Békés Megyei Népújság, 1991. február (46. évfolyam, 27-50. szám)

1991-02-07 / 32. szám

NÉPÚJSÁG 1991. február 7., csütörtök Ülésezett Békéscsaba keltorális bizottsága Kié legyen a munkásőrség épülete? — Tízmillió pedagóguslakásokra — Nem lesz Várostörténeti Múzeum Jórészt oktatási kérdése­ket kellett véleményeznie a február 5-én (kedden) dél­után ülésező békéscsabai kulturális bizottságnak. A szakmai támogatást elnyert oktatási intézmények ügyét rövid időn belül a költség- vetési bizottság tárgyalja, ahol eldől. reáli6ak-e a fej­lesztésekhez, felújításokhoz vagy bővítésekhez igényelt anyagi erőforrások. A kulturális bizottság ülé­sén a legnagyobb vita a volt békéscsabai munkásőrség épülete körül alakult ki, amelyre két iskola (a Bar­tók Béla* Zeneművészeti Szakközépiskola és a ' Szé­chenyi István Közgazdasági és Külkereskedelmi Szakkö­zépiskola) is benyújtotta az igényét. Azt mindenki el­ismerte. hogy a két iskola közül a zeneművészetinek van előjoga a kollégium ki­alakítására, hiszen kérelmü­ket ők juttatták el először a Minisztertanácshoz, akik ké­sőbb határozatban biztosí­tották számukra az épületet. Viszont az is tény, hogy a város és a megye érdekeit most. az szolgálná jobban — mondta a kulturális bizott­ság egyik tagja —, ha a szécsényisek tanteremgond­jain. segítenének ezzel az épülettel. A vita végül a következő javaslattal zárult: a munkásőrség épülete le­gyen a Széchenyi-iskoláé; ám, hogy a zeneművészeti se rövidüljön meg, a követke­ző -tanév elejére kollégium­ügyüket (és a bizottság er­re kötelezettséget vállalt!), megnyugtatóan rendezik. Ez­zel kapcsolatban három el­képzelés rajzolódott ki: ala­kítsanak kollégiumot a volt KISZ-tábor egyik szárnyá­ból. kapják meg erre acél­ra a Szabadság téri Kulich Gyula Leánykollégiumot, vagy az Árpád sori megyei pedagógiai intézet épületét. A megvalósítás azonban csak más tények ismeretében, és figyelembevételével lehetsé­ges majd... Véleményezte a kulturális bizottság a Munkaügyi és Művelődési Minisztérium ál­tal kiírt pályázatra benyúj­tott anyagokat is, amelyeket a minisztériumok a világ­bank segítségével finanszí­roznának. A helyi kulturális bizottság előzetes elbírálásá­ra azért volt szükség, mert a pályázat feltételei között sze­repelt, hogy a pályázó okta­tási intézmények működését és az esetleges fejlesztéseket az adott önkormányzatnak biztosítani kell. A bizottság „erkölcsi kötelességének” érezte mind a hat békéscsa-- bai pályázó középiskola tá­mogatását. a véleményezés­nél azonban külön kiemelte a textilipari és a gépészeti szakközépiskolák modellér­tékű iskolaszerkezeti elgon­dolásait, illetve a Békés me­gye közgazdasági fejlődését elősegítő Széchenyi-iskola terveit Igennel szavazott a kultu­rális bizottság arra is. hogy a Pásztor utcai lakásnapkö­zi értékesítéséből 10 millió forintot tartalékoljon a költ­ségvetés állami lakások visz- sza vásárlására: ezeket az­után ajánlják fel szolgálati lakásokként az ide települő pedagógusoknak. A keddi "ülés végére úgy tűnt (ebben még történhet változás!) mindössze egy közművelődési fejlesztés lesz 1991-ben Békéscsabán, hi­szen csupán a Munkácsy- emlékház építését hagyta jó­vá a bizottság. Mint mond­ták. a Hunyadi téri Város­történeti Múzeum hiába ké­szülne el, fenntartása csu­pán egy újabb teher lenne a város költségvetésében, ezért a többség ellene voksolt. Külön napirendként tár­gyalták a Békéscsaba Mo­nográfia megjelenését is. Abban egyetértettek a bi­zottság tagjai, hogy a már nyomdában lévő első kötet jelenjék meg, ám a máso­dik-harmadik kötet (a nép­rajz és a művelődéstörténet) a hajdani ideológiai szemlé­lettől kigyomláltan, két-hat éven belül kerüljön nyom­dába. A további kötetek pe­dig hogy kellő történeti táv­lat álljon rendelkezésre, 2000-ig ne is kerüljenek na­pirendre. M. M. Levél az Országgyűlés elnökének Bács, Békés, Csongrád A szarvasi székhelyű, de már nemzetközileg is „jegy­zett” Mozgalom egy Globális Parlamentért elnevezésű szervezet tevékenységéről legutóbb január végi tanács­kozásuk kapcsán írtunk. Akkor Holp József elnök be­mutatta a mozgalom törekvéseit, elmondta, hogy komp­lex célokat tűztek maguk elé: egyszerre tartják szem előtt a környezetvédelem, a békemozgalom és az emberi jogok tiszteletbentartásáért folytatott harcot. Ennek szellemében született állásfoglalástik az öböl­válsággal kapcsolatban, amelyben többek között a hábo­rú elhúzódásának veszélyeire figyelmeztetnek, bírálják az erőszak alkalmazásának módszerét és sürgetik a poli­tikusokat, hogy térjenek vissza mihamarabb a diplo­máciai megoldáshoz. A Mozgalom egy Globális Parlamentért február elsején nyílt levelet írt Szabad Györgynek, az Országgyűlés el­nökének, ebben aggodalmukat fejezik ki a baltikumi ese­mények miatt. „Tekintettel arra, hogy az emberi jogok tiszteletbentartásának kérdését egyetlen ország sem ke­zelheti saját belügyeként”, a Parlamenttől azt kérik, hogy követeljen garanciákat a Szovjetunió illetékeseitől arra vonatkozóan, hogy a feszültségek kezelésekor elte­kintenek az erőszak további alkalmazásától és a diplo­máciai utat választják. A nyílt levél arra szólítja fel a törvényhozás tagjait, hogy „mindenkor különös figyelemmel és határozottan politikai eszközökkel lépjenek fel a diktatúrák terjedése ellen, minden formában támogassanak olyan erőfeszíté­seket, amelyek környezetünk és békés életünk megóvá­sával állnak kölcsönös összefüggésben”. N. K. NYÜLTENYÉSZTÖK, FIGYELEM! A BÁCSKA AGRÁRIPARI RÉSZVÉNYTÁRSASÁG, VASKÜT, ÉRTESÍTI A NYÜLTENYÉSZTÖKET, hogy 1991. január 20-tól az I. osztályú húsnyúl kilogrammonkénti FELVÁSÁRLÁSI ARAT 130,— Ft-ra EMELTE. Keresse környezeté ben a Bácska Rt., Vaskút termeltető partnerét, felívás állóhelyét, felvásárlóját! Bővebb felvilágosítást: Levélcím: 6521 Vaskút, Kossuth u. 105. Telefon: (79) 23-011. Telex: 81-2181. Telefax: (79) 24-225. Három megye érdekvédelmi kerekasztala Békéscsabán, a szakszerve­zetek házában tanácskoztak Bács, Békés, Csongrád me­gye ágazati szakszervezetei­nek megyei titkárai. A ta­lálkozó jelentőségét maga az élet igazolta, hiszen egyre fontosabb feladat a munka­vállalói érdekek képviselete. Nyolc ágazat, a kereske­delmi, a vasas, a mezőgazda- sági, az építő-, a helyiipari, az élelmiszeripari, a postás- és a textilipari dolgozók szakszervezeteinek 16 vezető­je kölcsönösen egyetértett abban, hogy a három me­gyére kiterjedően alakuljon meg az érdekvédelmi kerék­asztal. Kezdeményezték, hogy a régióban szerveződjenek meg a munkáltatók érdek- képviseleti szervei is, és jöj­jön létre az Érdekegyeztető Tanács. A szövetség akció­szövetség, mely garantálja tagjainak önállóságát, s ko­rábbi tapasztalataik és gya­korlataik tiszteletben tartá­sát. Szeretnék elérni, hogy olcsóbb üdültetési lehetősé­get találjanak tagjaik szá­mára, megteremtsék a szak- szervezeti tisztségviselők to­vábbképzését, oktatását, eset­leg tevékenységükhöz banki szolgáltatást is nyújtanának. A tanácskozás résztvevőé ideiglenes jelleggel három­tagú ügyvezető bizottságölt bíztak meg a közösen meg­határozott feladatok koordi­nálására és elvetésére. Bács megyéből Ágó János, Csong- rádból Tóth József és Békés­ből Nagymihály János kapta a megbízatást. Az ügyveze­tő bizottság felhívta a tagsá­got, hogy a szervezet iránt érdeklődők jelentkezzenek a megyék területi irodáinál. P. J­Keményvalutával Keletre? Várjuk a nyarat, a mele­get. a pihenést. Vannak, akik bel-, de sokan külföl­dön szeretnék eltölteni sza­badságukat. Látnivaló bő­ven akad a volt szocialista országokban (is). Igenám, csakhogy eddig nem kellett kevéske konvertibilis valu­tánkat arra költeni, hogy el­jussunk Erdélybe, Moszkvá­ba. Krakkóba, vagy éppen a bolgár tengerpartra. Hétfőn este a televízióban hangzott el, hogy a bolgá­rok bejelentették: naponta és személyenként 15 dollárt kell felmutatnia annak, aki beutazik az országukba. Hogy ez a bejelentés meny­nyire hivatalos? Nem tud­juk. A Magyar Nemzeti Bank ugyanis nem kapott még értesítést a fenti in­tézkedésről. Mi a helyzet a többi volt szocialista or­szággal valutaügyben? Erről kérdeztük Békéscsabán, a Cooptourist vezetőjét, Bod- nárné Dimitrov Klárát. — Az új ’91-es külföldi utazási ajánlatainkban nem szerepelnek a volt szocialis­ta országokba induló útja­ink. Ez persze nem azt je­lenti. hogy kérésre nem szer­vezünk kirándulást bárhova. Három, Erdélybe irányuló utat kínálunk — szórólapon —. aminek érdekessége az, hogy ezekre az utakra a költőpénzt konvertibilis va­lutában biztosítjuk a részt­vevőknek. Központunk időben meg­kezdte a szervezést vala­mennyi volt szocialista or­szágba. de olyan irreálisan magas összeget kémek a szolgáltatásaikért — termé­szetesen dollárban —, hogy abból az összegből — egy kis túlzással — akár Flori­dába is tudnánk kiruccanást szervezni. •A Cseh és Szlovák Köz­társaságba utazóknak a mostani előírások szerint tu­dunk koronát biztosítani, a többi volt szocialista ország valutáját nem jegyzi az MNB, így tehát hivatalosan csak konvertibilis fizető- eszközzel fizethetünk az adott ország szolgáltatásai­ért. Ha egyáltalán telik kon­vertibilis valutára, nem biz­tos, hogy ezeknél a szom­szédainknál költjük majd el b. v. Csernobil 72 700 embert telepítet­tek ki tavaly az 1986. áp­rilisi, csernobili nukleáris katasztrófa következtében még mindig sugárszeny- nyezett ukrajnai és belo- russziai területekről — kö­zölte Viktor Gubanov, a baleset következményeit figyelő szovjet állami bi­zottság vezetője. Gubanov azt is elmond­ta, hogy az elhúzódó tisz­títási munkálatok költsé­gei ötszörösükre emelked­tek. Közvetlenül a ka­tasztrófa után 100 000 em­bert telepítettek ki a ve­szélyeztetett zónából, és jövőre előreláthatólag to­vábbi 140 000 személyt kell átköltöztetni a mérsékel­ten sugárszennyezett kör­zetből. Szovjet kormányközlés szerint a csernobili ka­tasztrófa 31 halálos áldo­zatot követelt. A szovjet hatóságok nyil­vánvalóan alábecsülték a baleset következményei­nek elhárításával kapcso­latos feladatokat. Olvasóink kérdezték: Változott-e a munkanélküliek segélyezési rendszere? A várva várt foglalkoztatási törvény (még mindig nem született meg. A tervezet kidolgozóihoz száznál Is több mó­dosító javaslat érkezett, amelyeket (figyelembe kell venni­ük. Természetesen bölcs dolog, ha ,törvényhozóink (megfon­toltan döntenek, de a munkanélküliség, a gazdaság átala­kítása egyre inkább sürgeti a jelenlegi foglalkoztatási jog­hézagok megszüntetését. Mivel újabb törvény nincs, kénytelenek vagyunk a je­lenleg érvényben lévő sze­rint tájékoztatni érdeklődő olvasóinkat. Gyakran meg­írtuk már, ki jogosult és milyen feltételekkel a mun­kanélküli-segélyre, később a járadékra, sokan mégsem tudják. Bizonyosan azért, mert ha valaki mást érint, kevésbé figyelünk ezekre az ismeretekre. Viszont napról napira egyre több munkahe­lyen csökkentének létszámot, szűnnek meg cégek, és min­dig több embert érint a szo­morú sors — remélhetőleg átmenetileg —, hogy mun­kanélkülivé válik. Se munkahely, se átképzés A megyében most 5177-en kapják a Békés Megyei Munkaügyi Központtól a munkanélküli-segélyt. A legtöbben segéd- és betaní­tott munkások, de nő a kö­zépkáderek és az értelmisé­giek száma is. Dr. Molnár Margit, a központ vezetője elmondta a kétkedőknek, a foglalkoztatási alap a mun­kanélküli-segélyek kifizeté­séhez szükséges összeget biz­tosítja. Erre a célra a költ­ségvetésből 11 és fél milli­árd forintot különítettek eL 1989. január 1-jétől létezik Magyarországon munkanél­küli-segély. Ha valaki egy éven túl sem tud elhelyez­kedni, és jogosult a segély­re, újabb egy évig munka­nélküli - járadékiján része­sül. Nagy gond az, hogy ha­marosan olyan aktív dolgo­zó korú emberek is lesznek, akik mindkét lehetőséget ki­merítették, mégsem találnak munkahelyet. Remélhetően a foglalkoztatási törvény ezek­re a helyzetekre is meg­nyugtató megoldást taláL A különböző prognózisok 200—400 ezerig terjedő mun­kanélkülire számítanak eb­ben az esztendőben. Az ag­gasztó jelek megyénkben is sokasodnak. Megszűnnek a különböző nagyobb vállala­tok vidéki telephelyed (pél­dául a békési fűz- és kosár­ipari vállalat eleki telephe­lye). A kisebb falvakban, sőt még azok környékén sem akad újabb munkalehe­tőség. A gyárak, a vállala­tok először vidéki bejáró dolgozóikat küldik el a ta­pasztalatok szerint. Beruhá­zások híján egyre kevésbé van szükség a tervezői mun­kára. Keserű érzés lehet a Békésterv 60 dolgozójának is búcsút mondani, de leépíté­sekre számítanak az Agro- bemél, a Forconnál. A vál­latok lehetőség6zerűen vagy korkedvezményes nyug­díjat biztosítanak dolgozó­iknak, vagy iho6szabb-rövi- debb időre adják a végki­elégítés jellegű átlagkerese­tet. Szó, mi szó, a lényeg, ma még ezek az emberek se más munkahelyet, se átkép­zési lehetőséget nemigen ta­lálnak a megyében. Ki jagasolt a segélyre, járadékra? A munkaügyi központ egyik legújabb statisztikája szerint jellemző, hogy még például 1989 decemberében 1685-en kereslek munkáit a megyében, és a különböző munkavállalók 787 dolgozót alkalmaztak volna, 1990 de­cemberében már 6029-en kí­nálkoztak munkára, de csak 306 dolgozóra volt szükség. Tudomásul kell vennünk, hogy átalakulóban van egész gazdaságunk. Azt viszont anyagilag, lelkileg nehéz megemészteni, megérteni, amikor egy-egy család fenn­tartónak kiadják a munka­könyvét. Ki kaphat munkanélküli- segélyt és meddig? Az jogosult segélyre 365 napig, akinek az utolsó mun­ka viszonya megszűnése óta egy évnél nem tett el hosz- szabb idő, és három éven 'belül legalább 18 havi mun­kaviszonya volt. A minden­kori rninimálibémek megfe­lelő rendszeres jövedelme nincs, és a munkaerő-közve­títő nem tud számára meg­felelő munkahelyet biztosí­taná. Megfelelő munkahely az, ahol a kereset Legalább a segély összegét eléri, ahol nem kell napi három óránál többet ingázni, és a dolgozó képzettségi szintjének, egészségi állapotának meg­felel. Ha az ilyen munkahe­lyet, vagy az átképzési le­hetőséget valaki nem fogad­ja el, azon túl nem jogosult a munkanélküli-segélyre. Rendszeres kapcsolat a közvetítővel Többen sérelmezték mun­kanélküli olvasóink közül, miért kell' havonta jelent­kezniük a munkaügyi köz­pontban? Éppen a fentiek miatt. A közvetítővel együtt kell működniük. Megkeresve a felajánlott munkahelyet, bejelentve a foglalkoztatási változásokat, maguknak is törekedniük kell arra, hogy munkát kapjanak. Ha nem tartják a kapcsolatot a mun­kaközvetítővel, a segély fo­lyósítása megszűnik (kivéve, ha betegség, vagy más fon­tos indok akadályozta a je­lentkezésüket) . A m u nikanélk üli -segély összege függ az átlagkere­settől, az utolsó munkavi­szony megszűnésének mód­jától és a segélyezés időtar­tamától. Az átlagkereset 50 —70 százaléka közötti ösz- szeg lehet az első 180 nap­iban, a 181.-tól pedig 50—60 százalék. A társadalombizto­sítási juttatások erre az idő­re is járnak, hiszen ez mun­kaviszonyban töltött időnek számit. M unkanélfcüM - j áradékot ugyancsak 365 napra kaphat az, akiméi a munkanélküli- segély lehetősége kimerült. Ez a juttatás a segély 75 százaléka, de a minimális bér 80 százalékánál "nem le­het kevesebb. A segély és a járadék személyi jövedelem­adó-köteles, és 5 százalékos nyugdíjjárulékat vonnak be­lőle. A munkaképes korúaknak mindenképpen érdeke, hogy tartsák a kapcsolatot a me­gyei munkaügyi központtal, vagy helyi kirendeltségével. Állásajánlatot, átképzési le­hetőséget, tanácsot kaphat­nak gondjuk valamilyen megoldására. A foglalkozta­tási törvény elfogadását kö­vetően az új fettételek is­mertetésére visszatérünk. Bede Zsók»

Next

/
Thumbnails
Contents