Békés Megyei Népújság, 1991. március (46. évfolyam, 51-75. szám)

1991-03-19 / 65. szám

igimjfcfiTc! 1991. március 19., kedd írutüzsdemérleg 1990-ről Arcentnim és ármeghatározó szerepét már betölti II rendőrség csak áll és...? Hibernáltan forró nyomon nem lehet elindulni /-----------------------------------------------------------------------\ A budapesti árutőzsde túl van az alapozás fáradalma­in, lassan a köztudatba is bekerül, hogy minden szer­dán tőzsdenap, a hivatalos körök is a tőzsdei áralakulás alapján szereznek informá­ciókat a hazai gabonapiac­ról. Az árutőzsde megalaku­lásától kezdve a nemzetközi érdeklődés középpontjában áll, hiszen Közép-Európában az első ilyen kísérlet az áru­piacok területén az intéz­mény újraélesztésére. S a budapesti árutőzsde tradíciói miatt is jelentősek a várako­zások. Az árutőzsdét a ke­reskedelem fejlődése, a gaz­daság változó igényei alakít­ják. Jelenleg a magyar tőzs­dén elsősorban a tényleges üzletek vannak túlsúlyban. A jövőben egyre nagyobb sze­repet kapnak a piac- és ár­kockázatot csökkentő, úgy­nevezett hedge (hedzs) üzle­tek. Egyre többen felfedezik a tőzsdei kereskedés költség­kímélő és a szerződések biz­tonságát megalapozó szere­pét. De nagy hiányosság az, ami minden tőzsdének a mozgatója, hogy a spekulá­ciós tevékenység nem meg­felelő teret tölt ki. Minden árutőzsde motorja a profit- éhes spekuláció, ami csak nálunk pejoratív fogalom a régi beidegződések miatt, hi­szen enélkül a tőzsde likvi­ditása nem biztosítható. Te­hát a jövőben a termelők, felhasználók, kereskedők széles jelenléte mellett az üzletek legalább 30-40 szá­zalékában a spekulációs ügy­leteknek kell megjelenni a tőzsdén. Ez az arány 1990- ben mintegy 10 százalék volt a budapesti árutőzsdén. A .tőzsdén azonnali és ha­táridős üzleteket lehet köt­ni. Az összetételt vizsgálva, rögtön kitűnik az elmúlt évi üzleti magatartás. Az azon­nali üzletek aránya 37 szá­zalék, a határidős forgalom 55 százalék, de ezen belül feltűnően nagy a tényleges fizikai áruszállítás, ami egyébként a fejlett tőzsdé­ken nem jellemző a határ­idős üzletek zárásánál. Az 1990. évi aszály alaposan megbolygatta a .tőzsdét. Hi­hetetlen felfutás mutatkozik a második félévben, hisz ebben az időszakban reali­zálódik a tőzsdei forgalom túlnyomó többsége. Az azon­nali és határidős tevékeny­ség is aktivizálódik. Az üz­letelés folyamatossá válik annak ellenére, hogy a fon­tos és folyamatos likviditási problémák fennmaradnak. Az árutőzsde palettáján 1990-ben szereplő termékek közül a kukorica., búza azo­nos súllyal bír. A forgalom 53 százaléka, az üzletköté­sek 55 százaléka kukoricá­ban történt, a búza aránya pedig 45 százalék, illetve 42 százalék. A kis cikkekben, árpa, zab, rozs, még a forga­lom jelentéktelen volt. A tőzsdei cikkek áralaku­lása is felemás képet mutat: a kukoricánál végig emelke­dő trend mutatkozik 1990 első felében, a szezonális ha­tásoknak megfelelően lassú áremelkedés figyelhető meg, ami azonban július végétől hisztérikus szilárdulásba csap át. 1990. október végén kezd oldódni a sokkhatás,, megtörik az áremelkedést, és a budapesti árutőzsdén is beindul a tőzsdéken megszo­kott korrekciós folyamat. A búza jegyzése 5800 és 7400 forintos ársávban mozgott. 1990 első felében szezonális hatások és a jó exportüzlet­menet játsszák a főszerepet. A rekord kalászosgaboná- termés rövid időre padlóra küldi a búzát. A kukorica- hisztéria azonban .kimozdítja , a mélypontról a búzát is, 1990 szeptemberétől jegyzé­sei az ársáv .tetején stabili­zálódnak. Ugyanakkor elmondható, hogy soha ilyen nagy árkü­lönbség (spread) nem mu­tatkozott a kukorica és a búza jegyzése között, mint 1990 második felében. 1990 decemberében meg­alakult a budapesti árutőzs­de vágóállat- és hússzekció­ja, így 1991 májusától vár­hatóan teljesebbé válik a paletta: az alapanyagtól a végtermékig lehetőség nyí­lik az érdekelteknek a piaci művelet végrehajtására. összességében megállapít­ható, hogy az árutőzsde az év második felében már fel­villantott valamit lehetősé­geiből. Az alapok megvan­nak az idei felifutáshoz, a szigorú szabályzást a részt­vevők elfogadták, és a pénz­ügyi fegyelmet betartják. S így egyre fontosabb szerepet tölt be a gazdasági élet vér­keringésében. Ballai Pál tőzsdetag (Folytatás az 1. oldalról) Hát így állunk?! — álla­pítom meg magamban, de mielőtt tovább moralizálhat­nék, szót kérnek a rendőr Urak, hogy kifejtsék mind­azt, ami szerintük még hoz­zátartozik dr. Zleovszki Má­tyás alezredes, gyulai rend­őrkapitány beszámolójához. Milyen kár, hogy nem hall­ják a 10 és 100 ezrek a té­nyeket. Milyen kár, hogy a rendőrségről szinte csak ka­rikatúrává torzult kép él a a köztudatban, a valóság helyett. A többségében 20-30 éves fiatalemberek tekintetén kel­lene talán elgondolkoznunk. Mert nézzük csak: Gyulán és környékén egy év alatt a bűnesetek másfélszeresére, 1875-re nőtt. Ezerkétszázhet­ven vagyon elleni bűncse­lekményt regisztráltak, két­tucatnyi szervezett bűnese­tet. 104 erőszakos, garázda jellegűt. A személyi tulaj­donban okozott kár ugrás­szerűen növekedett 5-ről csaknem 10 millió forintra. Az ismertté vált bűnelköve­tők száma 515-ről 712-re emelkedett, ebből 122-en fiatalkorúak voltak. Még sze­rencse, hogy a kapitánysá­gon mindezek ellenére ki­magasló az ismeretlen tet­tesek felderítési eredmé­nyessége. A rendőrségnek á társadalmi méretű átalaku­lás - salakjával kellett meg­birkóznia, szinte hihetetlen kettősség közepette. ' v Nem akarunk rendőrálla­mot, hirdetik a pártok, na­gyon helyesen. De bűnszö­vetkezeti államot sem aka­runk, mondják nagyon he­lyesen az állampolgárok, és ennek megfelelő cselekvést várnak el a rend őreitől. Igen ám. de késik a rend­őrség munkájának (teljes) törvényi szabályozása, ami­nek eredménye (volt), hogy az átmeneti időszakban nem egyszer bátortalanodtak el a rendőrök intézkedés közben! (Az elmúlt hónapokban fok­ról fokra csökkent a bizony­talanság, folyamatosan ja­vult a rendőrök intézkedési készsége.) Honnan tudták volna, hogy mit kell és mi­ként intézkedni, ha nincs rá törvény, egyértelmű szabá­lyozás. Mintha a társadalom minden szemetét a rendőr­ségnek kellene eltakarítani, az ifjúságvédelemtől a gaz­dasági csalásokig, vagy a szociális problémáktól a csa­ládi perpatvarokig. Tokai György százados, kapitányhelyettes, szinte vég nélkül sorolja az anomáliá­kat. Csak az ízelítő ked­véért: a közkegyelem na­gyon sok bűnözőt érintett, de a legveszélyesebbek több­sége már visszakerült a börtönökbe. A bűnözők most úgy élhetnek, mint hal a vízben, a rendőrök sokszor legszívesebben a saját fejü­ket vernék a falba. A bűn elkövetőit védő tör­vényeink európai igényűek, de ugyanez nem vonatkozik az élet egyéb területeire — jegyezte meg egy másik köz­rendőr, miközben saját pél­dáit citálta elő. 0 technika századában élünk, már aki A magyar rendőrség még nem annyira. A telefax egy­két hónapja vált általánossá a rendőrkapitányság(ok)on, a telefonellátottságuk ka­tasztrofális. Gépkocsijaik olyanok, amilyenek, ráadá­sul szigorú benzinkerettel dolgoznak, amiről a bűnö­zőknek nincs tudomásuk. Ha lenne, akkor minden hónap 20-a után . már nem lenne képük „dolgozni”. A rend­őrség egyszerűen szegény !■ Nem futja járőrözésre, a na­pi 8 órai munkaidő nem lé­tező fogalom a kapitánysá- g(ok)on. Még az a csoda, hogy az elmúlt hetekben hozzákezdtek a számitógépes nyilvántartás kiépítéséhez, de rég nem itt kellene tartani, ha követni akarják a bűn vi­lágát. Galgóczi Ferenc százados, kiemelt főnyomozó a határ közelségéből eredő problé­mákat sorolja. Romániából immáron ezres nagyságban csémpészik az állatokat, de Magyarországon a hatóságok egyszerűen nem hajlandóak bevezetni a nyilvántartást, a járlatlevelet. Lehetetlen fel­lépni a bűnözőkkel szemben. Vagy ott vannak a szemet szúró rokkant nyugdíjazá­sok, szociális vagy munka- nélküli segélyek. A rend­őrök tudják a legjobban, hogy sokszor kik veszik fel a pénzt. Talán hasznos len­ne kifizetés előtt a gyanús esetekben a rendőrségtől vé­leményt kérni. Szabó Sándor zászlós a rossz munkakörülményekről, majd a rendőrök kiszolgálta­tottságáról mondta el véle­ményét. Kiderült, hogy a járőröknek sincs golyóálló mellényük, ugyanakkor nincs olyan nap, hogy ne halla­nánk újabb és újabb fegy­veres támadásokról. Niste- riuc György, az eleki körzeti megbízotti csoport vezetője eképpen fakadt ki: szinte nincs időnk a lakossággal való kapcsolattartásra, pedig ez lenne a legfontosabb munkánk. Annyi minden hárul rájuk, hogy az el­mondhatatlan. Van egy te­lefonjuk, de hamarabb beér Gyulára személygépkocsival, minthogy telefonon fel tud­ná hívni a kapitányságot. Dr. Ábrahám Béla rend­őrszázados szavai hasonlóan kemények: a társadalomnak rá kell döbbennie, hogy á rendőrséget megfelelő hely­zetbe kell hozni Magyaror­szágon, mert a jelenlegi (helyzet) hovatovább tartha­tatlan. Kilenc emberünknek van egy 10 négyzetméteres irodája, a helyszínelést saját zsebből vett krétával végez­zük ... Jó lenne, ha végre nem ellenségnek tekintené­nek bennünket, hanem egy társadalmilag hasznos szak­ma képviselőjének. El kel­lene végre hinni: a rendőr nem hivatalból hazudik, és nem azért van, hogy visszaéljen a szolgálatával. A törvények betartása a legtöbb ember­nek alapvető érdeke, az ál­lampolgárokkal való partne­ri viszony kiépítése ezért is elérendő célként tűzhető ki. Még nem itt tartunk, de a romló statisztikák ellenére sem lett rajtunk úrrá a bűn, sem Gyulán,' sem a megyé­ben. Viszonylagos biztonság­ban élünk. Ma még. Amikor a rend­őrkapitány arról beszél, hogy milyen rendőrséget sze­retnének — politikai men­tesség, a polgárokkal való barátság kiépítése toleran­cia, a problémák iránti em­pátia —, akkor végignéztem a jelenlévőkön, és „a he­lyeslés az arcokra van írva”. Szép, sokszor meghatónak tetsző tervek, de hát a szür­ke egyenruhások tudhatják a legjobban, hogy az emberi teljesítőképességnek határa van. Az igazán hatékony rendőri munka nagy mér­tékben függ a szervezettség­től, technikai eszközöktől, egyszóval az anyagi javak­kal való ellátottságtól. S, hogy mindebből mi valósul meg. nem sok. Gál László ezredes, megyei rendőrfőka­pitány összegző szavai ön­mérsékletre intenek: „látvá­nyos előrelépésre nem szá­míthatunk idén sem”. „Forró nyomon voltunk, azonnal kellett volna az ujj­nyomot azonosítani. Két hó­nap múlva jött meg Buda­pestről az eredmény” — mondja kétségbeesve az egyik nyomozó, abban a re­ményben, hátha sikerül va­lami megoldást találni az ilyen és ehhez hasonló ano­máliákra. A körülöttünk zajló vál­tozó, fortyogó világ úgyszin­tén forró nyomon van. A becsületes többségnek érde­ke legkevésbé, hogy a rend­őrség valamiféle mestersé­gesén hibernált állapotban próbálja betölteni hivatását, miközben a bűnözés tovább szaporodik Magyarországon. Lovász Sándor A Medgyesegyházi Haladás Tsz a napokban mintegy 110 hektáron vetette el a mákot. Képünkön a talaj előkészítése látható a vetéshez Fotó: Gál Süt Megnyitották a mező­gazdasági könyvhénapot Hétfőn Budapesten Ger- gátz Elemér földművelésügyi miniszter megnyitotta á 34. mezőgazdasági könyvhóna­pot. A „Könyvet a falunak” jelmondat aktualitását hang­súlyozva a miniszter rámu­tatott: falvakban még min­dig nem megoldott a könyv­terjesztés. A gazdáknak pe­dig igencsak fontos lenne a szakirodalom, hiszen az utób­bi 40 évben már nem volt lehetőség arra, hogy a gaz­dálkodási ismeretek apáról fiúra szánjanak, mint a múltban. A könyvkiadás szakembe­rei az ünnepségen közérthe­tő, viszonylag olcsó és fő­ként a praktikus ismerete­ket közlő könyveket ígértek a gazdálkodóknak. Gondot fordítanak a jobb terjesztés­re is. A tudományos mun­kák a kis példányszám mi­att ráfizetésesek, ezért ki­adásukhoz továbbra is álla­mi támogatás szükséges — hangsúlyozták. Amikor a vidék ad a fővárosnak Emléktáblát avatnak Budapesten — ünnepi Erkel-koncert Gyulán A gyulai székhelyű Erkel Ferenc Társaság és a Ma­gyar Rádió immár a máso­dik március 15-én rendezett közös ünnepi hangversenyt a gyulai zeneiskolában. A kon­certet megelőzően ülést tar­tott a társaság elnöksége dr. Bótiis Ferenc zenetörténész elnökletével. Szó volt arról, hogy ez évben június 15-én, Erkel Ferenc halálának év­fordulóján emléktáblát avat­nak Budapesten: Varga Im­re szobrászművész alkotását azon a Diana úti házon he­lyezik el, amelyben a ma­gyar zeneköltő meghalt. — Azon túl, hogy Gyula Erkelt adta az országnak, Budapestnek, a zarándokhe­lyet is e város adja a fővá­rosnak — mondta dr. Bónis Ferenc. Határozat született arról, hogy a társaság november­ben, Erkel születésnapján is­mételten felkeresi a Kerepe­si úti temetőben a zeneszer­ző síremlékét. D. Nagy And­rás és dr. Máray György helytörténészek megjelenés­re váró könyvéről, amely az Erkel-családról szóló össze­foglaló, elhangzott, a társa­ság egyedül nem birkózik meg a kiadás költségeivel. Pályázati lehetőségeket, tá­mogatókat keresnek, de szá­mítanak a művelt és a kul­túrát szerető emberek segí­tőkészségére is. Nem kíván­ják a fotókkal, dokumentu­mokkal illusztrált könyvet ugyanis anyagi okok miatt -megnyirbálni, hisz az hosz- szú évtizedekre szóló, párat­lan munka. A társaság a jö­vő évre tervezi második köz­gyűlését, melyet Gyulán tartanak meg. Ugyancsak a jövő évre szóló elképzelés, hogy felkeresik Mosonyi Mi­hálynak és Liszt Ferencnek, a magyar zenei romantika nagy alakjainak szülőhelye­it, s ezzel együtt az osztrák zenei társasággal is felveszik a kapcsolatot, Az elnökségi ülés után megkezdődött az ünnepi hangverseny, az első, ame­lyet a napokban átadott, fel­újított zeneiskolában ren­deztek. A koncerttermet zsú­folásig megtöltötték az ér­deklődő gyulaiak. Erkel Fe­renc, Mosonyi Mihály és Liszt Ferenc zongoraművei, • zongoraátiratai hangzottak el Körmendi Klára és Kas­sai István zongoraművészek értő előadásában. A lelkes közönség ráadást kért, s ka­pott. Valóban, más volt ezt a sallangoktól mentes, tiszta zenei romantikus nyelveze­tet hallani. Hasonlóan nagy siker volt a Gyulai Kamara- zenekar koncertje. A Mo- zart-év alkalmából Mozart és Vivaldi műveit szólaltat­ták meg. Befejezésül a nem­rég elhunyt szerzőnek, az orosházi Hajdú Mihálynak, az Erkel Társaság tagjának Divertimentóját adták elő, bizonyítva, hogy a kottárs muzsika sent idegen tőlük. Március 15-éhez méltó, ün­nepi koncert volt Gyulán, melynek részesei lehettek az ország rádióhallgatói. S ez azért fontos, mert nemzeti zeneköltőnkkel szemben adósságunk változatlanul sok. Ahogy Bónis Ferenc mondta a koncertet beveze­tő szavaiban: „A magyar szellem szabadságharca még nem ért véget”. Sz. M.

Next

/
Thumbnails
Contents