Békés Megyei Népújság, 1991. február (46. évfolyam, 27-50. szám)

1991-02-06 / 31. szám

IENíHMM 1991. február 6., szerda o Téli vásár van, de... Egyre kevesebb vásárló Ausztria egyik legfontosabb gazdasági partnerünk Békéscsabán a Fiume Szállóban rendezett mene- Izsertalálkozóval fejeződött be tegnap az Osztrák Köz­társaság nagykövetsége ke­reskedelmi tanácsosa, dr. Joseph Schwarz úr Békés megyei programja. Az oszt­rák—magyar Henkel—Meta- cémia Vegyiipari Kft, szpon­zorálásával megtartott kon­zultációt dr. Ugrai András, & Délmagyarországi Kamara elnöke nyitotta meg. A külföldi érdekeltségű vegyes vállalatok alapítási tapasztalatairól, a pozitívu­mokról és negatívumokról egyaránt Werner Rosenberg úr, osztrák ügyvezető igaz­gató számolt be. Dr. •Joseph Schwarz úr a meghívottak nem kis meg­lepetésére magyarul kezdte előadását. — Ha magyarul kell meg­szólalnom, mindig kissé za­varban vagyok. Most mégis eme ékes nyelven szeretnék egy kis történetet elmonda­ni: az Osztrák—Magyar Mo­narchia idején az egyik mi­niszterelnököt Bánffymák hívták. Ez az úr nem volt járatos a német nyelv rej­telmeiben, s így ő is megle­hetősen zavarban volt, ami­kor tiszténél fogva beszá­molót kellett tartania Fe­renc József császárnak. Fe­renc József azonban kitű­nően beszélt magyarul és azt mondta Bánffynak, hogy beszéljen csak nyugodtan magyarul. Erre Bánffy azt válaszolta: „Köszönöm, de nekem még gyakorolnom kell a németet”. Én azoir- ban nem gyakorlom most tovább a magyart, mert elő­adásom során bizonyára számos nehézségem adódna, így inkább németül folyta­tom. A kereskedelmi attasé előadását az osztrák köztár­sasági kamarák működési szisztémájának ismertetésé­vel folytatta, majd szólt Ausztria gazdaság- és keres­kedelempolitikájáról. Kitért arra is, hogy mennyire fon­tos dolog Magyarország szá­mára erősíteni a külföldi tőkebefektetők bizalmát. Említést tett a két ország között érvényben lévő vám- kedvezmény előnyeiről is. A menedzsertalálkozó kö­tetlen megbeszélés formájá­ban folytatódott a délutáni órákig. — rákóczi — (Folytatás az 1. oldalról) Az Orosházi Csillag Áruház­ban múlt pénteken kezdő­dött a vásár. — Nem vélet­len, hogy épp hét végén — jegyzi meg Kiss Sándor, a Csillag Kft. ügyvezető igaz­gatója. — Ugyanis .tz a ta­pasztalatunk, hogy a nagyobb bevásárlásokat a családok többsége hét végére halaszt­ja. Jobban kikérik a család­tagok véleményét, s alaposan megfontolják, mire adnak ki pénzt. Bár az idén a tava­lyinál kevesebb — mintegy négymillió forintos — áru­készlettel vágtunk neki a té­li vásárnak, de ez nem je­lenti azt, hogy nem tudjuk kielégíteni a vásárlói igénye­ket. Az átgondolt gazdálko­dás miatt kevés elfekvő készletünk maradt a szezon végére, viszont — ha szük­séges — a nagykereskedel­mi vállalatoktól folyamato­san beszerezzük a kívánt ter­mékeket. —• A közepén tartunk a téli vásárnak, amely nálunk január 21-én kezdődött — tájékoztat Plenter Éva, a Békéscsabai Centrum Áru­ház főkönyvelője. — Mint­egy 15 százalékkal több a vásári árukészületünk, mint tavaly. Elsősorban férfi- és női konfekciót, cipőt, méter­árut kínálunk az idén is. Ed­dig nem túl kedvezőek a ta­pasztalataink: a vásárlói kedv évről évre visszafogottabb, nem nehéz kitalálni, hogy miért. Az emberek várják a megemelt díjakat, s félnek a magas élelmiszeráraktól. Ahol leginkább húzni tudnak még a nadrágszíjon, az a ru­házkodás. Tavaly két hét alatt elfogyott az árukészle­tünk hetven százaléka, * most még csak a felénél tartunk. Legkelendőbb a méteráru, ebből is látszik, hogy spó­rolnak a háziasszonyok: ma­guk varrnak, vagy ismerős­sel hozzák össze a szoknyát, ruhát, hisz’ így jóval olcsóbb. — Mi e hét elején kezd­tünk: hozzá a téli vásárhoz. Azért ilyen későn, mert ta­valy októbertől december vé­géig rendszeresen szervez­tünk akciókat. Elmondhatom, hogy ezek igen jól sikerül­tek: a vásárlók is jól jártak és mi, kereskedők ás — ösz- szegzi Puskás Ernő, az Uni- verzál Áruház Kft. ügyvezető igazgatóhelyettese. — Nyolc és fél milliós árualapot von­tunk be a vásárba, azért ke­vesebbet a tavalyinál, mert az akciók során csökkent a készletünk és úgy látjuk, a vásárlóerő is jóval gyengébb. Ezért adunk a legtöbb eset­ben nagyobb, 40-50 százalé­kos kedvezményt. Két nap tapasztalatai alapján mond­hatjuk, hogy a férfi-női ka­bátok, csizmák a legkelen­dőbbek. Érdekes módon alig viszik a gyermeklábbelit, pe­dig jelentős összeget megspó­rolhat egy többgyermekes család, ha most veszi meg a jövő tédi holmit Ehhez a megállapításhoz nem fér kétség, hisz’ sok­éves vásárlói tapasztalatom alapján állíthatom, hogy az árakban nem lehet bízni: mindig felfelé törekednek. Ám arra feltétlenül számít­hatunk, hogy jövőre is lesz tél. S ha a hőmérő higany­szála nem tér jobb belátás­ra, akkor még az idén is hasznát vehetjük a meleg holminak. — gubucz — Erdélyi kiállítás a megyei könyvtárban Harina jeles épülete Cseh Gusztáv rézkarcán Fotó: Gál Edit Az év második képzőmű­vészeti kiállítása nyílt meg nemrégiben Békéscsabán, a megyei könyvtárban. Az emeleti galériában Cseh Gusztáv kolozsvári képíró rézkarcait láthatjuk, melye­ket az Erdélyből áttelepült Székely Csaba bocsátott a békéscsabai Erdélyi Kör és a könyvtár rendelkezésére. A tárlat a kolozsvári mes­ter két teljes sorozatát mu­tatja be. Az egyik „Libellus pictus, azaz képekkel írott könyvecskéje jeles házak­nak, melyeket Alsócserná- tontól Zsibóig eleink önnön oltalmukra és uruk dicsére­tére sok fáradozással emel­tek és mesteri kézzel ékesí­tettek”. A másik, „Panthe­on, avagy képes csarnoka hatvan hóembernek, akik a mi pátriánkban születtek, éltek, vagy tértek örök nyu­galomra, és az igazság ol­talmazásában, . különféle szép dolgok alkotásában jó­emlékezetüket fennhagy­ták”. Mindkét sorozat hatvan­hatvan képből áll. Az erdé­lyi jeles házakat a szerző „felkereste és szép hasonla­tossággal rézre karcolta” 1982 és 1984 között, a fő­emberek portréit históriás könyvek és régi ábrázolá­sok nyomán alkotta 1977 és 1980 között. Várak, templo­mok, kastélyok ritkán hal­lott nevei jutnak a néző eszébe. Látjuk a mesés To- rockót a meredek sziklafal tövében, a bonchidai főúri kastélyt , és „magos Déva vá­rát”. A képíró a lapokon ki­emelt jelképeket: egy-egy jellemző festményt, üveg­ablakot, címert, oszlopfőt, népművészeti motívumot. Cseh Gusztáv a kolozsvári grafikai iskola alapító tagja volt, 1985-ben bekövetkezett korai haláláig (1934-ben született) számtalan könyv- illusztrációt, könyvtervet ké­szített. Alaposan Ismerte a szakmát, leginkább a met­szettechnikában mozgott ott­honosan. A megyei könyv­tárban látható két rézkarc­sorozata könyv formában is megjelent a Kriterionnál. Itt bemutatott képei — rit- kaságbamenően — az erede­tiek. Az erdélyi jeles házak és föemberek című kiállítás még a héten várja látoga­tóit. Sz. M. Lépéshátrányban a minőség Továbbra sem kelendők a kelet-európai kocsik Az áremelést követően to­vábbra is i gen alacsony a kereslet a Merkur által for­galmazott kelet-európai sze­mélygépkocsik iránt. A Mer­kur csepeli telepén még mindig csak negyedannyi autót adnak át, mint a múlt esztendőben — mondotta Felkai János, a telep igaz­gatója. A jelentősen megemelke­dett árak miatt elsősorban a Polski Fiatok és a Skoda Favoritok iránt csökkent drasztikusan az igény. A többi gépkocsi esetében is a korábbinál lényegesen ki­sebb a kereslet. Arról azon­ban, hogy milyen mérték­ben csökkent a várakozók száma, illetve, hogy hányán vették ki a gépkocsielőleg­ként befizetett pénzüket az OTP-tői, a Merkúrnál egye­lőre nem rendelkeznek ada­tokkal. Mindenesetre a forgalom jelentős csökkenése miatt azt tervezik, hogy jövő hét­től megkezdik több típus azonnali értékesítését. (Folytatás az 1. oldalról) forgalomból. Csupán Somogy és Nógrád megyében —ahol valamennyi árucsoportra ki­terjedő átfogó vizsgálatot vé­geztek — 172 alkalommal kellett korlátozni a hibás termékek árusítását, 18 eset­ben pedig megtiltani a for­galmazást E két megyében egyébként összesen 969 ezer kiló tőkehúst, 144 ezer kiló baromfit, 132 ezer kiló zöld­ségfélét 36 ezer kiló gyü­mölcsöt, 20 ezer konfekcio­nált felsőruházati terméket, 16 ezer pár cipőt, 38 ezer ház­tartás-vegyipari és 76 ezer kozmetikai cikket vizsgáltak meg, részben szemrevétele­zéssel, részben laboratórium­ban. A vásárlók reklamációi mi­att 22 ezer termékről adott szakvéleményt a Kerrni a fél év folyamán. A legtöbb pa­nasz ezúttal is a cipőkre, a felsőruházati termékekre ér­kezett. A tartós fogyasztási cikkek közül a legtöbb kifo­gást a személygépkocsikra, háztartási gépekre, híradás- technikai cikkekre, játékok­ra és sportszerekre tették a vásárlók. A kifogások 64 szá­zalékában a panaszok meg­alapozottak voHtak. Rendelet a nyári időszámítás bevezetéséről Az ipari és kereskedelmi, valamint a közlekedési, hír­közlési és vízügyi miniszter együttes rendeleté szerint 1991-ben a nyári időszámítás március 31'én (vasárnap) három órától szeptember 29-én (vasárnap) három óráig tart. Március 31-én hajnali két órakor az órákat három órára, szeptember 29-én pedig három órákor két (kára kell Igazítani. Bemutató a Jókai Színház stúdiójában Shirley Valentine, aki sokakra hasonlít — Partizánprodukció — mondotta a békéscsabai szín­ház bemutatás előtt álló Shirley Valentine- járói a rendező, Cserje Zsuzsa. Wil­ly Russelnék. kétrészes lírai komédiáját láthatja szom­bat este a közönség. A da­rabot évek óta sikerrel játssza Pauline Collins a londonj. Vaudville Theatre- ban, Magyarországon láthat­tuk vele a mozivásznon is. Máté Gábor Margitai Ágival vite színre a pesti Dominó Színpadon, Pécsett Szegvári Menyhért rendezte meg Vá­ri Évával... Békéscsabán Felkai Eszter idézi meg a negyvenkét éves asszonyt. S hogy miért „par­tizán” ez a produkció? Nem szerepelt az eredeti műsor­tervben, a színház csak a lehetőséget biztosította, a többit szponzorok adták ösz- sze. A rendezőnő ... Cserje Zsuzsa a Budapes­ti Kamaraszínház drama­turgja, újságíró. Először mu­tatkozik be rendezőként. — Ez az az eset, amikor a hóhért akasztják — kezdi a beszélgetést a majdani nézőtéren, a klubszínpadon. — Eddig csak megírtam, ki, milyen hibát követ el ren­dezés közben, nem tudom, nem történik-e meg velem ugyanez ... Felkaá Eszterrel a Józsefvárosi Színházban találkoztam, ott koreogra- fált. Amikor megismerked­— Mi az telőadás jellegze­tessége? — Rövid ideig próbáltuk, nagyon intenzív munka áll mögötte. De az is jellegze­tes, ahogy létrejött. Minden­ki, akihez segítségért for­dultam, igen készséges volt. Ab előadás két részből, há­rom képből áll, különböző a helyszín, amit eltérő módon oldottunk meg. Vegyítjük a naturális és a stilizált dísz­leteket. — Mit rendez legközelebb? — Attól függ, milyen lesz a hangulat szombat este. Le­het, hogy ez az első és utol­só rendezésem. De talán mégse... Felkai Eszter, a főszerep­lő épp a Kakukkfészek Fő­nénijéhez készülődik öltöző­jében, amikor ' Shirley-ről kérdezzük. — Milyen lesz az én Shir- ley-m? — gondolkodik el egy pillanatra. — Olyan, mint a barátnőnk, a boltos, mint nagyon sóik nő. Bizto­san sokan magukra — vagy legalábbis szomszédjukra — ismernek az asszony láttán, aki csak a fallal tud beszél­getni. És ez a nő egyszer- csak megváltozik. — Nem túl feminista ez a darab? — Nem, hiszen a férjjel és a feleséggel nincs más baj, csak az, hogy nagyon, különböznek egymástól... Egyébként Shirley csak utat mutat. Ügy, mint ő, bizto­san nagyon kevesen dönte­nének. — Volt már teljesen egye­dül kx színpadon? — így még soha. Legke­vesebben a Négyen éjfélkor című darabban játszottunk, ahol az egy részt ketten be­szélgettük végig. Nagy a fe­lelősség, de nem ez a döntő, hanem, hogy jószerével a nézők között leszek végig, beavatom őket is a játékba. Más szokatlan dolog is le6z‘, az első rész alatt megfőzök egy komplett vacsorát... A Shirley Valentine című darab egyelőre kétszer megy ...és a színművésznő Fotó: Kovács Erzsébet tern a darabbal, rögtön tud­tam, ez épp nekivaló szerep. Mindenre nagyon pontosan ráérzett, már az első olva­sásra. a békéscsabai Jókai Szín­házban, de ha a közönség úgy dönt, többször is meg­ismétlik. k. k.

Next

/
Thumbnails
Contents