Békés Megyei Népújság, 1991. március (46. évfolyam, 51-75. szám)
1991-03-27 / 72. szám
BÉKÉS MEGYEI NÉPÚJSÁG POLITIKAI NAPILAP 1991. MÁRCIUS 27., SZERDA Ara: 5,80 forint XLVI. ÉVFOLYAM, 72. SZÁM Most még csak nyolcezren... Jó szakember is utcára kerülhet A munkanélküliség ma már nem csak mumus, amivel — mint a rossz gyerekeket — ijesztgetik a munkahelyükön nem kellőképpen igyekvő felnőtteket. Hazánkban jelenleg 140 ezer munkanélküli él, s számuk az előrejelzések szerint az év végére csaknem megduplázódik. Bár Békés nem bővelkedik nagyobb ipari létesítményekben, s emiatt az ország más területeihez képest kevesebb a tömeges elbocsátás, azért nálunk is folyamatosan növekszik azok száma, akik kívül kerülnek a gyár, az üzem, vagy az intézmény kapuin. A Békés Megyei Munkaügyi Központ adatai szerint jelenleg nyolcezren kapnak rendszeresen munkanélküli- segélyt, s számuk év végére valószínűleg megduplázódik. És akkor még nem említettük azokat, akik valamilyen okból nem kapnak segélyt... Legrosszabb helyzetben a szakmával nem rendelkezők, illetve a pályakezdő fiatalok vannak, de az sem ritka, hogy diplomás szakemberek kerülnek az utcára. Mindezt persze nem szabad tétlenül nézni, hiszen a tömeges munkanélküliség az egész társadalmat érintő negatív következményekkel járhat. A Békés Megyei Munkaügyi Tanács egy éve azzal a céllal jött létre, hogy egyeztesse és közvetítse a munkavállalók, valamint a munkáltatók érdekeit. A foglalkoztatási törvény adott lehetőséget e 9 tagú testület létrehozására, mely véleményt alkot, javaslatot tesz, és dönt is bizonyos kérdésekben. Tegnapi ülésükön — melyet Békéscsabán a megyei szakszervezeti székházban tartották — részt vett dr. Kalmár László, az Országos Munkaügyi Központ, mint a szakmai felügyeleti szerv főigazgatója, valamint dr. Rózsa József szaktanácsadó. A kötetlen beszélgetés során elsősorban gyakorlati kérdésekre keresték a választ mind a munkáltatók, mind a munkavállalók, illetve az ön- kormányzat képviselői. Elhangzott többek között, hogy a jövőben a szövetkezeti tagokat is megilleti a munkanélküli-segély, ám e területen még igen sok a tisztázatlan kérdés. Vajon bírja-e pénzzel a kormány a növekvő munkanélküliséget, illetve mit tesz annak megelőzésére? — kérdezték többen. Aki munkanélkülivé válik, az nem csak egzisztenciálisan, de morálisan is veszélybe kerül — állapították meg —, s így értékes szakemberek válhatnak visszafordíthatatlan folyamat áldozataivá. Fenyeget a lánc-munkanélküliség veszélye, hiszen ha talál is új munkahelyet valaki, valószínű, hogy létszámleépítéskor az elsők között küldik el. A munkanélküliségre gyógyírt jelenthetne az átképzés, az új munkahelyek teremtése, ám ehhez is sok pénz kell! A vendégek — akik találkoztak a megyei ön kormány NEMEGYSZER AZ A FURCSA HELYZET ALL ELŐ, HOGY A SEGÉLYEN LÉVŐNEK TÖBB A JÖVEDELME, MINT ANNAK, AKI NAPI NYOLC ÓRÁT DOLGOZIK. zat vezetőjével, valamint a pártok képviselőivel is — néhány kérdésre maguk sem tudták a választ, hiszen e területen nap mint nap változik a helyzet. Ám egy dolog biztos: a jövőben egyre többen maradnak majd — ho6szabb-rövidebb ideig — állítás nélkül, s erre valamennyi érintett szervnek időben fel kell készülnie. G. K. * * * Visszatérve a legfrissebb országos adatokra: összesítés szerint február végére a regisztrált munkanélküliek száma csaknem elérte a 130 ezret. Ez jgen sok a múlt év végi 80 ezer, de az 1991. január végi 100 ezer állásnélkülihez képest is. Méginkább érzékelhetők a foglalkoztatási gondok, ha figyelembe vesszük, hogy 1990. január végén még csak mintegy 23 ezer munkanélkülit tartottak nyilván. Mivel a munkanélküliek közül nem mindénki jogosult segélyre, járadékra, e juttatásokból mindig a regisztráltak számához képest ke(Folytatás a 2. oldalon) Szálloda és Vendéglátó-ipari Vállalat egri cukrászüzemében dolgozik Kapcsik Lajos Oscar-dijas, világbajnok mestercukrász. A szakmában jó nevet kivívott mester és csapata már a húsvéti ünnepekre készül. A hagyományos és különleges sütemények, marcipánok ezreit készítik el az ünnepi asztalokra és a locsolkodók kínálására MTl-fotó • Hogyan politizálnak a fiatal szociáldemokraták Dévaványán? • Üzletházsor épül Battonya központjában • Szemétügy Kevermesen (Írásaink az 5. oldalon) A képviselő odaszólt... „ Engem nem lehet Felháborodva keresett fel több csorvási olvasónk. Panaszuk oka a sertésfelvásárlás körül tapasztalt visszásság. Véleményük szerint csak annak a disznóját viszi el a felvásárló, aki „keni a szekér kerekét”. A hallottak után a legilletékesebbhez, Pacsika Sándorhoz, a Gyulai Húskombinát helyi felvásárlójához fordultunk. Sertés-sértés? A csabacsüdi sertésnek is a lényéből fakad, hogy ragaszkodik a kukoricához. Boldog dagonyázása közben talán meg sem fordul a fejében, hogy gazdája manapság 1200 forintért kénytelen megvásárolni a tengeri mázsáját. Annak meg kimondottan örül a röfögő négylábú, hogy a ház ura nem tud idejében túladni rajta, mert így nem kell a környezetváltozás — lásd vágóhíd — végzetes következményeit megismernie. A sertés tehát minden bizonnyal elégedett a mezőgazdaság jelenlegi helyzetével, hiszen kedvére hízhat az ólban. Ha azonban a csabacsüdi gazda szemszögéből nézzük a sertéstartás számtanát, akkor néhány logikai bukfencre bukkanunk. Ahogy drágul a takarmány és a szállítás költsége, úgy csökken a hízó átvételi ára. A fordított arányosság magyarázataként az illetékesek arra hivatkoznak, hogy nincs a húsnak külföldi piaca — főként a szovjet megrendelések hiányoznak —, nálunk meg húshegyek halmozódnak a raktárakban. A csabacsüdi parasztember ugyanakkor azt hallja a faluban, hogy a napközi konyhájára a megrendelt 160 kilogramm hús helyett csak 60 kilogrammot szállítottak Gyuláról. A gazda bánatosan hazamegy és otthon a „súlyfelesleggel” küzdő disznaját látja. Tudja, hogy búzát, kukoricát lehet tartósítani évekig, de élő állatot nem éri meg. Még akkor sem, ha ez esetleg a sertést is eérti... (nyemcsok) lefizetni” — Mennyit kell fizetni önnek azért, hogy elszállítson két hízót? — kérdeztük az elképedt ügyintézőtől. — Ne idegesítsen már maga is — ugrik fel székéből, majd így folytatja. — Nem bírom már idegekkel, a családom is teljesen kiborult. Nincs egy nyugodt percünk. (Folytatás a 2. oldalon) Nehéz start előtt a tsz-ek Csapás az alföldi borvidékre Az elmúlt év gazdasági és „természeti viszontagságai” miként érintették a megye mezőgazdasági nagyüzemeit? Az aszálykár, a gazdasági gúzsbakötöttség, a támogatások meglehetősen drasztikus leépítése, a szerkezetváltási kényszerpálya mennyiben befolyásolta az elmúlt év eredményeit? Hogyan alakult a növénytermesztés, az állattenyésztés szerkezete, jövedelemteremtő képessége? A beruházások csökkenése milyen lehetséges jövőképet sejtet? Az általános pénzhiány, a sorbanállások, az akadozó váltóforgalom, az intenzív likviditási helyzet romlása milyen esélyt ad a mezőgazdasági termelőknek 1991-re? Ezekkel az általános és az ágazatot speciálisan is érintő kérdésekkel foglalkozik holnap a Békés Megyei Mezőgazdasági Termelők és Szövetkezők Szövetsége elnökségi ülésén, — rt — Szándékosságról bizonyára nincs szó, mégis úgy tűnik, mintha a mezőgazdasági tárca — egy karácsony táján hozott rendeletével — készakarva kívánná tönkretenni az alföldi bortermelőket — fogalmazták meg kedden Kecskeméten, az Alföldi Szőlészeik és Borászok Egyesületének közgyűlésén. E rendelet szerint ugyanis asztali bort egyáltalán nem lehet a termőhely és fajta megnevezésével forgalomba hozni. Ugyancsak tilos a címkén a termőhelyet és a fajtát feltüntetni számos, az Alföldön termelt minőségi borfajta esetében, mivel ezek hiányoznak az új országos jegyzékből. Együtt könnyebb a munka Fotó: Gál Edit
