Békés Megyei Népújság, 1991. február (46. évfolyam, 27-50. szám)
1991-02-08 / 33. szám
NÉPÚJSÁG 1991. február 8., péntek Politikai satuban Megfeneklett gazdasági rendszerváltás A politika árnyékában hosszú évtizedekig dolgozó magyar gazdaságnak végre megadatott, hogy kimenjen a napfényre. Mindezzel persze a viszonyok- is nyilvánvalóbbá, kiismerhetőbbé váltak, s természetesen néhá- nyan máris napszúrást kaptak. Pe a napfény nem elsősorban a gazdasági szervezeteket és a vállalkozókat vakította el. A rendszerváltásból adódó zavarokat a politikai csatározások, az érdekviszonyok képviseletének és egyeztetésének — igen finoman szólva l— hézagos volta felerősítette. A társadalom elsősorban csak azért nem zilálódott szét, mert a gazdaság lényegéből adódó szervezettség és a konok gazdasági teljesítmény kényszere egyelőre — összetartotta. A gazdaság nem vélt ereje a társadalom különböző szféráiban félelmet keltett. Pedig a gazdaságra, a vezetőkre, a vállalkozásokra a rendezetlen szabályozás, a piac hiánya, a „padlássöpréshez” hasonlítható elvonások mellett rendkívüli politikai nyomás hárult. A társadalmi rendszerváltás békés átmenete mégsem került veszélybe. Harc a tulajdonért A gazdaság belső gondjain (szerkezeti és szervezeti problémák, technológiaitechníikai lemaradások, piacvesztés, információhiány, kiforratlan menedzsment) csak újabb áldozatvállalással lehetünk úrrá. Az, hogy a magyar gazdaság az idén is működőképes marad-e, három-négy hónapon belül derül ki. Ám, ha a lakosság várható pénzügyi ‘kimerülése egybeesik a gazdaságéval, nehezen képzelhető el' racionális megoldás. A D él-Magyarországi Gazdasági Kamara ezen véleményének — röviddel megalakulása után — máris hangot adott szakmai körökben, önkormányzati és kormányzati fórumokon és saját testületéiben. A tömegkommunikáció véleményünket pozitívan értékelte és a szakma elfogadta. Korábbi álláspontunkat most; azzal kell kiegészítenünk, hogy egyre erősödik a politikai harc az állami tulajdon birtoklásáért és az állami adósság szétterítése ellen. Ha a politikai harc elhúzódik, vagy a társadalom csak egyes — megkülönböztetett — csoportjai jutnak lehetőséghez (konchoz), illetve raknak rájuk terhet, akkor az felerősíti a működési zavarokat, és önmagában is nehezen kezelhető feszültségek kialakulásához vezethet. Mindez várhatóan növeli ez évben a gazdasági vezetőkre és a vállalkozókra nehezedő politikai pres6ziót, mert ők — helyzetüknél és tudásuknál fogva — át tudják látni e játszmát, és nélkülük — mint az már bebizonyosodott — nem lehet végrehajtani a gyakorlati átrendezést. Egyes érdekképviseletek — mindezt nyilván megértve — bekapcsolódtak a küzdelembe. A Dél-Magyarországi Gazdasági Kamara tagjainak alapszabályban rögzített célja a politikamentesség. De így ez pontatlan meghatározás, amelyet definiálni kell. Politikamentességen a politikai érdekektől, érdekszféráktól és csatározásoktól való távolságtartásunkat értjük, amely nem zárhatja ki a gazdasági érdekek integrálására való törekvést a politikába, és megköveteli a politikai szándékok elemzését, véleményezésé^, a politika kiszámítását. Kusza érdekvédelem A magyar érdekvédelmi háló kialakulatlansága és belső zavarai miatt nem sür- ' gettük az érdekegyeztető tanácsok felállítását, főként működésük megkezdését. Véleményünk szerint az Országos Érdekegyeztető Tanácsot szereptévesztésbe sodorták. Az érdekegyeztető tanácsok funkció- és valós szereplők nélküli létrehozása jelenleg értelmetlen, későbbiekre vonatkozóan pedig ártalmas lehet. Az biztos, hogy az adózási kérdésékiben, a munka- nélküliség kezelésében, infrastrukturális fejlesztésekben, képzési irányok meghatározásában stb. szükség tesz rájuk, mind megyei, mind helyi szinten, és ez a városi kamarák kialakulását vetíti élő. Ezen szerepüket nem vehetik át a kormány kezdeményezésére létrejövő munkaügyi tanácsok. A régió gazdasági-társadalmi együttműködése és összetartozása miatt érdekegyeztetésre ezen a szinten is szükség. van. Kapcsolatépítésünk során tapasztalnunk kellett, hogy az önkormányzatok és az országgyűlési képviselők számtalan olyan gazdasági hírrel, információval rendelkeznek, amellyel csak a kamara tud valamit kezdeni. Nagy jelentőségűnek tartjuk, hogy sikerült beépülnünk az alföldi képviselők ilyen jellegű együttműködésébe. A gazdasági kapcsolatteremtésen és információkon túl tágabb lehetőségünk nyitott a régió együttes gazdasági ismérveinek feltárására, a régió integrálására az Európai Régiók Szövetségébe, ia Pentagonálé szervezeteibe. Nagyobb hatással lehetünk a déli autópálya megépítésére, a világkiállítás megrendezésére (amelyet egyértelműen Békéscsaba megyei jogú város önkormányzata pályázatot hirdet lakóövezetében levő, 1600 m1 alapterületű üzemcsarnok több éves BÉRLETÉRE. Jelentkezéseket, a hasznosítási cél megjelölésével, írásban kérjük benyújtani, 1991. február 20-ig. Cím: Békéscsaba, Szent István tér 7. sz. 5600. Telefon: (66) 26-366/181. Telefax: (66) 23-954. támogatunk) és befolyásolhatjuk a kormányzat (egyelőre nem létező) területi politikáját. „Tisztes távolbél” nem megy Az információhálót senki sem fogja helyettünk kdfe- szíteni. Az érdekvédelmet és információcserét magunknak kell felépítenünk. A területi összejöveteleken az a határozott érzésünk alakult ki, hogy a szervezetek és vezetőik, a vállalkozók — negyven év tapasztalatai nyomán — még mindig „felülről” várják ennek létrehozását, hogy tehessen mihez csatlakozni. Jó néhányan képtelenek megérteni, hogy ez vagy önszerveződéssel megy, vagy sehogy. A kamarai tagságnak azzal is nagyobb hangsúlyt kívánunk adni, hogy bekapcsolódtunk az Etiikai Kódex kialakításába. Időt kell szánnunk arra, hogy magunkat megszervezve integrálódni tudjunk a gazdasági szféra, a civil társadalomra jellemző tagolt és szövevényes érdekképviseleti rendszerbe, kommunikációs és egyeztetési mechanizmusokba. A gazdasági rendszerváltás politikai satuba került, melyhez a menedzserek gazdasági gondokba temetkezése és politikai bénultsága is hozzájárult. Végre be keli látniuk, hogy a ■rendszerváltást nem lehet tisztes távolból végigkövetniük. A Dél-Magyarországi Gazdasági Kamara mindezt felismerve kívánja tagjai gazdasági érdekeit védeni, információigényét kielégíteni, piaci és kereskedelmi kapcsolatait fejleszteni. Az alakuló érdekképviseleti törvénytervezetet átfogó jellege és homályos megfogalmazásai miatt nem tartja elégségesnek — a gazdaságszervezéssel is foglalkozó — gazdasági érdekképviseletek, a kamarák helyének és szerepének meghatározásához, ennél többet önszerveződéssel is el lehet érni. A Dél- Magyarországi Gazdasági Kamara az Országos Érdekegyeztető Tanács működésében és az érdekképviseletekről szóló törvénytervezetben (kiegészítve azt az önkormányzatokat) a kétkamarás parlament felé elmozdulva érzi megteremteni az érdek- egyeztetés társadalmi meg- szervezhetőségét. A Dél-Ma- gyarországi Gazdasági Kamara, mint önálló érdekszférát képviselő önálló jogi személy, részit kíván venni az eljövendő magyar társadalmi-gazdasági érdekegyeztetés alakításában. iDr. Ugrál András, a Dél-Magyarországi Gazdasági Kamara elnöke Tejcsarnok a lépcsőházban Újrafényesitett tejeskannák — Elfojtott indulatok Az ellenérzés önmagában kevés Tej csarnok a lépcsőházban. Nem is egy, hanem több helyen — kaptuk szerkesztőségünkbe egymás után az erről szóló híreket. Az állategészségügyi szolgálat munkatársával, dr. Marosi Jenővel útrakeltünk. Vajon mi igaz a hírből? A . Lencsési lakótelepen könnyen rátaláltunk a lépcsőházban rögtönzött tejkimérésre. A kis helyiség előtti tér este 6 órára zsúfolásig megtelt vásárlókkal. Voltak, akik csatos üveget, mások újrafényesített tejeskannát szorongatva kezükben vártaik türelmesen a sorukra. A lépcsőházból nyíló kis sufni talán csak a gazdasági rendszerváltással járó, eleddig ismeretlen káosznak köszönheti, hogy hirtelen fontos lett az ott élők hétköznapjaiban. Az elhanyagolt falak, a pókhálós ablak, a töredezett beton néhány nap leforgása alatt új- jávarázsolódott a szorgos kezeknek köszönhetően. A Nagycsaládosok Egyesülete pontos névsor alapján méri 17 forintért literenként a frissen fejt tejet a rászoruló sokgyermekeseknek és kisnyugdíjasoknak. Esténként körülbelül 80 liternyi a rögtönzött tejcsarnok forgalma. Az állategészségügyi szolgálat ellenőrzése láthatóan meglepetést, sőt, mondhatni úgy is, megrökönyödést okoz a várakozók körében. A tejet kimérő fehér köpenyes hölgy kissé zavartan próbál a hatóságnak választ adni arra, honnan ás származik a tej, adott-e a gazda állatorvosi igazolást arról, hogy tehene brucella- és tuberko- linmentes, van-e árusítási engedélye a Köjáltól és az állategészségügyi szolgálattól Megnyílt! Marschdl Sorház Gyula, l Munkácsy M. u. 18/B. REGGELI — EBED - VACSORA. Olcsó árainkkal várjuk kedves vendégeinket | 6—24 ÓRÁIG! Hirdessen lapunkban! A BÉKÉS MEGYEI GABONAFORGALMI ÉS MALOMIPARI VÄLLALAT, Békéscsaba, Gyulai út 2. szám, eladja az alábbi üzemképes gépeit: 1-1 db ROBOTRON 170/55/35 tip., 4 db ROBOTRON 1711/64 Kb. típust, 256 Kb-ra bővített tárkapacitással is. Ügyintéző: Tóth János. Telefon: (66) 25-966. a Nagycsaládosok Egyesüle- • tének, bejelentették-e helyét és időpontját az önkormányzati hivatal illetékes osztályán. A felsorolt engedélyek közül csupán a termelő nevével tud szolgálni a hölgy. De honnan is tudná a tejértékesítésre vonatkozó feltételeket, előírásokat, hiszen néhány hónapja talán még legmerészebb álmaiban sem gondolt arra, hogy esténként a családi együttlétek helyett frissen fejt tejet mér ki a Lencsési lakótelep egyik lépcsőházában a rászorulóknak. S egyáltalán, a sokkszerű tejáremelés tényével számolt-e bárki is .realitásként egy túltermelési válság idején? Ki gondolt arra, hogy az Európa felé vezető utunk első lépcsőjeként csatornába kerül a .tej? A hivatal megjelenése, az ellenőr felhívása az esetleges fertőzés veszélyeire riadalom helyett félelmetes indulatokat váltott ki a várakozó tömegből. — Tudjuk, hogy a tejet forralni kell! A hatóság sem gondolhatja komolyan, hogy van .olyan tejtermelő gazda és olyan szülő, aki felelőtlenül kotikáztat! Az üzletekben miért nem ennyire szigorúak? Pedig lassan már csak vizet veszünk tej helyett 22 forintért. A tejföl savanyú, a sajt, a vaj lassan megfizethetetlen — ömlik a keserűség a várakozóikból. A Kulieh Gyula-lakótelepen még szomorúbb a helyzet. Az elhanyagolt, poros kerékpártárolóban maga a gazda méri a lakók edényeibe a tejet. Jöttünkre itt is pillanatok alatt pattanásig feszül a hangulat. Az épülettömb tejre várakozó lakói azt latolgatják, egyáltalán van-e joga magánlakásban ellenőrizni a hatóságnak. Az egyik hölgy váltig állítja: kibírhatatlan, rossz szomszédjuk hívta ki az egészségügyi szolgálatot és a sajtót. Mint mondja, ez a bizonyos hölgy annyira haragszik a tej kimérésért, hogy még a lakosságot tájékoztató táblát is elvitte máshová. A tejtermelő fiatalember csendesen figyel. Neki nin- csenek érvei, nem kiabál, nem tiltakozik. Ügy tűnik, nem is haragszik a hatóságra. Legfeljebb titokban gondol félénken arra, most talán az utolsó lehetőségét is elveszíti annak, hogy tejelő tehénállománya túlélje a kaotikus állapotokat. Egyébként állatorvosi igazolása nincs nála. Egyfajta paraszti méltósággal, összeszorított szájjal veszi tudomásul azt is, hogy a hatóság szabálysértési eljárásit indít ellene. •— A tejdemonstráció alatt is mérték a tejet. Ott vajon volt-e állatorvosi igazolás? S önök, mint hatóság, ellenőrizték-e? — kérdezik indulatosan a várakozók. A hangulat tovább feszül, s távozásunkra sem enyhül. Kissé szorongva lépek ki a lépcsőházból. A másfél órás lakótelepi körút, a tejre várakozók számomra eddig nem ismert ingerlékenysége, a termelő megdöbbentő csendessége mély nyomot hagy bennem... Félek, ha csak hatósági ellenőrzéssel próbáljuk megoldani a tejkérdést, akkor olajat öntünk a tűzre. Talán más megoldást kellene találni, anno 1991 februárjában. Legalábbis akkor, ha valóban Európa felé akarunk elindulni, s nem keletre. Rákóczi Gabriella A TÖTKOMLÖS ÉS VIDÉKÉ ÁFÉSZ PÁLYÁZATOT hirdet a Komló Étterem melegkonyhás vendéglátóipari egység bérleti üzemeltetésére 1991. április 1-jétől. A pályázati feltételekről érdeklődni lehet: 1991. március 1-jétől, az áfész kereskedelmi főosztályának vezetőjénél. ÁFÉSZ IGAZGATÓSAGA A K and M Nyomdaipari Kft. FELVÉTELRE KERES gyakorlattal rendelkező OFSZETGÉPMESTERT. Jelentkezni személyesen, vagy a 28-422/22-es melléken Bordás Mihályné ügyvezetőnél lehet. Cím: Békéscsaba, Nagyrét 1653. Csizmavásári Cipőbörze! Holland bálás ruha, szőrmetermékek vására, CSAK EGY NAPIG! A Sarkadi Cukorgyár művelődési otthonában 1991. február 11-én 9.00—18.00 óráig. Több ezer pár őszi, téli, tavaszi lábbelivel 20—40 SZÁZALÉKKAL OLCSÖBB ARAKKAL várja vásárlóit a DOMINA GMK. Bálabontás a helyszínen.
