pülőgéprabló megfenyegette a pilótákat, hogy felrobbantja a gépet, ha nem fizetnek ne­ki 500 ezer dollárt és ha nem Pakisztán felé indulnak. Hozzáfűzte, hogy a gépben még két segítőtársa van szin­tén robbanóanyaggal fölsze­relve. Ékkor hívták Dadase- vet a repülőtérre, s ő öt mé­terre állva a repülőtől „el­olvasta” a géprabló gondola­tait, s így megtudta, hogy nincs nála robbanóanyag és nincsenek társai. Ezután már minden egyszerű volt. A géprabló ellen egyébként már előzőleg körözőlevelet adtak ki. AGR0IPARI KFT MAGYAR—NÉMET KFT. Szak- és továbbképzfi tanfolyamok: — gépkocsivezetők és ügyintézők részére — gépjárművezető-képzés (B, C, », E, MGV) — nyelvtanfolyamok, államvizsga-előkészítők. Minden 100. vizsgázó visszakapja tandíját! Ml NEM SORSOLUNK . .. SZÁMOLUNK, SZÁMOLJON VELÜNK! Jöjjön a tandíjáért: DUMA JÁNOS, RUSZNÁK LÁSZLÓ. Cím: T és D Agroipari Kft., BÉKÉSCSABA, Szabadság tér 11—17. in. em. 15. Telefon: (66) 26-966/273-as, 274-es, 275-ös mellékek, reggel 7-től este 6-ig.

Next

/
Thumbnails
Contents