Békés Megyei Népújság, 1991. március (46. évfolyam, 51-75. szám)
1991-03-14 / 62. szám
1991. március 14., csütörtök KrtUUKTllrt-----------------------------------------------------------------------------------------------Megkopasztott libák ás családsegítők Orosházán „Hivatalossá” tehető az emberség? (II.) Jó lapot Kívánunk! (Folytatás az 1. oldalról) valónak tartom, de gazdaságilag megalapozatlannak”.) Félelmeiről is szólt a polgármester: — Amennyiben a támogatásban részesülő saját hibájából nem, vagy csak részben teljesíti a feltételeket, a támogatást részben vagy egészében visszavonhatják. Ez is oka volt, hogy nem mertem aláírni. Kértem Su- rinásnét: írjon össze nekem húsz embert, akik rehabilitációra szorulnak, s vállalnák a munkát, valamint azt, hogy hat kilométerré kijárnak. A megváltozott munka- képességű emberek megkapják a 4 ezer 400 forintot, meg a 900 forintos járadékot. Ez utóbbit munkába álláskor elveszítenék. Bizonytalan keresetért valószínűleg senki nem adja fel ezt a járadékot. Orosházáról egy üzem sem pályázta meg az alapot. Miért nem, ha any- nyira előnyös? Dr. Kelemen Andrásra hivatkozva kifogásolta, hogy az először benyújtott pályázat a tervezett gazdálkodási feltételeket (a termékek piacképességét, keresletét, jövedelmezőségét), a középtávú tervet egyelőre nem tartalmazza. Nehezményezte, hogy Surinásné a fellebbezésben erre úgy válaszolt, hogy a jelenlegi helyzetben nem lenne célszerű középtávú gazdasági programot készíteni. Lengyel Tibor sikeres vállalkozónak, a Vállalkozási bizottság elnökének bizottsági garanciáját pedig Gyarmati István kérdőjelezte meg. A polgármester megkérdezte a faipari vállalat igazgatóját is, aki fenntartotta ígéretét, az ingyenes 'betanítást. Nem egy nívón... — Én nem írnám meg ilyen formában a miniszterhez írt levelet — így a polgármester. — Úgy érzem, nem egy nívón vagyunk. Ilyen formában nem mertem volna elküldeni. Majd megítéli a képviselő-testület, hogy jól cselekedtem-e? Tegyük hozzá, no meg a lakosság érintett része. Hírek szerint máris több száz aláíró tiltakozik a családsegítő körüli herce-hurca miatt. Vannak, akik a csütörtöki testületi ülésre is el akarnak menni. Volt, aki a bizottsági ülésen felelőtlennek találta Lengyel Tibort, mert a pénz megszerzését tette az. első helyre, s akadt, aki a leendő gépek egészségkárosító hatása miatt aggódott. Előkészítetlennek .találták a pályázatot, s a családsegítőtől kívánták megtudni,, hány rehabilitációra szoruló , van a városban. Más kérdés, hogy ezt a polgármesteri hivatalon, joggal, számonkérhet- nék. Dr. Gondos József igyekezett objektív maradni: — Vallom azt, hogy ez a kérdés megoldható, persze lényegesen alaposabb előkészítés után. Szokodi Sándor alpolgármester arról szólt, hogy a városban az a hír járja, hogy a polgármesterrel együtt megtorpedózták a rehabilitációs pénz megszerzését. Pedig — mondta — csak az adózók -pénzének megóvása érdekében cselekedtek. Védték őket a bizottság tagjai, Gyarmati István meg is jegyezte: — Jól döntöttek. Ennél jobban utánajárni már szinte lehetetlen. Kár, hogy az előkészítés nem volt ilyen alapos. Nem látom értelmét a családsegítő központ eddigi működésének. Aztán bonyolultabb lett a kép. ,,Rehabilitálni kellene, akit lehet” — mondta dr. Román Zsuzsa. Aggódott amiatt is, hogy lesz-e egyáltalán húsz rászoruló a városban, akit alkalmazhatnának. A polgármesteri hivatal jogászaként megoldási javaslattal állt elő: — Orosházának egy ilyen rehabilitációs üzem feltétlenül jó lenne. Megkérdezem: a hitel más pályázóval is Orosházára kerülne? Nem feltétlenül fontos, hogy az a családsegítő legyen a gesztor, amelynek szükségességét is megkérdőjelezte a képviselő-testület. Bevégeztetett Legyünk pontosak: a képviselők egy része. Az eddig hallgató Surinásné sarokba szorítottan igyekezett megvédeni a maga igazát. — Ami engem aggaszt az Önök magatartásában: elég rosszindulatúan álltak e témához — mondta. — Nem az a jószándék vezérli önöket, hogy ha valaki végre beadott egy pályázatot, akkor segíteni kellene. Nem azt mondták, hogy köszönik szépen, itt vagyunk mi ön- kormányzat, segítünk; miben segíthetünk? Most is szinte csak negatívumokat mondtak. Az eljárás módja háborít fel. Nemhogy bátorítanának, ösztönöznének. Igazuk van: meg kell gondolni, hogy a foglalkoztató faipari üzem legyen, vagy se. De amikor közel egy éve beadtuk a pályázatot, akkor úgy gondoltuk, hogy igen. A polgár- mester úr kifogásolta a miniszterhez írt fellebbezés stílusát. Megfogalmazásához kértem jogászuk, dr. Román Zsuzsa segítségét. Azt mondta: mi írtuk meg a pályázatot,. csináljuk meg ezt is. Pedig az alpolgármester úr küldött hozzá. A fellebbezést amúgy sem én írtam meg, hanem egy másik jogász. Ha Sajátjuknak tekintik a pályázatot, legyenek szívesek ne csak kritizálni, hanem segíteni is. Reméltem, hogy új szellemű, vállalkozó emberek kerülnek a képviselő-testületbe. Idáig nem ezt tapasztaltam. S ezzel — e napon —számára bevégeztetett. A hatalom — amint a régebbi sem .— nem szívleli az ilyen fogalmazást. Az asztaltársaság tagjai szép sorjában rendre utasították Surinásnét. („Válogassa meg a szavait... türtőztesse magát... mert ha ilyen- hangnemben beszél, nem tárgyalnak vele... a hatalom eszközével kirekesztik a tárgyalásból.”) Durva -sértésnek minősítették az elhangzottakat, s 'kijelentették: a bizottság soha nem volt rosszindulatú. Sőt, „aki így nyilvánul meg, mint Surinásné, hogyan tud egy ilyen családsegítő központban szerepet betölteni?” — tette fel a költői kérdést Szokodi Sándor. Dr. Gulyás Mihály (aki a polgármesterség elnyeréséig maga is Surinásné tisztelet- díjas munkatársa volt) a bizottsági tagok egyetértésével a képviselő-testület kezébe ajánlotta mindkét kérdésben a döntés jogát. Méghozzá — mit szépítsük a dolgot — gyakorlatilag azzal a javaslattal, hogy a családsegítő sajátos működési körülményeit a kifejezetten ilyen -munkában járatlanak állapítsák meg. Rend tehát lesz. De lesz-e testi-lel'ki támasza az orosházi rászorulóknak? (A testület várhatóan csütörtökön késő este tűzi napirendjére a témát, így eredményéről. csak a jövő hét elején tudunk visszatérni.) Kiss A. János — Papp János Tegnapi számunkban már jeleztük, hogy a közeljövőben lényeges szerkezeti, tartalmi és formai változásokat kívánunk bevezetni a lapban. Fontosnak tartjuk, hogy már ezt megelőzően is beavassuk olvasóinkat elképzeléseinkbe. Többet, rövidebben • Mj a célja a változásoknak?' Természetesen az, hogy minél jobb lapot készítsünk, amelyben minden olvasó megtalálja a számára legfontosabbat, a legérdekesebbet. Abból indulunk ki, hogy a mai újságolvasó nem elsősorban az oldalas cikkeket, hanem a több helyről szóló, változatos té- ■ májú, rövid írásokat kedveli. Épp ezért igyekszünk csökkenteni a cikkek terjedelmét, erősítve az újság hírlap-, illetve megyei jellegét. Alapállásunk változatlan; független, hiteles, a haza és haladás ügyét szolgáló lapot akarunk az olvasónak átnyújtani. Oldalak a városoknak Akkor most nézzük a részleteket. A 8 oldalas hétköznapi szám első oldala az eddiginél több anyagot tartalmaz majd, kül-, bel- és megyepolitikai témákban. A második oldal a Külföldi hírek oldala, a harmadik és negyedik a Megyei körkép címet viseli. A negyedik oldalon több újdonság lesz, napi horoszkópot közlünk egy-egy ismert személyiség fotójával, továbbá, Levelekből címmel olvasói reagálásokat, észrevételeket, kiváltva ezzel a jelenlegi Szerkesszen velünk összeállítást. Teljesen új tartalmú lesz az ötödik oldal: minden raji más-más város és környéke •szerepel ezen a helyen, amelyet a településekért felelős munkatársaink állítanak össze. Figyelembe véve a megye 12 városát, kéthetente kerül sor mindegyikre. Természetesen a lap más helyén is bővebben foglalkozunk a megye településeivel. A hatodik, hetedik és nyolcadik oldal témáiban — hír, hirdetés, sport — nem változik. Hétvégén magazin Ami a szombati számot illeti, a mostani Űj Köröstáj kulturális és belpolitikai melléklet helyébe egy tartalmában sokszínűbb, változatosabb Hétvégi Magazin kerül. Ebben kapnak helyet a hét témáit feldolgozó riportok, interjúk, új rovatként az egyházakról, vallásokról szóló cikkek, Bibliamagyarázatok, megemlékezések a különböző felekezetek ünnepeiről. Természetesen lesz kulturális oldal, film, színház, könyv, hely- történet. A szombati számokban különösen nagy teret szentelünk a szolgáltatásnak: a hétvégi istentiszteletek rendje, illusztrált műsorajánlat, könyvek, slágerek, videofilmek sikerlistája szerepel benne. A Család—Otthon rovatban orvosi tanácsok, ételreceptek, napi áremelések jegyzéke, divat, keresztrejtvény és egyéb játék lesz. Formában is újat Az új lapszerkezet a szerkesztőségen belüli szervezeti változásokkal is jár. A hagyományos rovatrendszer helyébe — a sport kivételével — egy belpolitikai szerkesztőség és a zömében területen dolgozó városi munkatársi gárda lép. Az előbbi feladata a napi lapszerkesztési munka közvetlen segítése, az utóbbié a 12 városból és környékéről szóló hírek, információk megírása, a városi oldalak összeállítása. Megszűnik az önálló főszerkesztő-helyettesi és olvasószerkesztői beosztás, a két feladatkört két felelős szerkesztő — Niedzielsky. Katalin és Seleszt Ferenc — veszi át, akik helyettesítik a főszerkesztőt és szerkesztik a lapot. A városokért felelős újságírók munkáját szerkesztőségi titkár, Kiss A. János koordinálja. Mindez kiiktatja a korábbi többlépcsős kontrollt, növeli az újságírók önállóságát, felelősségét. Bévezetőben formai megújulásról is tettünk említést, erről most csak annyit, legyen ez majd meglepetés. Mindenesetre, jó lapot kívánunk! Mini tejüzemek tervezésével, a tejfeldolgozás kisüzemi technológiájának kialakításával igyekszik enyhíteni a gazdaságok tejértékesítési gondjain az agárdi Agromilk Kft. és a | szécsényi Newtech-Hunpack Csomagológép-gyártó Kft. Fotó: Kerekes Tamás Falugyűlés Vésztőn Dlkompromisszum és fél megoldás KÖDÖS TÉL VÉGI ESTE. FALUGYŰLÉS VÉSZTÖN. PONTOSABBAN A FÖLDÖN- KlVÜLIEK FALUGYŰLÉSE. A HANGULAT MEGLEHETŐSEN FESZÜLT. A TALÁLKOZÓRA INVITÁLT KÉT ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐ, DR. ZSÍROS GÉZA (FKgP) ÉS PELCSINSZKY BOLESZLÄV (SZDSZ) SEM TUD IGAZAN BIZTATÓT MONDANI A MEGJELENTEKNEK A JÖVŐT ILLETŐEN. PEDIG EZEK, A TALAJT VESZTETÍ EMBEREK EGYRE BIZONYTALANABB HELYZETBE KERÜLNEK. A KESERŰEN FEL-FEL- TÖRÖ INDULATOS SZAVAK MÖGÖTT ELSŐSORBAN EGZISZTENCIÁLIS FÉLELMEK HÜZŐDNAK. Vésztőn ugyanis sajátos a helyzet. Nem lehet azonosítani egy átlagos községgel. A valamikor máról holnapra megélni is alig -tudó szövetkezet az utóbbi időben megerősödött. Tagjainak, ellentétben a többséggel, ma is biztos megélhetést nyújt. A vésztői „gazdasági csoda” elemzésétől most eltekintve, végül is a település mező- gazdasággal foglalkozó polgárai akarva-akaratllanul ellentétbe kerültek egymással, két táborra szakadtak. A szövetkezeti tagok túlnyomó többsége rossz szemmel néz a földjüket vissza- követelőkre. Félnek attól, ha a területek egy részét elveszítik, a szövetkezetre ismét ráköszönthet a szegénység, a létbizonytalanság, amely a ’70-es években nap mint nap a fejük felett lebegett. Ám érthető a másik tábor aggodalma is. A valamikor iparba vándorló, magát szakképzettségének köszönhetően magasabb munkabérért eladni -tudó lakosok közül sajnos egyre többen kényszerülnek otthon maradni, elveszítvén munkahelyüket S ez várhatóan a jövőben csak fokozódik. A létszámkarcsúsításra kényszerülő vállalatok elsősorban a bejáró munkaerőt bocsátják el. Példa erre a Békéscsabai Bar- nevál „létszámcsökkentési stratégiája”, de említhetnénk még számos más céget is. Persze egy majdani munkaerőversenyben nyilván elveszíti jelentőségét a bejárók alkalmazásával járó többletkiadás, ma még azonban törvényszerűen dívik a tucatszamlélet, legalábbis addig, amíg a vidékieket sújtó megkülönböztetések ellen valamilyen formában nem történik érdekegyeztetés. Az egy re éleződő ellentétek Vésztőn annak ellenére sem enyhültek, hogy ma már nincs parlamenti párt, amelyik ne ismerné el, hogy ugyanazon községben élő lakosak között nem lehetnek kirekesztők és kirekesztettek. Többek között a néhány hete elmaradó jelképes földosztásnak is e sajátos helyzet az igazi oka. „Ha száz ember kimegy jelképesen karót verni a vésztői határba, akkor kétszáz szövetkezeti tag fogja elzavarni őket” — hangoztatták a szövetkezetből élők, így kényszerítve visszakozásra a másik tábort. A béke tehát még igen távolinak tűnik e községben. Hiszen a két szélsőséges álláspont, a törvényesnek vélt törvényen kívüli földfoglalás ugyanúgy robbanásveszélyt hordoz, mint az egyoldalú, megváltással szerzett oszthatatlan tulajdonjogra hivatkozó birtokvédelem. De azért sincs értelme a vidéki harakirinek, mert el óbb- utóbb, de mégiscsak megszületik az új agrártörvények egymást feltételező sora. S vélhetően ez a gazdasági közeg esélyt nyújt majd minden mezőgazdaságból élőnek arra, hogy túlélje a gazdasági rendszerváltást. Tény, hogy a vidék mégiscsak a radikális szerkezet- váltás szociális lerakóhelye lett, ami ellen az Agrárszövetség a választások alatt oly hevesen tiltakozott. Igaz az is, hogy a mai helyzet nem vetít előre egy korszerű mezőgazdaságot. De ebben az átmeneti helyzetben, addig, amíg új munkahelyek nem teremtődnek, s a gazdasági élet nem indul be, minden munkanélkülivé. váló vidéki család számára egyfajta biztonságot jelent a két-három, vagy akár tfzholdnyi földtulajdon. Vélhetően e sokat kritizált apróparcellás privatizációs program mégsem az öt-hat holdon gazdálkodók 6orát hozza létre, hanem éppen hogy megerősíti a szövetkezést. Hiszen az önkéntes társulás egyfajta védőszárnyat jelent a »piaci kényszerrel szemben. De a tőke- és eszközhiány is a szövetkezés irányát erősítheti meg. Az átstrukturálódás, az életképes középbirtokok és családi farmgazdaságok a versenyképes szövetkezések megjelenése elkerülhetetlen, sőt törvényszerű is egy piacgazdaságban. Hát ezért is célszerű most még mélyebbre ásni a csatabárdot. Hiszen most nem a politikai hatalomért folyik a harc, hanem egy életképes mezőgazdaságért. S ez elsősorban a meghozandó agrárgazdasági törvények színvonalán, életképességén múlik. Most dől el, hogy szerkezetváltási kísérletünk az agrárágazatban csődbe jut, vagy sikerül. Ám ahhoz, hogy a törvényhozó munka visszatükrözhesse a nemzetközi és hazai realitásokat, a politikai álkompromisszumok helyett valódi békére van szükség. Rákóczi Gabriella
