Békés Megyei Népújság, 1991. február (46. évfolyam, 27-50. szám)
1991-02-11 / 35. szám
BÉKÉS MEGYEI NÉPÚJSÁG POLITIKII NIPILIP 1991. FEBRUAR 11„ HÉTFŐ _________Ara: »,8» torin« XLVI. ÉVFOLYAM, 35. SZÁM F egyverüzletről, kárpótlásról, józanságról Interjú Antall József miniszterelnökkel Nem lesz személyi változás a fegyvereladási ügy miatt a kormányban. Ez tűnik ki Antall József miniszter- elnök nyilatkozatából, amelyet a Magyar Televíziónak adott vasárnap este, tisztázva a jugoszláviai fegyverüzlet hátterét. A miniszterelnök részletesen ismertette a rutinüzlet lebonyolításának körülményeit, a horvátországi rendőrség részére kézifegyverek: 10 000 géppisztoly, és fegyverenként 180 töltény eladását. Kitért a jogszabálysértést, politikai hibát emlegető vádaskodásokra is, tételesen cáfolva azokat. Mint mondotta: a kormányrendelet szerint fegyverszállításra engedélyt a politikai államtitkárok testületének — a miniszterelnökség nemzet- biztonsági ügyekkel megbízott államtitkárának, a Külügyminisztérium, a Belügyminisztérium, a Honvédelmi Minisztérium és a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériuma politikai államtitkárának — az engedélyévé!, illetve egyetértésével lehet kiadni. Az NGKM illetékes főosztályvezetője három személy — kézjegyével is hitelesített — egyetértésével adta ki az engedélyt. A külügyi államtitkár távol volt, a Belügyminisztérium pedig arra az álláspontra helyezkedett: csupán import esetén tekinti magát mindenkor megkérdezendönek. Hangsúlyozta: a rendelet azt is kimondja, hogy nem lehet Olyan országba fegyvert szállítani, ahol háború van, vagy válságövezetnek minősül. Ám a legnagyobb sértés lett volna Jugoszláviát válságövezetnek tekinteni, hiszen ott nincs fegyveres konfliktus: alkotmány- jogi vita zajlik a szövetségi kormány és a tagköztársaságok kompetenciájáról. A magyar kormány sajnálatát fejezte ki a kialakult helyzet miatt, ugyanakkor Antall József az interjúban jelezte: az ügyben elkövetett eljárási hiba miatt nem kíván és nem is lehet egy vagy két személyt felelőssé tenni. A közvéleményt leginkább foglalkoztató belpolitikát kérdésre, a kárpótlásra, a tulajdonviszonyok rendezésére áttérve Antall József kifejtette: a Parlamentnek benyújtott kárpótlási törvényjavaslat alapvető célja a magyarországi tulajdon- viszonyok végleges rendezése, összekötve a rehabilitációval. Megítélése szerint ez a megoldás közelít legjobban a független kisgazda- párt programjához is. Reményét fejezte ki, hogy az emberi józanság kerekedik félül, s belátják: ez a törvény az egyedüli, amely megoldást kínál a gazdaságossági és erkölcsi igazság- tevési szempontok érvényesítésére. A miniszterelnök úgy vélte: ha a törvényjavaslatot a Parlament nem szavazza meg, kritikussá válik a helyzet, az egész földkérdés és a tulajdon- rehabilitációja. hosszú időre eltűnik a politika, a Parlament vitatémái közül. Nem lehet dózsagyörgyös forradalommal, nagy mozgalommal, jogi szabályozás nélkül megoldani ezt a kérdést. A lakosság hangulatának ismeretét tudakoló kérdésekre válaszolva Antall József kijelentette: eddig sem éltünk elzártan a világtól, barátainktól, munkatársainktól, családtagjainktól, valamint névtelen és aláírt levelek ezreiből tökéletes han- gulatielentést kapunk, anélkül, hogy megszerveznénk. Antall József ismételten leszögezte: rövid távon biztatót nem tud mondani. A kormány világosan és egyértelműen megmondta, hogy nehéz esztendő következik. De a kormánynak van általános programja, s most készül a további menetrendet meghatározó akcióprogram. Hangoztatta azt is, hogy ma senkinek sincs jobb programja, mint a kormánynak. A kormányprogram alapján pedig a tulajdonviszonyok rendezése után fokozni lehet a beruházásokat, a befektetéseket, a vállalkozásokat. bátrabban áramlik be a külföldi tőke. Kifejtette: Magyarországon politikai stabilitásra, nyugodt kormányzatra van szükség, nem pedig olyan ostobaságok terjesztésére, hogy a kormány nem rendelkezik megfelelő szakértőkkel.' mindenütt „tombol a szürkeállomány, kivéve a kormányt”. Egyébként — tette hozzá — arra vállalkoztam, hogy a népszerűtlenség árán is igyekezzek kivezetni az országot a krízisből. Frantisek és Vladimír Meciar megyénkben Népes és magas szintű delegáció élén szombaton Békés megyébe látogatott Frantisek Miklosko, a Szlovák Nemzeti Tanács elnöke. Kíséretének tagjai között volt Vladimír íMeciar, a Szlovák Köztársaság. kormányának elnöke, A. Nagy László, a nemzeti tanács elnökhelyettese, Zászlós Gábor miniszterelnök-helyettes, Milan Knazko, a külkapcsolatokért felelős miniszter és mások. A (Vendégeket elkísérte vidéki útjukra Jakab Róbertné, a Magyarországi Szlovákok Szövetségének elnöke is. Feltűnően nagy számban jelentek meg a szlovák sajtó képviselői is. A küldöttség délelőtt 10 órakor étkezett Szarvasra. A város, a helyi szlovák közösség vezetői, a szlovák tanítási nyelvű iskolában fogadták a delegációt. A megbeszéléseik során — a vendégek kérésére — a helybeliek átadtak egy listát, (Folytatás a 3. oldalon) Gyula: +10 százalék Megújult a Bubiv A szekrényeket és kárpitozott bútorokat gyártó, egykor állami nagyvállalat nyolc gyárából létrejött kft. nyereségesen zárta 1990-et. Vidéki gyáraik közül több veszteséget „termelt”. A társasági átalakulás eredménynyel járt: a Gyulai Bútorgyártó Kft. például 10 százalékos termelésnövekedést ért el a múlt évben. Kolonial bútorokat és szállodai berendezéséket szállított külföldre, ezzel 200 millió forintra emelte termelését. Egyelőre nem a béke kikötője (1.) „Fásítás” a Fiúméban Vidéki város földi (halandójának szokatlan (s gyaníthatóan az Ss lesz még egy ideig) az a fény és pompa, amelynek kíséretében a Fiume Szálló tavaly december végén révbe jutott /Békéscsabán. Am a „kikötőben” hirtelen megélénkült a jövés-menés. Jöttek .a vendégek ((leginkább külföldiek), mentek a dolgozók. Ment az ügyvezető, jött egy új főnök. És ... /megint mentek a dolgozók. Vendéglátós berkekben azt mondják, egy új vállalkozásban természetes dolog, hogy az elején cserélődik az (alkalmazottak csapata. Azon £em kell igazán csodálkoznunk, hogy ajtón kívül >az ember csöppet sem fartja természetesnek a történteket. |Nos, mi rejlik a Fiume ragyogó „dokkjai” mögött? Mai cikkünk a zátonyra futottak helyzetét, véleményét igyekszik bemutatni, holnap Ipedlg megszólal a vezérkar. ISttek, láttak, meatek A felújítás még javában tartott, amikor tavaly tavasszal megkezdődött a majdani dolgozóik verbuválása. Fodor Géza ügyvezető igazgató irányításával tanfolyamokat indítottak azzal, hogy a jelentkezőiket decembertől 3 hónapos próbaidővel veszik fel. Csakhogy, egyesekről feltűnően hamar kiderült, nem végzik jól a dolAz út persze nem volt könnyű; 220 millióból épült- szépült a ezállodacsoda, az étterem, a bajor söröző, a Dixie bár és az olasz fagy- laltozó. Tavaly március végén a Békéscsabai Állami Gazdaság partnerére talált a svéd Svedung Hotels LTD- ben, 6 egy hónap múlva már nyélbe is ütötték a szerződést, létrejött a Fiume Vendéglátó-ipari Kft. (az állami gazdaság 69, a svédek 29, dr. Lars Otto Nagy, svéd magánvállalkozó 2 százalékos tőketulajdonával). Alig nyitották meg, máris bezárt... guikat, vagy nincs megfelelő szakképzettségük. A hírek szerint volt olyan portás, akit ugyan felvettek, de két hét múlva, anélkül, hogy a pult mögé állhatott volna, elküldték. Nem használt ^kedélyeknek, hogy utólag jöttek rá: magasan állapították meg a bénszintet. Ezért aztán, akiknek még nem kötöttek útilaput a talpukra, csökkentették a bérüket egy fura megállapodás keretében. Aláírattak velülk egy papírt, hogy a dolog közös megegyezéssel történt, ellenkező esetben ugyanis menniük kellett (??). Persze, nemcsak a béreik voltak magasak, hanem az árak is. A szobaárak kezdetben a budapesti Erzsébet szállóbeliek körül mozogtak, és mivel Békéscsaba törté(Cikkünk az 5. oldalon.) Földfoglalás Medgyesegyházán A karók csak jelképezték a szándékot Aki azt hiszi, a földfoglaláshoz elegendő néhány masszív karó, földmérő szerszám, jófajta kisüsti és (ebből kifolyólag) nagy adag /elszántság, mélységesen téved. Kell hozzá egy takaros kis falu ■— mint például Medgyesegyháza, vállalván az élenjáró szerepét Békésben i—, a helybéli kisgazdák, 210 Iföldvisszaigénylő, 1310 hold ia határban. Az előzmények: a 4 és fél ezres lélekszámú Medgyesegyházán ’89 nyarán bontott zászlót a független kisgazdapárt helyi szeryezete. A földtulajdon rendezését — annak rendje, módja szerint — kezdettől fogva sürgették, és gyűjtötték a visszaigénylő lapokat. A türelem akkor veszett el igazán, amikor tavaly novemberben a Parlamentben dr. Zsíros Géza képviselő sikertelenül próbálkozott önálló földtörvénytervezetével, és indítványára a Ház nem tűzte napirendjére a tulaj dónrendezés témáját. Ugorjunk egyet az időben; a közelmúltban Medgyesegyházán asztalhoz ült a polgármester, a termelőszövetkezet elnöke és a kisgazdák vezetői, hogy elmondják véleményüket a földfoglalásról. A kisgazdák hangsúlyozták, hogy a de(Folytatás a 3. oldalon) Mítosz egy tabutéma kőről Nem múlik el nap, hogy a nyilvánosság előtt ne kerüljön terítékre az Országgyűlés decemberi zárt ülésének témája. Pontosabban: a képviselők egy része indokolatlannak tartja, hogy az ott elhangzottakat még mindig államtitokként kezeljék. Dr. Futaki Géza, Békés megye szabad demokrata országgyűlési képviselője is csatlakozott azok mellé, akik az államtitok felfedését szorgalmazzák: — Tulajdonképpen olyasmit kezelünk tabuként, ami igazán már netn titok. Sőt, véleményünk szerint nem indokolja semmi, hogy a döntés államtitoknak minősüljön. Teljesen felesleges mítosz övezi a témát, ami sem a kormánynak nem használ, sem pedig azoknak, (Folytatás a 3. oldalon) Előtérben az egészségügy és az oktatás Hosszan tartó, parázs vita jellemezte a hét végén az orosházi önkormányzat soros ülését. A testület közel 150 ^érdeklődő előtt a piaci helypénzek díjának megállapításáról, a város 1991. évi költségvetéséről, a költség- vetési üzem önkormányzati felügyelet alatt álló, közüzemi vállalattá alakításáról tanácskozott. Berke Géza képviselő, akit a költségvetési üzem átalakításával foglalkozó bizottság elnökének javasolt egy korábbi ülésén az önkormányzat, érvekkel támasztotta alá az üzem átszervezését, megújulását eredményező vállalattá alakulását. Az előkészítő munka folytatása mellett a város pályázatot ír ki az új közüzemi vállalat igazgatói tisztségére. A pályázat elbírálásáig Bátort Árpádot megbízta az igazgatói feladatok ellátásával. Az árusok és a kistermelőik érdekeinek figyelembevételével a város szűkös anyagi lehetőségei ellenére nem mond le a piac kezeléséről. A helypénzek 50 százalékos, egységes emelése mellett döntöttek. Rendeletet alkotott az ön- kormányzati testület a vállalkozók kommunális adójáról. Eszerint Orosháza illetékességi területén a munkáltatók a helyben foglalkoztatott személyek után 2000 fo- rint/fő évi adót kötelesek fizetni. Előzetes számítások alapján az ebből származó bevétel 20 millió forint lesz. A fő napirendi pont keretében a költségvetés sarok(Folytatás a 3. oldalon)
