Békés Megyei Népújság, 1991. február (46. évfolyam, 27-50. szám)

1991-02-12 / 36. szám

1991. február 12., kedd Helyreigazítás A Békés Megyei Bíróság P. 20. 818/1990/3. számú ítéleté­vel az alábbi közlemény közlésére kötelezte lapunk szer­kesztőségét: A Békés Megyei Népújság 1990. augusztus 25-i számában „Vallomás” címmel megjelent cikkben a nyilatkozó által kö­zölt tények közül valótlanok a Soltész Emilné nyugdíjazta­tásával kapcsolatos előadások. Dr. Réti Mária főorvosasszony nem kezdeményezte nevezett nyugdíjaztatását. Soltész Emil­né nyugdíjaztatására nem 55. életévének betöltésekor, ha­nem 59. életévében került sor. Valótlan az az állítás, hogy a nyilatkozó személy volt az egyetlen szakképzett diétás nő­vér az osztályon, továbbá az is valótlan, hogy a cukorbete­gek összeesnek az udvaron a szakképesítés nélküli alkal­maztatással összefüggésben. Nem felel meg a valóságnak a közleményben az intézet dolgozóinak hálapénzcentrikus magatartására vonatkozó ál­lítás, továbbá alaptalanok a dr. Kási Gyula személyére és vagyoni helyzetére vonatkozó megállapítások. Új nyelvvizsgarendszer Hamarosan megváltozik az ál­lami nyelvvizsgáztatás rendsze­re. Horváth Iván, az ELTE Ide­gennyelvi Továbbképző Köz­pontjának igazgatója az MTI-nek elmondta: az új, differenciált rendszer rugalmasabb, objektí- vebb és megbízhatóbb lesz, mint elődje. Az eddig létező vizsgaszintek, az alap-, közép- és felsőfok az új rendelkezés értelmében A, B és C típusúra tagolódik. Az A vizsga a beszédkészséget és a beszédértést, a B az írás- és ol­vasáskészséget méri. Aki a C minősítést akarja megszerezni, annak az adott szinten beszélni, írni és fordítani is tudnia kell. Egyidejűleg lehet jelentkezni kü­lönböző fokok különböző típu­saira. Ha a jelölt két naptári éven belül A és B vizsgát is tesz, akkor automatikusan meg­kapja a C-t is. Amennyiben az A és B vizsgát nem azonos szin­ten szerezte meg, akkor vizsgá­ja a mindenkori alacsonyabb fo­kozat C-jével egyenértékű. A tárgyilagosabb tudásmérés érdekében az eddiginél több fel­adatot kell majd a jelentkezők­nek megoldaniuk. Az értékelés nem osztályzással, hanem pon­tozással történik. Kategóriánként 100 pont szerezhető. (Ez alól egyetlen kivétel a felsőfok A típusa, ahol 115 pont lesz a ma­ximum.) A sikeres vizsgához en­nek 60 százalékát kell elérni. A régi rendszerrel összehasonlítva új elem az is, hogy ha az adott fokozaton sikertelen a vizsga, a jelölt nem kapja meg automati­kusan az alsóbb szintről a bi­zonyítványt. A díjtételek — alapfokon 600 forint, közép- és felsőfokon 1300 forint — egyelőre változatlanok, a közeljövőben azonban jelen­tős és differenciált emelésre ke­rül majd sor. Az új, márciustól érvényes rendszer első vizsgázói alapfo­kon adnak számot tudásukról. Erre a vizsgára a jelentkezés határideje február 15. A máju­si és júniusi közép- és felső­fokú fordulóra március 15-ig le­het jelentkezni. Moszkva várja a magyar miniszter­elnököt A MINISZTERELNÖKI SAJTÓIRODA KÖZLI: Ivan Aboimov, a Szov­jetunió budapesti nagykö­vete hétfőn hivatalában felkereste Antall József miniszterelnököt, és átad­ta Mihail Gorbacsov szov­jet államfő levelét, amely a Varsói Szerződés Politi­kai Tanácskozó Testületé­nek soron következő bu­dapesti ülésével összefüg­gő üzenetét tartalmazza. Ezt megelőzően Julij Kvicinszkij szovjet kül­ügyminiszter-helyettes megismételte Jeszenszky Géza külügyminiszter, il­letve Antall József mi­niszterelnök Moszkvába szóló meghívását. Újra önálló és „Békés megyei” Az úton nem szabad(na) spórolni! Az elmúlt napok időjárása kishíján próbára tette me­gyénk közúti igazgatóságának felkészültségét. Szeren­csére, a havazást eső váltotta fel, s a megenyhült hő­mérséklet a közúton közlekedőket segítette, így a köz­úti igazgatóság gépeinek, szakembereinek nem jelentett külön erőpróbát tél tábornok támadása. Nem véletlenül használtam a „megyénk” kifejezést: ez év január I-jé- től (ismét) önálló közúti igazgatóság működik Békés megyében. Az elmúlt hét esztendőben, az 1983-as át­szervezés nyomán szolnoki központtal a Szolnoki Köz­úti Igazgatóság megyei szervezetein keresztül látta el megyénk közúti feladatait. Ha Én mondom... Mostanában nem találunk az ország­ban olyan embert, vagy érdekképviseleti szervezetet, aki, illetve amely ne a de­mokrácia szószólója lenne. Mindenki igényli, s a megvalósítását szorgalmazza. Hiszen mi lehet kívánatosabb, mint egyenlőnek lenni másokkal. Hasonló jo­gokat élvezni, s egységes etikai elvek sze­rint élni, dolgozni. Lehet-e csodálatosabb dolog annál, mint olyan korban felnevel­ni gyermekeinket, amelyben egyenes tar­tással járhatnak. Ahol nem kell félni senkinek attól, hogy más színű a bőre, más az anyanyelve és más a világnézete. Mert ő éppen attól ö, hogy más, mint a többiek. Áhítjuk a társadalmi békét, az össze­fogást egy súlyos történelmi örökséggel a nyakunkban. A megbékélés, az „egyfor­mán magyarnak lenni” társadalmi kate­góriája Lehet csak záloga, egy demokja- . tikus álílamrend alapja. E gondolat nem idegen egyetlen parlamenti, vagy Parla­menten kívüli párttól sem. Szónokaik nap minit nap érvelnek a demokrácia, az ál­talános emberi jogok mellett. Am az értelmezésben már nem ilyen egységesek. Szívesen fejtik ki politikusok (és poltttiikusjelölitek), hogy mikor és mi­ért sértette meg a demokráciát a másik. S milyen furcsa a demokrácia termé­szete. Amikor mi mondunk véleményt Másról vagy szervezetéről — az termé­szetes, hisz Mi mondjuk. Meg egyébként is demokráciában élünk, ahol bárki sza­badon, szankciók, hátrányos megkülön­böztetések nélkül közzéteheti véleményét. Hogy a Másiknak nincs ínyére? Na és? Nem keli, hogy egyetértsünik mindenben — jelentjük, jelentik ki kapásból. Ez a demokrácia. Gyakorta előfordul azonban, hogy tilta­kozik. a párt, mert róla a másik párt azt állította, hogy ... Ami feliháborító, tűrhe­tetlen. Az ilyen azonnali reakciót vált ki, lépni kell, mert ez a demok­rácia. Különben megtörténhet a vissza­rendeződés, s ezt nem akarhatja senki. Szóval, ha Én mondom, demokrácia, ha Te mondod, diktatúra? papp János — A korábbi szervezeti rendszer nem hozta a várt eredményeket, s ennek nyo­mán az új közlekedési kor­mányzat felismerte és el­döntötte a változtatás szük­ségességét. Ennek a felisme­résnek az első lépése a szer­vezet korszerűsítése: meg­alakult a 19 megyei közúti igazgatóság, az autópálya­igazgatóság és a koordiná­ciós igazgatóság — kezdi Máté András, a KIG .me­gyei igazgatója, aki négy pályázó közül öt esztendőre kapott kinevezést erre a posztra. Békésben az állami úthá­lózat hossza 1420 km, s mindjárt tegyük is hozzá: ennek jelentős hányada nem_ a legjobb minőségű. — Milyen örökséget vett át a megye? — Az 1980-as árvíz után a helyreállítás az átlagosnál jobb színvonalú volt, nagy odafigyelés jellemezte az ak­kori munikálatokat. Aztán az elkövetkező években a köz­úti igazgatóságok már nem kapták meg azt az összeget, amiből a fejlesztés finan­szírozható lett volna, így jó esetben maradt az a cél, hogy az utakat „szántén tartsuk”. Az 1983-as össze­vonások után már két me­gyét, Szolnokot és Békést ölelte fel az igazgatóság. A két megye akkori vezetése kritikusan figyelte, nyomon követte a pénzek felhaszná­lását, szakmai oldalról az egyensúlyteremtés is fontos volt. így aztán érdemtelenül egyik megye sem kapott többet a másiknál. A KIG-ek évek óta nem kapták meg azt az összeget, Felhívás! BÉKÉSCSABA VAROS POLGÁRMESTERI HIVATAL IDEIGLENES PÉNZÜGYI SZERVEZETE felhívja a lakosság figyelmét, hogy .akinek az 1990. évben — használt és adóztatott iföldterület nagyságában — művelési ágában l . — és kateszteri tiszta jövedelmében változás következett be, vagy 1990. évben földet 'vásárolt, illetve bérelt, 1991. március 1-jéig adóbevallást köteles beadni A bevalláshoz szükséges nyomtatvány díjmentesen beszerezhető ügyfélfogadási napokon az adóhatóságnál. Ügyfélfogadás: hétfőn 8.30—■ 12.39-ig és 13—17.30-ig, szerdán: 8.30—16.30-ig, pénteken 8.30—12.30-ig. BÉKÉSCSABA 'VAROS POLGÁRMESTERI HIVATAL IDEIGLENES PÉNZÜGYI SZERVEZETE Eladó: 1 DB UN—050 TÍPUSÚ HOMLOKRAKODO, 1 DB BH—025 TÍPUSÚ KISKOTRÖ, 1 DB HOSSZÜPLATÖS |IFA PÓTKOCSIVAL. 2 DB BILLENŐPLATÓS IFA, 1 DB BILLENŐS PÓTKOCSI (5 /TONNÁS), 2 DB ROBÚR AUTÓBUSZ, I DB MAZDA—626 TIP. SZEMÉLYGÉPKOCSI. ÉSZKV, Mezőkovácsháza, Alkotmány utca 42. ügyintéző: IPapp Mihály telepvezető. Telefon: 06 (69) 61-155 Építkezik, figyelem! A HÓDMEZŐVÁSÁRHELYI RAMON TÉGLAGYÁR kisméretű, ftömör falazótéglára, 1991. áprilisi szállítással ELŐJEGYZÉST VESZ FEL. Aki 1991. február 28-ig a tégla vételárát kifizeti, annak a jelenlegi áron a téglát biztosítjuk. Érdeklődni: a (62) 46-096-os telefonon, vagy személyesen: Hódmezővásárhely, Tanya 1314. „Csak fejlesztésre 300 millió forint kellene” Fotó: Kováos Erzsébet ami a szinten tartáshoz elegendő lett volna, így az­tán a tárca akkori vezetői a romlási folyamatok lassítá­sát hirdették meg, s nem pe. dig a szinten tartást. A gép­járműállomány évről évre nőtt, ugyanakkor csökkent az úthálózatra fordítható (felújítás, fenntartás, építés) pénz, tömegesen jelentek meg a nagy raksúlyú teher­gépkocsik. összegezve: nőtt az utak többlet igénybevé­tele, amit nem lehetett a szűkös anyagiakkal ellensú­lyozni. így aztán az öröksé­günk nem szívderítő ... — S mi lesz az idén, az elkövetkező években? — Elképzeléseink, terve­ink vannak, amihez viszont forint kellene ..: Az elmúlt esztendő utolsó napjaiban még 19,2 milliárd forintos útalap kialakításában re­ménykedtek a tárca vezetői. Ezzel szemben 10 milliárd- dal kevesebb áll rendelke­zésre, ez az összeg jó eset­ben maximum 1,5 milliárd- dal fejelhető meg. Ez azt jelenti: a közlekedési tárca tervei között Í6 szereplő, je­lentősebb beruházások nem folytathatók, újabbak nem indíthatók. Természetesen ebben a körben számos Bé­kés megyei beruházás is érintett. így például Oros­házáig a Szőlő kőrúthoz kapcsolódó felüljáró építé­se, a szeghalmi Berettyó-híd átépítése, illetve új hidak elmaradnak. A megye álla­mi úthálózatának szinten tartására — 1990-es áron számolva — minimum 500- 600 millió forint kellene. A pénztelenség miatt 6ok min­denről le kell mondanunk, olyanról, amit viszont a köz­úti közlekedés igényelne. — Akkor mi látszik biz­tosnak? — Az intézmény fenn tar­tási és útüzemeltetési fel­adatokra 117 millió forint rendelkezésünkre áll, a terv­szintű feldolgozása folya­matban van. Ami a közle­kedőket érinti: a burkola­ton keletkezett kisebb hibák gyors kijavítására, a ten- gelysúly-ellenőrzésre, a hídüzemeltetésre, fenntar­tásra, valamint az út­ellenőrzési feladatokra lesz pénz. Sajnos, egyre több a rendeltetéstől eltérő úthasz­nálat, sok a túlsúlyos és a tengelysúlytöbblettel közle­kedő tehergépjármű. Ezek­nek a forgalomból való ki­szűrése fokozottabb felada­tokat jelent, mindez az utak védelmében. — Mi a hitvallása az új igazgatónak, aki korábban is ezen a területen dolgo­zott, a megyei Jőmérnökség vezetőjeként? — A világon sehol sem le­het spórolni az úthálózat korszerűsítésén, fejlesztésén és üzemeltetésén. Bízom benne, hogy Magyarorszá­gon is eljutunk oda, hogy felismerjük: a további fej­lődés egyik alapja az út, mert azon lehet minden te­kintetben eljutni a „terület­re”. Ahhoz, hogy az ország kikerüljön nehéz gazdasági helyzetéből, megfelelő szer­kezetű, minőségű és hálózati rendszerrel rendelkező út kell. A megyei közúti igaz­gatóságnak erre az évre mi­nimálisan 300 millió forint kellene csak fejlesztésre, olyan típusú munkákra, amelyekben az útpályák erősítése is megjelenik, mert a romlási folyamat lassítása mindezekkel együtt is meg­kérdőjelezhető, és nem so­káig képiviselhető álláspont — mondotta Máté András. i— szekeres — Lebomlanak a szekértáborok? Nem kis szenzációt jelen­tett a minap, hogy tárgyaló- asztalhoz ültek a független kisgazdapárt és a szocialis­ta párt vezetői. Üj fejezet kezdődött az MSZP életében, netán egy merőben más po­litizálásnak leszünk tanúi a jövőben? Ezt kérdeztük a napokban dr. Vastagh Pál­tól, az MSZP Békés megyei országgyűlési képviselőjétől. — Nem nálunk, hanem a kisgazdáknál nyitottak új fe­jezetet — mondta Vastagh Pál. — Ex azt jelenti, hogy a kis­gazdák kezdeményezték a talál­kozót? — Nem csupán erről van szó. hanem arról, amit az Országgyűlés ülésszakán na­gyon érzékletesen fogalma­zott Oláh Sándor. Azt mond­ta: le kell bontanunk ma­gunk körül azt a szekértá­bort, amit annak idején épí­tettünk. Ez egy nagyon fi­gyelemreméltó elem a kis­gazdapárt változó politizálá­sában. és ennek köszönhető, hogy előbb az Agrárszövet­ség képviselőivel, majd ve­lünk — az ő kezdeményezé­sükre — találkoztak. — önök hogyan fogadták a meghívást? — Természetesen készség­gel elfogadtuk, és örülünk annak, ha a pártok közötti párbeszéd újabb elemekkel gyarapodik. A tárgyalás té­mája mindenekelőtt a ma­gyar mezőgazdaság sorsa, perspektívája, jövője volt Nagy Sándor József és Oláh Sándor számunkra meg­nyugtató koncepciót tárt elénk. Egyetértettünk abban, hogy a mezőgazdaságban meg kell tartani a duális jel­leget. a nagyüzemi gazdál­kodás és az egyéni termelés együttélését, összekapcsoló­dását. — Ex mit jelent részleteiben? — Azt, hogy az iparszerű- en termelhető gabonafélesé­geket. búzát, kukoricát a nagyüzem, az állattenyésztés egy részét, a gyümölcs- és zöldségféléket pedig az egyé­ni gazdák adják. (L e.)

Next

/
Thumbnails
Contents