Békés Megyei Népújság, 1991. február (46. évfolyam, 27-50. szám)

1991-02-09 / 34. szám

1991. február 9., wombat o Kis hó - kis gond Megyei útiigyelet: (66) 28*255 Mégsem maradnak mun­ka nélkül ezen a télen a hókotrók. Az első „bevetés­re” kedden reggel indultak a megye közútjaira az úgy­nevezett szóróekés jármű­vek, de nem lehetetlen, hogy mire e 6orok megjelennek, esetleg már a „nehéztüzérsé­get"; a kétszámyú hóekéket, netán a hómarót is munká­ba kell állítani. Simon Ist­ván, a Békéscsabai Közúti Igazgatóság ügyeletese — az igazgatósághoz tartozik a megye területén működő 4 üzemmérnökség — elmondta tegnap délután: hét ekés szórókocsi járja a megye főútjait, készenlétben áll ti­zenhét sóstóró és hat rako­dógép. 'A főútvonalakon fe­kete a pálya, az útszélek vi­szont havasak, csúszósak. Az alsóbbrendű utak hókásásak, illetve ahol a járművek le­taposták, ott síkosak, de mindenütt járhatóak. A só­szórók egyébként még a ha­vazás előtt megszórták az útpályát, így a hó nem ta­padt az aszfaltra, s a hó­ekék könnyebben letisztít­hatják a pályát. A hidakon és az alsóbbrendű utakon a tó helyett többnyire homók- salak-fűrészpor keveréket szórnak ki. Az igazgatóság szerződés­ben állapodott meg számos ttéesszel, nagyüzemmel rako­dók és hóekés gépek bérlé­séről, így egy rendkívüli ha­vazás, hófúvás esetén ezek is szolgálatba állnak. Arról is érdeklődtünk az ügyeletesnél, hogy a tele­püléseken kinek a hatáskö­re, kötelessége a közutak le- takarítása. Nos, a belterüle­ti utak a helységnévjelző táblákon belül mindenütt az önlkormányzat hatáskörébe tartoznak, de külön szerző­dés alapján besegít a főút­vonalakon az igazgatóság. Végül egy közérdekű in­formáció: a megyei útügye- let telefanszáma: (66) 28-255. Ezen a számon kaphatnak felvilágosítást azok, akik tá­jékozódni kívánnak, mielőtt gépkocsival útnak indulnak ezekben a napokban. Munkában a városgazdálkodási vállalat gépe a Jmegyeszék- heíyen Fotó: Kovács Erzsébet „Vállalkozótanulók” — ha akarnak lehetnek A továbbtanulás, az elhe­lyezkedés egyre több fiatal számára nyomasztó gond napjainkban. Ennek megol­dásában próbál a maga le­hetőségei szerint segíteni a Dolgozók Szakközépiskolája és Gimnáziuma Békéscsa­bán. Mint Ulbert Istvánná igazgatónőtől megtudtuk, azok az általános iskolát végzett fiatalok, akiket nem vesznek fel nappali középis­kolába, 14 éves kortól, mun­kaviszony nélkül jelentkez­hetnek a dolgozók gimná­ziumába. Az oktatási idő négy év, és hetente kétszer kell iskolába járni. Érettsé­givel zárul a negyedik tan­év, és az itt szerzett érett­ségi bizonyítvány a tovább­tanulás szempontjából azo­nos értékű a nappali gimná­ziumban végzettekével. A másik továbbtanulási lehetőség, amely távlatokban talán megkönnyítheti a fia­talok számára az elhelyezke­dést, egy érettségit adó há­roméves szakközépiskola, gyakorlati képzéssel kiegé­szítve. 1991 szeptemberétől tervezi a dolgozók szakkö­zépiskolája ezt az oktatási ............... Indítványok a gépgyártásért és a húsexportért Mint már megszoktuk, a közeljövőben megyei képvi­selőink újabb indítványokat nyújtanak be az illetékes tárcafelelősökhöz, kérdés vagy interpelláció formájában. Kádár Péter az ipari és a pénzügyminisztert kérdezi, hogyan lehetne mielőbb segíteni a gépgyártást? A gyulai Könnyűfémöntő és Betonelemgyártó Vállalat _ példáját említi, amelynek termelése veszélybe került azáltal, hogy kintlévőségei felszaporodtak és behajthatatlannak tűn­nék. Elfogadhatatlan az is — folytatódik a képviselői gondolat —, hogy a nagy állami vállalatok társadalom­biztosítási és adótartozásait képtelenség behajtani, míg a kisvállalatok, egyéni vállalkozók működési engedélyeit nyolc nap után bevonják, ha nem teljesítik kötelezett­GCgCi Örí Pelcsinszki Boleszláv és Futaki Géza interpellációt nyújt be a földművelésügyi miniszterhez, amelyben sür­gősen kérik, a tárcafelelős azonnal adjon engedélyt az országban felhalmozódott 200 ezer élő állat exportálá­sához. Nem értik azt, hogy engedélyköteles áruk kate­góriájába tartoznak olyan termékek, amelyekből túlter­melés van. — ismerünk néhány céget — mondja Pelcsinszki Bo­leszláv —, amelyek vállalnák az élő állatok azonnali ér­tékesítését külföldön. Ezáltal egycsapásra megszűnhetné­nek a problémák. Létre kellene hozni egy agrárkamara­törvényt, amely akár önkorlátozó intézkedéseket is hoz­hatna a termelők körében. J \ L E. formát, mégpedig azoknak az idén végző szakmunká­soknak a számára, akik nem tudnak elhelyezkedni, és a szüleik vállalják, hogy még három évig fedezik a taní­tási költségeket. Heti 24 órá­ban a humán és reál tár­gyak mellett angol vagy né­met nyelvet, valamint a vál­lalkozáshoz nélkülözhetet­len ismereteket is oktatnak majd ezen a tagozaton. Meg­ismerkednek a számítógép kezelésével, a vállalkozói adminisztrációval és a ter­vek szerint záróvizsgát is tesznek vállalkozási ismere­tekből. Az iskola törekvése, hogy egy idegen nyelvet alapfokon sajátítsanak el a diákok, hiszen ez egy eset­leges külföldi munkaválla­lásnál elengedhetetlen. A szakiközépiskola a harmadik év után magyar, matemati­ka, történelem és fizika vagy biológia érettségivel zárul­hat. A dolgozók szakközép- iskolája az idén szeptember­ben egy 32-es létszámú osz­tály indítását tervezi a fris­sen végzett és elhelyezkedni nem tudó szakmunkások számára. fitrepülések Magyarország fölött? • A Honvédelmi Miniszté­rium egyetért azzal a ja­vaslattal, hogy az Ország- gyűlés oldja fel a decembe­ri zárt ülésen hozott hatá­rozatának titkosságát — je­lentette ki Keleti György ezredes, a tárca szóvivője pénteki sajtótájékoztatóján. Erről egy kérdés kapcsán szólt, amely azt firtatta, hogy használják-e átrepü- lésre a magyar légteret az öböl térségében harcoló szö­vetséges erők. A jugoszláviai fegyverel­adási ügyletet firtató kérdé­sek megválaszolása elől is kitért a szóvivő, illetve többször is felolvasta az ez­zel kapcsolatos kormányköz­leményt. Keleti György el­mondta: Für Lajos honvé­delmi miniszter szeretne ta­lálkozni jugoszláv kollégá­jával, hogy a két ország katonai együttműködéséről tárgyaljanak, de egyelőre nem jött válasz a magyar javaslatra. Elhangzott: a Magyar Honvédségnél májusra befe­jeződik az átállás a 12 hó­napos sorkatonai szolgálatra, de már februárban — a ho­ni légvédelemnél szolgáló 2800 sorkatona kivételével — leszerelik azokat, akik letöltötték az egy évet. A határőrségnél szolgálóknak azonban csak novemberre fejeződik be az átállás. Akiknek most még egy év­nél tovább kell szolgálniuk, azok leszerelésükig havi 6140 forint jövedelempótló se­gélyben részesülnek a 12. hónapot követően. Szó volt arról is, hogy a Magyar Honvédség lemond több katonai gyakorlótér használatáról, s azokat át­adja polgári hasznosításra. Végezetül Keleti György elmondta: márciusban ha­zahozzák Angliából Mészá­ros Lázár honvéd altábor­nagy földi maradványait. Az 1840/49-es forradalom és sza­badságharc hadügyminiszte­rét szülőhelyén, Baján he­lyezik örök nyugalomra március 15-én. Február közepén várható az E-hitelröl a kormányrendelet Február közepére várható, hogy a kormány elfogadja az Egzisztencia Hitelről szó­ló kormányrendeletet. Az Ál­lami Vagyonügynökség, a Pénzügyminisztérium, a Ma­gyar Nemzeti Bank, a Ma­gyar Bankszövetség szakem­berei az elmúlt napokban le­folytatott, hosszan tartó tár­gyalássorozat eredményeként jelenlegi formájában már a kereskedelmi bankok számá­ra is elfogadhatónak tartják a hitelkonstrukciót. így va­lószínűleg elhárul az akadá­lya annak, hogy a privatizá­ció' folyamatába, a vállalko­zások élénkítésébe bevonják az E-hiteleket is. Az Egzisztencia-hitelek fo­lyósítására — a korábbi el­képzelésekhez képest — a német kormány 100 millió márkás hitele nem áll majd rendelkezésre, az E-hitelek egyedüli forrása a Magyar Nemzeti Bank refinanszíro­zási hitele lesz. A hitelek odaítélése mindenkor az E- hitelek kiközvetítésében részt vevő kereskedelmi bankok saját mérlegelésétől függ majd. Az E-hitelek feltételei a kölcsönök nagyságától füg­gően a következőképpen ala­kulnak: 5 millió forintig ter­jedő hiteleknél 2 százaléksa­iét erőforrással kell rendel­keznie a vállalkozónak, ed­dig az összegig a hitel fu­tamideje hat év, egy év tü­relmi idővel. Tízmillió forin­tig terjedő E-hiteleknél 15 százalék saját erőforrással kell rendelkeznie a hitelt felvevő személynek, ekkor a hitel futamideje 8 év, 1 év türelmi idő beszámításával. 50 millió forintig terjedő hi­teleknél a saját erőforrás nagyságának már 25 száza­léknak kell lennie. Ekkora összegű hiteleknél a futam­idő 10 év, türelmi idő 2 év. Katona Béla Csurka István felszólalásáról Csurka István napirend elóttl felszólalásában nehezmé­nyezte, hogy a rádió nem vállalta az általa szerkesztett Magyar Fórum című lap egy olyan hirdetésének sugár­zását, melyben azt kívánták tudtul adni, hogy lapjukat nem volt kommunisták készítik. Eközben személyében is * támadta a rádió két jelen nem. lévő vezetőjét. Többek között Katona Béla MSZP -képviselö is kemény szavakkal illette a felszólalást. — Az ön reagálása az MSZP parlamenti stílusának — a közelmúltban beígért — határozottabbá válását igazol­ta — fordultunk hozzá. — Úgy gondoljuk, hogy nincs szégyenkezni valónk eb­ben a Parlamentben. Ha igaztalan támadások érnek ben­nünket vagy másokait, akkor az a dolgunk, hogy erre vá­laszoljunk. Csurka felvetése teljességgel alaptalan és érthetetlen volt. Le kellene szokni arról, hogy bizonyos pozícióban lévő embereket a pártállásuk szerint minősí­tünk. — Eörsi Mátyás SZDSZ-képviselő etikátlannak is tar­totta, hogy az aktiv főszerkesztő Csurka István lapja konkrét ügyében felhasználta a parlamenti nyilvánossá­got. — Ezit én is mélységesen elítélem. E konkrét vitában óriási előnyöket szerzett magának azokkal szemben, akiknek ugyanitt nem volt módjuk megválaszolni. — ön úgy fogalmazott, hogy akár azt is mondhatná a barátainak: ne nézzék meg olyan író darabját, aki a pártállomtól József Attila-díjat kapott. Csak nem Csurka Istvánra gondolt? — Ö is egyiík kedvezményezettje volt e kitüntetésnek. De úgy gondolom, hogy Csurfka István írói érdemeit egyáltalán nem csökkenti, hogy annak idején a pártál­lamtól ő is kitüntetést kapott — mondotta Katona Béla. ‘ Kiss A. János' Csurka a régi Kisebbfajta botrányt kavart a minap Csurka István azon kijelentése (is) a Parlamentben, hogy „a múlt rendszer urai továbbra is rettegésben tartják az embe­reket”, s nem ártana, ha az Országgyűlés végre eldönte- né, ki mellett áll valójában. A Magyar Demokrata Fó­rum egyik vezető politikusának véleménye szerint ugyan­is a kommunisták jelenlegi orgazdaságának gátat szabó parlamenti fellépést a nagy tömegek is támogatnák. Tudom, sokan nem szeretik ebben az országban Csűr- lkát (bizonyára van rá okuk bőséggel), egyesek már va­lamiféle „csurkaizmus”-ról beszélnék. Nem tagadom, ne­kem roppant mód tetszik a békési származású író-poli­tikus — olykor kíméletlen leleplezéssel párosuló — nyers szókimondása, őszintesége, bár esetenként épp az ellen­kező hatást éri el vele, mint amit előzetesen remélni mert. Országgyűlési képviselőnkben bizonyára van vala­mi abból az ősi, szilaj, ám kurucos lelkületű magyarság­ból, amiben mintha mostanság meglehetősen szűkében lennénik. „Nem az a legény, aki adja, hanem az, aki állja”, mondta még tavaly nyáron, megválasztását követően, mikor interjút készítettem vele. Nos, ha valakinek két­sége támadt volna afelől, vajon Csurka István megin­gott-e, akár egyetlen pillanatra Í6, „megnyugodhat”, jot­tányit sem változott politikai és erkölcsi hitvallása. Hál’ Istennék, vagy legnagyobb szomorúságunkra. Né­zőpont kérdése. Dányi László Zöld erdő mélyén... Masszázstisztás (Folytatás az 1. oldalról) — Külföldön tapasztaltuk, hogy az ilyesfajta diszkrét szórakozási forma igen nagy népszerűségnek örvend. Itt­hon több masszázsszalon, szexbár nyílt az utóbbi idő­ben, s úgy gondoltuk, hogy erre a megyében, is van igény. Számítunk az itt élők­re és a környéken megfor­duló külföldiekre. Igyek­szünk jó kapcsolatot kiépíte­ni a szállodákkal, a vendég­látó-helyekkel, hisz amíg nem ismernek bennünket, addig elsősorban ők a közve­títőink. Bízunk abban, hogy bizonyos idő múlva stabil klubtagságunk lesz. — Miért épp a pósteleki erdőt választották helyszí­nül, hisz éppen nagyvárosi igényeket szeretnének kielé­gíteni? — Vállalkozásunk egyik jelszava a diszkréció, s emi­att nem hátrány, hogy klu­bunk nem a város közepén van. Itt nem zavarunk sen­kit, s -bennünket sem zavar senki. Ez az épület sok szem­pontból megfelelt céljaink­nak. Jóformán csak a beren­dezést kellett hangulatosab­bá tenni, bárpultot kialakí­tani, a környéket kicsit rend­beszedni. A környezet télen- nyáron szép; van teniszpá­lya, kempingezésire alkalmas hely, s később szaunát, já­téktermet is szeretnénk ki­alakítani. — Gondolom, azért nem elsősorban a szép környezet vonzza majd ide a vendége­ket, hanem egyéb látni­valók .., — Természetesen fő szol­gáltatásunk a masszázs, a partnerközvetítés, a báirmű- sor. — Hogyan találtak erre alkalmas lányokat? — Hirdetés útján. Elég so­kan jelentkeztek, volt" miből válogatni. A lányok fiatalok, csinosak. Intelligensek, s el­végezték a masszázstanfolya­mat is. — Ismerőseik, rokonaik nem ütköztek meg azon, hogy ilyen vállalkozásba kezdenek? •— Kérdezték néhányan, hogy talán piros lámpás há­zat nyitunk? Az engedély megszerzése során is talál­koztunk ellenérzésekkel. De úgy gondoljuk, hogy ezek. az előítéltetek megszűnnek majd, ha tapasztaljuk, hogy szol­gáltatásunk kulturált, diszk­rét. biztonságos formája egy, a fejlettebb országokban már elfogadott szórakozásnak, ki­kapcsolódásnak.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents