Békés Megyei Népújság, 1991. március (46. évfolyam, 51-75. szám)
1991-03-21 / 67. szám
1991. március 21., csütörtök Budapest és Passau között Hajón közlekedő kamionok A Békéscsabai Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakmunkásképző Intézet felszolgáló tanulói tanétteremben gyakorolják a felszolgálást és az ízléses terítést Fotó: Gál Edit Kell-e nekünk városi tévé? (Folytatás az 1. oldalról) Közösségi Televíziót, melyből napjainkra „kinőtt” a jórészt közszolgálati műsorokat sugárzó városi televízió, s az inkább kereskedelmi-vállalkozó jellegű Csaba Tv Betéti Társaság. Természetesen mindkettő szeretne rendszeresen megnyilatkozni, ám a vonalaknak gazdái vannak. Méghozzá nem is egy, hanem három: a Lakásszövetkezet, az IKV és a Gelka. Mindhárman jelentős összeget fordítottak eddig a vonalak kiépítésére, a karbantartási-működtetési költségekre. Jelenleg tíz és fél ezer lakásban, vagyis a város lakásállományának negyven százalékában van műholdas vételi lehetőség. A rendszeres városi műsorhoz állandó csatorna kellene; de vajon megéri-e plusz csatornát kiépíteni, karbantartani a rendszergazdáknak? Többek közt erről beszéltek tegnap délelőtt Pap János polgármesterrel az érintett intézmények képviselői, illetve a műsorkészítők. Bár hosszú ideig tartott a vita, egyelőre nem sikerült érdekeiket közös nevezőre hozni. A vonalgazdák szeretnének a csatornáért bérleti díjat kérni, vagy valamilyen módon részesedni a reklámtevékenységből befolyó összegből. Ám az így megnövékedett költségekkel szinte lehetetlenné válik a műsorkészítés, nem beszélve arról, hogy egy korszerű stúdió kialakításához milliókra van szükség. Kell városi televízió Békéscsabának! — állapították meg a beszélgetés résztvevői. Méghozzá olyan tévé kell, amely többé-kevésbé eltartja önmagát. Mert a vonalgazdák nem kívánják a plusz szolgáltatás költségeit áthárítani a lakosságra, s aa önkormányzatnak is nagyon meg kell gondolnia, mire költi a pénzét. Egyelőre abban állapodtak meg az érdekeltek, hogy egy stabil csatornát biztosítanak a városi műsoroknak, s aztán megindulhat a verseny, melynek nyertese minden bizonnyal a város néző- közönsége lesz majd. — gubucz — Kamionok vízi úton történő szállítására hoz létre vegyes vállalatot a Mahart. a Hungarocamion és a német Bayerischer Lloyd. Az új vállalat Budapest és Passau között, mintegy 800 kilométeres szakaszon szállít majd kamionokat hajóval, tehermentesítve ezzel Nyugat- Európa számos közútjátKörnyezetvédelmi okokból ma már sok ország — így például szomszédaink közül Ausztria és Csehszlovákia is — drasztikusan csökkenti a kamionok számára kiadott áthaladási engedélyeket, ezért egyre inkább elterjed, hogy e rendkívül légszennyező gépjárműveket útvonaluk egy szakaszán vasúton vagy vízen szállítják. A magyar—német vegyes vállalat — amelynek bejegyzése heteken belül megtörténik — főleg magánfuvarosok megbízásaira számít. A megalakulás után a vállalat folyami hajót építtet, amelyet a tervek szerint magyar cégre bíznak. A vállalkozás egyelőre egy hajóegységgel indul, később az igényeknek megfelelően bővítik a hajóparkot. Egy hajó mintegy harminc ikamion szállítására lesz alkalmas, tizenkét főnyi személyzetét a Mahart állítja ki, s ők adják a tolatóhajót és az úszókikötőt is. A Hungarocamion és a német cég tőkével száll be a vegyes vállalatba. A három alapító egyenlően részesedik a vállalkozásban. Passauban már megfelelő kikötő áll rendelkezésre, Magyarországon ez még kialakításra vár. Idehaza Budapesten, de legalábbis a főváros térségében fognak kamionok behajózására alkalmas kikötőt létrehozni. A vegyes vállalat székhelye valószínűleg szintén Budapest lesz. Az alapítók tervezik. hogy a Duna-csatorna megnyitásával a társaság vízi útvonalát bővíteni fogjákMDF-sajtótájékoztatú Orosházán Kormánytámogatás Békés megyének Exkluzív üzlethelyiség (50 m2, galériás) Békéscsabán, az Andrássy úton BERKE ADÓ magánszemélynek vagy társaságnak. Ajánlatokat: „Szuper” jeligére a kiadóba kérjük, március 31-ig. RENDKÍVÜLI TÜZELŐANYAGVÁSÁR! A Gyula és Vidéke ÁFÉSZ tüzéptelepén, Lökösházán, Ruhr-vidéki (német) FEKETE KŐSZÉN KAPHATÓ. Magas fűtőértékű, tárolásra kiválóan alkalmas. Fogyasztói ára: 521,— Ft/q. Lakossági és közületi kiszolgálás egyaránt, amíg a készlet tart. MOST MÉG OLCSÓBBAN! 73. SZ. TÜZÉP, LÖKÖSHÁZA, Kiss E. út 2. Nyitva: hétköznap 7—11-ig, 13— 17-ig, szombaton 7—14-ig. (Folytatás az 1. oldalról) Ezeket az információkat is azon a sajtótájékoztatón kaptuk, ahol az MDF orosházi szervezete beszámolt a március 8-ai gazdasági fórum és az azt követő, a Nemzeti Alapítvány javára szervezett jótékonysági bál tapasztalatairól. Pleskó Pál, a párt helyi szervezetének elnöke az újságíróknak elmondta, hogy történelmi hagyományok felelevenítése és folytatása volt a cél akkor, amikor meghirdették a jótékonysági rendezvényt. 1848-ban a honfiak és a honleányok adakoztak, a második világháború után az országot újjáépítő emberek adták oda utolsó fillérjeiket. A Nemzeti Alapítvány javára szervezett bál, amelynek fővédnöke dr. Kupa Mihály pénzügyminiszter volt, ezek méltó folytatása, hiszen több mint háromszáz vendég jött el a Hotel Alföldbe. Az adakozók a művelődési központban és a bálteremben felállított urnába helyezhették el adományaikat, mások feliratkozhattak a hivatalos nyilvántartólapra. Akik nem akarták felfedni kilétüket, azok viszont csekken fizethették be az alapítványt gyarapító pénzösszegeket. Az első két befizetési mód alapján 303 ezer 600 forint gyűlt Ö6sze. Az ismeretlenek adományaival együtt több mint félmillió forinttal gyarapodott a Nemzeti Alapítvány egyetlen estén, de szaporodott az alapító tagok létszáma is nyolccal. A bálon Szabó József rokkantnyugdíjas egy üveg borkülönlegességet ajánlott fel árvérésrre. A palack ötezer forint ellenében talált új gazdára, a pénzt pedig a félajánló kisfia helyezte be az alapítvány urnájába. A rendezvény sikeres lebonyolításán túl a szervezők vallják, nem volt hiábavaló fáradozásuk. A pénzügyminiszter a Békés megyei városban tett látogatása után Miskolcon kijelentette, hogy Békést is fel kell venni az elmaradott megyék sorába. Ami annyit jelent, hogyszű- kebb hazánkat a kormány külön iköltségvetéskeretéből támogatja majd. — esete — Nem kell politika az iskolákba! Azzal a céllal hívta össze pedagógus tagjait, a napok- ban Békéscsabán a Magyar Szocialista Párt, hogy megalakítsa pedagógus tagozatát. Mint Tóth Károly, az MSZP városi vezetője elmondta, értelmiségi tagságuk jelentős hányada az oktatás területén dolgozó szakember. Az úí tagozat célja elsősorban az, hogy szakmai tanácsokkal segítse az önkormányzati munkát. A későbbiekben meg szeretnék alakítani a vállalkozói, majd a munkás. és agrártagozatot. Mintegy harminc, baloldali elkötelezettségű pedagógus vett részt az MSZP Dózsa György úti székházában megtartott találkozón, melynek meghívott vendége volt Jánosi György, a párt alel- nöke, nemrég megválasztott országgyűlési képviselő. Az előadó, aki „civilben” a szekszárdi pedagógiai főiskola docense, a készülő közoktatási törvényről beszélt. Legfontosabb — mondta —, hogy megszűnjön az oktatás állami monopóliuma, hogy szabad iskolaalapítás legyen- Sokan tartanak attól — jegyezte meg —, hogy ily módon kialakulnak majd az elit iskolák, ám ez nem baj akkor, ha néhány oktatási intézmény szakmailag lesz magasabb szintű a többinél. Természetesen ügyelni kell arra. hogy egyetlen tehetséges gyerek se kerüljön hátrányba amiatt, mert szülei esetleg nem tudják fizetni a tandíjat. Az állam felelőssége tehát nem csökken, de kérdés, milyen mértékben és hogyan támogatja majd az iskolákat. Sokat vitáznak ma azon. meddig tartson az alapképzés. s hol kezdődjön a speciális oktatás? Vajon a tudás megfelelő mérőeszköze a vizsgák mai rendszere, vagy e téren is gyökeres változásra van szükség? Mindezek a kérdések élénken foglalkoztatják ma a pedagógustársadalmat, nem véletlen hát, hogy ez alkalommal 1s sokan mondták el véleményüket. Többen hangsúlyozták: olyan törvényt kell létrehozni, amely megakadályozza, hogy az iskola ideológiai harcok színterévé váljon. A program befejezéseképpen 16 alapító taggal létrejött a pedagógiai tagozat, s meghatározták, mi lesz a jövőben e szekció legsürgetőbb teendője. <3. K. Csanádapácán lesz adó Útépítés önkéntes alapon Csanádapáca önkormányzati testületé tegnapi soros ülésén elsőként a polgármester a lejárt határidejű testületi határozatok végrehajtásáról szólt. Legfontosabb napirendként a közelmúltban megtörtént közmeghallgatás tapasztalatait összegezte, ahol véleményt kértek a helyi adóra vonatkozóan. A lakosság megkérdezett rétege úgy nyilatkozott, nem zárkózik el a helyi adó fizetésétől. A képviselő-testület ennek ellenére hosszasan vívódott, hogy vessen-e ki az önkormányzat helyi adót, vagy ne. Az ellenzék a lakosság nehéz gazdasági körülményeire hivatkozott, míg a helyi adót szorgalmazók az önkormányzat szűkös anyagi forrásait hozta fel érvként- A vitában a következő döntés született. Az idén a második félévre 600 forintot kell fizetni, jövőre egész évre vonatkozóan 1200 forint adóra kötelezik a lakosságot. Ugyanakkor lehetőséget biztosítanak arra. hogy méltányossági okokból mérsékeljék, vagy mentességet biztosítsanak az adó fizetése alól. A rendelettervezet csak jövő hónap 15-én. a testület soros ülésén kerül kidolgozásra. A döntés így szól: az ügyrendi bizottság és a jegyző készítsék el a helyi adó bevezetésével kapcsolatos rendelettervezetet. Az adó fajtája kommunális adó lesz, ha a testület jóváhagyja. Második fordulóban tárgyalta az önkormányzat a költségvetési rendelettervezetet. Az alapos előkészítés következtében különösebb kiegészítésre nem került sor, így 55 millió 371 ezer forintot költhet 1991-ben a polgármesteri hivatal. Felmérés után a lakosság véleményére támaszkodva időszakos jelleggel szociális, egészségügyi és ifjúsági bizottság megalakítását határozta el a testület. Az öttagú bizottság elnökének Csikós Istvánt választották. Utolsó napirendként az útépítési pályázat kiírását ismertette a polgármester. A pályázat célja, hogy Csanádapáca infrastruktúráját bővítsék. ezért olyan utcaközösségek részvételére számítanak, amelyek minimálisan 75 százalékban fiztési kötelezettséget vállalnak egy korszerű. ..itatásos" módszerrel 3.5-4 méter szélességű szilárd út megépítésére. (papp) Dr. Remport Katalin Münchenben járt Iposzi poszt (Folytatás az 1. oldalról) érdekek érvényesítésének szükségességét. Nyilvánvalóan ez alapján ajánlhatott a figyelmükbe. — Mi ragadta meg leginkább önöket útjuk során? — A kisipart ott olyan közösség .képviseli, amelyben kötelező a tagságot vállalni. Azt mondják: ha elegendő bevételük van, akkor tudják jól képviselni érdekeiket. Az Amerikai Egyesült Államokban és több európai országban honos megoldás persze ezzel ellentétes. Gondolom, hogy nálunk sem lehetne kötelezővé tenni a tagságot, hiszen ez valószínűleg sértené a magyar alkotmányosságot. Viszont az is megfigyelhető, hogy ahol eltekintenek a kötelező tagságtól, bizony kisebb a képviselet ereje is, hiszen nincs meg a kellő háttér. Az USA-ban ezért talán inkább meg is szüntetik az ilyesféle szervezetet. Nálunk az Iposz létrejöttével jelentős változások történtek a kisiparosok érdekképviseletében. Ebben jelentős szerepünk lehet. Azért vállaltam magam is ezt a munlkát, mert érzem, hogy a társadalom és a gazdaság mozgatórugói a vállalkozók lesznek. Ha kérésük összeegyeztethető a kormány programjával, minden további nélkül képviselni tudom azt. Ha csak közel áll hozzá, s egyet is értek vele: megkísérlem összekapcsolni őket. Ha viszont nem illik a kormánykoncepcióba, vagy nem találkozik nézeteimmel, akkor az adott ügyet nem én veszem pártfogásba. — Az érintett képviselők e szerepe lobbizásnak is értékelhető. — A parlamenti munka minden országban valamilyen érdekképviseletet jelent. A kisvállalkozók csoportja is egyike a jelentős csoportosulásoknak. Ilyen jellegű parlamenti összefogások eddig is érvényesültek. Sőt, a választási kampányok során valamennyi párt hitet tett a vállalkozók, a vállalkozások mellett. Amit mi teszünk, nem más, mint ennek gyakorlati érvényesítése. K. A. J. Betörés a volt alma materba Visszahúzott a szívük (Folytatás az 1. oldalról) Szóval az urak gondoltak egy nagyot és merészet, elindultak az iskolába. Igen ám, de ebben a szokatlan órában nem volt ki bebo- csássa a kultúrára éhes vendégeket, segítettek hát magukon ... De erről beszéljen az iskola igazgatója, Holscs- ka Gyula. — Kívülről benyomták a folyosó egyik ablakát, így jutottak be az épületbe. Hogy merre jártak, nem tudom, nyomuk csak a nevelői szobában maradt. — Ügy hallottam, jó nagy felfordulást csináltak... — Valóban. A kora reggel munkába állt fűtőt nagy rumli fogadta. Az asztalok fiókjai kiborogatva. A könyv- szekrény ajtaja — ami egyébként nem volt bezárva (!) —, betörve. A pórul járt szekrény alsó, biztonsági zárral ellátott fiókja felfeszítve ... — Nagy értékeknek kelt lába? — A felfeszített fiókból két pénzeskazetta tűnt el. Az egyikben az elszámolásokat őriztük, a másikban körülbelül tízezer forintot. A nevelői asztalok fiókjai közül egyben volt némi készpénz. De az ugyancsak a nevelői szobában őrzött hordozható magnót és a lemezjátszót nem bántották. Ez azt bizonyította, hogy helyi lakosok lehetnek a tettesek, akik tartanak attól, hogy az ellopott tárgyakat esetleg felismernék. — Hamar igazolódott ez a feltevés? — Délután kettőkor, hála a szeghalmi rendőrök és a helyi körzeti megbízott gyors, pontos munkájának, meglett a két fiatalember. — Az eset tanulságai? — Ez az iskola több mint három évtizede épült, a nagyobb biztonság érdekében jó lenne az ablakait kicserélni. Igen ám, de miből, hiszen van belőlük vagy hetven... N, A.
