Békés Megyei Népújság, 1991. március (46. évfolyam, 51-75. szám)

1991-03-27 / 72. szám

BÉKÉS MEGYEI NÉPÚJSÁG POLITIKAI NAPILAP 1991. MÁRCIUS 27., SZERDA Ara: 5,80 forint XLVI. ÉVFOLYAM, 72. SZÁM Most még csak nyolcezren... Jó szakember is utcára kerülhet A munkanélküliség ma már nem csak mumus, amivel — mint a rossz gyerekeket — ijesztgetik a munkahelyükön nem kellőképpen igyekvő felnőtteket. Hazánkban jelenleg 140 ezer munkanélküli él, s számuk az előrejelzések szerint az év végére csaknem megduplázódik. Bár Békés nem bő­velkedik nagyobb ipari létesítményekben, s emiatt az or­szág más területeihez képest kevesebb a tömeges elbocsátás, azért nálunk is folyamatosan növekszik azok száma, akik kívül kerülnek a gyár, az üzem, vagy az intézmény kapuin. A Békés Megyei Munka­ügyi Központ adatai szerint jelenleg nyolcezren kapnak rendszeresen munkanélküli- segélyt, s számuk év végére valószínűleg megduplázódik. És akkor még nem említet­tük azokat, akik valamilyen okból nem kapnak segélyt... Legrosszabb helyzetben a szakmával nem rendelkezők, illetve a pályakezdő fiatalok vannak, de az sem ritka, hogy diplomás szakemberek kerülnek az utcára. Mindezt persze nem sza­bad tétlenül nézni, hiszen a tömeges munkanélküliség az egész társadalmat érintő ne­gatív következményekkel járhat. A Békés Megyei Munkaügyi Tanács egy éve azzal a céllal jött létre, hogy egyeztesse és közvetítse a munkavállalók, valamint a munkáltatók érdekeit. A foglalkoztatási törvény adott lehetőséget e 9 tagú testület létrehozására, mely véle­ményt alkot, javaslatot tesz, és dönt is bizonyos kérdé­sekben. Tegnapi ülésükön — me­lyet Békéscsabán a megyei szakszervezeti székházban tartották — részt vett dr. Kalmár László, az Országos Munkaügyi Központ, mint a szakmai felügyeleti szerv fő­igazgatója, valamint dr. Ró­zsa József szaktanácsadó. A kötetlen beszélgetés során el­sősorban gyakorlati kérdé­sekre keresték a választ mind a munkáltatók, mind a munkavállalók, illetve az ön- kormányzat képviselői. El­hangzott többek között, hogy a jövőben a szövetkezeti ta­gokat is megilleti a munka­nélküli-segély, ám e terüle­ten még igen sok a tisztázat­lan kérdés. Vajon bírja-e pénzzel a kormány a növek­vő munkanélküliséget, illet­ve mit tesz annak megelőzé­sére? — kérdezték többen. Aki munkanélkülivé válik, az nem csak egzisztenciáli­san, de morálisan is veszély­be kerül — állapították meg —, s így értékes szakembe­rek válhatnak visszafordít­hatatlan folyamat áldozatai­vá. Fenyeget a lánc-munka­nélküliség veszélye, hiszen ha talál is új munkahelyet valaki, valószínű, hogy lét­számleépítéskor az elsők kö­zött küldik el. A munkanélküliségre gyógyírt jelenthetne az át­képzés, az új munkahelyek teremtése, ám ehhez is sok pénz kell! A vendégek — akik talál­koztak a megyei ön kormány ­NEMEGYSZER AZ A FURCSA HELYZET ALL ELŐ, HOGY A SEGÉLYEN LÉVŐNEK TÖBB A JÖVE­DELME, MINT ANNAK, AKI NAPI NYOLC ÓRÁT DOLGOZIK. zat vezetőjével, valamint a pártok képviselőivel is — néhány kérdésre maguk sem tudták a választ, hiszen e területen nap mint nap vál­tozik a helyzet. Ám egy do­log biztos: a jövőben egyre többen maradnak majd — ho6szabb-rövidebb ideig — állítás nélkül, s erre vala­mennyi érintett szervnek időben fel kell készülnie. G. K. * * * Visszatérve a legfrissebb or­szágos adatokra: összesítés szerint február végére a re­gisztrált munkanélküliek szá­ma csaknem elérte a 130 ez­ret. Ez jgen sok a múlt év végi 80 ezer, de az 1991. ja­nuár végi 100 ezer állásnél­külihez képest is. Méginkább érzékelhetők a foglalkoztatá­si gondok, ha figyelembe vesszük, hogy 1990. január végén még csak mintegy 23 ezer munkanélkülit tartottak nyilván. Mivel a munkanélküliek közül nem mindénki jogosult segélyre, járadékra, e jut­tatásokból mindig a regiszt­ráltak számához képest ke­(Folytatás a 2. oldalon) Szálloda és Vendéglátó-ipari Vállalat egri cukrászüzemében dolgozik Kapcsik Lajos Oscar-dijas, világbajnok mestercuk­rász. A szakmában jó nevet kivívott mester és csapata már a húsvéti ünnepekre készül. A hagyományos és különleges sütemények, marcipánok ezreit készítik el az ünnepi aszta­lokra és a locsolkodók kínálására MTl-fotó • Hogyan politizálnak a fiatal szociáldemokraták Dévaványán? • Üzletházsor épül Battonya központjában ­• Szemétügy Kevermesen (Írásaink az 5. oldalon) A képviselő odaszólt... „ Engem nem lehet Felháborodva keresett fel több csorvási olvasónk. Pa­naszuk oka a sertésfelvásár­lás körül tapasztalt visszás­ság. Véleményük szerint csak annak a disznóját viszi el a felvásárló, aki „keni a szekér kerekét”. A hallottak után a legilletékesebbhez, Pacsika Sándorhoz, a Gyulai Húskombinát helyi felvásár­lójához fordultunk. Sertés-sértés? A csabacsüdi sertésnek is a lényéből fakad, hogy ra­gaszkodik a kukoricához. Boldog dagonyázása közben talán meg sem fordul a fejében, hogy gazdája manap­ság 1200 forintért kénytelen megvásárolni a tengeri má­zsáját. Annak meg kimondottan örül a röfögő négylábú, hogy a ház ura nem tud idejében túladni rajta, mert így nem kell a környezetváltozás — lásd vágóhíd — végzetes következményeit megismernie. A sertés tehát minden bizonnyal elégedett a mezőgazdaság jelenlegi helyzeté­vel, hiszen kedvére hízhat az ólban. Ha azonban a csabacsüdi gazda szemszögéből nézzük a sertéstartás számtanát, akkor néhány logikai bukfenc­re bukkanunk. Ahogy drágul a takarmány és a szállítás költsége, úgy csökken a hízó átvételi ára. A fordított arányosság magyarázataként az illetékesek arra hivat­koznak, hogy nincs a húsnak külföldi piaca — főként a szovjet megrendelések hiányoznak —, nálunk meg hús­hegyek halmozódnak a raktárakban. A csabacsüdi parasztember ugyanakkor azt hallja a faluban, hogy a napközi konyhájára a megrendelt 160 kilogramm hús helyett csak 60 kilogrammot szállítottak Gyuláról. A gazda bánatosan hazamegy és otthon a „súlyfelesleggel” küzdő disznaját látja. Tudja, hogy bú­zát, kukoricát lehet tartósítani évekig, de élő állatot nem éri meg. Még akkor sem, ha ez esetleg a sertést is eérti... (nyemcsok) lefizetni” — Mennyit kell fizetni önnek azért, hogy elszállít­son két hízót? — kérdeztük az elképedt ügyintézőtől. — Ne idegesítsen már ma­ga is — ugrik fel székéből, majd így folytatja. — Nem bírom már idegekkel, a csa­ládom is teljesen kiborult. Nincs egy nyugodt percünk. (Folytatás a 2. oldalon) Nehéz start előtt a tsz-ek Csapás az alföldi borvidékre Az elmúlt év gazdasági és „természeti viszontagságai” miként érintették a megye mezőgazdasági nagyüzemeit? Az aszálykár, a gazdasági gúzsbakötöttség, a támogatá­sok meglehetősen drasztikus leépítése, a szerkezetváltási kényszerpálya mennyiben be­folyásolta az elmúlt év ered­ményeit? Hogyan alakult a növénytermesztés, az állatte­nyésztés szerkezete, jövede­lemteremtő képessége? A be­ruházások csökkenése milyen lehetséges jövőképet sejtet? Az általános pénzhiány, a sorbanállások, az akadozó váltóforgalom, az intenzív likviditási helyzet romlása milyen esélyt ad a mezőgaz­dasági termelőknek 1991-re? Ezekkel az általános és az ágazatot speciálisan is érin­tő kérdésekkel foglalkozik holnap a Békés Megyei Me­zőgazdasági Termelők és Szö­vetkezők Szövetsége elnöksé­gi ülésén, — rt — Szándékosságról bizonyára nincs szó, mégis úgy tűnik, mintha a mezőgazdasági tár­ca — egy karácsony táján hozott rendeletével — kész­akarva kívánná tönkretenni az alföldi bortermelőket — fogalmazták meg kedden Kecskeméten, az Alföldi Szőlészeik és Borászok Egye­sületének közgyűlésén. E rendelet szerint ugyanis asz­tali bort egyáltalán nem le­het a termőhely és fajta megnevezésével forgalomba hozni. Ugyancsak tilos a címkén a termőhelyet és a fajtát feltüntetni számos, az Alföldön termelt minőségi borfajta esetében, mivel ezek hiányoznak az új országos jegyzékből. Együtt könnyebb a munka Fotó: Gál Edit

Next

/
Thumbnails
Contents